Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-03 / 205. szám

HÉTFŐ, 2007. SZEPTEMBER 3. • AKTUÁLIS 5 REKORDOK DŐLTEK MEG Szinte minden rekord megdőlt az idei halfesztiválon. Tíz százalékkal több vendég, vagyis 180-200 ezer ember volt kíváncsi az idei szegedi halün­nepre, mint tavaly. Az időjárás is kedvezett a kilátogatóknak, hiszen nem volt kánikula, így jobb kedvvel ették a különböző halételeket. - Míg egy év­vel ezelőtt 200 mázsa hal fogyott el, addig az idén 220 mázsát ettek meg a vendégeink a Partfürdőn, a rakparton, a Stefánián és a Roosevelt téren ­összegzett Kipper György főszervező. Hozzátette: a Partfürdőn Daka József társaival 110 kilogramm keszeget sütött meg. A 3500 literes nagy bogrács­ba és az 1500 literes kis testvérében összesen 8500 adag halászlét főztek meg. Összességében a fesztiválon 75 ezer adag halétel fogyott el. A part­fürdőn minden eddiginél többen főztek. Míg tavaly 154 halfőző társaságot regisztráltak a szervezők, addig az idén 181-en rotyogtatták a bográcsok­ban a különböző halászleveket. TÍZSZER FŐZÖTT A balástyai Palotás István a tizenegy alkalomból már tíz­szer főzött a nemzetközi tiszai halfesztiválon. - 1999-ben is ott főztem a Roosevelt téren. Akkor még saját magunk hoz­tunk mindent, még a fát is ­mondta a Búfelejtő söröző tu­lajdonosa. Palotás csak egy évet hagyott ki, mert Német­országban dolgozott és nem tudott hazajönni. Az idén ki­csit változtatott. Most bátyus hallét tálalt - agyas módra­Több hétig gondolkodtam, agyaltam, kísérleteztem, hogy milyen batyut készítsek ­árulta el az elnevezés titkát. A batyu készítésének módjáról viszont csak annyit mondott: gyúrt tésztából és halbelső­ségből állította össze a batyu­kat, amelyeknek az íze a ha­lászlében jön ki igazán. Nálunk a szegedi és a bajai is nyerő volt - Folyamatosan zrikálta egymást a jideszes és a szocialista politikus Döntetlen Kozma és Póda halászlépárbaja Több ezren ettek, ittak, főztek, versengtek a tiszai halfesztiválon -1200 forint volt egy adag halászlé - Tanga és világítás párna Látványosságok földön, vízen és levegőben Végy egy jól hangzó ideológiát, vívj szópárbajt, kóstolj adai ba­rackpálinkát vagy szekszárdi rosét. így kezdődik a halászléfőzés. Póda fenő és Kozma József szerencsére végül a halat és a paprikát is kézbe vette, így szerkesztőségünk elégedett volt. Adai barackpálinkával és szek­szárdi Takler roséval kezdődik a halászléfőzés - tudtuk meg azon a lapunk által szervezett párba­jon, melyen Kozma József parla­menti képviselő, a szocialista párt szegedi elnöke, és Póda fenő fideszes önkormányzati képvise­lő vívott szombaton a Partfür­dőn. A második lépés: végy egy jól hangzó ideológiát. A politikusok is így tettek: - A civil kurázsi csimborasszó­ja, hogy Szegeden bajai halászlét főzök - idézte egy barátját Póda Jenő, Kozma József szerint vi­szont az az igazi kihívás, ha Sze­geden jó szegedi halászlét főz az ember. A főzés harmadik fontos eleme a szópárbaj: - A passzírozott és a bajai ha­lászlé úgy viszonyul egymáshoz, mint a műdal és a népdal. A bajai a halászok eledele, ezt főzték a vízparton. A passzírozott az 1870-es évekből származik, ez a városi konyhai halászlé - csillog­tatta tudását Póda Jenő, Kozma pedig így válaszolt: hallottam már olyan boldogtalan népekről, akik passzírozás nélkül készítet­ték a halászlét. A külsőségek is számítanak, Póda lenő felpántlikázott házike­nyérrel tette szebbé asztalát, Kozma József pedig piros köté­nyéhez piros kendőt, de nem út­törőnyakkendőt kötött. - A sza­kácsok eleganciájához hozzátar­tozik- mondta. Ő egyébként ott­hon készítette az alaplét, volt benne törpeharcsa és kárász is. Az ellenfél bográcsába először a törpeharcsa, a pontyok feje és farka, valamint hagyma került. - Ha időre megy, esélyed sincs Jenővel szemben - állt meg Koz­ma József mellett Botka László polgármester, akiről kiderült: nem szereti a tésztát a halászlé­ben. A passzírozás pártiak köré­ben egész nap hódított ez a poén: hoztál lekvárt a tésztához? Amíg ők nevettek, mi megta­láltuk a Póda-féle halászlé titkos összetevőjét, a mangalica zsírt. ­Apám titka. Csak egy negyed mokkáskanálnyit teszek bele, ebben jól oldódik a pirospaprika - árulta el a képviselő. Negyed egyre mindketten elké­szültek, Póda kijelentette: ő mindent megtett, és elégedett az eredménnyel. Kozma József megkóstolta a levest, és így érté­kelte: megnyugtató, hogy akkor sem hal éhen senki, ha az övé el­fogy. Póda pedig így minősítette a Kozma-féle ételt: a szegedi a.világ második legjobb halászlévé. A szerkesztőségünk tagjaiból álló zsűri kóstolt ebből és abból is, végül mindkettőből kért még. Mindkét versenyző aranyérmet kapott, a kupájukra ezt vésettük: Délmagyarország - halászlépár­baj, első helyezett. GONDA ZSUZSANNA ták a halászlét. Sokan a rádiót, a hűtőszekrényt, és voltak, akik még a mikrót is kiköltöztették. Rózsa Miklós és a Nagy csapat első alkalommal nevezett a ver­senyre - éppen századikként. Emlékül oklevelet kaptak. Sát­ruknál az oklevélen kívül látható volt az az ötkilós harcsa, amit a horgász Guinness-rekord kísér­let részeként fogott az egyik is­merősük. A Szőregi Rózsahölgyek a ró­zsavízben főtt tésztáért kaptak különdíjat. A megyei jogú városok sportta­lálkozójának résztvevőin kívül ­akik a Széchenyi téren mérték össze tudásukat, az egyik ver­senyszámuk pedig a halászléfő­zés volt - még sokan viseltek egyenpólót. Némelyek „Ne fűr­gyé le!" feliratost... Sötétedésre minden sátorban elfogyott a halászlé, az asztalok­ra felesek és nagy korsó sörök ke­rültek. A víz áthozta a hangot a túlpartról, ahol a Rozsdamaró zenekar játszott. Az alkalmi sza­kácsok és halászléimádók hajna­lig mulatoztak. B. B.A. ERDÉLYI KORHELY i'j A zsűri végigkóstolta az összes le­főzött halászlét a Partfürdőn. A legtöbbet - Frank Sándor Ve­nesz-díjas mesterszakács szerint - az erdélyi Bencző György főztjé­nél tartózkodtak. Frank Sándor, a zsűri tagja, a halfesztivál megál­modója óriási lelkesedéssel mondta az erdélyi korhely halász­léről, amit Bencző Györgyék főz­tek. - Aranyló sárgás volt a ha­lászlé színe. Az íze enyhén sa­vanykás, pikáns és selymes. Rop­pant benne a zöldség, a tetején pedig úszkált a citrom és minden­féle vágott zöld fűszernövény. Fen­ségeset főztek erdélyi barátaink ­áradozott a mesterszakács. Érde­kes kísérlet volt Zacsok Tibor tár­konyos haászléje is, amely ugyan­csak elnyerte a zsűri tetszését. Lapunk két főszerkesztő-helyettese (V. Fekete Sándor, mellette Őrfi Ferenc) gratulál a főzés ördögeinek, Kozma Józsefnek (jobbról) és Póda lenőnek Fotó: Karnok Csaba inness-rekord résztvevői pecáz­tak, türelmesen várva a nagy fo­gásra. Ottjártunkkor a vízi szín­padon a Menő Manók kápráztat­ták el tánctudásukkal az akkor még igen csekély közönséget. Dél körül egyre többen érkez­tek a fesztiválra ebédelni. Az 1200 forintos halászlén kívül kóstolhattak harcsafiiét 1600­ért, vagy sült kolbászt 450 forin­tért. Egy korsó sör 300 forintba került. Röpült a sárkányhajó A Roosevelt téren délután egy órakor nyitották meg az első Sze­gedi sárkányhajó-fesztivált, ahol lapunk munkatársai is megmé­rettek. A színes pólós csapatta­gok szurkolótáborai a rakpart lépcsőin, a Szabadság úszóház­nál foglaltak helyet. Voltak, akik dudával, mások hangos üdvrival­gással biztatták a bátor sportem­bereket. Az indulók között akad­tak profik, de többen voltak a kezdők: hobbi rögbi játékosok, MelóDiák-osok vagy éppen au­tókereskedők. Minden csapatnál nagy volt a lelkesedés, még egy-egy összeakadt lapát és az utolsó előtti helyezés sem szegte a versenyzők kedvét. Az Antor-kupát a Dunai vagá­nyok vitték haza. Rózsavízben főtt a tészta A Tisza túlsó partján, a Part­fürdőn az amatőr halászléfőzők sürögtek-forogtak a bogrács mel­lett kora reggel óta. Az ügyeseb­bek már délre készen lettek, de találkoztunk olyan társasággal is, amely estebédként fogyasztot­A hét végén valóban Szeged főutcája lett a Tisza: a nemzetközi halfesztiválra a folyó mindkét partja benépesült. A Huszár Mátyás rakparton a profik, a Partfürdőn az amatőrök készítették a ha­lászlét. A boszorkány az égből jött, a sárkányhajó-fesztivál ver­senyzői pedig a vízen mérték össze tudásukat. Huszár Mátyás rakpart, szombat délelőtt tíz óra: egy „szegedi bo­szorka" röpülve hozza a paprikát az óriásbográcsba. A landolás után médiahad szállta meg a bástyát és a berepü­lőt kérdezgették. Itt találkoztunk Kim Jahunnal, aki Dél-Koreából érkezett Szegedre, hogy filmet forgasson a városról és a feszti­válról, mivel Szöulban ugyanígy főzik a halászlét, mint nálunk. A rakparton sátrat vert halász­csárdáknál egyöntetűen 1200 fo­rintba került egy adag halászlé. Né­hány étterem kis teraszt rendezett be a vendégeknek, mások marad­tak a kevésbé macerás sörpadnál. Harcsa, világítós párna, Menő Manó Akiknek már nem jutott hely a rakparton, azok az ártérre állítot­ták standjukat. A fesztiválról nem hiányozhattak az ajándéktárgy (rossz nyelvek szerint bóvli) áru­sok sem, akik a rakparton kívül a Roosevelt teret és a Stefánia játszó­terét is birtokukba vették. Portéká­ik között női tangát, halászhálót és világítós párnát is találtunk. A Tisza-parton a horgász Gu­EGYSZERRE 228-AN HORGÁSZTAK A tiszai halfesztiválon magyar rekord is született. A Szegedi Felsővárosiak Civil Egyesülete olyanokat várt közös horgászatra, akik állami horgászjeggyel ren­delkeznek. Szombaton kora reggel egyszerre 228-an vártak a nagy fogásra. - A rekordkísérlettel az volt a célunk, hogy rámutassunk a horgászat mindennapos örömeire, illetve a szabadidő hasznos eltöltésére - mondta az egyesület elnö­ke, Sándor Zoltán. A meghívásnak leginkább a fiatalok tettek eleget. A szerve­zőtől megtudtuk, hogy ajándékokat is sorsoltak ki a résztvevők között. A fődíjat, egy elektromos kerékpárt egy 24 éves béketelepi horgász, Kovács Ferenc vihet­te haza. Az újszegedi partfürdőn barátok, munkahelyi kollektívák főzték a halászlét Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom