Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-27 / 226. szám
CSÜTÖRTÖK, 2007. SZEPTEMBER 27. • AKTUÁLIS" 3 AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSI MENETRENDJE 1 október közepéig kidolgozzák a törvényjavaslat részleteit • október harmadik hetében dönt a javaslatról kormány > december közepéig megtárgyalja és elfogadja a jogszabályt a parlament • 2008 januárjában 18+4 területi egységre bontják az országot • 2008 tavaszán licitálnak a megánbefektetők a területekre 1 2008 májusa és júliusa között ügyefeleket toboroznak a pénztárak ' 2009-től elindul az új rendszer Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika állam marad. A magánbefektetők - a tervek szerint - licitálhatnak majd az egyes területi egységekre, s ha nyernek, legalább fél-, legfeljebb másfél-kétmillió ember ellátását kell biztosítaniuk. Mivel kevés az ehhez kellő nagyságú tőkével rendelkező társaság, a folyamat végén 5-8 „pénztárcsoport" jöhet létre. Az egészségpénztárak kezdetben valószínűleg minden egészségügyi szolgáltatóval kórházzal, szakrendelővel, háziorvossal - szerződést kötnek azokon a területeken, ahol kevés ellátó működik. Néhány év múlva viszont elképzelhető: kijelölt „betegutat" szabnak a páciensnek, azaz megmondják, melyik háziorvos hová irányítA VÁSÁRHELYI 12 MILLIÁRD H| Tizenkétmilliárd forint értékben bocsátott ki tavaly zárt kötvényt Vásárhely fideszes többségű önkormányzata. A kötvényeket az Erste Bank jegyezte, mely ezzel a város számlavezető pénzintézetévé is vált. A helyi ellenzék a tavalyi választási kampányban emlegette ugyan a város adósságállományát, de a 2006. november 9-i közgyűlésen a képviselő-testület valamenynyi tagja megszavazta, hogy a kötvénykibocsátásból származó összeget beemeljék a városi büdzsébe, amivel a költségvetés főösszege 32 milliárd forintra emelkedett. A kötvénykibocsátással a város nem csupán a forráshiányát szüntette meg. de kifizette a gazdasági társaságok adósságait, s megmaradt 3 milliárd forint fejlesztési, illetve 284 millió forint általános célú fejlesztési tartalék is. Öt-nyolcmilliárd forint önrészt kell előteremtenie a szegedi önkormányzatnak a különböző uniós fejlesztésekhez. Minden afelé mutat, hogy a város kötvénykibocsátással próbál pénzhez jutni. A fideszes többségű Hódmezővásárhelyen tavaly a 12 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást megszavazta az ellenzék is. Szegeden más a helyzet. - Nem azért építette be a szegedi városi közgyűlés a kötvénykibocsátásról szóló passzust a vagyonrendeletébe, mert annyira eladósodott a város, hogy nem tud több bankhitelt felvenni, hanem azért, mert a kötvénykibocsátás adott esetben olcsóbb finanszírozási lehetőséget biztosíthat, mint a bankhitel - nyilatkozta lapunknak Virág András. Az önkormányzat pénzügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke hangsúlyozta: az eddigi, Európai Unió által is támogatott városi fejlesztések, beruházások önrészét hosszú lejáratú, az állam által garantált, alacsony kamatozású hitelekből finanszírozták. Milliárdos hitelek Virág András elmondta: a bankhitelek mellett kötvénykibocsátásból juthatnak pénzhez az önkormányzatok, ugyanis a kötvény nem más, mint értékpapír alapú hitel, amit a kibocsátást bonyolító pénzintézet is birtokolhat. Szolnokon 8,7 milliárd; Sátoraljaújhelyen 1,5 milliárd, Debrecenben 2,5 milliárd, Hódmezővásárhelyen pedig 12 milliárd forintnyi értékpapír értékesítéséről döntött az önkormányzat. A felsorolt településeken a Fidesz van többségben a közgyűlésben. Lépni kell A pénzügyi bizottság elnöke szerint az elkövetkező két-három évben számos önkormányzat bocsáthat majd ki kötvényt, hogy elő tudja teremteni a fejlesztések önrészét. - Szegeden is lépni kell az ügyben, hiszen például az Európai Unió által támogatott, 25 milliárd forintos elektromos tömegközlekedés-fejlesztésnél több mint 3 milliárd forintos önrészt kell felmutatnia az önkormányzatnak - mondta Virág András. A közlekedés-fejlesztési projektben - egyebek mellett - meghosszabbítják a 8-as troli vonalát, kilenc villamost vásárolnak, darabját félmilliárdért, átépítik az Anna-kúti csomópontot és felújítják az l-es villamos vonalát. A fejlesztésről az októberi közgyűlésen tárgyalnak és döntenek a képviselők. Virág számítása szerint összesen 5-8 milliárd forint önrészt kell előteremtenie az önkormányzatnak a különböző projektekre (biopolisz-program, Mars tér II-III-as ütem fejlesztése stb.), ha beomlik 30-40 milliárd forint uniós forrás Szegedre. Virág András hangsúlyozta: ha a közgyűlés dönt a kötvénykibocsátásról, ajánlatokat kérnek a bankoktól a kamatra, a futamidőre, a fedezetigényre és a törlesztés ütemezésére. A kötvénykibocsátás egyfajta hitel-kötelezettség - mutatott rá a szabaddemokrata politikus -, így azt fel kell tüntetni a jelenlegi 13 milliárdos hitelállományunk mellett a közel 70 milliárdos költségvetésünkben. Jobboldali kételyek - A szocialista városvezetés átgondolatlan fejlesztéspolitikájának eredménye, hogy Szeged mára súlyosan eladósodott. Az önkormányzat hitelállománya - a Belügyi Közlöny szerint - meghaladja a 20 milliárd forintot adott Oláh ]ános magyarázatot arra, miért tartja kockázatos dolognak a kötvénykibocsátást az ellenzék, amely már a vagyonrendelet módosítását sem szavazta meg. A Fidesz korábbi városi elnöke, az önkormányzat tulajdonosi bizottságának tagja szerint a városvezetés pénzügytechnikai manőverekkel próbálja kiküszöbölni a hibás gazdaságpolitikai döntéseit. SZ. c. sz. A Fidesz kérdései - Újhelyi István megválaszolatlanul hagyta a már megfogalmazott, a Zuschlag-üggyel kapcsolatos kérdésem: részt vett-e, és ha igen, milyen minőségében azokon a találkozókon, amelyeken az ifjúsági egyesületek, alapítványok támogatásairól döntöttek - fogalmazott Gyimesi László. A Fidesz szegedi elnöke tegnap sajtótájékoztatót tartott Szeged külterületén, egy subasai hétvégi ház előtt, mely székhelye volt az 1996-2005 között létező, Újhelyi István által irányított Alapítvány a Csongrád Megye Felnövekvő Generációjáért nevű szervezetnek. Gyimesi szerint ugyanis hasonlóság fedezhető fel az ifjúsági szervezetek mostani ügye és a Horn-kormány idején frissen alakult, a Baloldali Ifjúsági Társuláshoz ja Fiatal Baloldal jogelődjéhez) közeli társadalmi szervezetek pénzszerzési módszere között. Akkoriban Csongrád megyében több, még alig létező ifjúsági szervezet nyert állami pályázati pénzt, több millió forint összértékben. Ezért kérdezte Gyimesi sajtótájékoztatójának címe: Kétszer ugyan-abban a folyóba? Az új egészségbiztosítási rendszer 2009-től működhet Szabad választás - korlátozott versennyel Fotó: Karnok Csaba A szegedi villamosközlekedés fejlesztésének keretében felújítják a lassan járhatatlan Anna-kúti csomópontot is Fotó: Karnok Csaba Semmi sem biztos KOVÁCSANDRÁS Tizenöt esztendővel ezelőtt leesett az állam, amikor - irodalmi ösztöndíjjal a Münchenhez közeli kisvárosban időző kollégámmal közösen - meglátogattunk a helyi kórházban egy '56-os magyart. Már nem emlékszem, milyen ügyben, arra viszont igen, hogy a Brazíliában dolgozó, légzőszervi problémákkal küszködő, hatvan körüli menedzsert egészségbiztosítója utalta be hathetes lábadozásra a másik földrészen lévő, jó levegőjű, szanatóriumszerű, tóparti egészségügyi intézménybe. Ez az úrnak egyetlen márkájába sem került - hol volt még akkor az euró -, mindent a biztosítója