Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-20 / 220. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. SZEPTEMBER 20. •MEGYEI TÜKÖR7 A Célmagyarország és a Délvilág házhoz jorii DM-grafika / " f K j. "'MM l Mj A legnagyobb szolgáltatónál, a T-Mobile-nál havi 5 gigabyte-os „fogyasztásért" most bruttó 2895 forintot kell fizetnünk. A Pannonnál pedig 2995 forintba kerül az 5 gigabyte adatforgalmat tartalmazó csomag egy hónapban. A két szolgáltató akciósan árulja most mobilinternet-előfizetéseit. A Vodafone-nál - ugyanennyi adat letöltése esetén - 5000 forintot kell fizetni, azonban ha néhány kritériumnak megfelelünk, ezért az összegért már korlátlanul is használhatjuk az internetet. HAVIDÍJAK Rúzsa kevés pénzből gazdálkodik, de sokat tesznek a lakók A takarékos homokháti falu A falu virágosításában is sok helybeli segített Fotó: Miskolczi Róbert lu idősödő és fogyatkozó lélekszámú, húsz százalékos a munkanélküliség. Nagyobb magángazdaságok nem alakultak ki, egy varroda működik, a kisebb, élénk helyi vállalkozások jobbára szolgáltatásokkal látják el a közösséget. A legnagyobb munkáltató az önkormányzat: bölcsődét, óvodát, általános iskolát, művelődési házat, egészségügyi és családgondozó központot, szociális otthont tart fenn, sőt egy - a környékben egyedülálló - önálló vízműtelepet is. Önálló orvosi ügyeletük, mentőállomásuk, tűzoltólaktanyájuk van, ám ezen sem spórolnak, mert különben többet veszítenének a komfortérzetük romlásával. Megoldást a pályázatok jelenthetnek, elsődlegesen pedig a helybeliek összefogását igyekeznek kihasználni. Tennivágyókban ugyanis bővelkedik Rúzsa, a polgármester a motorja a falucsiuosító akcióknak. Azt mondja, szemétszedésre, virágosítisra és faültetésre mindig sok a jelentkező, és „nem a zsíros kenyér a mézes madzag", amivel megköszönik. Az elmúlt év nagy fegyverténye, hogy pályázati pénzből felújították az óvodát kívül és belül, játszóteret építettek az udvarára a nyolcvan gyereknek. Hogy a megnyert támogatás több mindenre elég legyen, a nyílászárók, burkolat, vizesblokkok cseréje után a festést, mázolást és a takarítást szinte mind ingyen a ruzsaiak oldották meg. Példás eredményük a falukemence közös építése a gondozási központ udvarán, ahol nemrégiben az iskolások tanultak befűteni és sütni a nyugdíjas klub tagjaitól. Egészségbarát a település; rendszeresen egészséghétre, bicikliversenyre, az iskola melletti sportközpontban egészségnapra gyűlnek össze. DOMBAI TÜNDE TOVÁBB, TOVÁBB Nagyszabású terveket szőnek: a közeljövőben szeretnének utat javítani, parkolót építeni, folytatni az intézményrenoválást. Létesítenének egy köztéri játszóteret, a nagy álom a szociális étkeztetés megoldása egy igényes étteremben, ahol baráti társaságok is öszszejöhetnek. Szélessávú mobilinternet a megyében Bárhol, bármikor lóghatunk a világhálón A korábbi mobilinternet-szolgáltatásokon felül már több Csongrád megyei településen, Szegeden, Makón, Csongrádon és Hódmezővásárhelyen is elérhető a szélessávú internet. - Sokat utazom Budapest és Szeged között: egy héten minimum kétszer felmegyek a fővárosba. Laptop nélkül soha nem indulok útnak. Ha meg szeretném nézni a levelezésem, csak csatlakoztatom a telefonom a gépemre és mintegy modemként használva a készüleket, a szélessávú mobilinternet segítségével villámgyorsan megnézem az e-mailjeimet - magyarázta a harmincéves szegedi Péter, aki üzletkötőként dolgozik. A szélessávú mobilinternet-szolgáltatásnak köszönhetően bárhol bármikor - a szabadban és épületen belül is - egyre gyorsabban juthatunk információkhoz a