Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-15 / 216. szám

SZOMBAT, 2007. SZEPTEMBER 15. • SZIESZTA - KAPCSOLATOK* 7 ADÁS A CSATORNÁBÓL Szeged több mint félezer kilo­méteres csatornarendszerét a vízmű ütemterv szerint ellen­őrzi, tisztítja. Nemrégiben új, kamerás csatornavizsgáló ko­csi állt szolgálatba; két, a pi­ramiskutatókéhoz hasonlatos „holdjárót" engednek le a já­ratokba. Nagyjából száznegy­ven métert tesznek meg oda­lenn egy óra alatt. Az adást a kocsi hátuljában veszik és elemzik. Ember is leereszke­dik a csatornába, ha karban­tartani, javítani kell, de csak speciális védőoltással, védő­ruhában, biztosítással, szel­lőztetéssel és beszállási en­gedéllyel. A sorban állás nélküli, on-line ügyintézés gyors, kényelmes - egyre több ügyfél választja. Három szegedi szolgáltató, a Démász, a Dégáz és a Vízmű internetes portálján működik mérőóraállás-bejclentés. Egyéb elektronikus szolgáltatás viszont alig van a honlapokon. A legtöbb on-line szolgáltatást a Démász biztosítja. Az áramszol­gáltató ügyfelei a portálon keresz­tül intézhetik a számlázással, szerződéssel kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat, megte­kinthetik, módosíthatják a szer­ződésekben rögzített adataikat és bejelenthetik a mérőóra állását is, utóbbit 2005 óta. Sokan az el­veszett csekk pótlását is interne­ten keresztül kérik. A Démász portálját naponta átlagosan 1500-an használják, az áprilisi dizájnváltás óta 130 ezer látoga­tójuk volt. 10 ezer regisztrált ügy­felük folyamatosan az interneten keresztül végzi az ügyintézést. Az áprilisi frissítés óta a rend­szer - a mérőóraállás megadása után - megjeleníti a számla ösz­szegét is. Miután az ügyfél ezt el­fogadta, a rendszer automatiku­san küldi az összeget számlázás­ra, már másnap postázzák. A Dégáz honlapján hasznos in­formációkat kaphatnak az ügyfe­lek a számlázási módokról vagy például a szociális gázártámoga­tásról, ellenben a gázmérő állás bejelentésén kívül más elektroni­kus ügyfélszolgáltatás nincs. Megtudtuk, hogy már dolgoznak a fejlesztésen: a Dégáz internetes ügyintézése jövőre újul meg. A gázszolgáltató portálját szeptem­berben naponta átlagosan 2500-an látogatták. A mérőóraál­lást 2003 óta lehet on-line beje­lenteni, a rendszert idén fejlesz­tették: grafikonok mutatják meg, hol találhatók a kért adatok, pél­dául az ügyfél-azonosító a szám­lán. Az Egáz-Dégáz Zrt. honlap arculatának legutóbbi frissítését július elején végezték el. A vízmérőállás on-line bejelen­tésére 1999 óta van lehetőség a Vízmű honlapján. A vízszolgál­tató új portálja idén július elejé­től üzemel. A vízmérőállások be­jelentése mellett közérdekű hi­babejelentésre van lehetőség a honlapon. A Vízmű ügyfelei le­tölthető nyomtatványokat is ta­lálnak a portálon. A jövőben a számlaegyenleg lekérését és az adatváltozások bejelentését is szeretnék on-line lehetővé tenni. HORVÁTH LEVENTE A HOSZOLGALTATO NEM FRISSÍT A Szegedi Hőszolgáltató Kft. portálját is szemügyre vettük. A napi időjá­rás-jelentés mellett azonban a legtöbb fülön csak hároméves adatokat ta­láltunk, például a szervezeti felépítésnél vagy a vízmérőórák leolvasásának rendjénél is. A tarifatáblázatban viszont idei adatok szerepelnek. Szemklinika: szokványos utat járt be a makói sérült Védőszemüveg nélkül A Makón szemsérülést szenve­dett, majd a helyi kórházból magánrendelőbe, később a sze­gedi szemklinikára küldött férfi esete teljesen szokványos a szakklinika vezetője szerint. Kolozsvári Lajos az eset kap­csán az egyén felelősségére, va­gyis a védőszemüveg használa­tára is felhívta a figyelmet. MUNKATÁRSUNKTÓL Keddi számunkban írtunk a ma­kói Apró Györgyről, akit ügyeleti időben nem tudtak ellátni a helyi kórházban a barkácsolás közben a szemébe repült csavar miatti sérüléssel. Ennek oka az, hogy áprilistól - bár szakmailag felké­szült erre az intézmény - nincs joguk hasonló beavatkozásokat végezni, az ügyeletet a szegedi szemészeti klinika látja el. Ezért onnan - kérésére - előbb egy he­lyi magánrendelőbe, majd a sze­gedi klinikára küldték a sérültet. A férfi szemsérülése azonban olyan súlyos volt, hogy azt akár ügyeleti időben, akár azon kívül, csakis a szegedi klinikán - a régió legmagasabb szintű ellátóhelyén ­tudták kezelni. Kolozsvári Lajos hozzátette: a nemzetközi gyakor­lat is az, hogy szemsérüléseknél fontosabb a minőségi ellátás, mint az azonnali. A szakember kitért ar­ra is: az eset nagy tanulsága, hogy minden barkácsolásnál - akár munkahelyen, akár otthon törté­nik - védőszemüveget kellene vi­selni. Amíg azonban hazánkban meglehetősen alacsony szintű en­nek elterjedtsége, a hasonló sérülé­sek mindennaposnak számítanak a klinikai orvosi gyakorlatban. Még gyerekcipőben jár az internetes ügyintézés Mérőórát kémlelünk - és klikkelünk Az első csatorna több mint 160 éves a Széchenyi tér alatt Holdjáróval Szeged alatt A város legvonzóbb helye az Emlékpont Egyre több turista kíváncsi Hódmezővásárhelyre Ott voltak Budapesten, Veszprém­ben, Miskolcon, Pécsen és Szegeden, és az eseményeken ajándékbelépőket is osztogattak az Emlékpontba és a strandfürdőbe. Az erőteljes propa­ganda sikeresnek bizonyult. - Csak az irodai tapasztalatokról számolhatok be - közölte Tülkös Il­dikó idegenforgalmi referens, a Tourinform-irodá vezetője. - A pon­tos összegzés később készül el, de előzetesen annyi elmondható, hogy közel harminc százalékkal nőtt a nyári forgalom. Akadtak, akik Szege­den szálltak meg, de átjöttek Vásár­helyre, mert feltétlenül meg akarták nézni a városunkat; de természete­sen olyanok is voltak, akik hosszabb időt, több napot töltöttek Vásárhe­lyen. Az ország minden részéből érkez­tek Vásárhelyre, és a legtöbben az Emlékpontot keresték, illetve azt tu­dakolták, miként juthatnak cl Már­télyra. Külföldről is szép számmal jöttek a városba, németek, belgák, lengyelek, hollandok - utóbbiak a kempingben szálltak meg, az elma­radhatatlan kerékpárral -, sőt ameri­kaiak is kíváncsiak voltak Vásár­helyre. És az irodában megtudhat­ták, hogy a rendszerváltás előtti év­tizedeket dokumentáló kiállításon kívül is akad bőven látnivaló. - A hozzánk betérőket prospektu­sokkal láttuk el, kaptak várostérké­pet is, hogy megkönnyítsük tájékozó­dásukat; én a strandot, az Alföldi Ga­lériát, a múzeumokat, a fazekasháza­kat, a zsinagógát is figyelmébe aján­lottam mindenkinek. Többen távozó­ban is betértek hozzánk, és elmond­ták: nagyon jól érezték magukat, jö­vőre is eljönnek. Sokan megemlítet­ték, hogy az itteniek kedvesek, barát­ságosak, ha látnak valakit tétován, tanácstalanul álldogálni, azonnal odalépnek hozzá és megkérdezik, mi­ben segíthetnek. Még most, a hűvösebb idő dacára is érkeznek Hódmezővásárhelyre ki­rándulók. Tülkös Ildikó elmondta, hogy jövőre a fővárosi szakkiállítá­son is biztosan részt vesznek, terve­zik kiadványaik frissítését, utánnyo­mását, az információs táblán pedig franciául is szerepelnek majd a leg­fontosabb tudnivalók. A referens szerint igazi fellendülést a létesíten­dő élményfürdő és gyógyszálló je­lentheti. I. P. SZÁLLÁSHELYEK. ETTERMEK Vásárhelyen 12 szálloda, hotel, illetve pan­zió várja a vendégeket. A Hotel Fámában 42, a Hotel Pelikánban 45, a Kenguru pan­zióban 75, a Vándorsólyom fogadóban és az Alkotóházban 12-12 (utóbbi általában a művészek által foglalt), a csak főszezonban nyitva tartó Városi Strandfürdő és Termál Kempingben 14, a nyugdíjaslakópark ven­dégszobáiban 13. az SZTE Mezőgazdasági Karának kollégiumában 62, a Cseres­nyés-kollégiumban 288, a Négy évszak vendégszobáiban 21, a Söndörtanya Sza­badidőközpontban 11, a Dél-alföldi Lova­sudvar szobáiban 9 vendéget tudnak el­szállásolni nyáron. A felsoroltakon kívül 14 magánszálláshely és 27 (csak az interne­ten fellelhetőket vettük számításba) ven­déglő. ételbár, kávézó és cukrászda talál­ható a városban. Szeged ismét a legcsatornázottabb hazai nagyvárossá lépett elő, miután átadták a nyár végén az új szennyvízhálózatot. De az előkelő címet egyszer már százhatvan éve is megszerezte Szeged. Most leereszkedtünk a város alá, hogy megnézzük a még ma is működő ipartörténeti jelentőségű csatornát. Tavalyhoz képest mintegy harminc százalékkal több belföldi és a külföldi turista látogatott idén nyáron Hódmezővásárhelyre. A legvonzóbb hely az Emlékpont múzeum volt. Vásárhelyen adnak a turizmusra: tervezik turisztikai kiadványaik frissítését, utánnyomását, az információs táblán pedig franciául is szerepelnek majd a legfontosabb tudnivalók. Szegedet - Pest és Pozsony után ­az országban harmadikként csa­tornázták, világszínvonalon. 1840-ben a kövezett utcák alatt a főpiactól (ma Széchenyi tér) a só­házig (Felső Tisza-part), majd a hajóhídig (Stefánia) tartott, azu­tán a budai országút (Kossuth Lajos sugárút), pár évre rá a Szentháromság útja alá épült csatorna. Buday Mihály főmér­nök vezetésével négyszögletes, téglafálú járatokat képeztek ki, fél méter szélesre, nyolcvan centi magasra. Az egykoron készült harminchét kilométeres vezeték maradványa még a hetvenes években is működött - a Taka­réktár utcával szembeni sétá­nyon. A több mint másfél évszá­zados rendszer ma is megbízha­tóan vezeti el a szennyvizet, csa­padékot. Áteresztő képessége a manapság elhasznált tetemes vízmennyiséget is képes „lenyel­ni" - halljuk Bodor Dezsőtől, az üzemeltető Szegedi Vízmű Zrt. műszaki igazgatójától. A csatornák újabb generációját százhúsz éve, az árvíz után újjá­született Szegeden Lechner Lajos irányításával „bújtatták" a föld alá. Úgynevezett gyűjtőkörzete­ket alakítottak ki - többek között a Belvárosban, Felsővároson, Ró­kuson, Móravároson, Alsóváros­on és Újszegeden. Száz éve már ötven kilométer csatorna hálózta be a várost. A négyszögletes jára­tokat a tojás alakú váltotta, eb­ben minimális víz is leöblíti az összes szennyet - magyarázza Maróti Tibor víz- és csatornahá­lózati üzemvezető. A tojásformá­ból körátmérő lett. Az alacsony és szűk járatokból egyre maga­sabb, tágabb gyűjtővezetékekbe vezették le a szennyvizet. Az öt­venes években összesen 68 kilo­méternyi vezetékrendszer műkö­dött, a legmagasabb: a 220 centi­méteres vezeték. A hatvanas években indult építkezési hullám hozta magával az újabb csatornázási programot. Vasbetoncsöveket fektettek le; a RITKÁN JÁR A PATKÁNY Filmekben a csatorna elengedhe­tetlen lakója a patkány. Szeged alatt ritkán találkozik vele a csa­tornavizsgáié. Amúgy rendszere­sen irtják is a patkányokat: véral­vasztó szeres vízálló csalit lógat­nak be. A legtöbb kártevő a lakéte­lepek alatt él: ott engedik a csa­tornába a legtöbb ételmaradékot, sütőzsirt, vegyszermaradékot. A rácsos víznyelőkbe nemcsak sze­metet öntenek, hanem például fá­radt olajat Is. A zsír pedig már 23 fokon megdermed, eldugítva a kézcsatornát. Vásárhely felkeltette önmaga iránt az érdeklődést. A turisztikai szakem­berek az ismertető és marketing­anyagokkal - az elmúlt évek gyakor­latával ellentétben - idén több utazá­si kiállításon is képviselték a várost. Tülkös Ildikó az Emlékpontot ajánlja egy turistának Fotó: Tésik Attila Lemerül az „Űrjármű" a Bánomkert sori százhúsz esztendős csatornába Fotó: Frank Yvette A kamerás csatornavizsgálat képei a monitorokon Vedres utca és a Vám tér alatt fut­nak a ma is legnagyobb, 270 cen­timéter átmérőjű csövek. Szilléry László akkori főmérnök és az őt 1991-ben váltó Kováts Gábor is csak reménykedhetett, hogy a 350 kilométernyi hálózat által összegyűjtött szennyvíz a jövő­ben nem fog tisztítás nélkül a Ti­szában kikötni a Szeged alsó fer­tályán. Az egy évtizede épült tisz­tító ugyanis csak a zsírt és a ho­mokot szűrte ki a szennyvízből. Mostanra ez is megoldódott: júli­usban elkészült Szeged teljes csa­tornahálózata újabb 185 kilomé­ter vezeték megépítésével. Ülepí­tő helyett biológiai szennyvíztisz­tító telep működik, így Szegedről és környékéről többé nem jut tisztítatlan víz a Tiszába. DOMBAI TÜNDE

Next

/
Oldalképek
Tartalom