Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-08 / 210. szám

Szombat, 2007. szeptember 8. SZIESZTA 11 WtonóUs 6ss?«úvémti kóroeet BLAKE ONDOI augusztus 17. - október 20. 1 WWW.REOK.HU PÁLFFY ISTVÁN: AZ EMBER A LEGNEHEZEBB TÉMA Az ötödik osztályos Jókai a csúcstartó? A legtermékenyebb magyar író címre többen is pályázhatnak. Irodalomtörténeti tanulmányainkból elsőként Jókai Mór jut eszünkbe mint a magyar romantika legtermékenyebb, legnépszerűbb írója, a nagy mesemondó. Mellette említik Krúdy Gyulát ötvenkét regényével és több mint háromezer novellájával. Pedig nem is számítottuk a pénzkeresői újságíró munkásságához tartozó szövegeit, holott mindennap (jobb kedvében akár két-három) publicisztikát is megírt. Irodalmunk legtermékenyebb szerzője Tersánszky Józsi Jenő, bár kritikusai szerint „igazán jó író nem írt még annyi felületes, gyenge, összecsapott művet, mint ő. Folyton pénzre volt szüksége, és írta, ami éppen eszébe jutott, remekműveket és fércmunkákat vegyesen". A sokkönyves magyar írók csapatába tartozhat - az internetes keresők szerint is - a Csengelén élő Nemere István, akinek több mint négyszáz könyve jelent meg, ezek együttes példányszáma jóval meghaladta a tízmilliót. A hazai híradó-miisorvezetők közül Pálffy István jár a legtöbbet vidékre, külföldre A Magyar Televízió országjáró körútjának szegedi állomásán, a Novotel tetején beszélgettünk Pálffy István hírműsorvezetővel fotózásról, díszzsebkendőről és az ötödik osztályos közszolgálati tévéről. - Hogy érzi magát a közszolgálati televízióban? - Köszönöm, jól. A közszolgálati televízió kezdi kinőni gyerekbetegségeit. 1996 óta, vagyis 11 éve létezik. Akkora, mint egy ötödikes általános iskolás gyerek. Mit tud az még a világról? Keveset, de egyre többet. Egyre kevesebb kudarcélménye van, de azokból tanul. A közszolgálati televízió is ilyen. - Miért jó a híradónak az országjárás? - A hírműsoroknak megvan az a veszélyük, hogy elvesztik a kapcsolatot a valósággal. A riporterek tájékoztatókra járnak, az információáramlás szűk körben, mesterséges díszletek közt. - munkaebédeken, vacsorákon - történik. Ezért jó, ha egy teljes stáb kimegy terepre. Annak különösen jó, aki volt régen terepen - ahogy én is. A magyarországi híradó-műsorvezetők közül én járok a legtöbbet vidékre, külföldre, egyszerűen azért, mert azok a könyvek, összeállítások, amiket én csinálok, a hús-vér helyzetekre és valóságos találkozásokra, emberekre, kultúrák kapcsolatára építenek. Amit én csinálok, az enélkül nem is működne. Nekem még ez nem kell úgy, mint egy falat kenyér, de azt hiszem, hogy a műfajnak, a híradónak és magyarországi valóságos információk megszerzéséhez igenis kell. Nem az dönti el, hogy mit szólnak az emberek a vizitdíjhoz, hogy az egyik vagy a másik párt mit mond, hanem hogy az emberek mit mondanak. - Azért ír könyveket utazásról, mert szeret vidékre, külföldre menni? -Természetesen, hiszen az a fajta kíváncsi, nyílt ember vagyok, aki riporterként kezdtem, és ebben az értelemben riporter is maradtam. Amit a televízióban csinálok, az egy nagyon szűk területe a televíziós újságírói munkának. - Nemcsak ír, fényképez is. Mi fogja meg leginkább? Emberek? Vagy inkább tájak, épületek? - Ebben a sorrendben. Talán fotós kollégája tudja igazán, milyen nehéz emberekkel dolgozni. Ez a panoráma itt, a szálloda tetejéről könnyű téma, csak a beállításra, a fényekre kell figyelni, azonkívül, hogy szem is kell hozzá. Ilyen a táj, az épített környezetünk. De az ember más. Hogy a kép éljen, és mondjon valamit a valóságról, hogy az mások számára értelmezhető legyen, a fotó alanyával olyan kapcsolatba kell kerülFOTÓ: SEGESVÁRI CSABA ni, ami nem torzítja a valóságot. Az ember a legnehezebb téma, számomra ez a legizgalmasabb fotóznivaló. Kell