világhálóról. Már számítógépre sincs feltétlen szükségünk gyors internet-hozzáféréshez, csak egy olyan telefonkészülékre, amelynek segítségével használhatjuk a leggyorsabb adatátviteli csatornákat. Két évvel ezelőtt Magyarországon is megjelent 3G-s adatátviteli rendszer, majd nem sokkal később a technológia továbbfejlesztett változata, a HSDPA is elérhetővé vált azon felhasználók számára, akik megfelelő mobilkészüléket vásároltak. Tavaly ősszel Szeged az első öt nagyváros között volt, ahol kiépítették a hálózatot. Ahol van 3G-s adathordozó technikával felszerelt antenna, ott fejlettebb változata is használható. Csongrád megyében jelenleg a T-Mobile-előfizetők Szeged belterületén a körtöltés határáig százszázalékosan ki tudják használni a szélessávú internet előnyeit. Ezenkívül Makón és Csongrádon érhetjük el a modern technikával működő HSDPA-internetet. Vodafone-előfizetőként a megye területén egyelőre csak Ml A HSDPA? ^ A 3G-s, szélessávon interneteléréshez használt, adatátviteli technikának a továbbfejlesztett változata. Ugyanarról az antennáról érkeznek a jelek, mint a már eddig ismert változat esetében. A szolgáltatás épületen belül és kívül is igénybe vehető, de a jel erősségét jelentősen befolyásolják az ablakok és a színes üvegek, illetve az épületek anyaga. A vasbeton és vályogépitményekben, valamint ha a földfelszíntől mélyebben lévő helyiségekben tartózkodunk, változik a lefedettség mértéke. A jel terjedését a környező épületek is akadályozhatják. A maximális átviteli sebesség letöltési irányban - a hálózatfejlesztéstől és az adott szolgáltatótól függően - 3,6 vagy 1,8 megabit/secundum. Szeged belterületén élvezhetjük a technika előnyeit. A szélessávú internet a Pannon-előfizetők számára is elérhető Szegeden és Hódmezővásárhelyen. A piacon kapható mobilok 90 százaléka képes a 3G használatára, ám még kevesebb tudja a HSDPA korszerű technika alkalmazását. A szélessávú internet eléréséhez a lefedettségi területen kell tartózkodnunk, illetve elő kell fizetnünk a szolgáltatónknál. KANCSÁR TÍMEA Ismerjük meg Csongrád megyét! jelszóval folytatjuk 52 részesre tervezett sorozatunkat, melynek során szűkebb pátriánk valamenynyi községét meglátogatja a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségi csapata. Egyrészt hogy találkozzunk az ott élő emberekkel, másrészt hogy megmutassuk másoknak is kistelepüléseink életét, méltatlanul elfeledett, vagy legtöbbször fel sem fedezett értékeit. Hegyi Flórián a Pusztaötös című munkájára a legbüszkébb Fotó: Tésik Attila A nyolcvanéves Hegyi Flórián kedvence a kanadai dió Világjáró faragványok Faragóbéres ősétől örökölhette tehetségét a vásárhelyi fafaragó, Hegyi Flórián, aki harmincöt évvel ezelőtt vett először vésőt a kezébe. A nyolcvanesztendős alkotó összesen 534 faragást készített, ezek főleg a paraszti élet mindennapjait mutatják be. - A karrierem egy balatoni nyaralás során kezdődött - mondja Flórián bácsi, aki negyvenkét évig a helyi harisnyagyárban dolgozott. - Egy nap a feleségemmel olyan bort vásároltunk, amit a gyártók nem dugóval, hanem fém koronával zártak le. Kinyitottam az üveget, de a borozgatás végén maradt még benne egy kis nedű, ezt azonban valahogy le kellett zárnunk. Ekkor a nejem javasolta, hogy készítsek egy dugót hozzá. Kisvártatva meg is csináltam, mely egy emberfejet ábrázolt. Az egykori levente pályája elején kisebb figurákat faragott, majd - többek ösztönzésére - nagyobb alkotásokkal is megpróbálkozott. Munkáinak többségét gyümölcsfából készítette, mert ezek a legkönnyebben munkáihatók. Dolgozott kanadai diófával is, ezt nagyon szép színe miatt szerette meg. Legkedvesebb munkája a Pusztaötös címet viseli, melyet 1987-ben egy darab fából alakított ki. Első kiállítását 1975-ben tartotta, ezt még kétszáznegyvennyolc követte, melyből százhetvenkilenc önálló volt. Műveit Európa több nagyvárosában, így például Athénban, Bécsben, Drezdában és Párizsban is megcsodálhatták. A város által 1992-ben Pro Urbe-díjjal kitüntetett mester keze nyomán számos kopjafa is született, egyik a mártélyi úton található, és Nagy Jocó operatőrnek állít emléket. Hegyi Flórián ma már nem farag, csuklója ugyanis nem bírja a megerőltetést. Napjait csendesen tölti otthonában, ahol féltőn őrzi életművének egy részét. SZŰCS CSABA Óvodát renoválni és falukemencét építeni sok pénzből nem tudtak, megcsinálták maguk a ruzsaiak - takarékosan. A virágos homokháti faluban a közösség ereje sokat jelent, ha ambiciózus ember áll az élén. Közös étkezdét és játszóteret terveznek. Rúzsa vagy Rúzsa! ? Attól függ, ki hogyan ejti a Szegedtől fél óra autóútnyira fekvő község nevét. A homokhátiak hosszan, vendégeik röviden mondják. A szó eredete vitatott, a rózsához, bármilyen virágos is a kistérségnek e virágzó oázisa, vajmi kevés köze van. A legenda Rúzsa Sándorhoz köti, mégis talán az ötvenhét éve önállósodott település legidősebb lakójához, Rúzsa Illéshez köthető - meséli Sánta Gizella polgármester (képünkön). A negyvenéves, kétgyermekes családanya egy éve igazgatja Rúzsát. Úgy fogalmazott, nem politikus, hanem falumenedzser lett, aki háromezer lelkes települést működtet. Rúzsán született, ott élt, „végigdolgozta" a falut az iskolán, művelődési házon, óvodán és a szociális otthonon át. Mindig hiányolta azt az ütőképes embert, aki összefogná a falut. A gondolata beért, tíznapos kampánnyal lefőzte a versenytársait. A települést nagy erdő veszi körül háromezer hektáron, kirándulásokra, vadászatra kiválóan alkalmas. Biciklivel a horgásztó sincs messze, vásárterük kulturált. A községben fejlett az infrastruktúra, ám a működtetésükkel mindig pengeélen táncolnak, ugyanis Rúzsa „önhikis", vagyis önhibáján kívül hátrányos településnek számít. Kevés a pénz, az faRúzsán jártunk Megyejáró körutunkat kedden Rúzsán folytattuk: olvasóinkkal találkoztunk a művelődési házban. Az újságkészítésről, a lapunk által szervezett programokról és akciókról beszélgettünk. A közös este végén játszottunk és ajándékokat sorsoltunk. Szeretnek rejtvényt fejteni, játszani, és figyelik az újságban a helyi sikerekről szóló beszámolókat - hallottuk rúzsai olvasóinktól a lapunk által szervezett megye járón kedden délután. Orfi Ferenc főszerkesztő-helyettes a lap felépítését, Kóti Zoltán terjesztési vezető az újság útját ismertette nyomdától a postaládáig, a rúzsai Böröcz József nyomda-igazgatóhelyettes a lapgyártásról, Pintér Melinda marketingmunkatárs akcióinkról, kiadványainkról beszélt. Kiderült, a jelenlévők közül többen követték lakodalmas fesztiválunkat, melyen Rúzsát a Bohém fiúk zenekar képviselte. Szerzőtársakként néhányan írtak a Délmagyarország tavalyi szakácskönyvébe. Dicsérték a helybeli kézbesítő, Sádt Ede munkáját, aki kora hajnalban házhoz viszi a legfrissebb híreinket. Ezután kvízkérdéseket tettünk fel, és sokan nyertek ajándékot, mert tudták például Sánta Gizella polgármesterről, hogy második lett a polgármesterek súlylökő versenyének férfimezőnyében. JFelidézték templomuk augusztusi húszéves jubileumát, és hogy az idei Erzsébet-évet új sétánnyal és emléktáblával ünnepelte a falu. Olvasóinkkal a művelődési házban találkoztunk Fotó: Miskolczi Róbert