Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-01 / 204. szám

SZOMBAT, 2007. SZEPTEMBER 1. •AKTUÁLIS" Megnyílt az SZTE jubileumi tanéve - Szent-Györgyi Albertre emlékeznek Hétezer-hatszáz új hallgató Hadiállapot SZAVAY ISTVÁN Magyarország újabban rendre felhívja magára a figyelmet. Hol az óriási túlköltekezéssel, hol a tévé ostromával vagy éppen a tüntető tömegben utcára vitt T-34-es tankkal, hol a rossz emlékeket idéző egyenruhában parádézó, magyarnak nevezett gárdával. Ez utóbbit ugyan - Csurka után szabadon - nyugodtan nevezhetjük operettnyilasoknak, ám a képlet nem ilyen egyszerű. Mert tegnap végül is nemzetközi sajtóértekezleten volt kénytelen magyarázkodni az öt parlamenti párt, hogy mindegyikük számára elfogadhatatlan a fasizmus és a rasszizmus minden formája. Arról nem is beszélve, jó okot szolgáltattunk arra, hogy szomszédaink szélsőségesei újra magyar veszélyről győzködhessék jobb sorsra érdemes nemzetüket. Persze oka van gárdasodásúriknak is. Például a hazai politikai életben eluralkodott minősíthetetlen stílus, amelyben az egyik térfélről a gonosz birodalmának titulálják a másikat, a megsemmisítendő közellenség képét igyekezve kialakítani „az idegenszívü, népnyúzó zsoldosok hadáról". Úgy látszik, sok szempontból eredményesnek bizonyult a politikai közbeszédnek ez a torzulása, amely egyfajta hadiállapotot alakított ki minálunk, melyben az ország jó részét már csak a hitek vezérlik abban, hogy melyik politikai felet tekintik a haza megmentőjének, melyiket pedig elvesztőjének. Az már egyre kevesebbekben merül fel, hogy mindkét fél fejlett, erős, gazdag és európai Magyarországot szeretne. Csak éppen más-más modellben véli elérni ezt a vágyott állapotot. Pedig néha érdemes lenne körülnéznünk szomszédainknál. Például a gazdag Németországban, amely hasonló megszorításokra kényszerült, mint mi. Csakhogy ott a CDU és a szocialisták nagykoalícióban vállalták közösen a kényszerű nadrágszíjmeghúzásért és a kibontakozásért a felelősséget. Vagy ott van Csehország, ahol a jobboldali kormány szinte szóról szóra ugyanazokat a lépéseket teszi meg Itakarékosság, megszorítások, az egészségügy sokbiztosítós és magánüzleti alapokra helyezése, és így tovább), mint nálunk az MSZPSZDSZ-kormány. Az új törvények ellen szavazó prágai szocialisták mégsem kiáltják ki a nemzet ellenségének az ottani jobboldalt. Mellesleg Csehország annyival könnyebb helyzetben van, hogy ott legalább nincs kritikus túlfogyasztás. Külkereskedelmi mérlegük pozitív, míg nálunk az első félév mérleghiánya az idén, a megszorítások után is 474 millió euró volt. Igaz, már 753 millió euxóval kevesebb, mint amennyit 2006-ban sikerült produkálnunk fél év alatt. És ez azért mellesleg a kormányzati program komoly sikere. Minderre természetesen lehet azt mondani, hogy ez nem siker, hanem a népnyúzás eredménye. Lehet, csak éppen megvan a veszélye. Hiszen ha az ellenzék kormányra kerül, gyorsan kiderül, hogy csodák nincsenek, és ők is csak a cseh-német és hasonló modellek közül választhatnak, hogy a fenntartható növekedés pályáján maradjon az ország. Ilyen körülmények között pedig ha a mindenkori ellenzék állandóan farkast kiált, az a hadiállapot állandósulásához vezet. Amelyben a polgárok egy darabig még ki-kirohannak elkergetni a nem létező ordast, aztán erre ráunva egyre hajlamosabbak lesznek „gárdásodva " ellenségként kezelni az egész politikai osztályt, amelynek - minden hitelét elveszítve - esélye sem lesz egy működőképes ország létrehozására. Mi