Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-26 / 225. szám

SZERDA, 2007. SZEPTEMBER 26. •MEGYEI TÜKÖR* 7 rendszert, hétfőtől csütörtökig a legtöbben csak akkor járkálnak könyvvel, ha különtanárhoz mennek vagy otthon is gyakorolnak - meséli a tanítónő, Huszár Ágnes. Az iskola igazgatója, Tóthné Lengyel Mária pedig hozzáteszi: minden alsós osztályban ezt a módszert követik, a technikacsomagot, rajzfelszerelést, tornaruhát az iskola szekrényében tárolják. Az általuk használt 12 könyvből is csupán az olvasókönyv keményfedeles. Vannak viszont, akik nem szakítottak a régi gyakorlattal: Enikő rózsaszín táskájában mindig hazaviszi azokat a könyveket, amelyekre másnap szüksége lesz. Tegnap délután így háromkilós táskával indult el az iskolából. R. TÓTH GÁBOR GYAKORI A GERINCFERDULES - Kicsit soknak találom egy harmadikos gyermek esetében a hat kilogrammos táskát, hiszen ebben a korban még fejlődésben van a csontrendszer. Tapasztalatom szerint a mai gyerekek hajlamosak a gerincferdülésre, nagy százalékuknál figyelhető meg valamilyen testtartási rendellenesség-fogalmazd/: Prágai Ágnes gyermekorvos, kiemelve: ezért a sok rossz minőségű, egészségtelen táplálék és a mozgásszegény életmód is felelős. Szerinte kötelezővé kellene tenni a mindennapos iskolai testnevelést, ügyelve arra, hogy az óra ne büntetés, hanem örömteli kikapcsolódás legyen. - Az iskolatáskák esetében arra kell figyelni, hogy a cipelt súly egyenletesen oszoljon meg, amikor pedig lehet, a gyermekek hagyhassák az iskolában a tankönyveiket-javasolja a szakember. Húszéves a Szegedi Kortárs Balett (3.) Csúcson voltak - kitették a szűrüket Még mindig nehéz az iskolatáska Hat kilót is cipelhetnek Nem cserélnék műfűre a SZOTE-pálya salakját Manapság alig találni salakborítású focipályát Szegeden, pedig néhány évtizede több is akadt belőlük. Üde kivétel a SZOTE-pálya, ahol békebeli árakon, villanyfénynél focizhatnak salakon a baráti társaságok. - Akkor az igazi, amikor jól fel van locsolva, mert akkor nem porzik - foglalta össze tömören az ideális salakpálya jellemzőit Kiss Ernő, aki egy baráti társasággal kora tavasztól késő őszig hetente kétszer két órát focizik az új klinika mögött, a SZOTE salakpályáján. A nyugdíjas férfi a kapuból figyelte, hogyan kergetik a labdát a színes és a fehér csapat játékosai, akik között ügyvéd, orvos, gyógyszerész, egyetemista és programozó is akadt. Korábban az Ady téri salakpályára jártunk, akkor költöztünk át ide, amikor elkezdődött az információs központ építése. Salakon a legjobb focizni, a parketta és a műfű sem vetekedhet vele jelentette ki a színesek kapusa, akivel, a háló mögé settenkedve elegyedtünk beszélgetésbe. Közben azért dolga is akadt. Egy védés után egyből előredobta a labdát, csakhogy játékostársa nem törődött a felé szálló lasztival, éppen az orrát törölte. Hiába, szeptemberben este nyolc óra után, már nincsen jó idő. - Bírod még, Nuno? ösztökélte cserére Tekulics Andrást az oldalvonalon kívül várakozó társa. - Csak akkor megy le, ha nikotinéhségc lesz - riposztozott egy játékos a pályáról. Néhány perccel később már valóban mellettünk bagózott a becenevét a portugál cselkirályról, Nuno Gomesről kapott férfi. - Betonon nagy a sérülésveszély, fűre meg nincs stoplis cipőm. Teremben is jó focizni, de a salak a legjobb. Én még a Radnóti gimnázium udvarán, illetve a nagykörút és a Kálvária sugárút sarkán lévő Villanyfénynél fociznak a salakon Fotó: Segesvári Csaba épület udvarán is játszottam salakon - kutatott emlékezetében a szülész-nőgyógyász. - Az Ady téri sportközpont megszűnése után lendült fel itt az élet. Sok csapat jött át ide, mert a városban máshol nincs már salakpálya - tudtuk meg a gondnoktól. Hajdú István 1989 januárjától felügyel az öt salakos teniszpályára és a focipályára. Utóbbit a kilencvenes évek elején nem is használták, líbiai és szudáni diákok kezdtek el rajta focizni. Később az egyetemi dolgozói kispályás labdarúgó-bajnokság is itt zajlott. Manapság a hét minden napján foglalt délutánonként a pálya. Baráti társaságok, valamint a Mol, a Vízmű és az Akutherm csapata jár ide rendszeresen focizni. Az árak is békebeliek: a focipálya használata óránként ezer forintba kerül, és villanyvilágítással is csupán kétezer forintot kóstál. - A bevételekből folyamatosan karbantartjuk a pályát. Idén kijavítottuk a kerítést és új hálók kerültek a kapukra. A salakot is minden évben fel kell tölteni. A speciális, vörös sportsalakot egyenesen Salgótarjánból szállítjuk. Az egy szezonra elegendő salak fuvarral együtt 200 ezer forintba kerül - árulta el a gondnok. Közben a meccsen a színesek legjobbja, Horváth József már a negyedik gólját hintette. Csapattársai szerint a nyugdíjas vámtiszt olyan a pályán, rrynt a jó bor: régebbi évjárat, de kitűnő minőség. HORVÁTH LEVENTE AZ EGYES SORSZÁMÚ 8ERLET A SZOTE sportkomplexumának öt teniszpályáján is nagy az élet, jelenleg hetven bérletesük van. Az egyes sorszámút minden évben Boda Domokos kapja meg. A 86 éves Széchenyi-díjas gyermekgyógyász profeszszor tiszteletbeli tagnak számít, nem kell fizetnie a bérletért. Az alsó tagozatosok már nem cipelik hét közben tankönyveiket, mégis van olyan általános iskolás, aki hatkilós táskával jár nap mint nap. A gyermekorvos szerint páciensei nagy százalékánál figyelhető meg valamilyen testtartási rendellenesség. Életének 13. évében a Szegedi Kortárs Balett az utcára került. Juronics Tamás ljiztatja a táncosokat: majd csak lesz valahogy... Fotó: Karnok Csaba Emlékképek. Néhány adat. Sorsfordító dátumok és emberek. Történetek. Pár régi és új fotó - a balettről. Ezt ajánljuk szíves figyelmükbe ennek a hétnek a napjain, hiszen - láss csodát - huszadik évadja érkezett el a Szegedi Kortárs Balettnek. Amint sorozatunk véget ér, szombaton, ünnepi előadásban bemutatja a társulat Juronics Tamás új művét, a Hattyúk tava modern feldolgozását. „A Szegedi Balett a modern táncművészet elsőszámú, igen jelentős hazai műhelyévé vált" - írták a kritikusok az első öt év után. Az együttes vezető táncosa, Juronics Tamás koreográfusként is gyakorlottnak számított '93-ra - mégis sokan voltak akkor, akik Imre Zoltán távozása után a szegedi balett végét jósolták. Szerencsére nem így lett. luronics - Pataki Andrással - átszervezte a csapatot, nevet is váltottak (akkortól van Szegedi Kortárs Balett), de ami ennél sokkal lényegesebb: stílust, táncnyelvet is. Magyarországon alighanem Juronics volt az első, aki az európai kortárs tánc elemeiből saját, eredeti táncnyelvet kreált. Amikor átvette az együttest, 24 éves volt. Csak néhány cím a következő, hét éves, itthon és külföldön igen sikeres periódusból, Juronics koreográfiái közül: Kroki, A porond, Trió, Tavaszi áldozat, Homo ludens, Sárember, Szilánkok, Trallala, Tor. Nem maradtak el a külföldi alkotók, jött megint Galvan és megcsinálta a Requiemet, itt koreografált Itzik Galih, Ben Craft, Uri Ivgi, Myriam Naisy és mások. Juronics '97-ben megkapta a legrangosabb szakmai díjat (Pataki már egy évvel korábban Harangozó-díjas lett, legutóbb pedig, 2002-ben Barta Dóra). A kortárs együttes szegedi és tágabb hazai közönsége egyre bővült, Juronicséknak valóságos rajongótábora formálódott a fiatal színházjárókból. Az ezredfordulóra a topon volt a csapat - vezetőivel együtt. Juronicsnak nemcsak a koreográfusi, hanem a tán,-m.M „,„„„„„.„ t cos pályáján is nagyot fordított A csodálatos mandarin. Mint „öreg" táncos, már korábban fontolgatta: abbahagyja. Miután eltáncolta a Mandarint, mintha új erőre kapott volna, megint főszereplő lett a színpadon is. A hetedik évében volt az újjászervezett együttes, a Mandarin után jó lett a másik klasszikus est (Sztravinszkij) is, valóságos díjeső borította el őket, megkapták a Szegedért Alapítvány kuratóriumi díját, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a legjobb társulat díját, Juronics a Dömötör-díjat. És akkor derült égből villámcsapás: Korognai Károly direktor kitette a szűrüket a színházból. Juronics és Pataki sokkos állapotban ültek az irodájukban és azt hitték, rosszul hallottak. „Most az fog eldőlni, lehet-e, érdemes-e ebben az országban művészeti értéket létrehozni. Egyelőre nem hiszem el, hogy egy rossz színigazgató személyes sértődöttsége bárkit érdekelhet - szakmai szempontból" - próbált összegezni Juronics. Fogalma sem volt senkinek, hogyan tovább. A városvezetők hímeltek-hámoltak, a nézők tüntetni mentek a művészbejáróhoz, petíciókat fogalmaztak. A kínos szóváltásoktól sem mentes évadzárón Juronics még átvette az Imre Zoltánról elnevezett színházi díjat, aztán a táncosok szétszéledtek - pénzt keresni. SULYOK ERZSÉBET SZAMOKBAN H| Összesen 32 külföldi vendégszereplést bonyolított le a Szegedi Kortárs Balett '93-tól az ezredfordulóig. Voltak - akkor már másodszor - az olaszországi Cividaléban a Mitteifesten, többször is Izraelben, a leggyakrabban német városokban, de Varsóban, Londonban, Lisszabonban és a brüszszeli Európaiján is. Az ebben a hét évben bemutatott 25 színpadi táncmű közül 12 darabot külföldi vendégkoreográfus komponált, 13-at Juronics Tamás - aki mostanáig, az e hét végén bemutatandó Hattyúk tavával együtt, több mint 40 önálló művet alkotott. - Hat kilogramm - olvassuk le Pópity Lillával a mérleget a Madách Imre Általános Iskola előterében. Rózsaszín táskáját azért mértük meg, hogy megtudjuk: valóban csak Demjén Ferenc Petijének nehéz-e az iskolatáska, vagy a mai kicsiknek is van még mit cipelniük. A 3. c tanulója is feláll a mérlegre: mindössze 30 kilogrammot nyom, vagyis saját tömegének ötödét cipeli egy-egy nap - a táskát magunk helyezzük a mérlegre, bizony, még nekünk sem könnyű. Ha pedig egy felnőttre vonatkoztatjuk a fenti adatot: olyan ez, mintha egy nyolcvankilós, átlagos testalkatú embernek 16 kilogrammot kellene naponta hordoznia. - Nem hagyjuk az iskolában a tankönyveinket, mindennap hazavisszük azokat. A legnehezebb a keményfedeles irodalomkönyv - mondja Lilla osztálytársa, Bódi Rebeka Vanda. - Az utóbbi években könynyebbek lettek az iskolatáskák, hiszen az oktatási minisztérium 2005-ös rendelete szerint az alsó tagozatos gyerekek tankönyveinek tömege nem haladhatja meg a három kilogrammot - tájékoztat Ezumahné Németh Györgyi, az intézmény igazgatója. Náluk tavaly szeptember óta minden tanulónak van egy kóddal záródó boxa, havi 430 forintért itt tárolhatják eszközeiket. - Igaz, sokan még nem szokták meg, hogy nem kell mindent hazavinni. Az én lányom is ragaszkodik minden apróságához, ezektől lesz nehéz az a táska - osztja meg velünk tapasztalatait az igazgatónő. A Dózsa György Általános Iskolában is csak hét végére viszik haza könyveiket az alsósok. A harmadikos Tímea ilyenkor több mint hat kilogrammot cipel, pedig alatta is csupán 32-t mutat a mérleg. Alaposan neki is rugaszkodott, hogy feltegye hatalmas táskáját a mérlegre. Hét közben azonban kisebb, sárga zsákját hordja magával: tolltartóval, üzenőfüzettel együtt is csupán egy kilogramm. - Jó hat éve vezettük be ezt a Fotó: Miskolczi Róbert Mérlegen. A dózsás Tímeának is nehéz az iskolatáska