Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-08 / 210. szám

Szombat, 2007. szeptember 8. SZIESZTA 11 WtonóUs 6ss?«úvémti kóroeet BLAKE ONDOI augusztus 17. - október 20. 1 WWW.REOK.HU PÁLFFY ISTVÁN: AZ EMBER A LEGNEHEZEBB TÉMA Az ötödik osztályos Jókai a csúcstartó? A legtermékenyebb magyar író címre többen is pályázhatnak. Iro­dalomtörténeti tanulmányainkból elsőként Jókai Mór jut eszünkbe ­mint a magyar romantika legtermékenyebb, legnépszerűbb írója, a nagy mesemondó. Mellette említik Krúdy Gyulát ötvenkét regényével és több mint háromezer novellájával. Pedig nem is számítottuk a pénzkeresői újságíró munkásságához tartozó szövegeit, holott min­dennap (jobb kedvében akár két-három) publicisztikát is megírt. Iro­dalmunk legtermékenyebb szerzője Tersánszky Józsi Jenő, bár kritiku­sai szerint „igazán jó író nem írt még annyi felületes, gyenge, össze­csapott művet, mint ő. Folyton pénzre volt szüksége, és írta, ami ép­pen eszébe jutott, remekműveket és fércmunkákat vegyesen". A sok­könyves magyar írók csapatába tartozhat - az internetes keresők szerint is - a Csengelén élő Nemere István, akinek több mint négy­száz könyve jelent meg, ezek együttes példányszáma jóval megha­ladta a tízmilliót. A hazai híradó-miisorvezetők közül Pálffy István jár a legtöbbet vidékre, külföldre A Magyar Televízió országjáró körútjának szegedi ál­lomásán, a Novotel tetején beszélgettünk Pálffy István hírműsorvezetővel fotózásról, díszzsebkendőről és az ötö­dik osztályos közszolgálati tévéről. - Hogy érzi magát a közszol­gálati televízióban? - Köszönöm, jól. A közszol­gálati televízió kezdi kinőni gyerekbetegségeit. 1996 óta, vagyis 11 éve létezik. Akkora, mint egy ötödikes általános iskolás gyerek. Mit tud az még a világról? Keveset, de egyre többet. Egyre kevesebb ku­darcélménye van, de azokból tanul. A közszolgálati televízió is ilyen. - Miért jó a híradónak az országjárás? - A hírműsoroknak megvan az a veszélyük, hogy elvesztik a kapcsolatot a valósággal. A riporterek tájékoztatókra jár­nak, az információáramlás szűk körben, mesterséges díszletek közt. - munkaebé­deken, vacsorákon - történik. Ezért jó, ha egy teljes stáb kimegy terepre. Annak külö­nösen jó, aki volt régen te­repen - ahogy én is. A ma­gyarországi híradó-műsorve­zetők közül én járok a leg­többet vidékre, külföldre, egy­szerűen azért, mert azok a könyvek, összeállítások, ami­ket én csinálok, a hús-vér helyzetekre és valóságos ta­lálkozásokra, emberekre, kul­túrák kapcsolatára építenek. Amit én csi­nálok, az enélkül nem is működne. Nekem még ez nem kell úgy, mint egy falat kenyér, de azt hi­szem, hogy a műfajnak, a híradónak és magyarországi valóságos információk meg­szerzéséhez igenis kell. Nem az dönti el, hogy mit szólnak az emberek a vizitdíjhoz, hogy az egyik vagy a másik párt mit mond, hanem hogy az em­berek mit mondanak. - Azért ír könyveket uta­zásról, mert szeret vidékre, külföldre menni? -Természetesen, hiszen az a fajta kíváncsi, nyílt ember va­gyok, aki riporterként kezd­tem, és ebben az értelemben riporter is maradtam. Amit a televízióban csinálok, az egy nagyon szűk területe a tele­víziós újságírói munkának. - Nemcsak ír, fényképez is. Mi fogja meg leginkább? Em­berek? Vagy inkább tájak, épületek? - Ebben a sorrendben. Ta­lán fotós kollégája tudja iga­zán, milyen nehéz embe­rekkel dol­gozni. Ez a panoráma itt, a szállo­da tetejéről könnyű té­ma, csak a beállításra, a fényekre kell figyelni, azonkívül, hogy szem is kell hozzá. Ilyen a táj, az épített környezetünk. De az ember más. Hogy a kép éljen, és mondjon vala­mit a valóságról, hogy az mások számára értelmezhe­tő legyen, a fotó alanyával olyan kapcsolatba kell kerül­FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA ni, ami nem torzítja a való­ságot. Az ember a legnehe­zebb téma, számomra ez a legizgalmasabb fotóznivaló. Kell