Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-06 / 208. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. SZEPTEMBER 6. • A K T U A L I S » Legyőzték a paksi atomerőmű szakmai csapatát is Szegediek lettek a legjobb mentősök Erős mezőnyben országos szakmai versenyt nyert a szegedi men­tőállomás négyfős csapata. Jet-ski sérülttől a leforrázott kis­gyermeken át a tömegbalesetig számos, életben is előforduló helyzetben kellett helytállniuk. Az ország legjobb, legfelkészültebb mentősei Szegeden dolgoznak ­derült ki Magyarország egyetlen, Csopakon rendezett, kétnapos szak­mai versenyén a közelmúltban. A szegedi mentőállomás négytagú csapata - Lóczi Gerda mentőszakorvos, Rácz Tibor és Szakács Károly szakápoló, valamint Lőrincz János gépkocsivezető - erős mezőnyben mérte össze tudását és gyorsaságát az ország legjobb mentőseivel. Többek közt legyőzték a paksi atomerőmű mentési feladatait végző szakembereket is. Bár az életben csupán háromfős a rohamkocsik személyzete, a ver­senyen annyira összetett, gyakorlati leiadatotokat kellett elvégezni­ük, amihez szükség volt egy pluszápoló bevonására is. Lóczi doktornő elmondta: a mentősök csak indulás előtt pár perccel kapták kézhez „feladatukat", amelyben a valósághoz hasonló baleseti helyzeteteket szimuláltak számukra. Véresre maszkírozott, áltöréseket szenvedett mentőtiszt hallgatókat kellett ellátniuk. Többek közt a Balatonból kellett kimenteni egy jet-ski által elgázolt fürdőzőt, vagy egy három­éves, leforrázott kisgyereket, akinek az édesanyja pánikba esett, a testvére pedig zavart volt. Ilyenkor az ellátás mellett még a sérültek környezetét is meg kell nyugtatni, ki kell faggatni a baleset körülmé­nyeiről. Egy másik versenyfeladatban egy fodrászüzletben súlyos al­lergiás rohamot kapott egy vendég, akinek ellátása közben a fodrász­nő is áramütést szenvedett. Az egyik legnehezebb a doktornő szerint egy tömeges baleset ellátása volt: tíz különböző, eltérő súlyosságú sé­rültet osztályozniuk kellett fontossági sorrend szerint - ami szakmai­lag és emberileg is nagy kihívás. A szegedi csapat augusztusban néhány kollégájukkal-Zentay Atti­la főorvossal, dr. Varga Edinával, Szántó Gáborral és Éli Ádámmal ­„edzett" pár napot a versenyre, de Lóczi doktornő tíz-, a csapat többi tagjának tizenöt éves rutinja is segítségükre volt a győzelemben. A doktornő úgy véli: bár az elismerés a szegedi csapatnak szól, abból a legtöbbet a páciensek profitálják - akiket éles helyzetben kell ellátni­uk az ország legjobb mentőseinek. T.R. A nyertes csapat szegedi tagjai: Szakács Károly, Lóczi Gerda, Lő­rincz János, Rácz Tibor Fotó: Miskolczi Róbert A szülők nem magukat, hanem a hivatalokat tartják felelősnek Prostituált 17 éves lány a harmadik áldozat A szörnyű balesetben Katalin a fehér Volkswagenben lelte halálát a 43-as úton Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról - A gyerekünk még Szegeden megismerke­dett egy másik állami gondozott lánnyal, aki rendszeresen megszökött az intézetből. Saj­nos Kati is vele tartott, állandó szökésben volt, a rendőrség körözte is emiatt - mondta Felföldi Gézáné. Kiderült, a 17 éves lány prostituált lett. A rendőrök hetente érték tetten a Szegedre ve­zető főutakon, számtalanszor előállították és feljelentették. Katalin mindannyiszor elis­merte, hogy „alkalmi kapcsolat" reményében autókat int le, és nincs orvosi igazolása. A rendőrök visszavitték az intézetbe, de a lány újra és újra megszökött. Mivel állandó szö­késben volt, a nevelője is csak egyszer talál­kozott vele. BALESET KÉRDŐJELEKKEL Az augusztus 28-án éjjel történt balesetben hárman haltak meg, Felföldi Katalinon kívül a két össze­ütközött autó vezetője is életét vesztette. Négyen megsérültek, ők már jól vannak. Az üllési lányon kí­vül valamennyien román állampolgárok. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit, annyit azon­ban már lehet tudni, hogy Szeged irányából Makó felé tartott az a Volkswagen személygépkocsi, ame­lyikben Felföldi Katalin utazott. Az autó 50 éves sofőrje áttért a másik sávba, ott megpördült és neki­ütközött egy Makó felől érkező Peugeot-nak. Az talán soha nem derül ki, hogy a lány hol ült be az au­tóba, és a Volkswagen miért ment át a másik sávba. - A lányunkat kényszerítették a prostitúci­óra! - mondta határozottan Felföldi Géza, miközben megmutatta a Kati elleni rendőr­ségi feljelentéseket. A két szülő egymást kiegészítve elmesélte, hogy legidősebb gyermekükkel legutóbb a halála A S2UL0KA FELELÖSSEGROL Felföldi Géza és felesége arra a kérdésre, hogy magukat felelősnek tartják-e lányuk haláláért, szinte egy­szerre vágta rá, hogy nem. Azt mondták, ők semmit nem tehettek, kértek segítséget, de nem kaptak. A Csong­rád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága a vizsgálat befejezé­séig nem nyilatkozik. Az üllési önkormányzat családsegítője, Lajkóné Tóth B. Orsolya azt mondta, hivatalo­san nem tudták, hogy a lányt prostitúcióra kényszerítik. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a szülők kifakadására - miért nem személyesen közölték velük, hogy lányuk meghalt - azt válaszolta: „A Szegedi Rendőrkapitányság munkatársai az elhunyt hozzátartozóinak kiértesítésére vonatkozó szabályok szerint és módon az elsődlegesen illetékes személyeket tájékoztatták a lány haláláról." Tuczakov Szilvána kijelentette: kegyeleti és adatvédelmi okokból személyes adatokat a rendőrség nem közölhet. előtt egy héttel találkoztak. Akkor is ugyanazt mondta nekik kétségbeesett hangon, mint ko­rábban: „Anya, apa, én ezt nem akarom csinálni, de még nem tudok semmit tenni, nem tudok ve­letek maradni! Muszáj visszamennem, ha nem megyek, engem is és benneteket is megölnek!" Ezt csak erősítette, hogy Kati telefonja öt­percenként csengett, az őt prostitúcióra kényszerítő férfi, a futtatója sürgette. A szülők a stricit nem látták, szinte sem­mit nem tudnak róla, mégis félnek tőle. Ezért kérték, hogy fényképet ne készítsünk róluk, és pontos címüket se írjuk le. - Kiskorú lányunk azért halt meg, mert prostitúcióra kényszerítették, ami bűncse­lekmény. Ezért került a 43-as útra, majd abba az autóba, amelyikben utolérte a halál ­mondta Felföldi Géza. Peremvárosok toplistája: Baktó, Tápé, Szőreg Népszerűek a külvárosi ingatlanok Szegeden A Szegedhez tartozó peremvárosok népszerűségét teszteltük le egy ingat­lanszakértő és az ott élők segítségével. Jelen pillanatban Alsóváros a legkere­settebb, ldcsit távolabb Szegedtől pedig Baktó, Tápé és Szőreg viszi a pálmát a szakember szerint. Az ingatlanjaikat áruló baktói lakosok viszont azt állít­ják, nincsen nagy érdeldődés házaikra. Tápé, Szőreg, Szentmihály, Baktó: ha a szegedi ember veszi a fáradságot és kilá­togat a peremvárosokba, bizony tátva marad a szája. Egyre másra épülnek a több tíz millió forintot érő paloták, ame­rikai külváros jelleget kölcsönözve az utcáknak. Solti Antaltól, az egyik szege­di ingatlaniroda vezetőjétől megtudtuk, mindig is voltak, vannak, és lesznek frekventált városrészei Szegednek, aho­va dicsőség költözni. - Régen ilyen volt Újszeged, amelynek helyét a városon belül mára Alsóváros vette át. Főleg a Mátyás tér környéke számít elit környezetnek, de szinte mindegyik meghirdetett alsóvárosi in­gatlan egy hónapon belül gazdát cserél. Faggattuk Baktóról, Tápéról, Szőregről, Gyáláról, Szentmihályról és Kiskundo­rozsmáról is. - Szőreg keresett hely, de ha nem jelentene életveszélyt a 43-as miatt a kijutás, a jelenleginél 20 száza­lékkal többért lehetne értékesíteni az ot­tani ingatlanokat - magyarázta. Kide­rült, a hatosfogat végén Dorozsma sze­rénykedik; a szakember szerint máig nem tudott elszakadni a kisebbségi szindrómától. Szentmihálynak - ahol egyébként nagy léptékű házépítkezések folynak - és Gyálarétnek is megvan a maga keresztje. - Ez a vasút, hiszen a Szabadkai út végén szinte tízpercenként piros a lámpa. Ez is fontos egy leendő ve­vőnek, így itt is legalább 20 százalékkal olcsóbban lehet csak értékesíteni az in­gatlanokat, mint ha nem járna arra a vo­nat - tudtuk meg az irodavezetőtől. Mivel ilyen hátrányokat sem Tápé, sem Baktó nem szenved, a peremterüle­tek közül ez a két település került a do­bogó második, illetve első fokára. Meg­tudtuk még, hogy egy szinte azonos pa­raméterekkel rendelkező belvárosi és külvárosi ingatlan között 40 százalékos m az árkülönbség az előbbi javára. - A be­ruházások látványosan megemelhetik egy-egy város, városrész ingatlanjainak értékét. Például nemrégiben jelent meg lapjukban, hogy Sándorfalva fürdőpara­dicsomot akar kialakítani megvásárolt bányatavaiból. Csak azon a héten hár­man jelentkeztek éppen e miatt a cikk miatt, hogy ott szeretnének házat vásá­rolni - mondta Solti Antal, aki szerint a peremvárosok házárai a jövőben emel­kedni fognak. Találomra felhívtunk néhány, baktói házát árusító tulajdonost. Miért akar­nak elköltözni a város egyik legjobb he­lyéről, és mennyien érdeklődnek a nép­szerűnek mondott ingatlanokra? Nagy A kertvárosi házak értéke folyamatosan nő Fotó: Miskolczi Róbert Gábor szerint: alig. A férfi tavaly ősz óta hirdeti 160 négyzetméteres magánhá­zát, amin majd 40 millió forintért akar túladni. - Kezdetben valóban sokan jöt­tek, de az idei nyár alatt jó ha hárman érdeklődtek a ház iránt - mondta. Túl­adni azért akar rajta, mert az építéshez tízmilliós hitelt vett fel, ebből a csapdá­ból akar szabadulni. - Szegedre nem mennék vissza. Ha túladok a házon, továbbra is itt vásárol­nék egy olcsóbb ingatlant. Itt szinte to­vább vannak nyitva a boltok, mint a vá­rosban, ráadásul új az aszfalt és a csator­na is - ecsetelte Baktó előnyeit a férfi. Doktor Zoltán pedig arról számolt be, hogy hiába hirdeti 100 négyzetméteres házát mindössze 11 és fél millióért, a fő­. leg a panelekből érkező érdeklődőknek még ez az összeg is megfizethetetlennek tűnik. K. G. G. INGATLANARAK A megyei hirdetőújság e heti számában Szentmihályon 19, Gyálaréten 2, Szőregen 34, Tápén 18, Baktón 11 magánházat hir­detnek eladásra. A legolcsóbbra Szőregen leltünk 9 millióért, a legdrágábbra pedig Szentmihályon 50 millió forintért. Igaz, utóbbi hatszobás, 275 négyzetméteres. A szegedi belvárosban 51 millióért „mindösz­sze" egy 240 négyzetméteres családi házat tudnánk vásárolni magunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom