Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-20 / 220. szám

AMI A PROSPEKTUSOKBÓL KIMARADT Willkomm-Höft, azaz üdvözlő földcsúcs. Hamburg közelében, az Elba partján a vízbe nyúló félszigeten áll a schulaui révház, amelyből minden érkező és távozó hajót látványos ceremóniával köszöntenek. Télen-nyáron reggel héttől napnyugtáig nyitva áll az ősi révház, amiben ma múzeum, parancsnoki híd és étterem található. Hamburgból tömegközlekedéssel könnyen elérhető, a kikötőhöz közel van, így az Északi-tengerről érkező hajók mind elhaladnak előtte. Nyitott teraszáról jó kilátás nyílik a hangtalanul tovaúszó óriásokra, emléktábláján csíkok és évszámok mutatják, hogy mikor milyen magas volt az árvíz szintje. Az ablak felső párkányát is elérte már. Eredetileg komp üzemeltetéséhez építették, mikor ezt a ren­deltetését elvesztette, kocsmajogot kapott. Ötvenöt éve az akkori bérlőnek született a ma is bőséges hasznot hozó ötlete: az italkimérőt átkeresztelte és átépítette hajóüdvözlő révháznak. Ilyen romantikus, megható, maritim, azaz tengerészeti szertartás más kikötővárosban nincs. Sűrű forgalom köti le a látogató figyelmét. Minden Hamburg­ba érkező hajót a révház parancsnoki hídjáról név szerint, az anyanyelvén üdvözölnek. Wagner Bolygó hollandijából vett dal­lam hangzik fel, majd a hamburgi himnusz. A negyvenkét mé­ter magas zászlórúdon leengedik a hamburgi lobogót és felvon­ják annak az országnak a lobogóját és lejátsszák himnuszát, amelyben a hajó forgalmi engedélyét kiállították. Hangszalag­ról a matrózokat saját nyelvükön üdvözlik: „Isten hozott mind­annyitokat Hamburgban! Örülünk szerencsés érkezéseteknek!" Ezután részletes tájékoztató következik a hajó műszaki adatai­ról, gyártmányáról. Közlik azt is, honnan jön, hová megy. A hajó válasza a „dippen", azaz fedélzeti lobogóját fel- és lehúzza. A távozó hajók búcsúztatása hasonló szertartással zajlik. Különb­ség csak az, hogy Hamburg lobogója helyett az „U" és a „W" jelzőzászlót húzzák a rúdra. Jelentésük: „Szerencsés utat! Vi­szontlátásra!" A hajó ködkürtjével köszöni. Hasonló jókíván­sággal búcsúzhat a látogató is a révháztól, de ha még van ere­je, a pincében megnézheti az üvegpalackokba épített vitorlás hajók kiállítását. Utazások repülővel mediterrán úti célokra katalógusunk NYARAUON TÉLEN IS! Foglaljon akciós árlistánkból 2007.10.3I-ig Cran Canaria • Teneriffa • Lanzarote Fuerteventura • Madeira • Tunézia Egyiptom • Málta TUNÉZIA - Monastir-Skanes Hotel Iberostar Sahara Seadi NNN+ ©1 hét, 2 ágyas szobában, félpanzióval 57.900 Ft/tó ázUl 2007.11.02-12.14, 2008.01.044)2.05 közölt A részvételi díj tartalmazza a megjelölt szállást, ellátást, a repülőjegy árát és a transz­fereket. NEM tartalmazza a repülőtéri illetéket (24.900 Ft/fő) és a biztosításokai Az ajánlat a szabad helyek függvényében érvényes. Neckermann l tazási ircx 6720 Szeged. Orosztan u. 6. www neckermjnn.hu I . Budapest-reklám a madridi metrón A madridi metró utasai - na­ponta 900 ezer ember - két és fél hónapon keresztül óhatat­lanul is rápillant majd a Bu­dapestet népszerűsítő poszte­rekre és a megállók kivetítőin látható reklámfilmekre. A Ma­gyar Turizmus Zrt. a Malév madridi irodájával és a Bu­dapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.-vei közösen szervezett kampány keretében népsze­rűsíti a magyar fővárost, egy o'lyan időszakban, amelyben a korábbi évek tapasztalatai alapján még komoly beutazói tartalékok rejlenek. A közös kampány egyúttal segítséget nyújt a Malév Madrid-Buda­pest vonalon tervezett októ­ber végi járatbővítéséhez. A Délmagyarország és 1 » a Délvilág világjáró melléklete \ 2007. szeptember 20. Révház Hamburgnál A megszorítások ellenére utazik a magyar A nyaralási szokásokra nem volt jelentős hatása annak, hogy 2007 szigorúbb volt a korábbi éveknél; a felnőtt magyarok 30 százaléka idén is elment nyaralni vala­hova legalább egy hétre - derül ki a Marketing Centrum felméréséből. A felmérésről szóló közlemény szerint a magyar lakosság 9 százaléka költött ke­vesebb pénzt nyaralásra, mint tavaly, ugyanennyien vannak azok is, akik az idén többet költöttek, mint 2006-ban. A legtöbben belföldön nyaraltak, ők a nya­ralás során átlagosan 113 ezer forintot költöttek. Az augusztus közepén megkérdezett 18 évnél idősebb magyarok 22 százaléka már volt valahol nyaralni legalább egy hétig, 8 százalékuk pedig tervezi az uta­zást. A válaszadók 61 százaléka tavaly sem nyaralt, és az idén sem. Az alsó jövedelmi negyedbe tartozók körében mindössze 4 százalék a nyaralók aránya, a felső negyedben viszont 62 százalék. A jövedelmi helyzeten túl ter­mészetesen az életkor és a lakóhely is számít - állapítják meg a közleményben. A fővárosiak 44 százalékával szemben a kisebb vidéki városokban, illetve kiste­lepüléseken élőknek mindössze 24 szá­zaléka ment el legalább egy hétre va­lahova idén nyáron. A megyeszékhelye­ken 36 százalék a nyaralók aránya. A felmérés során a nyaralók 87 százaléka csak egy nyaralási helyszínről számolt be, 9 százalékuk kétféle helyen is nyaralt, 4 százalékuk pedig három vagy több helyen is. A nyaralók 39 százaléka a Balatonon is volt, és szintén 39 százalék azok aránya, akik belföldön, de nem a Balaton partján nyaraltak. A horvát tengerparton a nya­ralók tizede, más tengerpartokon pedig 14 százalékuk járt. Végül külföldön, de nem tengerparton a nyaralók 12 szá­zaléka töltött el legalább egy hetet. A nyaralásra költött pénzek pár ezer és 800 ezer forint között szóródtak. A Ba­laton-parti nyaralásokra átlagosan 106 ezer forintot költöttek a válaszadók, a horvát tengerparton 204 ezer forintot, más tengerpartokon pedig 231 ezer fo­rintot. A legolcsóbban azok nyaraltak, akik belföldön, de nem a Balaton partján pihentek. Ők átlagosan 83 ezer forintot költöttek. Végül a külföldi, de nem ten­gerparti nyaralások átlagosan 156 ezer forintból jöttek ki. A válaszadók 21 százaléka ugyanannyit költött az idén és tavaly: átlagosan 105 ezer forintot. A 18 évnél idősebbek 9 százaléka viszont többet költött az idén, mint tavaly, és e körben 136 ezer forint a nyaralásra fordított összegek átlaga. Szin­tén 9 százalék azok aránya, akik az idén szerényebben nyaraltak, vagy nem nya­raltak mint tavaly. Ők átlagosan 93 ezer forintot költöttek el az idei szezonban. A legtöbb pénzt a 30-44 éves nyaralók költötték el: átlagosan 124 ezer forintot. A 60 évnél idősebb nyaralók viszont csak 87 ezer forint költöttek, a 18-29 éves nya­ralók is megoldották a nyaralásokat át­lagosan 107 ezer forintból, noha éppen e körben a leggyakoribb az, hogy többféle helyen is jártak. Cunamiveszély fenyeget Norvégiában Hongkongból megapolisz lesz? Hongkong és a közeli dél-kínai Sencsen összeolvasztásával 20 milliós megapolisz létreho­zását vázolta fel az a jelentés, amely a kínai kormány támo­gatásával készült - közölte a BBC internetes hírszolgálata. Norvégia legkedveltebb kirán­dulóhelyénél a Geiran­ger-fjordnál hegyomlás fenye­get, aminek a következménye egy cunami lehet - 200 mé­teres hullámokkal. A Bayerischer Rundfunk, a ba­jor közszolgálati rádió és tv internetes portálja szerint egy nemzetközi kutatócsoport cu­nami-előrejelző és -riasztó rendszert szerelt fel a norvé­giai Geiranger-fjordban, ugyanis a 15 kilométer hosszú fjord végénél hegyomlás fe­nyeget. A Geiranger-fjord az UNESCO természeti világ­örökségének része, Norvé­gia egyik legfontosabb tu­ristaattrakciója. A sziklafal­ban már 50 esztendővel ez­előtt 900 méteres magas­ságban kialakult egy 600 méter hosszú repedés. Az újabb vizsgálatok kimutat­ták, hogy a sziklafal évi 15 centiméteres sebességgel mozog, és lezuhanhat a ten­gerbe. Ha a fal leomlik, 90 köbkilométernyi szikla sza­kad le, aminek következté­ben a keskeny fjordban 200 méter magas hullám alakul­hat ki. A fjord végén található a 300 lakosú Geiranger, ahol nyaranta kétezren is laknak, a fjordot pedig naponta több ezer ember látogatja hajókon. A települést a szá­mítások szerint 40 mé­ter magasan borítaná el a víz. Lars Bilkra geológus irá­nyításával ezért a sziklába fúrva szondákat és mérő­műszereket helyeztek el, hogy még időben ki tudják menteni az embereket, ha sziklaomlás fenyegetne a norvégiai fjordban. Bilkra szerint az adatokat azonnal kiértékelik, így a turisták és a lakosság is biztonságban van - olvasható a bajor in­ternetes portálon. MTI A Bauhinia Foundation elne­vezésű, kormányhoz közel álló alapítvány szerint szük­ségszerű, hogy a 13 milliós dél-kínai nagyváros egyesül­jön a hétmilliós, máris túl­zsúfolt Hongkonggal. „Szük­ség van a kettő összeolvasz­tására, hogy egy nagyobb metropoliszt hozzunk létre, amivel kihasználjuk a Kína és a világ nyújtotta lehetősé­get" - fogalmazott a szerve­zet igazgatója. Az alapítvány illetékese kifejtette, hogy elsőként egy közvetlen expresszvonat já­ratot akarnak indítani a két metropolisz nemzetközi re­pülőtere között. Második lépésként pedig a két város közötti átjárást kell megol­dani, ugyanis a kínai Sen­csenből érkezőknek még mindig vízumot kell besze­rezniük, ha Hongkongba akarnak utazni, míg a hong­kongiak irataikkal gond nél­kül közlekedhetnek. Egy hongkongi elemző szerint azonban az egész terv mögött ingatlanspeku­láció áll: a Sencsen birtoká­ban lévő, ám hongkongi közigazgatás alatt álló, je­lenleg kihasználatlan föld­terület fejlesztésének akar­nak ily módon lendületet adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom