Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-26 / 225. szám

SZERDA, 2007. SZEPTEMBER 26. AKTUÁLIS* 3 Nem lesz könnyebb BAKOS ANDRAS A híradónézők többsége tudja, miért szomorú a somogyaszalói nagymama, bizonyos Ballay Attiláné. Mert hiába harcolta ki két évvel ezelőtt, hogy az oktatási miniszter rendeletben korlátozza az alsós diákok táskájának súlyát, az utasítást a legtöbb helyen nem tartják be. Tíz magyar kisiskolásból hét továbbra is három kilónál nehezebb táskát visz, sokan a saját testsúlyuk negyedé­nek megfelelő terhet cipelnek reggelenként. Ráadásul vannak gyerekek, akik azzal rontják a miniszteri rendelet eredményes­ségét, hogy minden könyvet és füzetet magukkal visznek, mert így biztos, hogy egyiket sem felejtik otthon. Közben évről évre nő a rossz tartású gyerekek száma, a középiskolások nyolcvan százalékának vannak gerincproblémái. A nagymama tehát szomorúan néz a képernyőn - az iskolaigazga­tók pedig ingerültek, ha szóba kerül a téma. Mert ha már a gyerek egészségéről esik szó, vannak itt sokkal nagyobb, bár kevésbé látvá­nyos gondok is. Az egyre sokoldalúbbá váló oktatás egyik nagy vesz­tese például a testnevelés. A heti három tornaórából sok helyen két és fél maradt - minden második hétre jut három. Amikor az összevont makói iskolák igazgatója vissza akarta ál­lítani a heti három tornaórát, azzal kellett szembesülnie, hogy a minisztérium által megadott keretbe egyszerűen nem fér bele egyes tagozatokon. A mindennapos testnevelésről szóló intézke­dés annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Pedig a fizikai ál­lóképesség nem független a szellemi teljesítőképességtől, és ab­ban nem lehet bízni, hogy a gyerekek egyszer csak meggondolják magukat, és az eddiginél többet mozognak otthon. A helyzeten csak az iskola javíthat, ezt sok helyen föhsmerik, és lépnek. Ter­mészetesen a szűkülő keretek között leleménnyel, pénzzel, em­beri hozzáállással még mindig lehet javítani a helyzeten. Vásár­helyen az önkormányzat külön pénzt tett félre a plusz testneve­lésórákra, a helyhatóságok sok helyen áldoznak arra, hogy a gye­rekeknek ne kelljen fizetniük az úszásoktatásért. Ez végül is igazi versenyhelyzet, megoldódik egy fontos feladat az állam segítsége nélkül - mondhatnánk, ha térkép lenne nekünk ez a táj. De látni kell: ott is tanulnak, fejlődnek gyerekek, ahol hiányzik a pénz, a lelemény, a lehetőség. Ahol örülnek, hogy egyáltalán még műkö­dik az iskola. Ott a szülő legföljebb szemrehányást tehet a tanár­nak azért, hogy már a gyereke is túl nehéz terhet cipel. Dervarics a soros elnök A szegedi Szent-Györgyi Albert Rotary Klub elnöke június óta Dervarics Attila, az EdF Hungária vezető tanácsadója. A tisztséget egy éven keresztül Lakatos fenő, a Főszer Electric Zrt. vezérigazgató­ja töltötte be, s a klub hagyomá­nyai szerint Dervarics Attila meg­bízatása is tizenkét hónapra szól. Mint ahogy a soros elnök lapunk­nak elmondta, 2007-2008-ban is folytatja eddigi tevékenységét a szegedi Szent-Györgyi Albert Ro­tary Klub: adományok gyűjtésével segítik az iskolák és közintézmé­nyek akadálymentesítését, Ro­tary-ösztöndíjakat juttatnak rá­szoruló tehetséges diákoknak és támogatják az erdélyi iskolák ma­gyar nyelvű oktatását. Névadójuk előtt pedig azzal tisz­telegnek, hogy az ősz folyamán két emléktáblát avatnak: október 28-án a Déri Miksa szakközép, Szent-Györgyi volt laborjának épületén, november 11 -én pedig a Nobel-díjas tudós Roosevelt téri házának falán helyeznek el táblát. Hetven évvel ezelőtt, október 28-án ítélte oda a Nobel-bizottság a díjat, amelyet a híres szegedi professzor november 11 -én vett át Svédországban. F. K. Húsz óra alatt elfogták a szentesi rendőrök azokat a tetteseket, akik egy közeli tanyán élő belga férfit raboltak ki, csuklyában. A bravúros nyomozásról a megyei kapitány­ságon számoltak be. Az eltulajdonított ér­tékek jelentős része - például egy Audi A3-as - is előkerült. A rablókat az buktatta le, hogy napok óta kínálgatták ismerőseik körében az autót, amelyet még csak ter­veztek elrabolni. A belga férfi köszönetet mondott a rendőröknek. MUNKATÁRSAINKTÓL Hétfő hajnalban, negyed 1 tájban két hu­szonéves szentesi férfi rontott be a lapistói tanyába, ahol egy belga állampolgár lakik, fe­remy Bogers, a lapistói tehenészet tulajdono­sa nagyon megijedt, amikor a két álarcos alak rárontott. Pokrócot dobtak rá, és miközben szigetelőszalaggal megkötözték, viperával hadonásztak körülötte. Úgy érezte, kettejük ellen tehetetlen, ezért nem erőlködött. A tá­madók értékei átadására kényszerítették. Százezer forintot tudtak bezsebelni. Vélhe­tően többre számítottak, mert előzetesen fel­derítést végeztek, úgy gondolták, hogy az ál­lattartó telep tulajdonosa tejpénzből és egye­bekből jelentősebb összeget tarthat otthon. Elvették mobiltelefonját, bankkártyáit, sze­mélyes iratait, valamint a tanyán álló Audi A3 slusszkulcsát. Az ajtót is rázárták. Amint meghallotta, hogy az elkövetők elmentek, néhány perc alatt kiszabadította magát, és a szúnyoghálót kivágva kijutott a házból. Mi­vel csak egy éve él Magyarországon, és a nyel­vet sem nagyon beszéli, a hazai dolgokban jártasabb kollégájához ment át, aki azonnal értesítette a rendőrséget. Mivel a támadók csuklyát viseltek, Jeremy csupán a támadók alkatáról tudott leírást adni, ám ez is segítet­te a gyors felderítést. És mi lendített még a nyomozáson? A szentesi kapitányság megbízott vezetője, Ba­logh Szabó Imre alezredes és Tyityán László őrnagy, bűnügyi osztályvezető a tegnapi saj­tótájékoztatón azt mondta, Szentes kisváros, gyorsan áramlik az információ. Amikor híre ment a rablásnak, az A3-s ellopásának, töb­ben is kapcsoltak: az elmúlt héten két szen­tesi fiatalember épp ilyen típusú autót kínált itt-ott eladásra, miközben nekik ilyen kocsi­juk nem is volt. Amikor a rendőrök fülébe is eljutottak ezek a hírek, felgyorsultak az ese­mények. Az egyik támadó tanyáján meg is lelték a belga üzletember autóját. Fóliával, gallyakkal álcázták. Apropó, álcázás. Az egyik gyanúsított gya­korolhatta a katonáságnál ezt a technikát, mivel szerződésesként teljesít szolgálatot. Habár sok ideje nem volt rá, hiszen mindösz­sze három nappal korábban csapott a hon­védség markába. Ezért szállt be a Szegedi Ka­tonai Ügyészség is a vizsgálatba - mondta Lele András ezredes, az ügyészség vezetője. Tegnap a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a gyanúsítottakat, akik 5-10 év bör­tönre számíthatnak. A belga gazdálkodót nagyon meglepte, hogy a nyomozók ilyen gyorsan a tettesek nyomára bukkantak. Jeremy Bogers azt mondta: na­gyon hálás a szentesi rendőröknek. Előre árulták az Audit Szentesen - Háromnapos katona volt az egyik rabló Csuklyában támadtak a belga üzletemberre A rablók által feldúlt lapistói tanya és a megtalált Audi A3-as személygépkocsi Rendőrségi fotó Medence medence hátán a szegedi megaberuházás árnyékában Ahány város, annyi fürdő Csongrád megyében Szegeden hatmilliárd forintos beruhá­zásban épül élmény- és gyógyfürdő a Ligetfúrdő és a Gomba helyén, mi­közben a többi Csongrád megyei vá­rosban is milliárdokat, de minimum százmilliókat ölnek fúrdőfejlesztésbe. Felmerül a kérdés, érkezik-e a térségbe annyi vendég, hogy megéljenek a „komplexumok" egymás mellett. A szakértők szerint igen. Az egyéni ízre és a különleges vonzerőre kell törekedniük azoknak a városoknak, amelyek fürdőiket fejlesztik, és el kell dönteniük, a látványra, az élményre, avagy a gyógyászatra koncentrálnak-e ­foglalta össze egy mondatban fürdőfej­lesztésekkel kapcsolatos véleményét Al­bel Andor, a Magyar Turizmus Zrt. dél-alíöldi régiójának marketingigazga­tója. A vezető, aki egyben a régió össze­hangolt fürdőberuházásait felügyelő für­dőklaszter elnöke is, arra a kérdésre vá­laszolt, mi lesz a kisebb fürdőkkel az új­szegedi hatmilliárd forintos megaberu­házás árnyékában. Majd így folytatta: ha Ausztriában is így gondolkodtak vol­na, akkor sose épül minden faluban sí­pálya, és az ország se vált volna síparadi­csommá. Vagyis a szakember szerint rövidlátó gondolkodásról tesz tanúbizonyságot az, aki kételkedik az elkezdődött fürdő­fejlesztések létjogosultságában. Albel Andor szerint hatalmas a piac, hatalmas az érdeklődés a gyógyászat és a wellness iránt, egyre többen áldoznak majd az egészségükre, és évente egy-egy hetet fürdőben töltenek el. Az egyedi ízt pedig oly módon kell feltálalni, hogy Móraha­lom az ízületi panaszok gyógyításával kínálja magát, Makó az egyedi iszapke­zelését hangsúlyozza, Szegeden pedig, mivel nagyváros, megtalálhatja számí­tásait az élményfúrdőre vágyó éppúgy, mint a beteg. Makón 3,5 milliárd forintos fürdőfej ­lesztésben gondolkodnak, az összeg felét regionális tanácsi forrásból, a másikat önerőből teremtenék elő. Hatalmas summáról van szó, főleg ha azt nézzük, hogy Szeged a maga közel 170 ezer lako­sával egy hatmilliárdos beruházást ké­szül befogadni úgy, hogy nem kerül pén­zébe - mint ismeretes: az EU és a Hun­guest Hotels adja a tőkét - míg a 30 ezres lélekszámú Makó hitelfelvételre kény­szerül. Marosvári Attila, Makó alpolgár­mestere azonban kijelentette: Szeged nem csábítja el a vendégkört, kiegészítik egymást, és nem kívánnak rivalizálni. Elsősorban a román turistákra számíta­nak. A megvalósíthatósági tanulmány már annak tükrében készült el, hogy is­merték a terveket, a már említett fürdők­laszter keretein belül is együtt gondol­kodtak. Bármennyire hihetetlen, a pol­gármesterek, Botka László és Búzás Pé­ter „beszélnek egymással". Eddig kétmilliárdot költött az ön­kormányzat tulajdonában lévő Erzsé­bet fürdőre Mórahalom. Nógrádi Zol­tán polgármester szerint az övék „más fazonú fürdő", mint a leendő szegedi, a kisvárosban a népfürdő jel­leg és a gyógyászat dominál most ­és a jövőben is. A további fejlesztés­ről pedig az önkormányzat teherbíró képességének függvényében dönte­nek. FEKETE KLÁRA DÉL-ALFÖLD: fÜRDOTELEPÜLÉSEK LÁNCA II Csongrád megyében Szeged, Makó és Móra­halom mellett Szentes is fejlesztett, 700 milliót költött a fürdőjére, Kisteleken gyógy­hatású a termálvízre épített a 2004-ben át­adott létesítmény. Rekonstrukcióra vár a csongrádi fürdő, további bővítésre a vásár­helyi, Algyő pedig elindította a gyógyvízzé nyilvánítási folyamatot. Békés megyében a legnagyobb, hárommilliárdos fejlesztés Gyopárosfőrdőn valósult meg, kétmilliárdot Gyulára, egyet Békéscsabára költöttek. Szép fürdője van Füzesgyarmatnak, Békésnek, Szarvasnak. Gyomaendrődnek és Tótkom­lósnak is. Bács-Kiskunban fejleszteni sze­retne Kecskemét. Tiszakécske és Kiskun­majsa, Bugacon pedig élményfürdő épül. A régió gyógyvizei Szegeden, Szentesen. Csongrádon. Makón, Mórahalmon, Gyulán, Békéscsabán, Békésen, Tótkomlóson, Gyo­maendrődön és Kiskunmajsán találhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom