Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-27 / 226. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. SZEPTEMBER 27. • AKTUÁLIS" 3 AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSI MENETRENDJE 1 október közepéig kidolgozzák a törvényjavaslat részleteit • október harmadik hetében dönt a javaslatról kormány > december közepéig megtárgyalja és elfogadja a jogszabályt a parlament • 2008 januárjában 18+4 területi egységre bontják az országot • 2008 tavaszán licitálnak a megánbefektetők a területekre 1 2008 májusa és júliusa között ügyefeleket toboroznak a pénztárak ' 2009-től elindul az új rendszer Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika állam marad. A magánbefekte­tők - a tervek szerint - licitál­hatnak majd az egyes területi egységekre, s ha nyernek, leg­alább fél-, legfeljebb más­fél-kétmillió ember ellátását kell biztosítaniuk. Mivel kevés az ehhez kellő nagyságú tőké­vel rendelkező társaság, a folya­mat végén 5-8 „pénztárcso­port" jöhet létre. Az egészségpénztárak kezdet­ben valószínűleg minden egészségügyi szolgáltatóval ­kórházzal, szakrendelővel, há­ziorvossal - szerződést kötnek azokon a területeken, ahol ke­vés ellátó működik. Néhány év múlva viszont elképzelhető: kijelölt „betegutat" szabnak a páciensnek, azaz megmondják, melyik háziorvos hová irányít­A VÁSÁRHELYI 12 MILLIÁRD H| Tizenkétmilliárd forint értékben bocsátott ki tavaly zárt kötvényt Vásárhely fideszes többségű önkormányzata. A kötvényeket az Erste Bank jegyezte, mely ezzel a város számlavezető pénzintézetévé is vált. A helyi ellenzék a tavalyi választási kampányban emlegette ugyan a város adósságállomá­nyát, de a 2006. november 9-i közgyűlésen a képviselő-testület valameny­nyi tagja megszavazta, hogy a kötvénykibocsátásból származó összeget beemeljék a városi büdzsébe, amivel a költségvetés főösszege 32 milliárd forintra emelkedett. A kötvénykibocsátással a város nem csupán a forrás­hiányát szüntette meg. de kifizette a gazdasági társaságok adósságait, s megmaradt 3 milliárd forint fejlesztési, illetve 284 millió forint általános célú fejlesztési tartalék is. Öt-nyolcmilliárd forint önrészt kell előteremtenie a szegedi ön­kormányzatnak a különböző uniós fejlesztésekhez. Minden afelé mutat, hogy a város köt­vénykibocsátással próbál pénz­hez jutni. A fideszes többségű Hódmezővásárhelyen tavaly a 12 milliárd forintnyi kötvényki­bocsátást megszavazta az ellen­zék is. Szegeden más a helyzet. - Nem azért építette be a szegedi városi közgyűlés a kötvénykibo­csátásról szóló passzust a va­gyonrendeletébe, mert annyira eladósodott a város, hogy nem tud több bankhitelt felvenni, ha­nem azért, mert a kötvénykibo­csátás adott esetben olcsóbb fi­nanszírozási lehetőséget bizto­síthat, mint a bankhitel - nyilat­kozta lapunknak Virág András. Az önkormányzat pénzügyi bi­zottságának SZDSZ-es elnöke hangsúlyozta: az eddigi, Európai Unió által is támogatott városi fejlesztések, beruházások önré­szét hosszú lejáratú, az állam ál­tal garantált, alacsony kamato­zású hitelekből finanszírozták. Milliárdos hitelek Virág András elmondta: a bankhitelek mellett kötvényki­bocsátásból juthatnak pénzhez az önkormányzatok, ugyanis a kötvény nem más, mint értékpa­pír alapú hitel, amit a kibocsá­tást bonyolító pénzintézet is bir­tokolhat. Szolnokon 8,7 milli­árd; Sátoraljaújhelyen 1,5 milli­árd, Debrecenben 2,5 milliárd, Hódmezővásárhelyen pedig 12 milliárd forintnyi értékpapír ér­tékesítéséről döntött az önkor­mányzat. A felsorolt települése­ken a Fidesz van többségben a közgyűlésben. Lépni kell A pénzügyi bizottság elnöke szerint az elkövetkező két-há­rom évben számos önkormány­zat bocsáthat majd ki kötvényt, hogy elő tudja teremteni a fej­lesztések önrészét. - Szegeden is lépni kell az ügy­ben, hiszen például az Európai Unió által támogatott, 25 milli­árd forintos elektromos tömeg­közlekedés-fejlesztésnél több mint 3 milliárd forintos önrészt kell felmutatnia az önkormány­zatnak - mondta Virág András. A közlekedés-fejlesztési projekt­ben - egyebek mellett - meg­hosszabbítják a 8-as troli vona­lát, kilenc villamost vásárolnak, darabját félmilliárdért, átépítik az Anna-kúti csomópontot és felújítják az l-es villamos vona­lát. A fejlesztésről az októberi közgyűlésen tárgyalnak és dönte­nek a képviselők. Virág számítá­sa szerint összesen 5-8 milliárd forint önrészt kell előteremtenie az önkormányzatnak a különbö­ző projektekre (biopolisz-prog­ram, Mars tér II-III-as ütem fej­lesztése stb.), ha beomlik 30-40 milliárd forint uniós forrás Sze­gedre. Virág András hangsúlyozta: ha a közgyűlés dönt a kötvénykibo­csátásról, ajánlatokat kérnek a bankoktól a kamatra, a futam­időre, a fedezetigényre és a tör­lesztés ütemezésére. A kötvény­kibocsátás egyfajta hitel-kötele­zettség - mutatott rá a szabadde­mokrata politikus -, így azt fel kell tüntetni a jelenlegi 13 milli­árdos hitelállományunk mellett a közel 70 milliárdos költségve­tésünkben. Jobboldali kételyek - A szocialista városvezetés át­gondolatlan fejlesztéspolitikájá­nak eredménye, hogy Szeged má­ra súlyosan eladósodott. Az ön­kormányzat hitelállománya - a Belügyi Közlöny szerint - meg­haladja a 20 milliárd forintot ­adott Oláh ]ános magyarázatot arra, miért tartja kockázatos do­lognak a kötvénykibocsátást az ellenzék, amely már a vagyon­rendelet módosítását sem sza­vazta meg. A Fidesz korábbi vá­rosi elnöke, az önkormányzat tu­lajdonosi bizottságának tagja szerint a városvezetés pénzügy­technikai manőverekkel próbálja kiküszöbölni a hibás gazdaság­politikai döntéseit. SZ. c. sz. A Fidesz kérdései - Újhelyi István megválaszolat­lanul hagyta a már megfogal­mazott, a Zuschlag-üggyel kap­csolatos kérdésem: részt vett-e, és ha igen, milyen minőségében azokon a találkozókon, amelye­ken az ifjúsági egyesületek, ala­pítványok támogatásairól dön­töttek - fogalmazott Gyimesi László. A Fidesz szegedi elnöke tegnap sajtótájékoztatót tartott Szeged külterületén, egy suba­sai hétvégi ház előtt, mely szék­helye volt az 1996-2005 között létező, Újhelyi István által irá­nyított Alapítvány a Csongrád Megye Felnövekvő Generációjá­ért nevű szervezetnek. Gyimesi szerint ugyanis hasonlóság fe­dezhető fel az ifjúsági szerveze­tek mostani ügye és a Horn-kormány idején frissen alakult, a Baloldali Ifjúsági Tár­suláshoz ja Fiatal Baloldal jog­elődjéhez) közeli társadalmi szervezetek pénzszerzési mód­szere között. Akkoriban Csong­rád megyében több, még alig lé­tező ifjúsági szervezet nyert ál­lami pályázati pénzt, több mil­lió forint összértékben. Ezért kérdezte Gyimesi sajtótájékoz­tatójának címe: Kétszer ugyan­-abban a folyóba? Az új egészségbiztosítási rendszer 2009-től működhet Szabad választás - korlátozott versennyel Fotó: Karnok Csaba A szegedi villamosközlekedés fejlesztésének keretében felújítják a lassan járhatatlan Anna-kúti csomópontot is Fotó: Karnok Csaba Semmi sem biztos KOVÁCSANDRÁS Tizenöt esztendővel ezelőtt leesett az állam, amikor - irodal­mi ösztöndíjjal a Münchenhez közeli kisvárosban időző kollé­gámmal közösen - meglátogattunk a helyi kórházban egy '56-os magyart. Már nem emlékszem, milyen ügyben, arra vi­szont igen, hogy a Brazíliában dolgozó, légzőszervi problémák­kal küszködő, hatvan körüli menedzsert egészségbiztosítója utalta be hathetes lábadozásra a másik földrészen lévő, jó le­vegőjű, szanatóriumszerű, tóparti egészségügyi intézménybe. Ez az úrnak egyetlen márkájába sem került - hol volt még ak­kor az euró -, mindent a biztosítója állt. A számla ugyancsak borsos lehetett, nyitották, csukták előtte az ajtót, szállodai szintű szolgáltatás mellett kapott maximális egészségügyi el­látást. Ez volt a kapitalizmus magánbiztosítója, pontosabban ma is ez. Az úr és munkáltatója otthon olyan szép összeget fizetett be évtizedek alatt a magánbiztosítóhoz, hogy fel sem merült, nem a legjobb egészségügyi szolgáltatást kapja. Ami nálunk most elkezdődött, az még nagyon messze van ettől, de min­denképpen az első lépés, azzal együtt, hogy könnyen kiderül­het: nem a jó irányba. Nagyon óvatosan nyúlt hozzá a kor­mány az évtizedes, kétségkívül pazarló, s versenyt még hírből sem ismerő rendszerhez, de így is azonnal megkapta az ellen­zéktől, hogy mindent .visszacsinálnak, ha kormányváltást hoz a következő választás. Ez pedig nem erősíti az üzleti alapú biztosítók kockázatvállalási bátorságát. Pedig még csak na­gyon kevés konkrétum ismerhető az elképzelésekből. Vissza­tér, megerősödik a már többször elsiratott megyerendszer, mi­közben az Unió a régióknál kisebb egységeket nem nagyon szereti, megmarad az állami befolyás, ám bevonják a magán­tőkét, s az eddiginél nagyobb lesz a választás szabadsága. Ez utóbbi nem túl nagy eredmény, mert ahogy egykor Fordnál csak fekete T-Modelh lehetett választani, úgy nálunk az egy társadalombiztosítást. Persze nem csak mi választhatunk majd, a biztosítók is. Ők üzleti alapon az egészséges, jól fizető ügyfeleket próbálják majd elcsábítani a nagyobb haszon reményében. Ha máshogy nem megy, kapcsolt gépjármű-biztosítással, meg még sok mással.'Félő, legalábbis nem kizárt, hogy a szegényebbek, be­tegebbek valahogy mégis ott maradnak majd az állam nya­kán, ami ugyan nem szép dolog, de a bejáratott kapitalizmus­ban egyáltalán nem ismeretlen jelenség. Már-már az élet rendje. Ha bevalljuk, ha nem. Megállapodtak az egészség­biztosítási rendszer átalakí­tásáról a kormánypártok. Megyénként egy-egy biztosí­tó lesz, az emberek viszont szabadon átjárhatnak köz­tük. Vidéken nem számíta­nak az egészségügyi szolgál­tatók közti komolyabb ver­senyre. Hosszas vita után hétfő este megállapodtak a kormánypár­tok az egészségbiztosítási rend­szer átalakításának módjáról. Az SZDSZ korábban a szétta­golt háziorvosi körzetek, míg az MSZP az egybefüggő régiók szintjén osztotta volna biztosí­tási körzetekre az országot, amelyekben magánbefektetők részvételére számítanak. A mostani kompromisszum szerint megyénként hoznak lét­re egy-egy egészségpénztárt, a közép-magyarországi régióban pedig négyet alapít az állam. A tizennyolc plusz négy, azaz ösz­szesen huszonkét pénztárban a magántőke egyenként 49 szá­zalékot szerezhet - azaz a több­ségi tulajdonos továbbra is az hatja a betegét. Mivel vidéken erősen korlátozott az egészség­ügyi szolgáltatók száma, a szakértők itt nem számítanak komolyabb versenyre. A kor­mányfő ugyanakkor közölte: három-öt éven belül kiegyenlí­tik az ellátási színvonal terüle­ti különbségeit. A pénztárak jövő nyáron or­szágosan toborozhatnak majd ügyfeleket különféle kedvez­ményeket - például olcsóbb gyógyszert - vagy magasabb színvonalú szolgáltatásokat kí­nálva. Aki jövő július végéig nem választ pénztárt - a liberá­lis politikusok szerint a lakos­ság 70-85 százaléka -, azt au­tomatikusan besorolják a lak­helye szerintihez. A biztosítot­tak évente egyszer, ősszel vált­hatnak majd pénztárat, ha nem elégedettek az addigi szol­gáltatásszervezőjükkel. Az új rendszer - a koalíciós partne­rek tervei szerint - 2009-től in­dulna el, a törvényjavaslat részletes szabályait még októ­ber közepéig kidolgozzák szak­értőik. T.R. Kórházi segédeszköz. Sok kérdés függő még Hódmezővásárhelyen a kötvénykibocsátást megszavazta az ellenzék is Hitel is kell Szegednek

Next

/
Oldalképek
Tartalom