pedig, mindannyian, vergődhetünk évtizedeken át elhúzódó válságokban, szegénységben és kilátástalanságban, melyhez ráadásként kaphatjuk az egyre durvább poMtikai hadiállapot hozta keserűséget, éveken át tartó rossz hangulatot és közérzetet. És még ez a jobbik eset. Az „elgárdásodásunk" fémjelezte rosszabbikra gondolni sem merek. Végérvényesen döntött a kormány Szentesen épül a légimentő-bázis Szentesen épül a hetedik magyarországi légimentő-bázis döntött tegnap a kormány. Optimális esetben még idén elkészül a mintegy 80-90 millió forintba kerülő bázis. Néhány hétig úgy tűnt, nagyon lassan születik meg az egészségügyi tárcánál a döntés az ország hetedik légimentő-bázisának Szegedre vagy Szentesre történő telepítéséről. A téma a tegnapi kormányülés elé került. Az azt követő szóvivői tájékoztatón Kovács Attila, az egészségügyi minisztérium államtitkára bejelentette: a kormány döntése szerint Szentesre települ a bázis, a beruházás optimális esetben még idén elkészül, költsége mintegy 80-90 millió forint. A szaktárca államtitkára azt is elmondta, fontos szempont volt, hogy a környező megyék közgyűlései Szentest támogatták, s hogy a városnak már van építési engedélye. Kovács hangsúlyozta: a szentesi önkormányzat 15 millió forinttal járul hozzá a beruházáshoz. Szirbik Imre szentesi polgármester a döntés után lapunknak elmondta: nagyon örül a hírnek. Biztos benne, hogy a szakmai érvek győzedelmeskedtek a vitában, Szentes mellett kiálltak más települések is. A kormány határozatára reagálva kijelentette: a döntés nyilván nem Szeged ellen szól, hiszen a város nagyságát bizonyíthatja az a tény, hogy képes együttműködni és feladatait megosztani más településekkel. A polgármester azt mondta, nagyon rövid időn belül elkezdődhet a közbeszerzési eljárás, hamarosan kiderül, hogy ki lesz a fejlesztés kivitelezője. Ha csapadékmentes, hosszú lesz az ősz, akkor akár karácsonyra megépülhet a hangár a hozzá tartozó szükséges létesítményekkel együtt a szentesi repülőtéren. B. G. HÉT BÁZIS Magyarországon a most létesülő A szentesi mellett Budaörsön, Balatonfüreden, Sármelléken, Miskolcon, Debrecenben és Pécsett található légimentő-bázis. „Magyarország egyik legjobb felsőoktatási intézménye a Szegedi Tudományegyetem" hangzott el a tegnapi tanévnyitó szenátusi ülésen, amelyet Szabó Gábor rektor SzentGyörgyi Albert Nobel-díjára emlékezve nyitott meg. Három héttel korábban kezdődött a betakarítás Feleannyi fűszerpaprika, mint tavaly A Himnusz hangjaival kezdődött a tanévnyitó ünnepség az információs központ kongresszusi termében Fotó: Frank Yvette Szent-Györgyi Albert 70 éve vette át Nobel-díját - erre emlékezve nyílt meg tegnap a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 20072008-as tanéve. A József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongreszszusi termében megrendezett ünnepi szenátusi ülésen Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára hangsúlyozta, az SZTE Magyarország egyik legjobb felsőoktatási intézménye ezt a felvételi jelentkezések is igazolták. Szerinte „izgalmas tanév áll mögöttünk", amelynek tudományos-módszertani tapasztalatait fontos összegezni. Főleg, hogy újabb jelentős reform előtt áll a felsőoktatás: jövőre megváltozik a felvételi pontozási rendszer, a maximális elérhető pontszám 144-ről 480-ra emelkedik, az igazságosság jegyében. Szabó Gábor, az SZTE rektora bejelentette: a szenátus döntése alapján az univerzitás magát a Báthori István alapította kolozsvári egyetem szellemi örökösének