Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-04 / 181. szám

NAPI MELLEKLETEK SZÜLETÉSNAPJÁN, AUGUSZTUS 8-ÁN AVATJÁK FEL GREGOR JÓZSEF SÍREMLÉKÉT A BELVÁROSI TEMETŐBEN „Bár korábban Hétfő , Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU 2007. AUGUSZTUS 4. Gregor József minden nyáron születésnapja, augusztus 8-a körül koncertet adott művészbarátaival a szegedi városháza Muzsikáló Udvarán. Az idei az első nyár, ami­kor születésnap helyett emlékkoncertet rendeznek. A mű­vész özvegye síremléket állíttatott, amit ugyancsak jövő szerdán avatnak a Belvárosi temetőben. Exkluzív DVD, fotókiállítás is készült a tavaly októberben elhunyt, Kos­suth-díjas basszistáról. Gregorné dr. Takács Máriát arra kértük, idézze fel emlékeit megismerkedésükről és közös életükről. - Szegedi medikaként jártam színházba, így színpadról már akkoriban ismertem Jóskát. Sorsszerűnek gondolom, hogy kétszer is egy házban laktunk. Jóska rendkívül kedves ember volt, nagyszívű, vidám, jókat evett-ivott. Kapcsolatunk nem volt szerelem az első látásra, először jószomszédi viszony alakult ki közöttünk. Észre sem vettük, és a kölcsönös szimpátiából lassan szerelem alakult ki. Jóska egyszer csak bejelentette: mindenképp az a szándéka, hogy elválik a fe­leségétől, ha hozzámegyek, ha nem. Hónapokig vívódtam, mert akkoriban a fiam 13 éves kamaszgyerek volt, a lányom pedig épp iskolába ment. Vé­gül határoztam, őt választot­tam. Sohasem bántam meg, csak azt sajnálom, hogy nem korábban találkoztunk. Huszonöt éve házasodtak - 1982 nyarán házasodtunk össze, aznap este Ferrando szerepét énekelte A trubadúr­ban a szabadtérin - ezzel ün­nepeltünk. Jól kiegészítettük egymást: én rák vagyok, ő oroszlán. Renáta, a lányom Az operabarát - Ha Jóska előbb veszi fe­leségül dr. Takács Máriát, aki ösztönözte a külföldi vendég­szereplésekre, akkor a jóisten nem mentette volna meg őt attól, hogy egy kis Jettel köz­lekedjen a világban, mert ta­rolta volna a buffo basszus repertoárt. Olyan jó vígoperai énekest, mint ő volt, nemigen hallottam, pedig bejártam a világot, és elég sok lemezem is van - emlékezett az énekes legjobb barátja, Csernay Lász­ló orvosprofesszor, a Szegedi Operabarátok Egyesületének egyik alapítója. velünk élt együtt, a fiam, aki az édesapjával maradt, rendsze­resen meglátogatott bennün­ket. Jóska nem volt jó kap­csolatban második házassá­gából származó nagyobbik le­ányával, Beátával, ezért mi­után összeházasodtunk, igye­keztem kibékíteni őket. Ber­nadettel sohasem volt ilyen gond, őt az édesanyja soha­sem nevelte Jóska ellen. Ak­koriban a Szegedi Ifjúsági Rendelőintézetben laborveze­tő főorvosként dolgoztam. Gregor József feleségével 1986-ban Houstonban FOTÓ: DM/DV ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA Jóskának egyre több munkája akadt külföldön, és nem győz­tem fizetés nélküli szabadsá­got kérni, hogy elkísérhessem. Már Dorozsmánál honvágya volt, egyszerűen nem tudott huzamosabb ideig egyedül maradni. Azt mondta, ha azt szeretném, hogy tudjuk majd a gyerekeinket anyagilag se­gíteni, akkor kísérjem el kül­földre. Elhatározta, ha nem megyek, akkor ő is itthon ma­rad. Nagy dilemma elé kerül­tem, mert 55 éves voltam, sze­rettem a hivatásom. Végül mégis nyugdíjba mentem, és vele tartottam. - Jóskát rengeteg operaház­ba hívták, volt úgy, hogy fél évig sem tudtunk hazajönni. Az Egyesült Államokban 1986-ban Houstonban mutat­kozott be először Variam sze­repében. Cecilia Bartolival pe­dig együtt debütáltak A sevillai borbélyban. Rendszeresen visszahívták Houstonba, mint ahogyan később Portlandbe és Baltimore-ba is. Húsz évig jártunk Amerikába, Antwer­penbe, Gentbe, valamint Genfbe, Bordeaux-ba és Pá­rizsba. Az antwerpeni közön­ség annyira megszerette Jós­kát, hogy minden színpadra lépését nyílt színi taps fogad­ta. Portlandben az üzletekben is gyakran megszólították, a város teli volt a plakátjaival. A New York-i Metropolitan Ope­rában úgy énekelt próbát, hogy szövetkeztem amerikai ügynökével, Matthew Laufer­rel. Bennem talán több volt a becsvágy, úgy éreztem, Jóska sokkal többre hivatott. Amikor először jártunk New Yorkban, és Matthew körbevitt bennün­ket a városban, a Metropolitan előtt azt mondtam Jóskának: „Fogsz te még itt énekelni!" „Én ugyan nem jövök ide!" ­felelte. Összenéztünk Matt­hew-val, aki rám kacsintott, és megbeszéltük, hogy titokban megszervezzük a próbaének­lést, ami előfeltétele a Metbe szóló szerződésnek. Az egyik portiandi vendégszereplésről hazafele jövet kértem Jóskát, hogy töltsünk el néhány napot New Yorkban. Gyanútlanul beleegyezett. Matthew-val ott már kész tények elé állítottuk: meghallgatásra várják a Met­ropolitanben. Dührohamot kapott, rögtön tudta, hogy én is benne vagyok a szervez­kedésben. Kértem, hogy az esélytelenek nyugalmával menjen, nincs mit veszítenie, senki sem tudja meg, ha netán nem sikerülne. „Vagy te olyan vagány, hogy bevállald! Ha Magyarországon megjelensz, ki sem kell nyitnod a szád, már vastaps van. Próbáld meg ott is, ahol nem ismernek!" - így cukkoltam. Ez hatott is, si­került beletennem a bogarat a fülébe, és mégiscsak elment Matthew-val. Vigyorgó arccal jött haza, mert fantasztikusan sikerült a meghallgatás. Né­hány hónap múlva valóban meg is kapta a felkérést a Fi­garo házasságára. Két héttel később a Kisvárosi Lady Mac­bethre, majd újabb néhány hét múlva Dulcamara szere­pére is meghívták. így 1994 őszén négy hónapra utaztunk ki New Yorkba. Később, ami­kor Strauss Arabellájára hívta vissza a Met, épp Houstonban voltunk. Rögtön nemet mon­dott, mert érvényes szerző­dése volt Belgiumba ugyan­arra az időszakra, és nem akarta felrúgni a korábban megkötött megállapodást. Matthew a haját tépte, azt mondta: „A Metropolitan még­iscsak a Metropolitan!" Jóskát ez nem érdekelte, azt mondta: sohasem bontott fel még szer­ződést, és ezután sem fog, még a Metropolitan kedvéért sem. Sok minden elment így mel­lette, mert amihez nem volt igazán kedve, azt nem csinálta meg még nagy pénzért sem. A szakmai döntéseibe én soha­sem szóltam bele. Úgy érez­tem, az én feladatom az, hogy a munkájához elengedheteüen nyugodt családi hátteret biz­tosítsam. A siker fokmérője - Minden bemutatóján és a próbák többségén is ott ültem, ezek gyakran nagyobb él­ményt jelentettek, mint az előadások. A premierjein job­ban izgultam, mint a szigor­lataimon. Jóska szerencsére soha, sehol nem vallott szé­gyent. Számára egyetlen fok­mérője volt a sikernek: visz­szahívják-e. Mindig visszahív­ták. Nem voltak sztárallűrjei, a színházban a jegyszedő né­nikkel és a műszakkal éppúgy elbeszélgetett, mint a kollé­gáival vagy az igazgatókkal. A sztár szótól kiütést kapott, amikor látta, hogy mostaná­ban kiket nevez sztárnak a média. Imádott piacra járni, villamossal utazni, az embe­rekkel bárhol szóba elegyedni. Sokszor órákig tartott vele vé­gigsétálni a Kárász utcán, any­nyian megállították. Űrt hagyott maga után - Halála előtt ellátott min­denféle gyakorlati tanáccsal is, mert huszonnégy éven át mindent ő intézett helyettem, még a bankkártyát sem tud­tam kezelni. Nagyon féltett, hogy mi lesz velem nélküle. Iszonyatos űrt hagyott maga után, sohasem fogom tudni kiheverni az elvesztését, fél ember vagyok nélküle. A te­metésén alig tudtam tartani magam, amikor hangfelvétel­ről megszólalt Sarastro áriája. Olyan jó emberrel, mint Jóska, sohasem találkoztam. Neki mindenre és mindenkire volt gondja. Az én gyermekeimet ugyanúgy szerette és támo­gatta, mint az övéit. A segí­tőkészsége legendás volt, má­soknak is rengeteg dolgot el­intézett, megszámlálhatatla­nul sok jótékonysági koncer­ten énekelt. Elmondhatatla­nul hiányzik, sokszor úgy ér­zem, ma is itt van mellettem. LEJEGYEZTE: HOLLÓSI ZSOLT Síremlékavató, koncert, DVD és kiállítás Gregor József 67. születésnapján, augusztus 8-án, szerdán 17 órakor avatják fel a Belvárosi temetőben a Kossuth-díjas basszista síremlékét, amit özvegye állíttatott. A sírnál a művész barátai - Nagy Ágnes, Csernay László és Markovics Zsolt - mondanak verset, Illetve megemlékező be­szédet. Este fél 9-től emlékkoncertet rendeznek a szegedi városháza Muzsikáló Udvarán, ahol Gre­gor József minden nyáron barátaival hangver­senyt adott. Az est házigazdája Vajda Júlia operaénekes, fellép: Cseh Antal, Cselóczki Ta­más, Keszei Bori, Rálik Szilvia, Szegedi Csaba, Szonda Éva és Szvétek László operaénekes, Fekete Gizi színművész. Zongorán kísér: Harazdy Miklós.- A Szegedért Alapítvány kiadásában el­készült az a kereskedelmi forgalomban nem kapható exkluzív DVD is, amit itt mutatnak be. A torony alatt fotókiállítást is rendeznek Veréb Simon Gregor Józsefről készült színházi fel­vételeiből. Gregorné dr. Takács Mária és Gregor József2005 májusában szegedi otthonukban FOTÓ: HOLLÓSI ZSOLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom