Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-11 / 212. szám

KEDD, 2007. SZEPTEMBER 11. • H I R D E T E S « 7 Őszi Nyílt Napok {M a Szent István téri víztoronyban • A Szegedi Vízmű ezen a hétvégén ismét Nyílt Napokon váija az érdeklődőket a Szent István téri víztoronyban, az országos Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozathoz kapcsolódóan. A belépés ingyenes! •A víztoronyban kiállítások tekinthetők meg, a kilátószinten pedig Szeged panorámájában gyönyörködhetnek a látogatók. • A torony előtt a téren a CSEMETE Egyesület rendezésében országjá­ró környezetvédelmi kiállítás: „Tégy a klímaváltozás ellen!" • Pénteken 14 órakor a Szent István téren Tóth Mihály egykori városi főmérnök szobrának ünnepélyes avatására kerül sor. NYITVA TARTÁS: szeptember 14. (péntek) 9-től 17 óráig, 15-16. (szombat-vasárnap) 10-től 17 óráig. Szegedi Vízmű Zrt. A víz az élet forrása • WWuTszegedivizmu.hu Q V€OUA Víz Csoport tagja Hirdetmény Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvé­delmi és Vízügyi Felügyelőség a DÉLÚT Kft. Szaty­maz 0265/23. és 0265624. hrsz. homokbánya-bővítés II. ütem megvalósításával kapcsolatban készített környeze­ti hatástanulmány tárgyában 2007. október 11-én, 15.30 órakor közmeghallgatást tart a Szatymazi Általános Iskola Szatymaz, Petőfi u. 6. sz. alatti ebédlőjében. A környezeti hatástanulmány Szatymaz Község Önkor­mányzatának Polgármesteri Hivatalában (Szatymaz, Kos­suth u. 30.) és az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Szeged, Felső Tisza part 17.) ügyfélszolgálatán tekinthető meg. A hatástanulmánnyal kapcsolatos észrevételeket a köz­meghallgatás időpontjáig lehet benyújtani Szatymaz Köz­ség Önkormányzatához vagy az Alsó-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőséghez. Nem jön a reumás orosz a fürdővárosba, ha nincs gyógyszálló, és nem tud kényelmesen utazni. Pe­dig lenne igény a régió gyógyvizére. Összefoglaló a fejlesztésekről, és riasztás Csongrádnak. Huszonhatmilliárd forintot fordíthat fürdőfejlesz­tésekre 2007 és 2013 között a dél-alföldi régió - ha ügyes. Az Európai Bizottság által elfogadott Új Ma­gyarország fejlesztési terv tizenhárommilliárdot szán a régió egészségturisztikai fejlesztéseinek tá­mogatására, és mivel a fürdőfejlesztések támogatá­si aránya 50 százalék, így ez az összeg megdupláz­ható. Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár szerint a Dél-Alföld jövőjét a termálvíz és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások jelentik. Csongrád megyében jelenleg Szeged, Makó, Hód­mezővásárhely, Sándorfalva és Mórahalom tervez kisebb-nagyobb bővítést, felújítást. A legnagyobb ezek közül a szegedi, mely a fejlesztési terv kiemelt projektje. Hatmilliárd forintból fürdőkomplexum létesül a SZUE helyén, és van polgármesteri szán­dék egy sportuszoda építésére is. A második legdrágább beruházás a makói: 3 mil­liárdból szeretnének fürdőt fejleszteni. Hódmező­vásárhely 2 milliárdból élményfürdővel bővít, Mó­rahalom pedig egyik fő nevezetességét, az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőt fejleszti körülbelül 100 millió forintért. Sándorfalva kilóg a sorból, mert nem fedett fürdőben és nem gyógyvízben gondol­kodik: a kisváros két tóból szeretne látványos sza­badtéri víziparadicsomot a település határától 500 méterre. Az önkormányzat csak megadná a kezdő­lökést, utána pedig a magántőkére számít. Elbírja a megye a sok vizet? - kérdeztük Albel An­dortól. A Dél-alföldi Termálklaszter elnöke közölte: a fürdőkre van igény, számítanak vendégekre Ausztriá­ból, Németországból, sőt Oroszországból is. Ahhoz azonban, hogy a fürdőzők valóban jöjjenek, nemcsak szépséges strand, de hozzá kapcsolódó gyógyszálló is kellene - például a szegedi Anna és a vásárhelyi fürdő esetében ez hiányzik. Népszerű lenne még az egyna­pos, úgynevezett nappali kórház, amikor a betegnek nem kell a folyosón üldögélni kúrától kúráig, hanem lefekhet, és ebédet kap a kezelések között. Fontos a vendégnek az is, hogy könnyen és gyorsan megköze­líthetők legyenek a fürdővárosok. Albel Andor kiemelte: a helyi igényt kiszolgáló fürdőkre, például az ásotthalmira is szükség van, de fel kellene újítani. A fürdőt egyébként eladta vol­na az önkormányzat azzal a kikötéssel, hogy to­vábbra is fürdőként kell üzemeltetni, de az érdeklő­dőt végül nem találta elég komolynak, és megtar­totta az intézményt. Az elmúlt 15-20 évben nem fejlesztette fürdőjét ÉS HA CSAK ÚSZNÁNK? Szeged Európa leghosszabb vízi csúszdáját szeret­né megépíteni, Vásárhely aquabarlangot tervez. Zu­hatagok, dögönyözők, vízi bárpultok, szaunák csá­bítják a vendéget szinte minden fürdőben. Egysze­rűen úszni miért nem lehet? Albel Andor szerint le­het, többek között Vásárhelyen, Szentesen, Szege­den, Makón. Más kérdés, hogy sokan szívesebben csúszdáznak, mint tempóznak. Az igény kialakítása nevelés kérdése - fogalmazott a szakember. Csongrád. A szakember szerint, ha a város nem tart lépést a többiekkel, termálvízkincse ellenére végleg lekerül a fürdőtérképről. GONDA ZSUZSANNA Csongrád megye fürdőhelyein összesen több mint hatszázezren csobbantak Jaj, úgy élveztük nyáron a strandot Szeged, Makó, Hódmezővásárhely a legnagyobb fejlesztő Kell a fürdő, de kellene gyógyszálló is a megyében ta az adatokat Zsura Zoltán igazgató. Még az elmúlt hét végén is telt ház volt Hódmezővásárhelyen: a sport- és egészségnapra 3500-an voltak kíváncsiak. - A tavalyihoz hasonlóan jó volt a nyarunk: mintegy százezer ember stran­dolt nálunk - mondta Molnár At­tila, a vízicentrum igazgatója. A tavalyi, közel egymilliárd fo­rintos bővítésnek és Románia európai uniós tagságának tulaj­donítja a sikert Pőcze Lászlóné, a makói fürdő igazgatója. A tizen­egy medence forgalma júliusban 70 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos idősza­kában. Egy-egy alkalommal 2700-an is pancsoltak egyszerre. A csongrádi és a szentesi für­dőktől viszont nem kaptunk adatokat: előbbi vezetője üzleti titokra hivatkozott, utóbbi infor­riíációi pedig lapzártánkig nem érkeztek meg. - Az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő forgalma 20 száza­lékkal haladta meg az előző sze­zonét, 2004-hez viszonyítva pe­dig megduplázódott. Árbevéte­lünk 40 százalékkal nőtt az év el­ső nyolc hónapjában - májustól augusztusig 132 ezer fürdőzőt fo­gadtunk - tudtuk meg Balogh Lászlótól, a mórahalmi önkor­mányzat kabinetvezetőjétől. Hozzátette: július 15-én, az év legerősebb napján 4244-en vál­tottak jegyet. R. TÓTH GÁBOR KIHÚZZÁK A DUGÓT - Csütörtökön tíznapos karbantar­tási szünet után újra megnyílik a Gomba. Ugyanezen a napon üze­mel utoljára a Ligetfürdő élmény­medencéje - pénteken „kihúzzuk a dugót" és megkezdjük a téliesí­tési munkákat - mondta Gömöri Csilla, hozzátéve: a SZUE úszóme­dencéje fölé október elején kerül sátor. fó szezont zártak a megyei für­dőhelyek: jó hatszázezren csob­bantak májustól szeptemberiga csongrádi medencékben. A sze­gedi Ligetfürdőben hat-, Mó­rahalmon négyezer volt a napi csúcs. Hódmezővásárhelyen még múlt hét végén is telt ház volt. Néhányan több tízszer mászták meg a csúszdapark lépcsőit, volt, aki napolaját szorongatva • hátsó szándékkal közeledett a kivá­lasztott nőhöz, és akadt, aki az utolsó napon is késő estig lubic­kolt - ám mindez már a múlt. Véget ért a strandszezon, a me­gyei fürdők pedig megismerték az élet napos oldalát: remek évet zártak. - Több mint 250 ezren hűsöl­tek a szegedi fürdőkben a nyá­ron: a hőségriadós napokon a Li­getfürdőben hatezren is megfor­dultak. Árbevételünk több mint húsz százalékkal nőtt - fogalma­zott a Szegedi Fürdők Kft. minő­ség- és környezetirányítási veze­tője, Gömöri Csilla, megemlítve: a Partfürdő kempingjének is 85 százalék felett volt a kihasznált­sága, főleg az apartmanokat ke­resték. Jól sikerült az algyői Borbála fürdő első nyara is. - Terveink­nek megfelelően naponta kö­rülbelül 180-an váltottak je­gyet, Budapestről, Győrből és Egerből is érkeztek fürdőzők. A csúcsot a július végi kánikulá­ban, 400 fővel értük el - sorol­Fotó: Karnok Csaba Vásárhelyen még az elmúlt hét végén is telt ház volt Fotó: Tésik Attila Szegeden népszerűek voltak a csúszdák

Next

/
Oldalképek
Tartalom