hozzá empátia, jó kom­munikációs készség - ami egyébként egy jó riporteri munkának is alapfeltétele. - Szegeden látott jó témát? Vagy nem is hozott gépet? - Itt van két gépem is, de amikor bármikor elszólíthat­nak, nem lehet elmerülni a fotózásban. Nem vagyok az a fajta, aki egyszerre három dol­got tud csinálni. Egyet tudok nagyon jól, erre van bizonyí­ték is, de kétfelé nem tudok figyelni. - Az illemről is írt egy köny­vet. Az illemszabályok közé hogy illeszkedik az ön által gyakran viselt díszzsebken­dő? - Meglehetősen egyedi, in­dividualista eszköze az öl­tözködésnek. Általában erő­teljes egyéniségek hordják. Ha valaki öltözködésének része, akkor észrevétlen, szinte belesimul a zakó zse­bébe. A közszolgálati televí­zióban egyébként ma már csak ünnepnapokon hasz­nálom. GONDA ZSUZSANNA „Nem vagyok az a fajta, aki egyszerre három dolgot tud csinálni." Művek Az amerikai írónő, Joyce Carol Oates magyarul is meg­jelent művei közül néhány cí­me - ízelítőül -: Napforduló, Hűtlenség, Luxusvilág, Én nem az vagyok akinek is­mersz. Georges Simenon Ma­igret-történetei közül az első, a Pietr-le-Letton 1931-ben látott napvilágot. Hazánkban először 1940-ben jelent meg a Maigret és a bíró háza - leg­utóbb 2006-ban a Maigret és a törpe. Egyéb regényei közül magyarul a Londoni férfi ol­vasható. első könyvét három év alatt írta meg, Simenon egy dicsek­vő mondattal válaszolt: Sime­on az első könyvét 8 nap alatt írta meg... Simenon mindig is remélte, hogy pszichológiai könyveinek köszönhetően fel­terjesztik a Nobel-díjra. Leg­nagyobb fájdalmára azonban, a Maigret-regények csak az át­lagos igényű olvasóktól kaptak maradandó elismerést. A termékenység ugyanis nem garantálja a halhatatlan­ságot. Ahogyan a másik termékeny író, Honoré de Balzac, aki mindig éjféltől hajnalig dol­gozott, és évente szavak mil­lióit írta papírra, Stuart Petre Brodie Mais azért írt, hogy a végrehajtókat távol tartsa. Manapság arról szólnak a viták, hogy inkább kevesebb, mint több könyvet kellene írni. A német írónak, WG Sebald­nak mindössze négy könyve jelent meg életében, és most, a halála után évről évre nő az ismertsége és az elismertsége. Jorge Luis Borges, a vak ar­gentin költő sohasem írt köny­vet. Képzeljék el, mennyire le­zuhant volna a népszerűsége, ha kiad egyet - egy rosszat. Meg tudják nevezni a tör­ténelem legtermékenyebb íróját? Ő nem más, mint a dél-afrikai Mary Faulkner, aki 904 könyvet írt különbö­ző írói álnevek alatt, olyan címekkel mint például: A vágy szele, vagy: Nincs teg­nap. Azt hiszem, önök igye­keznek most gyorsan elfelej­teni a nevét. SEBASTtAN SHAKESPEARE (MEGJELENT: EVENING STANDARD, FORDÍTOTTA: NYEMCSOK ÉVA) Vannak szerzők, akik túlságo­san termékenyek saját maguk örömére. Például Joyce Carol Oates 36. könyvét publikálta, de egy másik női csúcstartó: a dél-afrikai Mary Faulkner, aki 904 könyvet írt különböző írói álnevek alatt. Joyce Carol Oates (képünkön) a 36. könyvét publikálta, a kö­tet több mint 600 oldalas. És akkor még nem beszéltünk 30 rövidebb novellájáról, 9 ter­jedelmes verséről, hét szín­darabjáról és 12 kötetnyi esz­széjéről. Az írónő valószínűleg egyes egyedül felelős egy ki­sebb méretű amazonasi erdő kiirtásáért... Dame Jean Iris Murdoch szintén szent tehénnek szá­mított egészen regényírói munkásságának a végéig, amikor a kéziratában a kiadó­ja megváltoztatta egy vessző­nek a helyét. Eredmény: köny­veinek terjedelme egyre in­kább dagadt, a kötetek ormót­lanná váltak. A 20. század legterméke­nyebb íróinak egyike Georges Simenon (képünkön) volt a nevével fémjelzett 400 könyv­nek köszönhetően., A belga nemzetiségű író, Maigret fel­ügyelő megalkotója képes volt kiköpülni egy könyvet 11 nap alatt! Amikor az egyik újság­ban megjelent, hogy egy író 1 CTCrCnCM A VILÁGHÍRŰ FESTŐZSENlf J J£LV3LULII SZÉPSÉG és FÁJDALOM

Next

/
Oldalképek
Tartalom