Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-21 / 221. szám

PÉNTEK, 2007. SZEPTEMBER 21. •KULTÚRA" 7 regionális 9ss?müves;etl központ oT BLAKE °H<ONDOR augusztus 17. - október 20. A VILÁGHÍRŰ FESTŐZSENÍ. SZÉPSÉG es FÁJDALOM DARVASI A BEMUTATÓRÓL - Ha Huszár Lajos operáját, A csendet, amelynek én írtam a szövegkönyvét, nem számítjuk, ez az első bemutatóm a szegedi színházban. A Bolond Helga ti­zenkét éve született, Berlinben írtam. Jellegzetesen szegedi történet, nem igazi krimi, in­kább bűntörténet, olyan, ami­ben nem az a fontos, hogy ki a gyilkos. Ezzel kapcsolatban le­het mindenféle működőképes teóriákat felállítani, de nem tu­dunk meg többet a történet lé­nyegéről, ha megnevezzük a bűnelkövetőt. A krimiirodalom­ban ezzel megoldódik minden, ebben a darabban semmi sem - mondja Darvasi László. A szegedi szerző, lapunk munka­társa szerint a rendszerváltás politikai, kulturális, szociológiai közegében, egy velejéig hamis, korrupt, gonosz, ám mégis jó­ravaló világban játszódik a drá­ma. - Hálás vagyok a bemuta­tóért, drukkolok a társulatnak és a produkciónak. Nem köny­nyű darab, a színészek nagy munkát végeznek. Székhelyi József (Kauf), Safranek Károly (Richter) és Papp Gabriella (Helga) a Bolond Helga próbáján Fotó: Miskolczi Róbert összeegyeztessem a produkció stílusával - hangsúlyozza Szék­helyi József. A színigazgató is­merte ugyan a darabot, hiszen látta a májusi előpremiernek te­kintett főpróbát, de nem vett részt a produkció létrehozásának folyamatában. - Volt már több beugrásom is, a Dollárpapa címszerepét is így játszottam Szegeden, de az vala­mivel egyszerűbb volt. Régen a Madách Színházban is akadtak sikeres szerepátvételeim, de for­mátumát és nehézségét tekintve a mostani a legnagyobb kihívás. Ráadásul a premierünk a magyar dráma napjára esik, ami egy színházi alkotó számára nagyon fontos dátum, és a szegedi szer­zőt is,kitüntetett személyiségnek tartjuk. Igazgatóként a színház üzemmenetéért is felelek, ezért komplexen éltem meg a problé­mát. Szerencsére tündéri, konst­ruktív kollégáim vannak, akik szakmai védőhálóval vesznek körül, és ahol tudnak, segítenek. A darab remek, a szerepek paza­rul megírt figurák, élvezem, hogy tanult szakmámban, színész­ként, ha csak véletlenül is, jeles­kedhetem - árulta el a direktor, aki szerint (akab Tamás esete összetett probléma, sok tanul­sággal bír a pályatársak, kollégák számára is. H. ZS. JAKAB TAMAS NEM TESZ EEÜELENTÉST - Fáj még a fejem, de sokkal jobban vagyok, kontrollra vissza kell majd mennem a kórházba - válaszolta tegnap érdeklődé­sünkre Jakab Tamás színművész, aki azt is elmondta: cikkünk nyomán megkereste a rendőrség, jegyzőkönyvet vettek fel. Miután nem tudott támadójáról pontos személyleírást adni, úgy döntött, nem tesz feljelentést, ezért nem is indítanak nyo­mozást az ügyben. Jakab szerint Kauf szerepe komoly feladat, neki is nehézséget jelentett, bravúros színészi teljesítmény, hogy Székhelyi József ilyen gyorsan megtanulta. Székhelyi József színidirektor beugrásával mutatják be a Bolond Helgát Egy nap alatt tanulta meg a szerepet A magyar dráma napján, ma este 7 órától Székhelyi József főigaz­gató beugrásával mutatják be a szegedi kisszínházban Darvasi László Bolond Helga című da­rabját. Papp Gabriella címszereplésével, a további főbb szerepekben a vendégként fellépő Safranek Ká­rollyal, valamint Pataki Ferenc­cel, Megyeri Zoltánnal, Fekete Gizivel, Szilágyi Annamáriával és Melkvi Beával állította szín­padra Bal József Darvasi László Bolond Helga című drámáját. Hírül adtuk: a darabban játszó fakab Tamás színművészt ked­den Szegeden egy belvárosi boro­zóban leütötték, súlyosan meg­sérült, mentő szállította kórház­ba. Szerepét beugrással Székhe­lyi fózsef, a teátrum főigazgatója vette át. - A színházi közhely szerint minden beugrás éveket vesz el a színész életéből, hiszen hihetet­len izgalmakkal jár. Kauf nem zárt jelenetes, egyszerű mellék­szerep, hanem egy fontos, nagy karakterszerep: végigfut a dara­bon, mozgatja a cselekmény nagy részét. Egy nagy konspi­rátor, meghatározó alak a kor­rupcióból, a kisvárosi élet rejtel­meiből szőtt értékes drámai szö­vetben. A szövegtest is jelentős, közel 40-45 oldal, amit egy nap alatt kellett megtanulnom. Ez a szakmám, most az a dolgom, hogy hibátlanul teljesítsek. Épp 36 órám volt arra, hogy a Kauf szerepéről alkotott víziómat Fekete Mercédesz 22 évesen lett Dömötör-díjas A jó táncos sokoldalú egyéniség Újszegeden, a Bálint Sándor Művelődési Házban október 5-éig látható Zombori László szegedi festőművész jubileumi kiállítása. MUNKATÁRSUNKTÓL A nyáron ünnepelte 70. születés­napját Zombori László szegedi festőművész, akinek művészeté­ről az újszegedi jubileumi tárla­tát megnyitó Tóth Attila művé­szeti író azt tartja: „Kompozíciói olyanok, mintha ablakok lenné­nek, amelyeken maga a végtelen valóság sejlik föl, vagy olyan aj­tók, amelyeken át képzeletben ki-be járkálhatunk a képzelt és valós világ között." A Szög-Art Egyesület alapítói közé tartozó alkotóról barátai tudják: önálló kiállításra ritkán lehet rábírni. Azt nyilatkozta er­ről: „Ott szembesül az ember az­zal, mit képzelt el, s mi az, ami realizálódott. Nem mindig volt egyértelműen pozitív az egyenleg önmagam számára. Akkor sem, ha a kívülállók mást mondtak. Alkatilag is olyan ember vagyok, akitől távol áll, hogy ünnepeltes­se magát. A középkori kódexfes­tők példája vonz: végezték a munkájukat, rajzolták, festették az iniciálékat, de sohasem kellett tárlatot rendezniük, kiállniuk a közönség elé. Mégis pompás éle­tük volt, azt csinálhatták, amit szerettek. Abban bízom, sikerül még néhány elfogadható képet festenem, s ez fontosahb, mint a kiállítások. Végül úgyis az utó­kor ítél. Az az igazán izgalmas, hogy amikor majd ötven-száz év múlva valaki visszatekint a mai szegedi piktúrára, fennaka­dunk-e a rostán vagy sem." Zombori László jubileumi tárlata Zombori László festőművész saját munkái előtt az újszegedi kiál­lításon Fotó: Schmidt Andrea A kaktusz virágában nyújtott alakításáért idén Fekete Mercédesz, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának 22 éves szólistája nyerte el a legjobb táncosnak járó Dö­mötör-díjat. Most nagyoperettre, táncjá­tékra készül. - Mindennap száz százalékot szeretek nyúj­tani: hatkor kelek, héttől kilencig futok, edzek, délelőtt 10 és délután kettő között a színházban próbálok. Kettőtől az egyik mű­vészeti iskolában tanítok balettot és modern táncot, este 6 és 9 között pedig újabb színhá­zi próba vár. Örülök, ha enni van időm. Ez azonban nem maradhat el, ugyanis a fogyó­kúra nem érdekel - oszt meg velünk számos életrajzi adalékot Fekete Mercédesz, a Szege­di Nemzeti Színház tánckarának 22 éves szó­listája, aki idén elnyerte a legjobb táncosnak járó Dömötör-díjat. - Nagyon népszerű manapság a tánc, a szórakoztató táncos műsorok miatt még többen érdeklődnek: egy kislányt például egész nyáron arra készítettem fel, hogy el­induljon a Csillag születik tehetségkutató versenyen - mondja, s azt is megtudjuk: az ovisoknak tartásjavítást, izomhasznála­tot, a balett alapjait tanítja. Maga három­éves kora óta táncol. - Akkor jó egy tán­cos, minél sokoldalúbb - ismerjük meg ars poeticáját, melybe az is belefér: „ha jön egy koreográfus, és azt mondja, latin tán­cokat tanulunk, kapok rá két hetet". Más­kor pedig egykezes cigánykereket kell pre­zentálnia. Utóbbit biztosan láthatjuk tőle idén: szere­pel zenés játékokban, Kálmán Imre nagyope­rettjében, A Cirkuszhercegnőben, valamint Bal fózsef és Ladányi Andrea Szeretsz en­gem? című táncprodukciójának novemberi bemutatójára készül - így akár „élettársat" is összetáncolhat majd díjának. Bár nem ez hajtja elsősorban. - Annál nagyobb elismerés nem kell, mikor az előadás végén hatszáz ember megtapsol, vagy a gyerekek a nyakam­ba ugranak a balettóra előtt - mondja Mercé­desz, aki „mellékesen" harmadéves jogász a szegedi egyetemen. Nem véletlenül keveredett jelentkezési lap­ja a jogi karra. - A táncos szakma rövid és ki­számíthatatlan, ha lesérülök, ki tudja, foly­tathatom-e. Később a bíróságon szeretnék dolgozni, a táncosok ugyanis nem arról híre­sek, hogy egy helyben tudnak ülni - szerző­déseket kötni, irodában ülni nem az én mű­. fajom - ismeri be a dekoratív lány, aki kétség­kívül bármelyik esküdtbíróságra nagy hatás­sal lenne. R. TÓTH GÁBOR EMELÉS A TÁNCPARKETTEN Fekete Mercédesz a tanítványaival. Ő maga jogot tanul Fotó: Miskolczi Róbert Fekete Mercédesz néha azért a szórakozásra is fordít időt. - Egész nap táncolok, ám a kikapcso­lódást is ez jelenti - közli. Persze a táncparket­ten nem a klasszikus balett elemei kerülnek elő a repertoárbél, a férfiaknak pedig jé hír: nem kell Travoltának lenniük, ha közelednének hozzá. Bár egy régen látott kollégája egy alkalommal annyira megörült neki, hogy egy emeléssel szempillantás alatt a táncparkett fölé repítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom