Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-06 / 234. szám

8 • S P 0 R T • SZOMBAT, 2007. OKTÓBER 6. Nincs kegyelem! 200 éve született gróf Batthyány Lajos Ma avatják fel a szegedi Dóm téren az első felelős és független magyar kormány mártír miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak márványból és bazaltból meg­alkotott mellszobrát. A hófehér carrarai márvány a lelki, erkölcsi tisztaságot, a bazalt a keménységet és az erőt szimbolizálja. 1849. október 6-án reggel a pesti sira­lomház egyik cellájába a főporkoláb kí­séretében a tábori lelkész is belépett, hogy miközben első miniszterelnökün­ket a kivégzés helyszínére kíséri, lelki támaszt nyújtson neki. Ám hiába éb­resztgették, Batthyány Lajos meg sem mozdult. Ahogy kitakarták, azonnal észrevették, hogy a rab egy hatalmas vértócsa közepén fekszik, a kés pedig, amellyel megpróbálta elvágni a saját nyakát, az ágy alatt hevert. Az előírás szerint azonnal orvost hívtak hozzá, hogy valahogy talpra állítsák és az ítéle­tet gond nélkül végrehajthassák. Ő azonban közölte velük, hogy a sebesült magától is meg fog halni, jobb, ha hagy­ják békében távozni. Haynau rendelete azonban nem tűrhetett ellentmondást, mindenképp ki kellett végezni.- Sebeit bekötözték, Batthyány azonban leszag­gatta, így szóba sem kerülhetett az akasztás. Ezért aztán a „por és golyó" ál­tali halál mellett döntöttek. Kávét és ko­nyakot töltöttek összeszorított fogai kö­zé, hogy valamennyire megerősítsék, majd este 6 óra körül közölték vele, itt az idő. A gróf a pap karjaira támaszkodva lé­pett ki az udvarra. Még arra is volt ereje, hogy elnézést kérjen: „Ne haragudjon Tisztelendóséged, hogy így rátehénke­dem, de annyi vért veszítettem, hogy re­megnek a lábaim, és nem akarom, hogy ezek azt higgyék, hogy félek." A kaszár­nya külső falánál fél térdre ereszkedett, majd „Gyerünk, vadászok, éljen a ha­za!" felkiáltással maga vezényelte a reá irányuló sortüzet. Pajkos ifjú évek Kevesen gondolták volna, hogy az ifjú arisztokrata Batthyány Lajos egykoron majd a hazáért áldozza életét. Édesany­ja, Skerlecz Borbála nem sokat törődött gyermekeivel, csak a fényűzés, pompa, tékozlás vonzotta, ezért fia is szinte ár­vaként nevelkedett, egyik előkelő neve­lőintézettől a másikig hányódott. 1819 novemberétől 1820 augusztusáig Győr­ben, a Zichy-palotában lakott Fejér Györgynél és a bencés gimnáziumban végezte tanulmányait. Nehezen kezel­hető, ingerlékeny, verekedős fiúnak bi­zonyult, még tanárait sem kímélte. A gyakran dorbézoló, korhely Batthyá­nyt - aki természetesen jó partinak szá­mított - alapvetően a házasság változ­tatta meg. Pozsonyban vezette oltár elé 1834-ben a nála tíz esztendővel fiata­labb, üde Zichy Antónia grófnőt. A mű­velt asszony lelkesen támogatta a re­formmozgalmat. A harmónia ellenére Batthyányt sem kerülte el a férfiak „ka­puzárási pánikja", és amikor kacér só­gornője, Zichy Karolina kikezdett vele, nem tudott ellefiállni a csábításnak. Ti­tokban találkozgattak ugyan, de a felesé­ge hamar rájött a viszonyra. Ennek elle­nére bölcsen hallgatott és tűrt. Karddal a kézben? Hamarosan senki nem vonhatta két­ségbe, hogy Batthyány a magyar főúri el­lenzék igazi vezéralakja. 1848 tavaszán keresve sem találhattak nála alkalma­sabb személyt az első felelős kabinet ve­zetésére. Amikor megkapta kormányfői kinevezését, erős kezűnek és határozott­nak bizonyult, el tudta érni, hogy az egy­mással torzsalkodó miniszterek, mint Kossuth és Széchenyi, képesek legyenek együttműködni. Sikerült megőrizni a felbolydult ország egységét. Az ország védelme érdekében Batthyá­nynak el kellett rendelnie a toborzás út­ján történő újoncozást, amit azonban az uralkodó nem szentesített, ezért Bécs­ben felségárulásnak tekintették az intéz­kedést. A gróf lemondása után visszavo­nult ikervári kastélyába, nemzetőrnek állt, majd közvetíteni próbált a harcoló felek között. Az osztrák főparancsnok, Windischgratz herceg azonban 1849 ja­nuárjában letartóztatta, és ekkor kezdő­dött csak igazán Batthyány kálváriája. Barabás Miklós: gróf Batthyány Lajos portréja GYASZNAP KOSZORÚZÁSSAL, MISÉVEL Nemzeti gyásznappal emlékezik ma az ország az 1848/1849-es magyar szabadságharc leverését követő megtorlásra és az Aradon kivégzet­tekre. 1849. október 6-án végezték ki Aradon a szabadságharc tizenkét honvédtábornokát és egy ezredesét. Ugyanezen a napon oltották ki gyil­kos golyók gróf Batthyány Lajosnak, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökének életét is Pesten. A szegedi városi ünnep­ség Kiss Ernő altábornagy emlék­táblájánál kezdődik koszorúzással a Kiss Ernő utca 2. szám alatt ma délután 4-kor. Batthyány Lajos szü­letésének 200 éves jubileumáról emlékeznek meg 5 órakor a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban; felavat­ják a mellszobrát, amelyet Kalmár Márton szegedi szobrászművész al­kotott. Avatóbeszédet mond Szegfű László, a történelemtudományok kandidátusa. Ezután az Aradi vérta­núk terén lesz koszorúzás. Közre­működik a Fricsay Ferenc Városi Koncert-Fúvószenekar, a Szegedi III. Honvédzászlóalj hagyományőrző Egyesülete, valamint a Dugonics András Piarista Gimnázium és a Ka­rolina gimnázium tanulói. Este 6 órakor a dómban emlékező gyászmi­se kezdődik, a misét Kiss-Rigó László megyés püspök celebrálja. GR0F BATTHYANY LAJOS (1807-1849) Dúsgazdag arisztokrata család sarja. Bécsi intézetekben és a győri bencéseknél nevelkedett. Ifjú­korában néhány évig huszárként szolgált, de kilépett a hadsereg kötelékéből és átvette birtokai igazgatását. 1830-tól a felső tábla tagja lett, ahol a főrendi ellenzéket vezette. Házasságra lépett Zichy Antónia grófnővel, aki mindvégig hű támogatója maradt. Az 1848-as forradalmak hatására V Ferdinánd március 17-én Batthyányt nevezte ki az első felelős magyar kormány élére. Jellasics szeptemberi támadása után kihirdette a honvédtoborzásról szélé törvényt. Október 3-án azonban lemondott, ennek ellenére 1849. január 8-án letartóztatták. Budán, Pozsonyban. Laibachban és 01­mützben raboskodott, amíg az ellene indított felségárulási per során-balálbüntetést szabtak ki rá, s az aradi vértanúkkal azonos időpontban, október 6-án kivégezték. Amikor a tavaszi hadjárat során a ma­gyar csapatok már Pest irányába nyo­multak előre, az osztrák hatóságok ösz­szevissza kapkodtak. így Batthyány fele­sége megüzenhette urának, hogy inasa, Német János öltözékében könnyedén kisétálhat a régi országház épületéből, ahol őrizetben tartották. A büszke férj azonban így válaszolt: „Karddal a ke­zemben szívesen, de egy asszony szok­nyája mögé bújva nem." A szökés meg­hiúsult, a híres rabot és néhány társát áprilisban Laibachba szállították. Koncepciós per A bécsi udvar számára mindegy volt, mennyit őriznek meg a törvényesség lát­szatából, mindenképp akasztófán akar­ták látni az első magyar miniszterelnö­köt. Egy erősen kétes népi legenda sze­rint Batthyány egy bécsi álarcosbálon el­csábította Ferenc József anyját, Zsófia főhercegnőt. Sokan ezzel magyarázták a Habsburgok engesztelhetetlen gyűlöle­tét a gróf iránt. Ez persze csak szóbe­széd, az igazi indok politikai volt. Az ol­mützi haditörvényszék végül kilenc vádpontban marasztalta el. Még azt is megpróbálták rábizonyítani, hogy bűn­részes, felbujtó Latour osztrák hadügy­miniszter 1848. október 6-i meglincse­lésében. A hadbíró kényszerből összeál­lította a vádpontokat, elkészítette a ha­lálos ítéletet, de közben megindító ke­gyelmi kérvényt is szerkesztett, amelyet a törvényszék minden tagja támogatott, hiszen azzal kecsegtették őket, hogy Fe­renc József amnesztiában részesíti majd a grófot. Augusztus 30-án kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítél­ték, kegyelemről szó sem eshetett. Sziklaszilárdan Batthyány a megalázó halálnemet nem tudta elfogadni, hiszen általában csak köztörvényes bűnözők kerültek bi­tófára. így amikor felesége kieszközölte, hogy a kivégzés előtti napon öt percre ta­lálkozhasson vele a siralomházban, az őrök figyelmét kijátszva egy papírvágó kést csúsztatott ura kezébe. A gróf a fájdalmas búcsúzás után elő­írás szerint lefeküdt. Őrei éjszakára is a cellájában maradtak, gondosan fi­gyelték minden szusszanását. Páratlan lélekjelenlétre vall, hogy Batthyány megkísérelte magát szíven szúrni, de a fegyver gyengének bizonyult, meg-megcsúszott a bordáján. Ekkor a csuklóján próbálta felvágni az ütőeret, de most is elvétette. Végül kimerülten nyakon szúrta magát. A forradalom mártírjára nagy ünnepség formájában nem emlékezhettek. 1870-es újrate­metésén ennek ellenére 100 ezer em­ber vett részt. Az első szobrot a XX. század elején állították fel, az örök­mécsest 1926-ban avatták fel. SZABÓ ZOLTÁN, HEGEDŰS PÉTER A Délmagyarország, a Délvilág és az FM95Rádió 8 bemutatja: Tolcsvay László - Tolcsvay Béla: Időpont: október 21., Magyar Mise vasárnap, 20.00 rock oratórium Fogadalmi Templom Helyszín: Szólisták: Sáfár Mónika, Demeter Erika, Sasvári Sándor, Tolcsvay László, Tóth József Közreműködik: a Rotunda Énekegyüttes Vezényel: Tóthné Mózer Annamária Belépőjegy: 2000 Ft Előfizetői kedvi 20 éves jubileumi koncert nnen1 0 É0 s/0 Délmagyarország­és Délvilág-előfizetőknek csak: (Egy előfizetéssel 4 db kedvezményes jegy vásárolható.) Jegyek kaphatók a Délmagyarország és a Délvilág ügyfélszolgálati irodáiban: Szeged, Kölcsey u. 5., Szeged, Szabadkai út 20., Makó, Szegedi u. 9-13., Szentes, Kossuth u. 8„ Hódmezővásárhely, Szegfű u. 1-3. Információ: 06-80/821-821 (ingyenesen hívható) SZiGiD NEGYEI I0GU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA A 2007. október 8-a és október 12-e közötti munkahéten a következő önkormányzati képviselői fogadóórák, fóru­mok lesznek: Október 8-án, hétfőn: • Iványi Aurél, a 9-es számú választókerület (Szőreg) kép­viselője fogadóórát tart 17.00-18.00 óráig a szőregi kirendeltsé­gen (Szerb u. 21.). • Katona Gyula, a 13-as számú választókerület (Móravá­ros) képviselője fogadóórát tart 14.00-16.00 óráig a Szegedi Csa­tornamű Társulat irodájában, Széchenyi tér 5. Október 9-én, kedden: • Hekáné dr. Szondi Ildikó, a 10-es választókerület (Bel­város) képviselője fogadóórát tart 13.00-14.00 óráig az állam- és jogtudományi kar Rákóczi téri épületének földszinti tárgyalójában. • Gila Ferenc, a 24-es választókerület (Petőfitelep és Baktó) képviselője fogadóórát tart 17.00 órától a Petőfitelepi Művelődési Házban (Fő tér). Október 10-én, szerdán: • Nagy Sándor,a 3-as választókerület (Felsőváros,Tarján) képviselője fogadóórát tart 16.00 órától a Táltos Tehetséggondo­zó Általános Iskolában (Pósz Jenő u. 2.). • Hekáné dr. Szondi Ildikó, a 10-es és Tóth Károly, a I I ­es választókerület (Belváros) képviselői lakossági fórumot tar­tanak 17.00 órától aVasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskolában (Gutenberg u. I I.). A fórum témája a Gutenberg utca rekonst­rukciója. Meghívott előadók: Sz. Fehér Éva, városi főépítész, ter­vezők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom