Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-07 / 209. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2007. SZEPTEMBER 7. Annak ellenérc, hogy viszonylag sok heTyi védelem alatt álló értékes épületet óv meg Szeged, időről időre figyelemreméltó házak tűnnek cl a városképről. Mint legutóbb az újszegedi Korondi-villa, amely nem először kavar vihart. A földdel tette egyenlővé új tu­lajdonosa a dél-újszegedi villa­sor utolsó darabját a Korondi utca 7. szám alatt. Az orvosi rendelő melletti lakóház - Bá­tyai Gitta készülő helytörténeti kötetének adatai szerint - a haj­dani Gyömbér-féle rózsakert telkén épült. A harmincas évek­ben tisztviselők villáit húzták fel ott, ám a hetvenes években az akkori tanács a bontásáról határozott, a lakóknak a szom­szédos panelházakban adtak helyette cserelakást. A rombo­lás nagy port vert fel akkoriban, tévériport is foglalkozott vele, sőt többen belehaltak patinás épületük elvesztésébe. HELYI VÉDELEM ALATT ALLÓ ÉPÜLETEK Település Védett Várólistán Szeged 291 589 Debrecen 274 Győr 100 ­Pécs 75 20-30 Forrás: DMgyüjtés DMgrálika Ez az egyetlen ház maradt tal­pon, itt működött a kezdet kez­detén a magyar televízió körzeti stúdiója. Annak ellenére, hogy az líjszegedieknek és a helyi civil szervezeteknek voltak elképzelé­sei a házzal kapcsolatban, nem sikerült helyi védettséget szerez­ni rá. Az elmúlt-télen élölánccal tiltakoztak a közgyűlés határoza­ta ellen, a város mégis eladta az ingatlant. Az árverésen 35 millió forintért jutott hozzá Fülöp Péter vállalkozó, de ö azt mondja, már továbbadta. Most bontják. Méte­res falait alig bírták szétverni a munkások, de ők úgy tudják, azért kellett szétverni, mert élet­veszélyessé vált. A környék lakói szerint nemsokára négy-öteme­letes társasházat emelnek a he­lyén. A Korondi utcai villához ha­sonlóan nem volt védett és négy éve lebontották Bálint Sándor szülőházát az alsóvárosi Pálfy ut­cában. Védett, ezért az új lakó, a szerzői jogvédő helyi irodája „csak" a garázst távolíthatta el Szent-Györgyi Albert egykori új­szegedi villája mellől. És még so­rolhatnánk a példákat. Igaz az is - összevetve más hazai nagyvá­rosokkal -, hogy Szeged jóval több városképi jelentőségi épüle­tét védi helyi rendelettel. (Lásd a táblázatunkat.) Három éve a szegedi önkor­mányzat megbízást adott az egész város felmérésére. Az épí­tészek szemléje nemrégiben le­zárult, kétezer ingatlant javasol­tak helyi egyedi oltalom alá ven­ni. A tervtanács szűkítette a lis­tát 598-ra; ez - mint Sz. Fehér Éva városi főépítész elmondta ­már csak a képviselő-testület jó­váhagyására vár. Persze nem egy falatban terjesztik a közgyűlés elé az összesét, hanem városré­szenként haladnak. Ez örök le­bontási és változtatási tilalmat jelent. Aki pedig mégis bővítene, felújítana valamit egy ilyen épü­leten, annak mindent engedé­lyeztetni kell a városnál. A Bálint Sándor-ház már nem „élhette meg" a lajstromozást, a Korondi-villa pedig nem is szere­pelt a javaslatok között. Talán a városi döntéssel még több épített érték megmenekül; nem jár úgy, mint a harminc éve készült lis­tán szereplő kétszáz szegedi nap­sugaras ház, amelyek közül a há­rom éve tartott szemle mindösz­sze hetvenet talált. Közülük idén tavasszal huszonegyet vett helyi védettségű lajstromba a közgyű­lés. DOMBAI TÜNDE SEGÍT A VAROS A helyi védelem amellett, hogy presztízsnövelő intézkedés, kö­töttséget is jelent. Ezért az önkor­mányzat negyedik éve pályázaton támogatja a védett épületek vá­rosképi részének megóvását. A költségek felére lehet pályázni. Eddig tizenegy épületre adtak pénzt, idén hat igénylés érkezett, a keret 15 millió forint. JOTEKONY HATASOK w Finn hagyomány szerint a száraz szaunát 90-100 fokra hevítik. A 10-20 százalékos páratartalom és a magas hőmérséklet hatására a vérkeringés fokozódik, a test izzadtságot termel, ezáltal méregtelenítőnk. Északi roko­naink ruhátlanul szaunáznak, így egész bőrfelületünk zavartalanul izzad­hat. A szaunában töltött tíz-tizenöt perces időszakok között hideg zuhanyt vesznek, és pihennek. Az ókori görögök, rómaiak, később pedig a törökök fürdőkultúrájához is hozzátartozott a gőz. A finn szauna száraz klímájához képest a gőzkabinban csak 40-50 fokos a hőmérséklet, de a páratartalom megközelítheti a száz százalékot. A bőrt folyamatosan hidratálja, jó hatás­sal van a légúti megbetegedések és a reuma kezelésére. Az infrakabin ugyancsak kíméletes módszer. Itt a fény hatására indul meg a fokozottabb izzadás. Egyszer fél órát kell a 40-60 fokos kabinban tölteni, és csak a vé­gén szükséges tusolni. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők szá­mára ez a legkíméletesebb módszer. A hagyományos finn szauna és az infrakabin Szegeden is egyre több fürdőben, szépségszalon­ban és fitneszteremben megta­lálható. A kényelem és a hi­giénia miatt ugyanakkor sokan már társasházi lakásuk fürdő­szobájába vagy családi házuk pincéjébe, padlásterébe, téli­kertjébe is építtetnek szaunát. Az ősziesre fordult időben öröm megtapasztalni, hogy a szauna nemcsak átmelegít, jót is tesz egészségünknek. De a „profik" nyáron is izzasztják magukat, hi­szen ez jótékonyan hat egészsé­gükre. A fürdőkben és néhány fitneszteremben a szauna mellé automatikusan több szolgáltatás jár: használhatjuk a medencéket, az infrakabint, a gőzkabint és az egyéb wellness-lehetőségeket. Erre utal a belépőjegyek ára is. - A szépségszalonokban kicsi a hely, ezért leggyakrabban infra­kabinokat találunk. Ennek hasz­nálata nem olyan körülményes, mint a hagyományos finn szau­náé: csak egyszer kell beülni 30-35 percre, és elég a végén tu­solni. A szolgáltatás Szegeden 600 és 1000 forint között már sok helyen elérhető - magyarázta Lehőcz Szilvia, az egyik szegedi szépségszalon vezetője. Egyre több családi házba beépítik, sőt sokan társasházuk fürdőszobá­jába, illetve erkélyére is bezsúfolják szenvedélyük ezen tárgyát. - Több mint tíz éve van a csa­ládi házunk téli kertjének sar­kában szauna. Korábban a ha­gyományos finn változatot használtuk, nem olyan régen cseréltük le infrakabinra. A fér­jem szívinfarktust kapott, és az orvosok a kíméletesebb mód­szert javasolták - avatott be Kiss Anna, aki azt is elmondta, a szauna intim terület, sosem szerettek közösségben szaunáz­ni. Heti kétszer-háromszor kapcsolják be a kabint, és gyak­ran barátaikat is áthívják, na­gyokat beszélgetnek ilyenkor. ­Sokkal higiénikusabbnak tart­juk, mint a fürdők szaunáit, rá­adásul kényelmesebb - fűzte hozzá a 65 éves asszony, aki el­mondta: ők csak télen használ­ják. Felmelegítik átfázott testü­ket, miközben egészségükről is gondoskodnak: méregteleníte­nek. Régen ruhátlanul hevítet­ték testüket, ma már direkt er­re a célra fejlesztett frottíröltö­zéket vásároltak. A kicsit több mint egy méterszer egyméteres kabint 300-400 ezer forintért vásárolták, és kiszámolták 200-300 forintjukba kerül egy otthoni szaunázás. - A vásárlók száma folyamato­san nő, az infrakabin most a leg­divatosabb. Családi házak tágas folyosójára szoktunk a legtöbb szaunát beépíteni, de ez a nagy fürdőszobákba sem ritka kérés. Az esetek többségében egyedi öt­letekkel fordulnak hozzánk, sze­retik padlástérbe ferde tetővel és üvegablakkal készítetni a szau­nát, de az sem ritka, hogy a pin­cébe vagy a magánházak erké­lyén szorítanak helyet a kabin­nak - osztotta meg velünk ta­pasztalatait Oláh Gábor, az egyik, szaunákat is forgalmazó cég vezetője, aki elmondta, most már egyre gyakrabban építtetnek infrakabint vagy szaunát a tár­sasházak fürdőszobájába is, per­sze oda csak általában a kétsze­mélyes méret fér el. Új típusnak tekinthető a kombi kabin, mely tulajdonképpen az infra- és a ha­gyományos finn szauna ötvöze­te, az infrasugárzó lámpák mel­lett kályha is található bennük. A legújabb infrasugárzók pedig már olyan hatást keltenek, mint­ha a nap perzselné bőrünket. KANCSÁR TÍMEA MIBE KERÜL? H A hagyományos finn szauna ak­kor ideális, ha le lehet benne fe­küdni. A kétszer másfél méteres kabin már elég lehet négy-hat személy számára és körülbelül 350 ezertől 600 ezer forint. Az infrakabinban ideális, ha a fény ötven centiméteren belül éri bő­rünket. Egy kétszemélyes kabin már 200-300 ezer forintért meg­kapható. A gőzkabinok felépítése kerül a legtöbbe, minimum dupla annyiba, mint a többi típus, mert speciálisabb anyagokból és esz­közökkel készül. A közgyűlés döntése 900 épületet védhet meg Ujabb darab tűnt el a szegedi városképből Szauna a pincében, padláson, télikertben Egyre kapósabbak az otthoni szaunákban Fotó: Miskolczi Róbert így nézett ki, amikor még állt a dél-újszegedi villasor utolsó épü- Szent-Györgyi egykori szegedi lakhelye az Artisjus jóvoltából lete a Korondi utcában Fotó: DM/DV megmenekült az enyészettől Fotó: Schmidt Andrea Egy tégla seni maradt a villából, helyére társasház épül Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom