Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-17 / 217. szám

HÉTFŐ, 2007. SZEPTEMBER 17. •KAPCSOLATOK" 5 Nappal a közterület, éjjel a városőrség hívható Randalírozók ellen zöld telefonszám Kevesen ismerik a szegedi önkormányzat ingyenes biztonsági telefonszámát. A „gyors reagálású erő" nappal a közterület-felügyelők, éjjel a városőrök képében száll ki a rongálókhoz. Két éve működteti a szegedi önkormányzat az éjjel-nappal hívható ingyenes zöld számát, a 06-80/823-823-at. Bár egyre többen ismerik, viszonylag kevés hívás érkezik. Reggel 7-től este 9-ig a közterület-felügyeletnél csörög. Tóth József, a felügyelet vezetője elmondta, naponta harminc hívást fogadnak. Slágertéma a csendháborítás, a parki kutyasétáltatás és a járműelszálUttatás. Gyorsreagálású járőreik néhány perc alatt a helyszínre érnek, és mérlegelik a teendőt. Gyakorta tisztázzák például a bejelentővel, hogy pusztán egy telefonhívásra nem vihetik el a garázst eltorlaszoló autót, ha a garázs tulajdonosa nincsen jelen. - Éjszakánként a városőrség lép szolgálatba a telefondrót végén, azaz az országban egyedülálló módon ez nonstop biztonsági szám halljuk Kovácsné Vadászi Erika szegedi elnöktől. Azt mondja, általában tizenegy óra után szakad el a cérna a bejelentőknél. Az első csörgés után „beindul az élet". Nyáron többen telefonálnak, mert nyitott ablakoknál a zajongók hamarabb kiverik a biztosítékot. Az éjszakai műszakok csúcsa öt-hat bejelentés. Rongálókról alig érkezik hír, éjszaka és hétvégente a városőrségnél is a hangoskodók zavarják leginkább a szomszédjaikat. - Az ablak alatt beszélgető fiatalok miatt sokan szólnak. Ám többnyire megbeszéljük a panaszossal, hogy meg kell tanulni együtt élni a kulturáltan szórakozó ifjúsággal - magyarázza. Persze a kismotort turbóztató legényeket nem tűrik. Nincsen zűrös városrész, mindenhonnan egyformán áramlanak a hívások. Notórius telefonálók is vannak. így egy magányos nyugdíjas, aki órákon át beszélget, mondván, tudja, hogy nem oldódik meg a problémája, de legalább kibeszélhette magát. Egy zenetanárnő meg rendszeresen jelzi, ha újabb utcai zenészek tűntek fel a városban. Vájt fülű, emiatt zavarja a sokhamis hang. D.T. Károly Róbert szegedi pénzei a Fekete Házban Pénzérmékből és oklevelekből látható húszmillió forint értékű összeállítás szeptember végéig a Fekete Házban a hétszáz esztendeje magyar királlyá koronázott Károly Róbert idejéből. MUNKATÁRSUNKTÓL Anjou-kori kincsek címmel nyílt meg a Fekete Ház új kiállítása.'A Móra-múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Veszprémi Püspökség, valamint egy kiskunhalasi magángyűjtő anyagából Nagy Ádám és Ujszaszi Róbert, a szegedi múzeum numizmatikusai válogattak össze húszmillió forint értékű tizennegyedik és tizenötödik századi Anjou-kincset. Károly Róbert - V István Árpád-házi magyar király és Anjou Károly nápolyi király leszármazottja-miután hétszáz éve, 1307. október 10-én magyar királlyá koronázták, a trónviszályok sújtotta országban igyekezett hatalmát megszilárdítani. Jól mutatja az akkori magyar aranytermelés méreteit, hogy a kiviteh tilalom európai méretű hiányt okozott. Felborult az arany-ezüst árarány, az arany ára több mint tízszeresére ugrott. Ezért különösen érdekes, hogy Károly Róbert fia, Nagy Lajos király itáliai hadjáratai idején hálából a támogatásukért híveinek közel kétmilhó aranyforintot juttatott. Ez az európai összes aranytermelés legalább másfél éves mennyiségének felelt meg. A Fekete Ház mostani tárlatán eredeti Anjou-kori