Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-13 / 214. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. SZEPTEMBER 13. •KÉPES J A R M Ü B Ö R Z E » 5 Két fontos témában születhet döntés holnap, a nyári szünet utáni első szegedi közgyűlésen. A betegellátó intézmények in­tegrációjára vonatkozó szerző­dést a városvezetés támogatja, az ellenzék kifogásolja. Hason­ló a helyzet a Ligetfürdő hat­milliárdos fejlesztésével is. Az egyetemi szenátus augusztus végi támogató határozata után most a városon a sor, hogy dönt­sön a szegedi betegellátás integ­rációs szerződéséről. Ha holnap a közgyűlés megszavazza, októ­bertől az egyetem működteti a szegedi városi kórházat és a ren­delőintézetet is. Mint Ványai Éva, az egészség­ügyi bizottság elnöke elmondta: az integráció célja a jelenleginél magasabb színvonalú ellátás, amire az egyetemi klinikai háttér a garancia. A párhuzamosságok megszüntetésével, a telephelyek számának csökkentésével, az ad­minisztráció ésszerűsítésével, a közös beszerezésekkel olcsóbb lesz a működés. Az egészségügyi fejlesztésekre fordítható uniós forrásokat a pólusváro­sokban csak integrált rendszerű ellátással lehet elnyerni. Az ellen­zéki aggályokról elmondta: a jog­utódlással a kórház és a rendelő­intézet dolgozóit teljes létszám­ban átveszi az egyetem, privatizá­cióról pedig nincs szó, hiszen két költségvetési intézmény egyesül a hatályos jogszabályok alapján. Hűvös László, a Fidesz frakció­vezetője szerint viszont a szerző­déstervezet az alapellátás kivéte­lével nem szavatolja a jelenlegi ellátási színvonalat, hanem lehe­tőséget ad annak csökkentésére. A dolgozók további foglalkozta­tását illetően pedig csak arra kö­telezi az egyétemet, hogy átvegye a jelenlegi állományt, de megha­tározott idejű foglalkoztatási ga­ranciát nem tartalmaz. A frak­cióvezető hozzátette: a közgyűlés elé kerülő szerződésben nincs ki­kötés a járóbeteg-szakellátásra és fekvőbeteg-ellátásra vonatkozó­an sem, így annak színvonala akár csökkenhet is. Napirendre kerül a pénteki köz­gyűlésen a hatmilliárdos fürdőfej­lesztés is. Mint megírtuk: a Forrás Hotel tulajdonosa, a Hunguest Hotels Zrt. az önkormányzattal közösen projekttársaságot hoz lét­re, ez uniós pályázaton kívánja el­nyerni a beruházási összeg felét, hárommilliárd forintot. A projekt­cégbe az önkormányzat a Ligetfür­dő 15 ezer négyzetméteres terüle­tét és az azon lévő vagyontárgya­kat apportálná, mintegy 1,3 milli­árdos értékben. A beruházás má­sik hárommilliárdját a Hunguest Hotels állná. Gyimesi László, a Fidesz szege­di elnöke kifogásolja, hogy a be­vitt önkormányzati vagyont a hotelcég nem a fejlesztést követő piaci értéken, hanem csak a va­gyontárgyak inflációval növelt értékén vásárolná meg. Ezért módosító indítványt nyújtottak be: a város egyedül valósítsa meg a beruházást, majd az új fürdőt a Hunguest Hotels vegye bérbe. Gyimesi szerint a fejlesztésre Szeged egyedül is képes lenne, hiszen ha működésre tud hitelt fölvenni a város, akkor fejlesztés­re is lehetne. A fürdőkomple­xumba való befektetés pedig je­lentős forgalomnövekedést ígér. Szentgyörgyi Pál gazdasági al­polgármester szerint a legalább 3 plusz 1,3 milliárdos „önrész" be­feketetése a városnak nem érné meg. A fürdőkomplexum ugyanis egyedül nem, csak a szállodai szolgáltatásokkal közösen tudná kitermelni ezt a költséget - azt is csak hosszú évek múlva. A Liget­fürdő jelenleg évi harmincmilliós veszteséget termel. Az előterjesz­tésben szereplő módon viszont kockázat nélkül nyerhetne a be­fektetésen a város. Az önkor­mányzat óvatosságát mutatja az is: csak akkor apportálják az 1,3 milliárdos vagyont, ha a projekt­cég megnyeri az uniós 3 milliár­dot. Amikor a komplexum - a ter­vek szerint 2009 végére - elkészül, a város eladja tulajdonrészét, ami­ből fedett sportuszodát építene az Etelka soron. Emellett évi 100-150 milliós pluszbevételre számítanak az idegenforgalmi és egyéb, gyógyászati és well­ness-szolgáltatáshoz kapcsolódó adókból. T. R. /><?> pont Milliárdos döntések a holnapi szegedi közgyűlésen Csata a fürdőben és a kórházban Térfigyelő rendszerek pásztázzák a belvárost és a Mars teret Kamerák száműzik a bűnt végeztettek el Ágin. Ám minden le­let negatív lett. Az orvosok azt mondták nekik, a kislány lehetőleg ne terhelje túl magát, de egyébként táncolhat. - Nem lehet elvárni egy tizennégy éves, ereje teljében lévő gyermektől, hogy hagyjon abba mindent, ami bol­doggá tette, és csak üldögéljen meg pi­henjen - mondta Ági édesanyja. Elő­fordult, hogy - bár lemondott a fociról, edzésre sem járt - iskola után mégis ottmaradt labdázni. Arra is volt példa, hogy azt mondta, sétálni megy a barát­nőivel, utóbb viszont kiderült, hogy a gáton futkároztak egy jóízűt. - Ugyan­akkor jól észrevehetően május óta megváltozott, mintha kicserélték vol­na. Elmaradtak a kamaszkori stiklik, mint anya és lánya, közelebb kerül­tünk egymáshoz. Már nem volt szá­mára kínos, hogy kézen fogva me­gyünk az utcán, és minden dolgot meg tudtunk beszélni. Elfogadta azt is, hogy csak úgy táncolhat, ha nem vesz részt a gyorsabb és pörgős részekben. Elfogadta, mert csak az volt számára fontos, hogy ha csak pár pillanatra is, de fenn legyen a színpadon. A tánc­együttesben is vigyáztak rá. Szeptember 25-én lett volna a ti­zennegyedik születésnapja - mondta az édesapja, és mesélni kezdte, miféle huncutságokat követett el a konyha­asztalnál. Édesanyja egy fotóalbumot vett elő, amin két kistestvérével lát­ható. Őket is nagyon megviselték a történtek. Ági kishúga két napig sírt, öccse pedig a mai napig a szülők kö­zött mer csak aludni, ezért hamaro­san át is szeretnék rendezni a lakást, hátha úgy jobb lesz a piciknek. - Mindenféle szóbeszédről hallani a városban, hogy ki mindenki fele­lős a történtekért, de mi nem hibáz­tatunk senkit. A boncolás eredmé­nyét októberre várjuk. Egy rejtett betegsége volt Áginak, a tragédia pe­dig bárhol bekövetkezhetett volna. Kaptunk tőle tizennégy gyönyörű évet, és ott van a lelke, ahol a legjob­ban szeretett lenni, a táncházban ­mondta végül édesanyja. Ági teme­tése pénteken 11 órakor lesz a csongrádi köztemetőben. BÍRÓ DÁNIEL NEM VOLT ELŐJEL Egész napos próbánk volt szombaton, és a tragédia a gyakorlás vége előtt tíz perccet- történt - mondta lapunknak Forgó Edit, az Alföld Néptáncegyüttes vezetője. - A fiúk éppen kimentek szü­netre. 24 lány pedig benn maradt a te­remben. mikor bekövetkezett a baj. Na­gyon megrázta őket, ami a szemük előtt lezajlott. Forgó Edit azt is elmondta, ő kezdettel fogva tisztában volt azzal, hogy Áginak szívproblémái voltak, illetve a májusi rosszullét után is folyamatosan konzul­tált a szülőkkel, így tudott a vizsgálati eredményekről és az orvosi intelmekről is. Egy hónapja egy fesztiválon vett részt az együttes, ahol Ági is táncolt, de semmilyen jele nem volt, hogy egész­ségügyi gondjai lennének. Meghalt Túri Ágnes Folytatás az 1. oldalról - A tánc volt az élete, attól nem le­hetett eltántorítani. Nemrég azt mondta nekünk, meghalna, ha nem rophatná a többiekkel - vette át a szót Ági édesanyja, aki vidéken volt, mikor a tragédia történt. A pedagó­gusként dolgozó asszony elmondta, négyéves korában vették észre lá­nyuknál, hogy szívproblémái lehet­nek. A vizsgálat megállapította, hogy a zörejt a szívsövényen lévő lyuk okozza. Ez a rendellenesség vi­szont az évek során beforrt, és nem is okozott gondot az örökmozgó Ági­nál. A lány sok mindenben kipróbál­ta magát: ha nem verset írt vagy fes­tett, vagy gitározott, akkor a női fo­cicsapatban rúgta a labdát, bicikli­zett, és nem mellesleg tízéves kora óta táncolt. Az iskolában szinte ma­ximalista volt, a négyeseit is kijaví­totta volna, és folyton önmagát sar­kallta, ha nem olyanra sikerült egy dolgozat, mint amilyet szeretett vol­na. Már el is határozta, hogy fogor­vos lesz. Májusban egy testnevelési órán el­ájult, de mivel pár perc múlva kutya baja sem volt, nem tulajdonítottak az esetnek különösebb jelentőséget. Két hét múlva tánc közben megint elveszítette az eszméletét, de mire a mentők kiértek, újra magához tért. A második rosszullét után - aminél epilepsziás rohamra gyanakodtak az orvosok - már a szülők is aggódni kezdtek, ezért egy sor kivizsgálást Szegeden éjjel-nappal kamerák pásztázzák a Kárász utcát, a Klauzál, a Szent István és a Mars teret, valamint a Széchenyi és a Dugonics tér egy részét. A térfigyelő rend­szerek felvételeit a rendőrség bűncselek­mények és közlekedési szabálysértések bi­zonyítására is felhasználja. A tánc volt az élete -Alá éves csongrádi lány tragédiája - Szegeden a térfigyelő rendszerek által „figyelt" területeken jelentősen vissza­esett a bűnözés - nyilatkozta lapunknak Bán Zoltán alezredes, a Szegedi Rendőr­kapitányság hivatalvezetője. A rendőr­tiszt nem árulta el, hogy hány kamera működik a Kárász utcán, a Klauzál és a Szent István téren, valamint a Dugonics és a Széchenyi tér egy részén, azt viszont elmondta, hogy az éjjel-nappal működő készülékek elől semmi nem marad rejtve. A térfigyelő rendszerek az említett terüle­teken mindent látnak. Bűncselekmény esetén azonnal riasztják a rendőrség ügyeletét, a közlekedési szabálysértőkről pedig felvételek készülnek, amiket az el­járásban bizonyítékként használnak fel. A térfigyelő rendszereket a szegedi önkor­mányzat szereltette fel, a kamerák felvételei a Szegedi Rendőrkapitányságra futnak be. A kapitányságon a számítógépes központot váltott műszakban három nyugdíjas rendőr felügyeli. Bűncselekmény esetén ők értesítik a rendőrség központi ügyeletét, illetve a köz­lekedési szabálysértésekről is ők rögzítik a felvételeket és nyomtatják ki a bizonyításhoz elengedhetetlen fotókat. A felvételeken lát­ható a szabálysértés időpontja, helye, a jár­mű, a rendszám és az autóvezetője. - Szegeden még nem terjedt el, hogy a térfi­gyelő kamerák bizonyítékként felhasználha­tó felvételeket készítenek a közlekedési sza­bálysértésekről és a járművek vezetőiről. Ez lehet az oka, hogy viszonylag még mindig so­kan parkolnak tiltott helyen - mondta Gyu­ris Attila, a szegedi kapitányság igazgatásren­dészeti osztály megbízott vezetője. (A közle­kedési szabálysértőkről készült feljelentése­ket a kamerarendszert felügyelők készítik el, amiket az igazgatásrendészeti osztályra to­vábbítanak. - A szerk.) Bán Zoltán elmondta, hogy a felvételeket 72 óra után megsemmisítik, viszont azokat, TARJANT IS ELLENŐRZIK -A lakótelep-rehabilitáció részeként legkésőbb november végéig Tarján városrészben is elkészül a térfigyelő rendszer - nyilatkozta lapunknak Nagy Sándor. A felvételek a 101-es épületben lé­vő Tarjánl Rendőrőrsre futnak be. Kamerákat szerelnek fel - egyelőre - a Csaba és a Lugas ut­cában, a Csillag és az Olajbányász téren. amelyek bűncselekményeket rögzítettek, a büntetőeljárás befejezéséig megőrzik. « A Mars téren két térfigyelő rendszer is mű­ködik, a buszpályaudvaron a Tisza Volán Zrt., a piacon a Szeged Vásár és Piac Kft. sze­reltetett fel kamerákat. A közlekedési vállalat rendészeti vezetője, Juhász Sándor azt mond­ta, a térfigyelő rendszer bevált, elriasztja a zsebtolvajokat, és a garázda jellegű bűncse­lekmény is jóval kevesebb, mint korábban. Ugyanezt mondta Pusztai Lajos, az önkor­mányzati cég ügyvezető igazgatója is. Meg­történt, hogy a kamerák segítségével a rend­őröket „elvezették" a zsebtolvajokig, a vámo­sokat pedig az illegális cigarettaárusokig. A Tisza Volán Zrt. a szegedin kívül a csong­rádi, a hódmezővásárhelyi és a szentesi busz­pályaudvaron is használ térfigyelő rendszert. o. z. Sokszor írtuk, szemetes a rakpart a szegedi belvárosi szakaszon. Sokan mondták, hogyne lenne kosz, amikor nincs elég kuka. Ennek vége. A Szegedi Környezetgazdál­kodási Kht, minden cjjyes lejáróhoz rikító színű szemetest helyezett el. Felhívjuk minden kedves rakparton ücsörgő, bandázó, szerelmesen andalgó, s bármi mást mű­velő szegedi figyelmét, ha mindezen tevékenységek közben szemetet termel, hasz­nálja rendeltetésszerűen a kihelyezett kukákat! Fotó: Frank Yvette VÁRJUK OLVASÓINK JELZÉSEIT! Telefon: 30/218-1111 • szerkesztoseg@delmagyar.hu Leveleim: 6740 Szeged, Pf.: 153. (A borítékra írják rá: FEKETE PONT)

Next

/
Oldalképek
Tartalom