Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-10 / 211. szám

HÉTFŐ, 2007. SZEPTEMBER 10. • KAPCSOLATOK* 3 AZ ELSŐT 1897-BEN RENDEZTÉK Hj Az első szobori búcsút az Árpád-emlékmű mellett 1897. augusztus 8-án tartották - Ópusztaszer rövide­sen országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé fejlődött. Az első világháború alatt szüneteltek az ün­nepségek, a búcsú a 30-as években éledt újjá. Utoljára 1946-ban tartottak ünnepséget a szobornál. MODERN MEGTAKARÍTÁSI FORMÁK Felejtse el a havonta változó kamatokat! Mi évente Q A 0/* fixen adunk Jj I /O-ot Szeged, Tisza Lajos krt. 40. Tel.: (62) 424-565 • A QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Kft. által Kibocsátott váltacó kamatozású. 3 éves futamidejű QFV100715A07 Kötvény elérhető tájékoztató jellegű hozama A kötvényprogramot a PSZAF E-lll/10.346/2007 számon 2007 05 02-én engedélyezte A kibocsátó felhívja a oetektetók figyelmet hogy a kötvény forgalomba hozatalát lehetővé íévö kötvényprogram Magyarországon újszerű, és a vonatkozó jogszabályok alapján a szokásostól eltérő kockázatú. Jelen hirdetés nem minősül nyilvános ajanlatíételnek. és nem helyettesíti a Kibocsátásról es a Kötvényprogramról szói Alaptájekoztató és Vegleges Feltételek együttes megismerését, melyek meglekinlnetöek a Kibocsátó es a Forgalmazó (QUAESTOR Értékpapír Nyrt) székhelyén, valamint a www quaestor.hu internetes oldalon pénzügyek k. Ingatlan F"utazás -il telekom www.quaestor.hu Újraélesztették a régi hagyományokat a szobori búcsúval Ópusztaszeren Árpád vezérre emlékeztek Bliccfuvar - fó 30 ezer forintba kerül a ta­nulói vízumom egy évre - mondja Aleksandar Dimic angol szakos egyetemista. Szerinte Szerbiában a 3-4 órás sorban állás a legbosz­szantóbb. Minden adatát meg kell adnia, „gyakorlatilag nyitott könyv" az élete a hatóság előtt. ­Ha valaki tud magyarul, lehetne könnyebb a vízumszerzés, ne ke­zeljék úgy, mint egy afganisztánit - vélekedik Aleksandar, akinek édesapja szerb, édesanyja magyar. Többeket viszont az zavar: ha vajdasági vagy kárpátaljai ma­gyart fogadnak, ki kell tölteniük a meghívólevelet, amelyben ösz­szes személyes adatukat meg kell adniuk: igazolást ingatlanva­gyonukról, havi keresetükről, bankszámlakivonatukról. Eköz­ben vízum nélkül utazhatnak Magyarországra például Guate­mala, Koreai Köztársaság vagy Szingapúr polgárai is. - Egy július l-jén hatályba lé­pett törvény megkönnyítette a ta­nulmányi vízum beszerzését: nincs újra szükség minden évben, ha a diák folytatná tanulmányait, a vízum lejárta előtt 30 nappal kérnie kell tartózkodási engedélye kiállítását. Ez az eddigi egy év he­lyett már két évre szól: így a nyári szünidőre hazatérőknek már nem kell turistavízumot kiváltaniuk a Magyarországra való visszatérés­hez - tájékoztatott Petiik Orbán­ná, a BAH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője, hozzá­téve: a tanévkezdés elején, októ­berig minden hétfőn csak a diá­kok ügyeivel foglalkoznak. Az igazgatónő azt is elmondta, a nem magyar állampolgárok magyarországi tartózkodását, jogcímeit, annak feltételeit, a kü­lönböző eljárások díját jogsza­bályok határozzák meg. Arról pe­dig, mely országokból lehet ha­zánkba vízummal vagy anélkül utazni, nemzetközi szerződések rendelkeznek. R. T. G. KRITÉRIUMOK gH Az átutazóvízumért 35 eurót, mint­egy 9000 forintot kell fizetni, a tar­tózkodási vízum 50 euróba, 13 ezer forintba kerül. A „keresőtevékeny­ség folytatása céljából" kért vízum­hoz munkavállalási engedélyt, munkaszerződést, magyarországi lakhatást igazoló dokumentumot kell mellékelni, és igazolást arról, miből fog az illető élni első fizeté­séig. Tanulmányi vízumhoz Iskola­látogatási igazolás, magyarországi lakhatást igazoló dokumentum és magyarországi megélhetését iga­zoló iratok szükségesek. Több százan voltak a hatvan év után fel­elevenített szobori búcsúban Ópusztasze­ren. Árpád vezérre szentmisével emlékez­tek, Böjté Csaba dévai ferences szerzetes prédikált. Az először átadott Árpád-gyűrűt Kiss-Rigó László megyés püspök kapta. BÁTYI ZOLTÁN Elintézhetnénk persze egy kézlegyintéssel - ugyan már, amikor százmilhárdok hiányoznak az ország kasszájából, s azt se tudjuk pontosan, mennyi hitel terhe nyomja a vállunkat, nehogy már néhány tízmilliós, buszon, villamoson, trolin elbliccelt forint mi­att szakadjon meg a szívünk. A dolgok jelen állása szerint ugyanis ennyi pénzt szeretnének behajtatni a hátsó ajtókon besurranó in­gyenutasain a szegedi közlekedési cégek. Kézzel történő legyintgetést, elnéző mosolyt mégsem javasol­nék, mert bármennyire hihetetlen is, de az ország, ezen belül a megye, a város hiánya efféle bliccelők áldásosnak éppenséggel nem nevezhető tevékenységének eredménye is. És most koránt­sem csupán azokra gondolok, akik bátorságpróbájukat mondjuk az Újszeged felé araszoló trolin hajtják végre, majd jót kuncog­nak, amikor arról mesélnek az ismerőseiknek, hányszor tették már meg az utat a Tisza fölött jegy nélkül. A bliccelés ugyanis olyan össznépi játékká vált országunkban, ami bekerült a bocsánatos bűnök közé, s csupán akkor kapjuk fel a fejünket, amikor összeadjuk, csak hozzávetőlegesen mennyi milli­árdot kellene behajtatnunk a potyautasokon. Az elmúlt évtizedek­ben szép komótosan, de nagyon is folytatólagosan kibliccelgetett a mi leleményes népünk több zsáknyi pénzt a városi tömegközleke­dés mellett például a MÁV kasszájából. Én bizony a bliccelők közé sorolom azokat is, akik szemrebbenés nélkül elvárják a magas színvonalú egészségügyi ellátást, de amikora társadalombiztosítás kasszájába kellene befizetni havi néhány ezer forintot, a felháboro­dástól majd beleájulnak a legközelebbi árokba. Bliccelgetünk mi, kérem, adóval, járulékkal, vámmal, bhcce­lünk, ha be kellene jelenteni, pontosan hány munkást foglalkozta­tunk. Amikor aztán eme tengernyi cseppből összehordunk egy ten­gert, nagyon is jól mérhető hiányok képében, arra már nem marad erőnk, hogy elblicceljük elképedésünket. Mert a jó poénnak tűnő ingyenes különutakról kiderül - nem mást vertek át, hanem éppen minket, pontosan fizetőket, ugyanis minden elbliccelt jegy-, adó-, járulékforinttal a mi pénztárcánk lett vékonyabb. Az állam ugyanis nem nyomathat minden elbliccelt forint he­lyére újat, hanem kicsavarja azok zsebéből a drágább jeggyel, na­gyobb adóval a hiányt, akiktől elvárja, mert elvárhatja a befizeté­seket. A villamoson zsebben maradt sok-sok kétszázasból is az­tán így lesz össznépi pánik, amikor ránézünk a fent már említett államháztartás, vagy városi kassza hiányára. És igaz ez akkor is, ha a bhccelők sorában eddig még nem említettem mindazokat, akik a törvény által rájuk ruházott kötelességüket bliccelték el. Vagyis nem másról, mint egy ország hatékony, bhccelésmentes gazdálkodásának megteremtéséről feledkeztek el. A kérdés csak az, hogy őket melyik végrehajtó kérheti számon 7 Nehéz a megyei cigányzenészek helyzete Báder, az érdekvédő A legendás rajkózenekar egykori klarinétosa, Báder Béla lett a zeneművészek szakszerveze­tének Csongrád megyei kiren­deltségvezetője. MUNKATÁRSUNKTÓL - A cigányzenének mint műfaj­nak sajnos vége, borzalmasan ne­héz a helyzetünk - panaszolja Bá­der Béla, aki február óta a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Országos Szóra­koztatózenei Központ Csongrád Megyei kirendeltségének vezető­je, valamint titkára. A 60 éves, szegedi klarinétos a legendás raj­kózenekarral Algériától kezdve Japánon át Franciaországig szá­mos helyen fellépett, koncertezett a londoni Royal Albert Hallban is. A jelen viszont sajnos kevésbé di­csőséges. A megyében csupán 50 tagja maradt a szakszervezetnek. - Szeretnék munkalehetőséget szerezni ennek a néhány meg­maradt zenésznek - a szegedi szállók, csárdák egyelőre nem keresnek minket, pedig lenne igény a cigányzenére - fogalma­zott Báder Béla. Sok vajdasági vagy kárpátaljai magyar sérelmezi: a vízumszer­zésnél semmilyen előnyt nem élveznek. Rengeteg időbe és pénzbe kerül magyarországi be­utazási engedélyt szerezniük, ráadásul meghívójuk-befogadó­juk szinte összes személyes ada­tát is meg kell adniuk. - Semmilyen előnyt nem jelent a vízumszerzésnél, hogy magyar va­gyok, idegennek néznek Magyar­országon - tapasztalja Lenke, a vajdasági lány. Hét éve él hazánk­ban, három éve dolgozik. Mégis időről időre haza kell utaznia, újabb engedélyt szerezni az itt-tar­tózkodásra. A múlt héten is ez tör­tént: hiába intézte február óta munkavállalási engedélyét, nem kapta meg időben. - Nem jut el hozzánk elegendő információ, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) internetes oldala sem naprakész, a jogszabályok is gyakran változnak - panaszolja. Most a nemzeti vízum megszerzé­sével próbálkozik, ehhez még az Osztrák-Magyar Monarchia ide­jéből származó anyakönyvi kivo­natot is kutatott a családban. A 2006. január l-jével létrehozott nemzeti tartózkodási vízum igen népszerű: a BÁH közel 1200-at ál­lított ki eddig, ilyet kapott például Rúzsa Magdi, a Megasztár győzte­se is. A PÜSPÖKE AZ ARPAD-GYURU Az emlékpark Szer üzenete díját, az első alka­lommal átadott ezüst Árpád-gyűrűt Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyés püspök kapta meg. Horváth Gábor igazgató indoklása szerint a magyarság megmaradásának, összetartozásának szimbolizálásáért. letelepedve a domboldalra -, majd megyünk később a Feszty-körképhez. Hozzájuk hason­lóan sokan választották családi kikapcsoló­dásra az emlékparkot. A skanzenben renge­teg gyermek szaladgált a kirakodóvásár kör­nyékén. Népszerű volt a kézzel hajtott, fából készült körhinta is. Címeres füles poharat 520, fából faragott gé­meskutat 960 forintért lehetett venni, de árul­tak rovásírásos pólókat, subát, kürtöt, tarsoly­lemezt és íjat is - utóbbit 10 ezer forintért. Egy középkorú német nőnek pedig a tanya tetszett leginkább, „azzal a kör alakú dolog­gal" - mint kiderült, a disznóólra gondolt. R. TÓTH GÁBOR További Totók a témáról: www.roto.delmattyar.hu Rengeteg időbe, pénzbe kerül a tartózkodási engedély Nagyon nehéz a vízumszerzés Rend a lelke mindennek Fotó: Karnok Csaba - Ne feledkezzél el szegény magyarokról - fo­hászkodtak tegnap a Boldogasszonyhoz mintegy harmincan a reggeli körmenetben, az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkban - felelevenítve az Árpád vezér kultu­szához kötődő, 110 éves szobori búcsút. A feltámadó szél ellenére délelőtt 10 órára kisütött a nap, több százan állták körül a honfoglaló vezér szobrát. - Anonymus sze­rint Árpád és a törzsfők itt tartották 34 napos alkotmányozó nemzetgyűlésüket - emlékez­tetett Horváth Gábor, az emlékpark igazga­tója nemezsüveges, honfoglalás kori ruhát és csizmát viselő hagyományőrzők gyűrűjében. Hozzátette: a szobor kifejezi a magyar törté­nelem folytonosságát, nem véletlenül szerve­ződött köré a búcsú. - Éledjen újjá, kapja vissza az őt megillető fényt - kívánta, majd Petraskó Tamás hagyományőrzőtől Verecké­ről hozott földet és forrásvizet kapott. Ő vehette át az emlékpark nevében az Ár­pád fejedelem emlékdíjat is, mivel Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj Kuratóriu­mának elnöke szerint „ebben a múltunkat el­törölni kívánó időszakban" szépen gondozza a magyarság 1100 éves emlékét. Ugyancsak megkapta a Herendi Porcelán­manufaktúra Árpádot formázó lovasszobrát Böjté Csaba ferences szerzetes, a dévai árvák gyámolítója, aki figyelmeztetett: Árpád hét törzset tudott egymás mellé ültetni, elérte, hogy az ellentétek dacára vérszerződést kös­senek. - Egymásra találásukból született né­pünk, ehhez a szellemhez kellene visszatérni. A monostor újraöntött, középkori harangjá­nak hangjára becslésünk szerint legalább hat­százan hallgattak: a monostor romjainál celeb­rált szentmisén Böjté Csaba azt javasolta prédi­kációjában: figyeljünk oda, mit kér tőlünk az Is­ten - és bízzunk benne, ahogyan tette Árpád is. A szentmise miatt utazott ide Szegedről Varga Istvánná. - Nagyon megszívlelendő volt a prédikáció, fontos ez a búcsú, örülök, hogy újra megrendezték - mondta az idős asszony. - Még egy kicsit hallgatom az igét, ülj le te is mellém - tanácsolta kísérőjének egy férfi, Körmenetet is tartottak az emlékparkban Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom