Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-04 / 206. szám

KEDD, 2007. SZEPTEMBER 4. • KAPCSOLATOK* 5 Még nem tudni, kik dobták a folyóba A Tiszán úszott 9 zsák halbelsőség Halbelsőséggel tele zsákok úsztak a Tiszán a hét végén. Valószínűsíthető, hogy a kétszáz kilogramm halmaradványt Algyőnél dobták a folyóba. MUNKATÁRSUNKTÓL Csörög rovatunkban tegnap megírtuk, Tóth István azt tapasztalta, hogy a Tiszán kilenc fekete zsák úszott. Azt is kiderítette olvasónk, hogy a zsákokban halbelsőség és halcsont található. Bejelentés érkezett az algyői polgármesteri hivatalhoz is az úszó zsákok ügyében, amelyek a halfesztivál idején csordogáltak le a folyón. Piri József polgármester elmondta: mára már csak egy zsák maradt a kilencből, mivel a többit elvitte a Tisza. - A begázosodott, felpuffadt, bűzlő műanyag zsák fennakadt egy fán, amit kiszedtek további vizsgálatra - mondta a polgármester. Hozzátette: az előzetes vizsgálódás során kiderült, a halbelsőséget az algyői volt gabona berakodónál hajították a vízbe. Azt egyelőre nem tudni, hogy kik a tettesek, de a polgármesteri hivatal a történteket bejelentette az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél. A polgármester visszautasította Tóth István azon vádját, miszerint az algyői lovasnapokon a halászok főzték a halat és onnan származnak a halmaradványok. - Két dolog miatt vagyok biztos, hogy nem a lovasnapokkal lehet kapcsolatba hozni a Tisza szennyezését. Egyrészt az említett lovasnapokat tíz napja rendeztük. Ha valaki arra az időpontra tisztította volna a halakat, akkor miért tárolta volna eddig a maradványokat. Másrészt a lovasnapokon nem főtt és nem sült hal. A zsákokban egyébként is összesen kilencven kilogramm halbelsőség volt, ami legalább kétszáz kilogramm élő hal felpucolásából keletkezhetett - magyarázta a polgármester. Az ügyet az Ati-KTVF a rendőrség bevonásával vizsgálja. Szabó Gábor: Elhárult minden akadály Megvan a 300 millió az integrációra Megkapja a szegedi egészségügy az integráció gyakorlati végrehajtáshoz szükséges 300 millió forintot - derült ki a tegnapi minisztériumi megbeszélésen. MUNKATÁRSUNKTÓL Feltételekkel szavazta meg az SZTE irányító testülete, a szenátus, hogy az egyetem átveszi a városi kórház és rendelőintézet működtetését. Az egyik feltétel volt közel 300 millió forint, amely az egészségügyi integráció gyakorlatias lépéseinek költsége. Pénz kell egyes részlegek költözéséhez, épületrészek átalakításához, kiürítéséhez. Szabó Gábor rektor arról számolt be lapunknak, hogy Botka László szegedi polgármesterrel, Pál Attilával, az SZTE Klinikai Központ elnökével együtt eredményesen tárgyaltak tegnap az Egészségügyi Minisztériumban: a klinikai központ és a jelenleg még városi kórház és rendelőintézet gazdasági kondíciói biztatóak, ezért a miniszter asszony kezdeményezi a pénzügyminiszternél az integrációhoz szükséges 300 millió forint rendelkezésre bocsátását. - Ezzel elhárult az integráció elől minden akadály, és október elején elkezdhet működni a vidék legnagyobb betegellátó intézménye - mondta a rektor. Folytatás az 1. oldalról A lapunk rendelkezésére álló látványtervek tanúsága szerint különleges, leginkább csigaházat formázó épületről van szó, amelyben élmény- és termálmedence, wellness- és gyógyrészleg is működik majd. A beruházás az előzetes kalkulációk szerint hatmilliárd forintba kerül. A Hunguest Hotels Zrt. a szegedi önkormányzattal alakít projekttársaságot, amely uniós pályázaton szeretné megnyerni a beruházási költség ötven százalékát. A másik ötven százalék a Hunguest önrésze. Az egyedi pályázatról amelyet szeptember végéig kell beadni - a kormány dönt. Az első őszi közgyűlésen, szeptember 14-én tárgyalják a szegedi képviselők a megaberuházás önkormányzatra tartozó kérdéseit: abban az esetben, ha az uniós pénzt - hárommilliárd forintot - a projekttársaság megnyeri, az önkormányzat apportálja a társaságba a Ligetfürdő területét, amelyen az új komplexum épül. Ez egymilliárdos érték. Ezzel kezdetben az önkormányzat lesz a többségi tulajdonos a társaságban, ám amint a beruházó beteszi az önrészét, az önkormányzati tulajdoni hányad csökken, végül - a tervek szerint - a Hunguest kivásárolja az önkormányzati tulajdonrészt. A város a területért cserébe remélhetően vendégvonzó hatmilliárdos fürdőkomlexumot nyer. A tervek szerint a beruházó Hunguest Hotels jövő év májusában veheti át a kivitelezési területet és két év alatt, 2009 végéig elkészül az új fürdő. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi gombát lebontják, amit a szakemberek azért nem sajnálnak, mert majdnem 40 éves és többszáz milliót kellene rákölteni. A hatmilliárdos fürdőfejlesztéssel párhuzamosan a Hunguest fejleszteni akarja jelenlegi szállodáját, a Forrás Hotelt is, amely háromból négycsillagos lesz és a férőhelyek száma is nő. Megkérdeztük Hülvely Istvánt, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatóját, miért éri meg nekik a nagyszabású szegedi fürdőberuházás. - Az üzleti érdek azt diktálja, ha már van egy szállodánk Szegeden is, a Forrás, akkor meg kell próbálni a fürdő- és gyógyturizmust fejleszteni. Sok tapasztalatunk van a gyógyfürdők és szállodák együttes működtetéséről, mást ne mondjak, Hajdúszoboszlón, de Bükön, Zalakaroson, Gyulán, Hévízen és másutt is. Olyan jellegű fürdő- és szállodakomplexum azonban, mint amilyet Szegedre tervezünk, még nincs az országban. Legszívesebben családi fürdőnek nevezném, hiszen minden generáció igényeit ki tudjuk itt majd szolgálni. És itt térnék ki a másik szempontunkra: ha valahol, a turizmusban és a gyógyturizmusban egyre szebb számokat produkáló Szegeden bebizonyíthatjuk, hogy van jövője a termál- és gyógyturizmusnak. Arra számítunk, hogy az a horribilis pénz, amit bele kell tenni egy ilyen fürdőberuházásba, 15 év alatt megtérül - mondta a vezérigazgató. Botka László szegedi polgármestertől azt kérdeztük, hogyan lehetett elérni, hogy míg a Dél-Alföldön - kis túlzással - szinte minden falu fürdőt akar fejleszteni, a szegedi projekt élvezhesse a kiemelt támogatást. - Nagyon nagy viták voltak az utóbbi hónapokban a regionális fejlesztési tanácsban, de örömömre végül egyhangú döntés született arról, hogy az egész régió a szegedi projektet támogatja. Ez a beruházás nem kerül az adófizetőknek pénzbe; az uniós pályázattal és a szakmai befektető tőkéjével a régi álom végre megvalósul, valódi fürdővárossá válhat Szeged, a Dél-Alföld központja. ASZUENEMZARBE ^ A több ütemben tervezett építkezés ideje alatt a SZUE medencéi - a jelenlegi élményfürdő is üzemelnek, vagyis a nagyberuházás ideje alatt a szegedieknek nem kell lemondaniuk a kedvenc fürdőjükről. A SZUE-ban építkezik a Hunguest Hoteís Új fürdő hatmilliárdból Az új fürdő látványterve. Élmény- és termálmedence, wellness- és gyógyrészleg is működik majd benne FÖLVIRRAD A CSEMPÉSZEKNEK A jövedéki adó szeptember elsejei emelkedése a cigaretta árát is felhajtotta, így dobozonként 400 forint alatfnem lehet majd középkategóriás cigit kapni. Néhány közeli ország cigarettaárai jelentősen alacsonyabbak. Szlovákiában 310, Lengyelországban 215 forintba kerül egy doboz füstölnivaló. A vám- és pénzügyőrség számít arra, hogy a jelentős árkülönbség miatt felerősödik a határ menti cigarettacsempészet. ÖT Úf PROFESSZOR Kilencven egyetemi tanárnak adta át kinevezését tegnap Sólyom László köztársasági elnök és Hiller István oktatási miniszter Budapesten. így a Szegedi Tudományegyetem öt docense vált professzorrá: dr. Kahán Zsuzsanna (Altalános Orvostudományi Kar, Onkoterápiás Klinika), dr. Olasz Sándor (Bölcsészettudományi Kar, Modern Magyar Irodalmi Tanszék), dr. Nagy Katalin dékán (Fogorvostudományi Kar, Szájsebészeti Tanszék), dr. Fekete Éva (Természettudományi Kar, Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék), dr. Gajda Tamás (TTK, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék). ELLENŐRZIK AZ ISKOLÁK KÖRNYÉKÉT A Csongrád Megyei Baleset-megelőzési Bizottság adatai szerint az elmúlt években csökkent a tanintézetek környékén a gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmények és balesetek száma. Hogy ez így is maradjon, a CSMRFK, a megyei polgárőr szövetség és a városőrség közös megelőzési programot szervez. Ennek során szeptemberben és októberben az oktatás kezdete előtt és befejezése után az iskolák környékét folyamatosan, és a szokásosnál sűrűbben ellenőrzik majd - jelentették be tegnap. Szeptemberi rémálom: 230 forintos kenyér, 50 forintos tojás Drágábbak a mindennapi élelmiszerek A liszt drágulása miatt még tovább nőhet a kenyér ára Fotó: Segesvári Csaba Jó néhány alapvető élelmiszerért többet kell fizetni szeptember l-jétől. A kenyér ára a legtöbb helyen már a hónap elején 200 forint fölé szökött, de hamarosan a 230-250 forintot is elérheti. Drágult a tej és a tojás is. A hús ára akár húsz százalékkal is emelkedhet. A hónap első napjától alig találni olyan boltot, ahol a 200 forintos lélektani határ alatt maradt a kenyér ára. Szeptemberben a liszt drágulása miatt újabb áremelés várható: 50 forinttal is nőhet a cipó ára. - A malmok a napokban levélben közölték a pékségekkel, hogy 12-14 forintos áremelésre készülnek. A pékségek így nettó 88-90 forintos áron juthatnának hozzá a liszthez, pedig az év elején csupán nettó 54 forintba került a finomliszt - tudtuk meg Varga Lászlótól, a Pékszövetség Békés és Csongrád megyei régióelnökétől. Mindez azt jelenti, hogy a fehér kenyér átadási ára a 180 forintot is elérheti, így a boltokba 230-250 forintért kerülhet majd. Az egyik szegedi Reál élelmiszer áruházban a búzakenyér 10, a Cserepes sori fehér kenyér 20 forinttal drágult elsejével. Előbbi 239 forintba, utóbbi 179 forintba kerül az áremelés után. A szegedi sütöde kiflije és zsemléje 2 forinttal lett drágább, most 20 fonntba kerül. A hús, a tej és a tojás már augusztusban drágult, szeptembertől megint többet kell fizetni érttik. Maradva a Reál üzletnél: a sertéskaraj ára 105 forinttal, a sertéscombé 60 forinttal nőtt a múlt hónapban. Egy kilogramm csirkecombért 80 forinttal, a csirkemellért 204 forinttal kértek többet. A tojás ára 27 forintról 32-re emelkedett. A tojás önköltsége 40 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, így hazánkban is elérheti a Nyugat-Európában jellemző 50 forint feletti fogyasztói árat. A Reál legolcsóbb dobozos tejének ára 129 forintról 149 forintra, a zacskós tej 149 forintról 169 forintra nőtt. Az áremelést az energia-, a csomagolóanyag- és a takarmányár növekedése indokolta. A magyar halfogyasztás évek óta javuló tendenciát mutat, ám a 15-20 százalékos áremelkedés meggátolhatja a további növekedést. A húsipari termékek hazai termelői és fogyasztói ára jelenleg még 10-15 százalékkal elmarad a nyugat-európai átlagtól, ám hasonló áremelkedések esetén a húsárak néhány hónapon belül elérhetik az európai árszintet. H. L.