Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-14 / 215. szám

PÉNTEK, 2007. SZEPTEMBER 14. • HIRDETÉS* « 7 - A Reök-palota megnyitására mindenképpen szerettünk volna csoportos kiállítást rendezni a szegedi művészek munkáiból. A tárlat kurátoraként tisztában voltam vele, hogy sértődéssel jár, ha határozott elképzeléseim vannak. A Kortárs Szeged című kiállításra a városban élő alkotók ezredforduló után született művei közül válogattam, kétlaki művészeket nem hívtunk meg. Egyetlen kivételt tettünk: Szeged díszpolgára, Kass János grafikusművész esetében, aki idén ünnepli 80. születésnapját, és az év végén életmű-kiállítással is tisztelgünk művészete előtt - hangsúlyozza Nátyi Róbert művészettörténész. A felújított palotában kialakított Regionális Összművészeti Központ, a REÖK művészeti tanácsadója szerint alapvető szempont volt a kiválasztásnál, hogy olyan kortárs tendenciák jelenjenek meg a tárlaton, amelyek reflektálnak a mai magyar és nemzetközi képzőművészetre. Elsősorban nem a hagyományos irányzatokat, hanem a friss, progresszív szemléletű alkotókat részesítették előnyben. Nem volt ugyan cél, mégis jelen vannak a tárlaton mester és tanítvány kapcsolatok is. Szegeden körülbelül kétszáz olyan hivatásos képzőművész él, aki tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) vagy legalábbis rendszeresen kiállító alkotó. Közülük negyvenegyen szerepelnek a kiállítá-' son mintegy nyolcvan festménnyel, grafikával, néhány fotóval és ötven plasztikával. - Már csak számszerűsége miatt sem reprezentálhatja tökéletesen a kiállítás a teljes szegedi képzőművészetet. Akadnak olyan alkotók, akik évtizedek óta itt dolgoznak, közismertek, mégsem kaptak meghívást, de ez nem jelent minősítést részemről. Ugyanakkor nem tekintettem szempontnak, hogy kinek milyen díja van, tagja-e a MAOE-nek. Szép, áttekinthető, szellős kiállítást szerettem volna létrehozni, ahol több generáció mutatkozhat be egymás mellett. Nemcsak Nátyi Róbert művészettörténész, a Reök-palotában látható Kortárs Szeged című kiállítás kurátora Fotó: Hollósi Zsolt A FESTESZET NAPJA Október 18-a, Szent Lukács ünnepe a magyar festészet napja. Bráda Tibor festőművészék kezdeményezésére évek óta országos programmal emlékeznek meg róla. Idén nem a főváros, hanem a szegedi Reök lesz a rendezvény központja. Mintegy ötven neves hazai kortárs festő munkáit mutatják be az október 15-én nyíló tárlaton. A kortárs magyar művészet két fontos szegedi eseményének, a táblakép-festészeti biennálénak és a Nyári Tárlatnak is a Reök ad otthont ezután. Deák Ferenc, Papp György valamint a Szög-Art Egyesület elismert alkotói, például Aranyi Sándor, Darázs József, Fritz Mihály, Kalmár Márton, Sejben Lajos, Popovics Lőrinc, hanem a Lajtorja Egyesület tagjai közül Barta András, Huszár Imre és Simor Márton is szerepelnek. Kértünk munkákat a fiatal művészekből álló In Memóriám Geriub Gepleki csoportból Ágoston Lóránttól, Jacob Gábortól és Kiss Ferenctől. Olyan független alkotók is jelen vannak, mint Pacsika Emília, Perovics Zoltán és Tóth Magdolna. Szeretnénk a szegedi képzőművészet bemutatását folytatni, a jövőben akár más tendenciák alapján válogatva is. Nátyi Róbert úgy látja, a kortárs kiállításoknak világszerte egyre nagyobb a divatjuk, és a mai művészet ázsiója is egyre magasabbra emelkedik. A profi marketinget, propagandát kell még idehaza megtanulni, azt, hogy hogyan lehet a kortárs tárlatokat a régi nagy mesterek kiállításaihoz hasonlóan népszerűvé tenni. -A hazai kortárs művészet egyre színvonalasabb, megérdemelné, hogy megfelelő figyelmet kapjon. A műkereskedelme is dinamikusan fejlődik. Szegeden egyelőre kevés jele van ennek, az alkotóknak szükségük lenne mecenatúrára, menedzselni kellene őket, katalógusokat, albumokat, monográfiákat készíteni számukra, hogy munkásságukat jobban értékelje a közönség és műkereskedelem. A mostani tárlaton szereplő anyagot is bátran ajánlanám hosszú távú befektetési célra. Már a megnyitó napján érdeklődött hazai és külföldi magángyűjtő is modern festmények és szobrok iránt, azóta pedig örömmel tapasztalom, hogy nagy cégek is gondolkodnak azon, hogy a szegedi képzőművészetet vásárlással támogatnák. Egyes pénzintézetek saját műgyűjtemény kialakítására is törekszenek, rájöttek: ennek óriási marketingértéke is van. HOLLÓSI ZSOLT l a áruházak Egyes férfidzsekik JSIttJ HEVY Egyes noi dzsekik ^elCö lébe!: 30% engedménnyel Tríumph hálóruházat /pizsama, hálóing/ Őszi bevásárlásait is kezdje a Skálában! Haza és haladás az örökség napján A kulturális örökség napján megnyílnak a középületek megyeszerte. Mától víztoronyba, szombaton és vasárnap sétálni mehetünk - könyvtárba, kultúrházba, múzeumba, valamint a MAV-palotába és motorgarázsba kirándulhatunk. MUNKATÁRSUNKTÓL Húsz éve, francia kezdeményezésre indították útjára a kulturális örökség napját. Több mint tíz éve hazánk is csatlakozik a programhoz. A mostani hét végén kétszázhatvan hazai település, közel hatszázötven helyszínén nyílnak meg egyáltalán nem, vagy csak ritkán látogatható épületek a nagyközönség előtt. Idén a Haza és haladás címet viselő programsorozat középpontjában a reformkor és a klasszicizmus építészete áll. Mától, három napon át, délutánonként 5 óráig ingyenesen látogatható Szegeden a Szent István téri víztorony. Az Öreg Hölgy lábánál a Csemete Egyesület országjáró környezetvédelmi kiállítása látható - Tégy a klímaváltozás ellen! címmel. Ma délután 2-kor Tóth Mihály egykori városi főmérnök szobrát avatják fel a torony másik oldalán, közreműködik Császár Angéla színművész. Feltárulnak a Somogyi-könyvtár elzárt terei, mindkét napon ingyenes vezetéssel látogathatók 10 és 18 óra között a raktárak, gyűjtemények, gépészeti helyiségek, még a lapos tető is. A reformkorban jelentős szerepet betöltött könyvtáralapító, Somogyi Károly gyűjteményéből erre az alkalomra külön válogatott könyvkiállítást rendeztek. A városi bibliotéka két „kul-túrára" is invitál. Tíztől négyig, óránként, a földszinti aulából egy klasszicista és egy reformkori séta indul a város jellegzetes épületeihez. Az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban Takács János építész előadása hallható holnap 10 órától. Szombaton este 8-ig megtekinthető Zombori László festőművész kiállítása, a Bálint Sándor-emlékszoba, az Újszeged - múlt és jelen, valamint a Szabadkőművesek Szeged 1870 című kiállítás. Este 6-tól Időtlen szegedi képek címmel Polner Zoltán költői estje kezdődik. Vasárnap este 6-ig látogatható a kultúrház. A MÁV Szegeden a Pfaff Ferenc tervezte Anna-kúti MÁV-palotát és a Vasúttörténeti Alapítvány kincseit - köztük az épület udvarán álló gőzmozdonyt - mutatja be. Szentesen a Korsós sori motorgarázsba kalauzolnak, amely egyidős a magyar vasúti motorkocsi üzemmel, és Közép-Európa első motorgarázsaként épült meg nyolcvan éve. Mindkét épület szombaton 9 és 16, vasárnap 9 és 12 óra között látogatható. Hódmezővásárhelyen ingyenesen tekinthető meg az Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen, a Humán Oktatási Központ állandó' kiállítása. Mindkét napon 11 és 16 órakor külön tárlatvezetéssel is várják az érdeklődőket. Szombaton 11 -kor Dömötör János, a Tornyai János Múzeum nyugalmazott igazgatója beszél a város klasszicista épületeiről. Felidézi a református ógimnázium, az egykori présház, a régi városháza és Fekete Sas fogadó épületét. Vasárnap 4 órától Bereményi Géza Széchenyi István életéről szóló filmjét, a Hídembert vetítik. Napszemüvegvásár 20-70Vig Iskolakezdési akciók! Diákkedvezmény 0%! | Érdeklődni az üzletünkben! 10 E Ft feletti vásárlásnál a szemvizsgálat ingyenes! f^/'sy/y/' ffo/frf// 6720 Szeged, Kárász u. 15. Tel./fax: 62/424-608 Nyitva: h.-p.: 9.15-18-ig, szo.: 9.15-13-ig 6720 Szeged. Széchenyi tér 5.Tel./!ax: 62/424-268 Nyitva: h.-p.: 9.15-18-ig, szo.: ZÁRVA Majdnem kétszáz japán és távol-keleti hatásra Európában született műalkotásból rendezi új kiállítását a szegedi múzeum. A kincsek megérkeztek, most csomagolják ki őket. A szegedi Móra-múzeum Távoli fények - közelítő színek címmel a japán kultúrát és Európára gyakorolt hatását mutatja be szeptember 24-én hétfőn nyíló új kiállításán. A tucatnyi hazai könyvtár, múzeum és galéria gyűjteményéből származó kollekciót két klimatizált teherautó szállította Szegedre. A Tisza-parti kultúrpalota öt hónapra szimbolikusan a felkelő nap múzeumává változik. A kétmilliárd forint értékű kincs között tizenegy eredeti fametszetet, harminckilenc távol-keleti tárgyat, huszonegy hétköznapi használati eszközt, valamint tizenöt babát láthatnak az érdeklődők. A válogatás vándortárlat, de ebben az öszszeállításban egyedül Szegeden láthatja a közönség. - A baba kultikus tárgy Japánban, tiszteletére még babaünnepet is rendeznek - mutat egy, az 1850-es években alkotott császári párt Szabó Tamás, az intézmény főrestaurátora, a képzőművészeti gyűjtemény gondozója. A japán hatást kilencvenhárom európai és magyar alkotó képviseli. A kölcsönkapott képek, így - többek között - Kernstok Károly, Rippl-Rónai József, Csók István és Kassák Lajos alkotása mellé a szegedi közgyűjteményből is társulnak alkotók. Nyilasy Sándor és Károlyi Lajos képviseli az 1900-as évek elejének klasszikus szegedi „japonizmusát", Hantos Károly pedig a kortárs művészetet. A japán kiállítás január közepéig vendégeskedik Szegeden. D.T. •

.f^T'S Totáhbi fotók a lámáról: www.foto.dvlmagyar.hu Festmények, porcelánok, babák a Móra-múzeumban Kétmilliárd forint értékű japán kincs Szegeden Ez a százötven éves császári pár is látható lesz Szegeden szeptember 24-étől Fotó: Frank Yvette A hazai cégek is kezdik fehsmerni: a modern képzőművészet hosszú távon jó befektetés Kortárs Szeged a Reökben Goya, Blake és Kondor Béla neve nagyobb vonzerőt jelent, de ha jegyet vált valaki a Reök-palota kiállításaira, a második emeleti Kortárs Szeged című tárlatot sem szabad kihagynia. Nátyi Róbert művészettörténész szerint a kortárs, modern képzőművészet világszerte népszerű, a hazai cégek is kezdenek rájönni: hosszú távon jó befektetés lehet.