arany- és ezüstpénzek láthatók, ám a tárlat legérdekesebb darabjai az úgynevezett „szegedi kispénzek". A korabeli történeti forrásokban ezen a néven emlegetett fizetőeszközöket Károly Róbert uralkodása idején verték Szegeden. Négyen az egészségügyi integrációról és a fürdőberuházásról Ördög a részletekben Jó is, meg rossz is lehet a végeredmény, attól függ, az első pillantásra okosnak tetsző tervek hogyan valósulnak meg. Nagyjából így foglalhatók össze a vélemények. Saját területükön maguknak nevet és szakmai rangot szerzett, ezért megbecsült szegedi polgárokat kérdeztünk a városi közgyűlés két nagy horderejű döntéséről. Az elmúlt pénteken a kormányoldali többség megszavazta, hogy a városi egészségügyi ellátás egy kézbe kerüljön, az egyetlen szolgáltató az egyetem lesz - októbertől. Ugyancsak a közgyűlési többség szavazataival az is eldőlt, hogy az önkormányzat a Hunguest Hotels Zrt.-vel társul egy nagyszabású, hatmilliárdos fürdőberuházás érdekében, amelyből hárommilliárdot uniós pályázattal nyerhet meg a közös cég, majd az önkormányzati tulajdont a szállodalánc kivásárolja. szállnak és legyen szép város, ahol sétálnak. Úgyhogy örülök a terveknek, amelyek, remélem, úgy valósulnak meg, hogy az egész közösség javát szolgálják. DOMONKOS ANDRAS, A LOMBARD LÍZING ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJA: Nehéz véleményt fospiálni úgy, hogy az ember nem ismeri a részleteket. A szegedi egészségügyi ellátás jelenlegi színvonaláról - talán mondhatom, hogy szerencsémre - saját tapasztalatomból nem sokat tudok, így azt sem, hogy a mostani széttagolt rendszer jól működik, vagy nem egészen jól. Ugyancsak nem lehet megjósolni, hogy a városi kórház és a klinikák összevonása után jobb lesz-e az ellátás. Abban azonban biztos vagyok, hogy általában a világon a centralizált, nagy rendszerek működnek jól. Okos dolog, ha ezt a világtrendet követjük. Ha Szegeden lesz egy hatékony működésre képes, egységes, nagy egészségcentrum - ez így önmagában rendben van, szerintem pénzt is nagyobb esély van erre nyerni, mint a szétaprózott intézményekre. De a centralizált rendszer önmagában nem garancia az ellátás színvonalának növekedésére, csak lehetőség. Még ennél is kevesebb konkrét információm van a fürdőberuházásról. Ha a városnak hasznos, modern létesítmények építésére szövetkezik az önkormányzat egy magáncéggel - az nekem tetszik. Dicsérendő minden ilyen együttműködés, feltéve, hogy a feltételek korrektek. Ha nem azok, rosszul is végződhet a dolog. Mivel nem ismerem az önkormányzat és a magáncég megállapodásának részleteit, ez minden, amit egyelőre mondhatok. VARGA GUSZTÁV) A SZILÁNK CÉGCSOPORT VEZETŐJE: A városi kórház, a rendelőintézet és az egyetemi klinikák összevonásáról nem tudok véleményt mondani, annyira nem ismerem a konkrétumokat. Az egészségügy különben is eléggé távol esik az érdeklődésemtől - bár lehet, hogy nem kellene ilyet mondanom, hiszen lehetek még beteg. Szerencsémre eddig megúsztam. Kívülállóként azt állítom, hogy szinte az élet minden területén az összevonás, a központosítás, a globálissá válás az uralkodó tendencia, ezt a vállalkozások világában a saját bőrömön érzékelem. Pártolok minden racionális átszervezést, tehát ha valóban ellátási párhuzamosságokat szüntetnek most meg Szegeden, azt nagyon helyesnek tartom. Jobban ismerem a fürdőfejlesztési terveket és örülök neki, hogy a város és a magántőke összefogásával végre valóban színvonalas fürdőkomplexum épül Szegeden. Eddig csak mondogattuk, hogy fürdőváros, de valljuk be, legalább magunknak, ahhoz magáncégnek, akkor az nem jön ide beruházni. Akkor nincs miről vitatkozni, de akkor nem is épül semmi. azért több kellene. Az önkormányzat és a magáncég összefogásának részleteit ugyan nem ismerem, de általánosságban azt vallom, kompromisszumok nélkül nincs együttműködés. Kompromisszumokból áll a világ. Ha a város által biztosított kondíciók nem kedvezőek egy GYUDI SÁNDOR, A SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR IGAZGATÓ KARNAGYA: Nem látom át az egészségügyet, annak ellenére, hogy a feleségem orvos és sok mindent hallok tőle. Bonyolultak a szakmai részletek és nem is hiszem, hogy nekünk valamennyiünknek, potenciális betegeknek aprólékosan ismernünk kellene ezeket. Számunkra az a fontos, hogy a rendszer működjön, méghozzá jól. Ha ennek az a feltétele, hogy rendszert kell váltani, ám legyen. Egy sima modellváltás szerintem egyikünket se zavar - föltéve, ha menet közben valamit nem rontanak el. Szeged fürdői eddig is élményt jelentettek - nekem legalábbis. De ha szebbek, korszerűbbek lesznek, még nagyobb élményt fognak jelenteni. Tréfát félretéve: azt hiszem, legfőbb ideje, hogy a Tisza partján tényleg fürdővárosként funkcionáljon Szeged. Azaz ne csak mi, helybeliek, hanem a mostaninál sokkal több vendég is élvezhesse a vizeket, fürdőket, élmény- és gyógymedencéket. Legyen szép szálloda, ahol megPALINKO LUJZA TÁNCISKOLÁI IGAZGATÓ: Nem ismerem eléggé se az egészségüggyel, se a fürdővel kapcsolatos terveket és döntéseket. Megmondom őszintén, nem is nagyon érdeklődöm, annyira zavaró, hogy mindenben politika van. Nemigen hiszek már senkinek. ígéretekkel bőven el voltunk látva mindig is, mégsem lett jobb dolgunk. De beszéljek csak a magam nevében: én nem tudok tervezni, nemhogy emberöltőre, lassan egy napra se, nem látom a magam és a gyerekem jövőjét, nem érzem magam biztonságban. Túl stresszes az élet. Biztosan jó lenne egy új fürdő - valakiknek. A magam részéről a régibe se jutok el, nincs se elég időm, se elég pénzem erre. Nekem tehát eben guba, lesz-e itt élményfürdő. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ezért jönnének a vendégek Szegedre, részint mert ez egy Pest-ország, másrészt a világon rengeteg a vonzó hely. Akkor jobb lenne a közérzetem, ha a rendelőben maximum tíz perc várakozás után orvos elé kerülhetnék, ha a WC-t elöntené a fertőtlenítőszag és lenne papír. Fogalmam sincs, hogy az egységesítéstől, vagy az összevonástól ezt várhatom-e. Egészségügy vagy más, az ember folyton azt várja, hogy a szolgáltatók végre szolgáltassanak. Eddig hiába. Ezért bizalmatlan vagyok, azt mondom, nyugtával dicsérjük a napot, majd látjuk, miből mi lesz. Amíg Csongrádon tízmilliókat emészt fel, Mórahalmon és Kisteleken nem kell rá költeni Megoldókulcsok járóbeteg-ellátásra Többféleképpen működtetik Csongrád megye kórházzal nem rendelkező városaiban a járóbeteg-szakellátást. Kisteleken önfenntartó a helyi egészségügyi közhasznú társaság, amiben az orvosok is érdekeltséget szereztek. Mórahalmon százszázalékos önkormányzati tulajdonban van az ellátást végző Móra-Vitái Kht., ami szintén megáll a saját lábán. Mindez viszont nem igaz a városi intézményként üzemelő csongrádi rendelőintézetre, ahová évről évre tízmilliókat kénytelen pumpálni az önkormányzat. Sípos Tibor igazgató főorvos szerint lassan Csongrádon is váltani kellene, a mórahalmi és a kisteleki példa lehet a jövő. Sajtóhírek szerint közel hatmillió forint jutott a csongrádi rendelőintézetnek abból 25 milliárdos keretből, amit nemrégiben az egészségbiztosítási alap osztott szét egészségügyi szolgáltatók között, még sincs ok örömre a Tisza-parti városban. Ez az utólagos pénz ugyanis csak mérsékelni tudja azt a több tízmilliós ráfordítást, amivel az önkormányzat évről évre megtámogatja intézményét, hogy az egyáltalán működhessen. Tavaly 27 millióval, idén várhatóan 24 millióval kell kiegészítenie a városnak a rendelőintézet költségvetését. Bedő Tamás polgármester szerint, ha olyan kiszámítható lesz a központi finanszírozás, Kisvárosi rendelő. A Kisteleki Egészségügyi Kht. önfenntartó Fotó: Schmidt Andrea hogy csak 10-15 millió forintot kell hozzátenni a városnak az üzemeltetéshez, az önkormányzatnak el kell tudni viselni ezt a terhet. Nincs ilyen probléma Kisteleken, ahol az önkormányzat az orvosokkal együtt hozott létre egy közhasznú társaságot a járóbeteg-szakellátás biztosítására. Somodi Lilla jegyző szerint hozzáértő szakemberek irányítják a Kisteleki Egészségügyi Kht. gazdálkodását, és ez lehetővé teszi, hogy a feladatellátás nem igényel külön önkormányzati forrást, a társaság önfenntartóan működik. Persze nagyobb volumenű pályázatoknál Kistelek állja az önerőt, de ennyiben ki is merül a városi ráfordítás. Víg József ügyvezető úgy véli, jól döntöttek, hogy ezt a megoldást választották, hiszen költséghatékonyabban tudnak dolgozni, mint egy városi intézmény. Hasonló a helyzet Mórahalmon, ahol 2001-ben az önkormányzat alapított közhasznú társaságot. A tizennégy szakrendelést, illetve a fürdőgyógyászatot magába foglaló Móra-Vitái Kht. szintén megáll a saját lábán. A kisebb eszközfejlesztéseket saját forrásból is meg tudják oldani, a nagyobb pályázatokon pedig a kistérség többi települése is beszáll az önerő biztosításába. Vághy Imre Richárd ügyvezető szerint ez a legmegfelelőbb működési forma, hiszen átlátható, nem igényel pótlólagos önkormányzati pénzeket, és a fejlesztés terén is több a kiaknázható lehetőség. - Kétségtelen, ez a jövő - mondta a kisteleki és mórahalnú példáról Sípos Tibor. A csongrádi rendelőintézet igazgató főorvosa számára is egyértelmű, hogy a kht.-ban az adminisztrációs háttér jóval karcsúbb lehet, mint egy városi intézménynél, és a társaságok amortizációt is el tudnak számolni. Ez a forma nagyobb mozgásteret biztosítana, ha a fenntartó is áldását adná az átalakulásra. Sipos Tibor szerint erre belátható időn belül Csoíigrádon is sört kéli keríteni. B.D. Dorgálást kapott Havránek Mint arról szombati számunkban hírt adtunk, a vásárhelyi közgyűlésben elszabadultak az indulatok, és egy történelminek indult vita „zárásaként" Havránek Ferenc, a Munkáspárt 2006 tagja lehülyézte Benkő Zsolt fideszes képviselőt. - Már ott a helyszínen elbeszélgettünk az ügyről Havránek Ferenccel - válaszolta kérdésünkre Hernádi Gyula, az MSZP frakcióvezetője -, és közöltük vele, ezt a stílust semmilyen körülmények között sem engedheti meg magának. Azt azért el kell mondanom, hogy szinte az első pillanattól provokáltak bennünket, szidták, bírálták Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és a kormányt, ennek a betetőzése volt Havránek szerencsétlen, elítélendő reagálása. Természetesen ez nem mentség. Azzal lezártnak tekintjük az ügyet, hogy figyelmeztettük, a jövőben bármilyen butaságot hall, esetleg sértegetik, uralkodjon magán. Fegyelmit nem indított, nem indíthatott Havránek Ferenc ellen Hernádi Gyula, mert képviselőtársa nem tagja a szocialista pártnak, hanem szövetségese és az ellenzéki csoporthoz tartozik.