Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-11 / 212. szám

KEDD, 2007. SZEPTEMBER 11. • H I R D E T E S « 5 A Pick Alapítványi Óvodában az uniós előírásoknak ís megfelel az Új játszótér Fotó: Miskolczi Róbert UNIÓS JÁTSZÓTEREK H - 2008. december 31 -éig minden közterületen és oktatási intézményben üzemelő játszótérnek meg kell felelnie az uniós előírásoknak. A fa játékokban például nem lehet szög és az egy méternél magasabb eszközök esési terében homokból, gyöngykavicsból, fenyőkéregből ütéscsillapító talajt kell csináltatni. A játszótér készülhet fából, fémből vagy műanyagból, de a lépcsőfokok például nem lehetnek 30 centiméternél kisebbek, így elkerülhető, hogy a gyermekek beszoruljanak - avatott be Szalma Györgyné. 1,2 milliárd az egészségügyi intézményeknek Adósságtörlesztésre is költenek belőle Szeged az olcsóbb városok közé tartozik Versenyben a hőszolgáltatók / A hirtelen jött károkat is be kell kalkulálni HÍREK Több mint egymilliárd forint kiegészítő támogatást ad a szaktárca a Csongrád megyei egészségügyi intézményeknek. Mivel mindegyik betegellátó adósságokkal küzd, tartozásaik egy részét rendeznék a pénzből. Szakemberek szerint a pluszforrás a finanszírozási rendszer gondjainak nyílt elismerése. ÁLLATTARTÓK TÁMOGATÁSA Augusztus végéig lehetett igényelni a Nemzeti vidékfejlesztési terv keretében az EU környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatást. Az augusztus 31 -i határidőig 1738 kérelem érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségeihez. ISKOLAFELÚJÍTÁS RÖSZKÉN Kicserélték az általános iskola 1961 -ben épült központi épületének nyílászáróit. A csere 7 millió 975 ezer forintba került. A beruházásra a település 3 millió 669 ezer forintot nyert a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács az önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására kiírt pályázatán. A többit az önkormányzat saját költségvetéséből fedezi. A központi épület felújítását pályázati forrásokból a képviselő-testület folytatni szeretné. ELCSÚSZOTT A SORVEZETŐNK Szombati számunkban a házasságkötésekről és a válásokról közölt táblázatunkban Pest megye adatai helyett Budapestét közöltük, s „elcsúszott a sorvezetőnk" Győr-Sopron megyénél is. Ez utóbbinál a 2006-os házasságkötések száma 2253, Pest megyében pedig 5152 házasságkötést és 2795 válást regisztráltak tavaly. A társadalombiztosítás idei többletéből huszonötmilliárd forintot oszt szét két lépcsőben az Egészségügyi Minisztérium a betegellátó intézmények között. Ebből hárommilliárdot a célzottan a „betegek komfortérzetének javítására" fordítana a tárca. A miniszter szerint ebbe például az étkeztetés és higiénia javítása értendő bele. A Csongrád megyei intézményeknek összesen 1 milliárd 230 millió forintnyi pluszpénz jut, ebből a legtöbbet - 754 millió forintot - a szegedi klinikai központ kapja.' Kovács Iván stratégiai igazgatóhelyettes egyelőre még nem tudja, az egyes klinikáknak, orvosi szakmáknak mennyi pénz juthat a kiegészítő forrásból, az őszszeg jelentős részét azonban a működési hiány fedezésére kívánják fordítani. Hozzátette: az idei forráskivonás hatásait ugyan ellensúlyozhatja a háromnegyed miibárd forint, arra viszont kevés az esély, hogy korábbi adósságaikból is törlesszenek belőle. Pnjor László, a szegedi városi kórház főigazgatója érdeklődött ugyan az OEP Uletékeseinél, egyelőre azonban hivatalosan még a biztosítónál sem tudnak az intézménynek szánt 130 mbliós kiegészítő támogatásról. Mint mondta, jelenleg az sem világos, hogy egyáltalán mire fordíthatják az összeget. Az étkeztetésre nemigen költhetik, hiszen a konyhát pár hónapja teljesen felújították, az egyedi menüs, tálcás rendszert is általánossá tették. Ha szabadon dönthetne a pluszpénz felhasználásáról, kifizetné belőle az intézmény teljes, 130 müliós adósságábományát. A professzor megjegyezte: „színesíti a képet", hogy a kórház az integráció miatt önálló intézményként októbertől vélhetően megszűnik, a forrás második részletét így már az egyetem kaphatja. Mivel eddig is a legmagasabb szintű ebátásra törekedett, egy ideje már fedezethiányosan működött a makói kórház - mondta el Baráth Lajos főigazgató. A szeptemberi első részletből így kifizetetlen számláikat rendeznék, a másodikból pedig az ellátáshoz nélkülözhetetlen gyógyszereket, fogyóeszközöket vásárolnának. A főigazgató úgy véli: a pluszpénz nyílt elismerése a finanszírozás problémáinak, ezért bíznak a többlettámogatások folyamatosságában. Ellenkező esetben csak „tűzoltásról" van szó. Több mint 171 millió forintot kap pluszként a szentesi súlyponti kórház: ennek jelentős részét adósságkezelésre költené Várkonyi Katalin főigazgató. Mivel étkeztetésük magas színvonalú napi ezer forintból, egyedi tálcás menüvel látják el évek óta a betegeket -, a vezető szerint erre nemigen kellene többet fordítani. A vásárhelyi kórháznak 66 milliót adna pluszként a szaktárca Kallai Árpád főigazgató azonban sem erről, sem a felhasználás mikéntjéről nem kapott még hivatalos értesítést. Ha a támogatás felhasználását meghatározott célhoz kötik, akkor arra fordítják, egyébként az összeget a lejárt határidejű beszálh'tói tartozások egy részének rendezésére használnák. Ez az adósság - a kedvezőtlen finanszírozás miatt - 400 millió forint. Kevés az információja a kiegészítő támogatásokról Boros Istvánnak, a több mint 55 milliós juttatásban részesülő deszki kórház orvosigazgatójának is. A pénznek egyébként több helye is lenne: felújításra ugyanúgy tudnák használni, mint a forráshiány ellensúlyozására vagy az étkeztetés színvonalának fenntartására. Az 525 ezer forintnyi pluszpénzt kapó szegedi drogcentrum vezetője, Zelenai Károly szerint csepp a tengerben ez a juttatás, hiszen éves szinten 18 milliót vontak el az intézménytől. A csekély összeget a betegellátásra költik, de annak érdemi előmozdítására ebből a pénzből nincs esély. T. R. Több tízmilliót fordítottak a szegedi óvodákra A távhődíjakban akár 30 százalék eltérés is lehet az országban: a nagyvárosok közül Győrben kerül a legkevesebbe - aminek a saját erőmű a magyarázata - és Pécsett kell érte a legtöbbet fizetni. Szeged a középmezőnyhöz tartozik, Vásárhely pedig a termálvíz felhasználása miatt a legversenyképesebbnek tűnik a vizsgált városok közül. Nem mindegy, hol lakunk, mivel az országban városonként eltérő összegeket kell fizetni a távfűtésért. Semmi sem véletlen azonban, a hőszolgáltató cégek árképzésének ugyanis nyomós oka van - derült ki azt követően, hogy tájékozódtunk, majd osztottunk és szoroztunk a különböző honlapokon közzétett számokkal. Átlagos lakásként egy 52 négyzetméteres panelt vettünk alapul, amely 135 légköbméteres, és amelynek éves fűtési energiája 36 GJ, valamint 48 köbméter meleg vizet „eszik meg" tizenkét hónap alatt. Básthy Gáborral, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójával is megosztottuk számolási módszerünket, aki hozzátette: általában ilyen értékeket vesznek alapul, amikor összehasonlító táblázatok készülnek, de tudni kell, hogy az évi 48, havi 4 köbméter meleg víz fogyasztás Szegeden nem tartozik az átlaghoz. Itt magasnak számít ez az érték, míg Budapesten közepesnek. Kurunczi Mihály, a vásárhelyi HVSZ Zrt. távfűtő részegységvezetője pedig sietett leszögezni: náluk azért nem éri el még a 13 ezer forintot sem a havi távfűtési díj, mert termálvizet keringetnek a rendszerben, amit nem kell felmelegíteni. A vizsgált települések közül nem csoda tehát, hogy Hódmezővásárhely számít a legolcsóbbnak. Utána Győr következik havi 14 ezer 900 forinttal, mivel a Kisalföld fővárosában a Győrhőnek saját erőműve van. Az áraknál az sem mellékes, hogy a Győrhő a szabad piacra kilépve a korábbi 76 forint helyett alig 68-69 forintért szerzi be a gáz egy köbméterét. Miskolc is olcsó város, Szeged pedig a középmezőnyben foglal helyet az átlagos lakás havi 18 ezer 200 forintos fűtésszámlájával. Mellesleg a szegedi hőszolgáltató is a szabad piacon vásárol földgázt. Kifejezetten drágának számít viszont Debrecen, Budapest és a listánkat vezető Pécs ez utóbbi nagyvárosban a távfűtésért havonta több mint 20 ezer forintot kell fizetni egy átlagos lakásban. A baranyai megyeszékhely vezetése is érzi, hogy tarthatatlanok az árak, ezért - az MTI értesülése szerint - tárgyalásokat kezdeményezett a távhőszolgáltatót energiával ellátó erőmű tulajdonosával. A távfűtés díjainak 20 százalékos csökkentését szeretné elérni az elkövetkező három évben. A hódmezővásárhelyiekhez képest a pécsiek évente közel 90 ezer forinttal többet költenek távfűtésre, a szegediekhez képest pedig mintegy 23 ezer forint esik ki a zsebükből. F. K. GÁZLIBERÓ £ A Szegedi Hőszolgáltató Kft. már 2006 szeptembere óta él a gázliberó lehetőségével, és a Dégáz helyett az Első Magyar Földgázkereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel szerződött. Ez a cég mellesleg az egyetlen szabadpiaci gázkereskedő. A szabadpiaci ár azonban nem mindig olcsóbb, a gáztarifa ugyanis több tényezőtől függ. A hőszolgáltató eddig még jól járt a gázliberóval, ennek köszönhetően januártól Szegeden „csak" 54 százalékkal emelkedtek a távfűtés díjai. A nyáron a szegedi óvodákban elvégezték a kisebb-nagyobb felúiításokat. Tizenhét önkormányzati intézményben öszszesen 37 millió forintot költöttek, míg az egyik szegedi alapítványi óvodában 20 millió forint gyűlt össze a munkálatokra. A fém drótkötélpálya homokbuckája mögött kígyózik a sor. Úgy tűnik, a modern játékot élvezik a gyerekek, és ha lepottyannak, az sem probléma, hiszen puha, homokos talajra esnek. A játszótér egyik várának három tornyát egyensúlyozó mászóháló köti össze. A létra mellett mászófalon is feljuthatnak az óvodások az építménybe. A lefelé vezető út is izgalmas, a csúszda mellett tűzoltó csövön is „landolhatnak". Megnéztük a Pick Alapítványi Óvodát, ahol az idén nyáron új játszótér épült, mely megfelel az uniós előírásoknak. Mindkét épületük tető beázását is megszüntették: a több mint harmincéves lapos tetőt cseréplemezből épült sátortetőre cserélték. - A húszmillió forintos beruházáshoz az összeget adományokból, illetve szponzorok segítségével fedeztük. A nyáron négy csoport helyett csak egy telt meg, a szülők akkor hozták a gyermekeiket, ha nagyon muszáj volt, ezzel is segítve a Fotó: Miskolczi Róbert munkálatokat - magyarázta Szalma Györgyné, az alapítványi óvoda vezetője. A szegedi önkormányzati óvodákban majdnem dupla ennyit, 37 millió forintot költöttek betervezett felújításokra idén nyáron, ez az összeg 17 intézmény kisebb-nagyobb rekonstrukcióját fedezte. Az egyik legrégebbül, a Hét vezér utcai óvodán történt a legnagyobb változás, a teljes külső homlokzatot felújították. Ötmillió forintot költött erre a város. A Makkosházi Óvoda lépcsőinek rendbehozatala és ablakainak cseréje került a legkevesebbe, 700 ezer forintba. Több intézményben nyílászárókat cseréltek, villamoshálózatot javítottak, fűtést korszerűsítettek, és a tetőket javították. A viharok, vagy például csőtörés következtében előre nem tervezett beavatkozásra is szükség volt tizenhárom óvodában. A megszűnt Rigó utcai óvodából elkerült gyermekek befogadása végett a Hunyadi téri és a tápéi Majakovszkij óvodában összesen 7,7 milliót költöttek felújításokra. - Minden évben nagyjából azonos számú óvodát tudunk fölújítani a nyári szünetben. A munkálatok 96-97 százalékát önkormányzati pénzből fedezzük, a fennmaradó összeget az intézmények alapítványai, önkormányzati képviselők és a szülők adják össze. Olyan is előfordult, hogy az óvoda megvette a festéket, de a szülők összefogtak és saját kezűleg festették ki az épületet - tájékoztatott Kardos Kálmán, a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának igazgatója. Azt is elmondta, az idén az óvodai játszóterek mintegy 700 eszközét vizsgálják, lista készül az uniós minőségi tanúsítványt szerzettekről, és a felújításra vagy lebontásra ítélt játszóeszközökről is. KANCSÁR TÍMEA Forró Balázs most még a hűvös panellakásban játszik a Sárosi utcában