Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-11 / 238. szám

NO! TAKTIKAK ES PRAKTIKAK MINDEN CSUTÓRTÓKON BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA 2007. OKTÓBER 11. NAPI MELLEKLETEK Péntek ; MADÁR Szombat S Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd Szerda WWW.DELMAGYAR.HU Ki néz rád? Ki ne tudná, hogy néz bennünket a halál. Mindig is, folyamatosan bámul, figyel és méricskél, rajtunk tartja a tekintetét. A ház, ahol mi élünk, ezer és ezer különféle hanggal bír. Alattunk délutánonként zongoráznak. Délben mindig szétugatja a lépcsőházat az utálatos kiskutya, gazdája, a súlyos lány ilyenkor megy le a bárba, egyszer láttuk, hogyan fogja meg egy másik lány grabancát, hogy nyomja a falnak, mert összevesztek, igazán olyan volt, akár egy nehéz fiú. Halljuk a macskákat is, mert amióta alattunk, a tévébömböltető néni lelke kiszállt a körudvarból, új lakók jöttek, és rengeteg macska is lett, állítólag hat, de valahogy többnek tűnik, a hat macska olyan, mintha ötven lenne. A ház maga is él, reccsenésekkel és roppanásokkal válaszol a világ történéseire, szereti az udvarba hulló esőt, amely szintén hangokkal jön, mintha minden esőcseppel egy hajszálvékony ág roppanna ketté, és a ház, tudjuk, lélegzik, akár egy hatalmas, ősi lény, van lelke, öröme, haragja, emlékezete. Sokan megírták már ezt. Aki évek óta lakik egy ilyen helyen, megszokja a hangok és zörejek mindennapiságát, s tudja, hogy maga is hangokat ad a háznak, része a rendszernek, egyik zenésze a zenekarnak. Aztán egyszer csak fölfigyeltünk egy másfajta zajra, amely durva volt, váratlan, de ismétlődő. Késő esténként dörrent bele a csendbe. A konyha ablakából látunk rá a másik körudvarra, nem a miénkre, a szomszéd ház udvarára. Onnan érkezett a hang. Olyan csattanások voltak, olyan nyersek, durvák, hogy szinte megrémültünk. Aztán egy este végre megláttuk az okozót is. A körfolyosón sípoló lihegéssel öregasszony araszolt. Hideg, őszi éjszaka volt, az öregasszony mezítláb és fakó hálóingben csúszott az üveges kijárati ajtó felé, sípolt a tüdeje, az egész emberi szerkezet egyetlen hatalmas erőfeszítés volt, csúszott, sípolt, araszolt. Húsz perc alatt érte el a kijárati ajtót, majd megragadta és becsapta. Csilingelt az üveg, nem tört be. És becsapta újra, majd harmadjára is, és aztán elindult visszafelé, hová, nyilván a lakásába, araszolt, csúszott, sípolt, csúszott. Egy idő óta minden este megcsinálja, úgy tizenegy óra tájékában. Minden este három borzasztó dördülés szakad a házra. Nem töri be az üveget, és nem is csapja be háromnál többször, sem pedig kevesebbszer. Tegnap véletlenül délelőtt is megpillantottam az öregasszonyt, a folyosón bóklászott. S mintha megérezte volna, hogy figyelem, megállt, és lassan rám emelte a tekintetét. És akkor, először, megláttam az arcát. DARVASI LÁSZLÓ Szívbajt okozhat a rossz párkapcsolat? Vajon tényleg „megszakadhat-e a szív" a párkapcsolat poklában, ahogy azt a románcok írják, vagy a szerelmes filmek mutatják? Brit kutatóorvosok frissen megjelent tanulmánya igazolni látszik a romantikus elméletet. MTI Az Archives of Internál Medicine című szaklapban publikált dolgozat azt állítja, hogy a stressz és a rossz párkapcsolat miatti szorongás jelentősen megnövelheti a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Számokban kifejezve: a szívroham vagy mellkasi fájdalom előfordulása 34 százalékkal nagyobb a rosszul élő pároknál, mint a kiegyensúlyozott házastársi vagy élettársi kapcsolatban lubickolóknál. A Roberto De Vogli, a londoni egyetem járványkutatója által vezetett felmérésben részt vevő 9000 brit közalkalmazott olyan kérdőívet töltött ki, amely az 1989 és 1990, illetve az 1985 és 1988 közötti időszakban házastársukkal vagy más személylyel való szoros barátságuk rossz oldalairól faggatta őket. - A közeli kapcsolatok negatív aspektusai összefüggésbe hozhatók a koronáriás szívbetegségekkel - vonták le a következtetést a tanulmány szerzői. Egy utolsó pillantás Egy manöken sminkel a kifutóra lépés előtt: még egy utolsó pillantás a tükörbe, és indulhat a varázslat FOTÓ. MTI J A TÖPÖR7YU , A KU KÁS ASSZONY ÉS A TÖBBI EK V csúfolás elkíséri az embereket a felnőttkorig A gyermeki őszinteség sokszor a legkegyetlenebb A gyerekek gyakran csúfolják egymást, bele se gondolnak, hogy ezzel egy életre megbánthatnak másokat. A csúfoltak közül sokan felnőttkorukban csak mosolyognak a rájuk aggatott gúnyneveken, másokban azonban egy életre nyomot hagynak a rossz emlékek. Olyanok is akadnak, akik éppen emiatt lesznek sikeresek. A gyerekek gyakran csúfolják egymást, az öltözködés, a testalkat, nevük és sok egyéb miatt. Sokszor nem is azért aggatnak negatív jelzőket egymásra, mert nem szeretik a másikat, egyszerűen csak viccesnek találják, vagy így szeretnék felhívni magukra a többiek figyelmét. A gyermeki őszinteség sokszor a legkegyetlenebb, hiszen ők még nem gondolják át, mit mondanak, a bántó szó csak elhagyja ajkukat. - Tamás . „Töpörtyű" mondja András, célozva ezzel apró termetére. Ádám is csúfol mindenkit, aki idegesíti. Anitát például „kukás asszonynak" hívja, mert szerinte a lány bántja a barátját, Lacit: mindig elveszi a kártyapakliját. Anita azonban védekezik, visszacsúfol, sérti igazságérzetét: - Laci kezdte, mindig kiszórja a tolltartómat. Egy szegedi általános iskola harmadik osztályába látogattunk, ott hangzottak el a zrikálások. Azt hittük, mindig van, aki csúfol és akit csúfolnak, de kiderült, majdnem mindenki csúfol mindenkit. A Tamara név például megihlette Petit, ezért mondókát eszelt ki: „Tamara, az osztály szamara". A kislány azonban véletlenül sem hagyta magát, testvérével „Pancsernak" és „Pukinak" Mit mond a pszichológus? - Már egészen kisgyermekkorban, a társas viszonyokban megjelenik a versengés. A csúfolás elkíséri az embereket a felnőttkorig: mély nyomokat hagyhat. Sokszor a fiatalkorban született gúnynevekből lesznek később a becenevek. Ha az iskolában valakire túlzottan rászállnak a többiek, és folyamatos nyomás alatt tartják, alááshatják önbizalmukat, sérülhet az énképük. A kellemetlen helyzet hatására egyesek befelé fordulóvá válnak, mások azonban pont a bizonyítási vágy miatt kitörnek és sikeresek lesznek az élet valamely területén - magyarázta Fodor Sándor, szegedi pszichológus, aki azt is elmondta, a szülők felelőssége, hogy a gyermek ne váljon csúfolóvá, hiszen sokszor észre sem veszik, hogy amikor a főnöküket, vagy szomszédjukat illetik gúnynevekkel, az apróság nyitott füllel figyel. hívják a csúfolót. Timi szemüvege miatt kapta a pápaszemes jelzőt. Az egyik kisfiú pedig gyorsan fut, ezért a többiek Enzo Ferrarinak kezdték gúnyolni. A csúfolt gyerekek többségét zavarják az osztálytársak rájuk aggatott gúnynevei, de már megszokták. Ráadásul a bántó magatartásról már kezdenek leszokni, inkább első-második osztályban volt jellemző. - A csúfolódás most már vicces becenevek használatában merül ki, ami ebben a korban természetes életkori sajátosság. Ritkán kell csak közbeszólni, általában megoldják maguktól - magyarázta a gyerekek tanítója. - Ha az ember fél a tömegben, a színpad a legbiztonságosabb - a már közhelyként ismert mondás esetemben tökéletesen igaz. A kamaszok kegyetlenek tudnak lenni: gyerekkoromban gyakran csúfoltak a külsőm miatt. Előfordult, hogy pápaszemesnek szólítottak, de volt, hogy a Doktor Bubó zenéjét idézték jelenlétemben az osztálytársak - emlékszik vissza Jáksó László, aki úgy véli, a gyermekkori rossz emlékek is közrejátszottak, hogy visszahúzódó gyerekből médiaszereplő vált belőle. Viccesen megjegyezte: „az egykori csúfolók bánhatják, most nézhetik a tévében". - Számítógép-programozó akartam lenni, hogy elbújhassak „kínzóim" elől, de tizennyolc évesen, egy konkrét nap, konkrét pillanatában, egy kellemetlenkedő bolti pénztáros modortalanságáILLUSZTRACIO: SEGESVÁRI CSABA Becenevek A Legyél te is Bonca! című tévéfilm egyik főszereplőjét, Páger Antalt, alias Tóni bácsit mindenki Téni bácsinak ismerte. Koltai Lajos Sutyi és Eperjes Károly Szamóca becenevét is mindenki ismeri. Nemcsak a színészekre, a politikusokra is ráragadnak a kedves nevek. A tápéi Hegedűs László magyarkanizsai önkormányzati képviselőt Oszkárként, a polgármestert, Körmöci Károlyt pedig Köce becenéven ismerik a helybeliek. Keresztneve után kötőjellel odaírják a hivatalos iratokra is. nak hatására a sarkamra álltam, és onnantól kezdve keményen kiálltam magamért, folyamatosan kerestem az emberek visszaigazolását, ezáltal sokat fejlődött a kommunikációm - avatott be a műsorvezető. - Szinte minden gyermeken van egy gyenge pont, amit a többiek megtalálnak. Én szeplős voltam az oviban, ezért előfordult, hogy pulykatojásnak szólítottak - mesélte Szilágyi Annamária színésznő, aki elárulta, ezeken a dolgokon csak felnőttkorában teszi túl magát az ember. Akkor már nem fájdalmas emlék, de azért néha-néha mindenkinek eszébe jutnak a rá aggatott kellemetlen jelzők. A művésznő szerint a csúfolás neveltetés kérdése, neki például eszébe nem jutott soha mások érzelmeivel játszani. KANCSÁR TÍMEA