tekinti, vagyis történetét egészen 158 l-ig vezeti vissza. Kiemelte: az egyetem számára kihívás, hogy egyaránt értékként nézhessen rá „az is, aki leendő Nobel-díja felé innen teszi meg az első lépést, és az is, aki tanulmányai során szakképzettséghez szeretne jutni". Botka László, Szeged polgármestere elmondta, szeptember 14-ére hívta össze a szegedi közgyűlést, hogy az átadja az egyetemnek a városi kórház és rendelőintézet működtetését. Az önkormányzat értékesítendő ingatlanvagyonából közel egymilliárd forint támogatást ad az integrációra, fejlesztésre. Eves bontásban további egymilliárd forinttal segítjük a modern egészségügyi infrastruktúra létrehozását - mondta, hozzátéve: a több tízmilliárdos egységes klinikai tömbre ősszel nyújthatja be a pályázatot a város és az egyetem. Az ünnepi szenátusülésen kiosztották az SZTE Mecénás-, Sajtó- és Sportért díját is. Négyen a Szent-Györgyi Albert-ösztöndíjat, nyolcan pedig a Sófi József Szegedi Tehetségekért Alapítványa elismerését kapták meg. Utóbbiakat Jancsó Miklós, kétszeres Kossuth-díjas filmrendező adta át, tolmácsolva jókívánságait: „fel a fejjel, mindig előre". A rektor ezután kezet fogott a kijelölt elsőévesekkel, szimbolikusan köszöntve a 7600 új egyetemi polgárt. R. T. G. Éjjj^^w-Mg További fotók a témáról: •P^^vttCT www.foto.delmairvar.hu PÓTFELVÉTELI gg Mintegy ezerszáz hallgató jutott be pótfelvételivel az SZTE-re, így 7600 elsőéves kezdheti tanulmányait szeptembertől a szegedi egyetemen. A nappali tagozatos kapacitást így javarészt sikerült feltölteni, ám levelező tagozaton közel ezerötszázzal kevesebben tanulnak majd, mint az előző tanévben - tájékoztatott Pukánszky Béla oktatási rektorhelyettes. A pétfelvételin legtöbben (378-an) a Juhász Gyula pedagógusképző karra jutottak be, közülük kétszázan felsőfokú szakképzésben kezdik tanulmányaikat. A Sófi-alapítvány díjainak átadására Jancsó Miklóst kérte fel Szabó Gábor rektor Fotó: Frank Yvette Már szedik a fűszerpaprikát a megyében - az aszály miatt három héttel korábban kezdődött a betakarítás. Az már biztos, hogy jóval kevesebb fűszernövény termett az idén, és az eső hiánya miatt gyengébb a minőség is. MUNKATÁRSUNKTÓL Megkezdődött a fűszerpaprika-szüret Csongrád megyében. A betakarítás három héttel korábban indult, mint tavaly. Ennek oka, hogy aszályos volt a nyár, a paprikacsövek hamarabb kezdtek pirosodni. A termelők a nagy hőségben hiába öntözték a földeket, szinte semmit nem ért. A perzselő nap tönkretette a növényeket, a kisméretű levelek nem tudták megvédeni a csöveket az erős napsugárzástól és a forróságtól. - A növények közül a legnagyobb károkat a fűszerpaprika-ültetvények szenvedték el - mondta Cserjési Lajos, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal növénytermesztési főfelügyelője. Hozzátette: az idén jó, ha hektáronként 3,5-4 tonna fűszerpaprikát be tudnak takarítani a gazdák. Az előző években nyolc tonnát is leszedtek egy hekGyálarétcn már szedik a fűszerpaprikát Fotó Gyenes Kálmán tárról. A minőség is gyengébb az idén - hallottuk a szakembertől. Ráadásul Csongrád megyében ebben az évben mindössze 570 hektáron ültettek paprikapalántát. Ennek kilencven százaléka Szeged és Hódmezővásárhely környékén terem. Tavaly a termelők még 1200-1400 hektáron termelték a híres magyar fűszernövényt. A szakértő szerint a csökkenésnek az lehet az oka, hogy nem kifizetődő a fűszerpaprika termesztése. Arra egyelőre nem tudtak válaszolni a szakemberek, hogy mennyi lesz a paprika felvásárlási ára.