hozzá empátia, jó kommunikációs készség - ami egyébként egy jó riporteri munkának is alapfeltétele. - Szegeden látott jó témát? Vagy nem is hozott gépet? - Itt van két gépem is, de amikor bármikor elszólíthatnak, nem lehet elmerülni a fotózásban. Nem vagyok az a fajta, aki egyszerre három dolgot tud csinálni. Egyet tudok nagyon jól, erre van bizonyíték is, de kétfelé nem tudok figyelni. - Az illemről is írt egy könyvet. Az illemszabályok közé hogy illeszkedik az ön által gyakran viselt díszzsebkendő? - Meglehetősen egyedi, individualista eszköze az öltözködésnek. Általában erőteljes egyéniségek hordják. Ha valaki öltözködésének része, akkor észrevétlen, szinte belesimul a zakó zsebébe. A közszolgálati televízióban egyébként ma már csak ünnepnapokon használom. GONDA ZSUZSANNA „Nem vagyok az a fajta, aki egyszerre három dolgot tud csinálni." Művek Az amerikai írónő, Joyce Carol Oates magyarul is megjelent művei közül néhány címe - ízelítőül -: Napforduló, Hűtlenség, Luxusvilág, Én nem az vagyok akinek ismersz. Georges Simenon Maigret-történetei közül az első, a Pietr-le-Letton 1931-ben látott napvilágot. Hazánkban először 1940-ben jelent meg a Maigret és a bíró háza - legutóbb 2006-ban a Maigret és a törpe. Egyéb regényei közül magyarul a Londoni férfi olvasható. első könyvét három év alatt írta meg, Simenon egy dicsekvő mondattal válaszolt: Simeon az első könyvét 8 nap alatt írta meg... Simenon mindig is remélte, hogy pszichológiai könyveinek köszönhetően felterjesztik a Nobel-díjra. Legnagyobb fájdalmára azonban, a Maigret-regények csak az átlagos igényű olvasóktól kaptak maradandó elismerést. A termékenység ugyanis nem garantálja a halhatatlanságot. Ahogyan a másik termékeny író, Honoré de Balzac, aki mindig éjféltől hajnalig dolgozott, és évente szavak millióit írta papírra, Stuart Petre Brodie Mais azért írt, hogy a végrehajtókat távol tartsa. Manapság arról szólnak a viták, hogy inkább kevesebb, mint több könyvet kellene írni. A német írónak, WG Sebaldnak mindössze négy könyve jelent meg életében, és most, a halála után évről évre nő az ismertsége és az elismertsége. Jorge Luis Borges, a vak argentin költő sohasem írt könyvet. Képzeljék el, mennyire lezuhant volna a népszerűsége, ha kiad egyet - egy rosszat. Meg tudják nevezni a történelem legtermékenyebb íróját? Ő nem más, mint a dél-afrikai Mary Faulkner, aki 904 könyvet írt különböző írói álnevek alatt, olyan címekkel mint például: A vágy szele, vagy: Nincs tegnap. Azt hiszem, önök igyekeznek most gyorsan elfelejteni a nevét. SEBASTtAN SHAKESPEARE (MEGJELENT: EVENING STANDARD, FORDÍTOTTA: NYEMCSOK ÉVA) Vannak szerzők, akik túlságosan termékenyek saját maguk örömére. Például Joyce Carol Oates 36. könyvét publikálta, de egy másik női csúcstartó: a dél-afrikai Mary Faulkner, aki 904 könyvet írt különböző írói álnevek alatt. Joyce Carol Oates (képünkön) a 36. könyvét publikálta, a kötet több mint 600 oldalas. És akkor még nem beszéltünk 30 rövidebb novellájáról, 9 terjedelmes verséről, hét színdarabjáról és 12 kötetnyi eszszéjéről. Az írónő valószínűleg egyes egyedül felelős egy kisebb méretű amazonasi erdő kiirtásáért... Dame Jean Iris Murdoch szintén szent tehénnek számított egészen regényírói munkásságának a végéig, amikor a kéziratában a kiadója megváltoztatta egy vesszőnek a helyét. Eredmény: könyveinek terjedelme egyre inkább dagadt, a kötetek ormótlanná váltak. A 20. század legtermékenyebb íróinak egyike Georges Simenon (képünkön) volt a nevével fémjelzett 400 könyvnek köszönhetően., A belga nemzetiségű író, Maigret felügyelő megalkotója képes volt kiköpülni egy könyvet 11 nap alatt! Amikor az egyik újságban megjelent, hogy egy író 1 CTCrCnCM A VILÁGHÍRŰ FESTŐZSENlf J J£LV3LULII SZÉPSÉG és FÁJDALOM