állt. A számla ugyancsak borsos lehetett, nyitották, csukták előtte az ajtót, szállodai szintű szolgáltatás mellett kapott maximális egészségügyi ellátást. Ez volt a kapitalizmus magánbiztosítója, pontosabban ma is ez. Az úr és munkáltatója otthon olyan szép összeget fizetett be évtizedek alatt a magánbiztosítóhoz, hogy fel sem merült, nem a legjobb egészségügyi szolgáltatást kapja. Ami nálunk most elkezdődött, az még nagyon messze van ettől, de mindenképpen az első lépés, azzal együtt, hogy könnyen kiderülhet: nem a jó irányba. Nagyon óvatosan nyúlt hozzá a kormány az évtizedes, kétségkívül pazarló, s versenyt még hírből sem ismerő rendszerhez, de így is azonnal megkapta az ellenzéktől, hogy mindent .visszacsinálnak, ha kormányváltást hoz a következő választás. Ez pedig nem erősíti az üzleti alapú biztosítók kockázatvállalási bátorságát. Pedig még csak nagyon kevés konkrétum ismerhető az elképzelésekből. Visszatér, megerősödik a már többször elsiratott megyerendszer, miközben az Unió a régióknál kisebb egységeket nem nagyon szereti, megmarad az állami befolyás, ám bevonják a magántőkét, s az eddiginél nagyobb lesz a választás szabadsága. Ez utóbbi nem túl nagy eredmény, mert ahogy egykor Fordnál csak fekete T-Modelh lehetett választani, úgy nálunk az egy társadalombiztosítást. Persze nem csak mi választhatunk majd, a biztosítók is. Ők üzleti alapon az egészséges, jól fizető ügyfeleket próbálják majd elcsábítani a nagyobb haszon reményében. Ha máshogy nem megy, kapcsolt gépjármű-biztosítással, meg még sok mással.'Félő, legalábbis nem kizárt, hogy a szegényebbek, betegebbek valahogy mégis ott maradnak majd az állam nyakán, ami ugyan nem szép dolog, de a bejáratott kapitalizmusban egyáltalán nem ismeretlen jelenség. Már-már az élet rendje. Ha bevalljuk, ha nem. Megállapodtak az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról a kormánypártok. Megyénként egy-egy biztosító lesz, az emberek viszont szabadon átjárhatnak köztük. Vidéken nem számítanak az egészségügyi szolgáltatók közti komolyabb versenyre. Hosszas vita után hétfő este megállapodtak a kormánypártok az egészségbiztosítási rendszer átalakításának módjáról. Az SZDSZ korábban a széttagolt háziorvosi körzetek, míg az MSZP az egybefüggő régiók szintjén osztotta volna biztosítási körzetekre az országot, amelyekben magánbefektetők részvételére számítanak. A mostani kompromisszum szerint megyénként hoznak létre egy-egy egészségpénztárt, a közép-magyarországi régióban pedig négyet alapít az állam. A tizennyolc plusz négy, azaz öszszesen huszonkét pénztárban a magántőke egyenként 49 százalékot szerezhet - azaz a többségi tulajdonos továbbra is az hatja a betegét. Mivel vidéken erősen korlátozott az egészségügyi szolgáltatók száma, a szakértők itt nem számítanak komolyabb versenyre. A kormányfő ugyanakkor közölte: három-öt éven belül kiegyenlítik az ellátási színvonal területi különbségeit. A pénztárak jövő nyáron országosan toborozhatnak majd ügyfeleket különféle kedvezményeket - például olcsóbb gyógyszert - vagy magasabb színvonalú szolgáltatásokat kínálva. Aki jövő július végéig nem választ pénztárt - a liberális politikusok szerint a lakosság 70-85 százaléka -, azt automatikusan besorolják a lakhelye szerintihez. A biztosítottak évente egyszer, ősszel válthatnak majd pénztárat, ha nem elégedettek az addigi szolgáltatásszervezőjükkel. Az új rendszer - a koalíciós partnerek tervei szerint - 2009-től indulna el, a törvényjavaslat részletes szabályait még október közepéig kidolgozzák szakértőik. T.R. Kórházi segédeszköz. Sok kérdés függő még Hódmezővásárhelyen a kötvénykibocsátást megszavazta az ellenzék is Hitel is kell Szegednek