Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-01 / 178. szám

SZERDA, 2007. AUGUSZTUS 1. • MEGYEI TÜKÖR* 7 A szegedi Bánki Horváth Béla 87 évesen átúszta a Balatont. Ezzel a teljesítményével ő a legidősebb ember, aki úszva tette meg a Révfülöp és Balatonboglár közötti távot. A többszörös világbajnok szenior úszó a szlovéniai Európa-bajnokságra készül. KURÁZSI Béla bácsi úgy gondolja, jövőre nem indul a Balaton-átúszó verse­nyen, mert ő nem szereti a hűvös vizet. Most, szerencséjére, 25-26 fokos volt a tó vize. Ha viszont 2008-ban egy 88 éves ember arra vállalkozna, hogy átússza a Balatont, akkor a szegedi szenior úszó biztos benne, hogy 89 éves korában ismét indul a megméretteté­sen, hogy visszaszerezze a „legidősebb Balaton-átúszó" címet. Minden idők legidősebb Ba­laton-átúszója a szegedi Bán­ki Horváth Béla. Nyolcvan­hét évesen még senki sem úszta át korábban hazánk legnagyobb tavát. Béla bácsi minden nehézség nélkül tel­jesítette a Révfülöp Balaton­boglár közötti 5,2 kilométe­res távot. A hétszeres szenior úszóvilágbajnok 2 óra 50 perc alatt ért egyik partról a másikra - megelőzve több ezer fiatalt. - A 7205 fős mezőny kö­zepén értem a célba. Külö­nösebben nem fáradtan el, csak unalmasnak éreztem a tempózást. Egy középkorú úrral úszás közben elkezd­tünk beszélgetni, de aztán ő belehúzott és megelőzött ­mesélte a vegyes váltóban világcsúcstartó úszó, aki a mentőhajókra egyszer sem kapaszkodott fel, vagyis nem állt meg pihenni. Vé­gig háton úszott, mert ezt az úszásnemet kedvelte meg fiatal korában, amikor még ifjúsági országos bajno­ki címmel is büszkélkedhe­tett. Az idén „Szeged Spor­tolója" címmel kitüntetett idős úr három hétig készült a nagy megmérettetésre. Megduplázva napi edzés adagját, reggelente két kilo­métert tempózott az újsze­gedi sportuszodában. - Akár az öbölátúszáson is indulhattam volna, amit idén egy időpontban tartot­tak a Balaton-átúszással. Az utóbbi versenyt nagyobb ki­hívásnak tartottam, mert hosszabb a táv - mondta a 2004-ben a Magyar Köztár­saság Érdemrend Lovagke­resztjével kitüntetett vete­rán sportoló, akit az moti­vált egyedül, hogy ő legyen a legidősebb Balaton-át­úszó. No, meg a kihívások mindig is vonzották. Nem véletlenül - Knézy Jenő te­levíziós riporter javaslatára -12 évvel ezelőtt felvették a Megszállottak Klubjába, amely ötvenöt tagot szám­lál. - Már a négyéves grúziai hadifogságom idején bizonyí­tottam, hogy mennyire szere­tem a vizet, és az úszást. At­tól sem rettentem vissza, hogy egy híd építésénél bele­vessem magam a sebes folyó­ba, hogy a túlpartra juttassak egy kötelet. Mintha most tör­tént volna, úgy emlékszem: a tábor parancsnoka felemelte a kezemet és kikiáltott baj­noknak - mesélte a már több mint egy tucat műtéten át­esett 87 éves férfi, aki sportos életmódjának köszönheti, hogy minden egészségügyi problémát leküzdött. De megjegyezte: a sportolást sem lehet túlzásba vinni. Csak annyit szabad teljesíte­ni, amennyi jólesik. CS. G. L. Évente húsz dél-alföldi beteg kapna esélyt a gyógyulásra Ossejtkezelés Szegeden Akár már a jövő évtől őssejtitültetéssel gyógyíthatják a vérképző szervi be­tegségben szenvedőket az egyik szegedi klinikán. A szaktudás és az átépítési tervek már adottak, a kivitelezéshez azonban még hiányzik húszmillió forint. Hazánkban csak néhány betegség kezelésére alkalmazzák ezt a terápiát, ezért kell külföldre utaznia a lapunkban többször bemutatott Péntek Norbinak, vagy Varga Ádámnak. A nyolcvanhét éves Bánki Horváth Béla egyszer sem állt meg Minden idők legidősebb Balaton-átúszója Körülbelül fél-egy éven belül őssejtátül­tetés indulhat a szegedi II. belgyógyásza­ti klinika és kardiológiai központban. A megfelelő szakmai felkészültség már rendelkezésre áll a legkorszerűbb terápi­ák egyikének megkezdéséhez. A klinika épületének szükséges átalakításához a tervek elkészültek és a kivitelezőt is könnyen meg lehetne találni. Am - az őssejtterápiás részleg létrehozását kez­deményező Borbényi Zita hematológus professzortól megtudtuk - a dél-alföldi régióban úttörő vállalkozás helyszíné­nek kialakításához hiányzik legalább húszmillió forint. Valójában csupán ennyin múlik, hogy hamarosan több, eddig nehezen kezelhető, gyógyíthatat­lannak tartott beteget elindítsanak a gyógyulás útján. Csakis a nemzetközi szakmai proto­kollnak megfelelő, biztonságos óssejtte­rápiát alkalmaznának, semmiféle kísér­leti eljárásba nem fognak - hangsúlyoz­ta a professzor. Ez azt jelenti: csak a vér­KELETEN MÁS AZ EUÁRÁS képző szervek betegségeit, jellemzően a nyiroksejtes daganatban szenvedőket kezelnék a korszerű eljárással. 99 A dél-alföldi régióban úttörő vállalkozás helyszínének kialakításához hiányzik legalább húszmillió forint. Borbényi Zita A terápia európai elterjedtségét az mu­tatja, hogy évente nagyjából húszezer óssejtbeültetést végeznek el az öreg kon­tinensen. Hazánkban jelenleg két fővá­rosi centrumban, valamint Debrecen­ben és Pécsett kezelnek fel­nőtt betegeket ezzel az eljá­rással. Gyermekekben ős­sejtátültetésre Budapesten kívül Miskolcon van még lehetőség. A vidéki egyete­mi centrumok közül egye­dül Szegeden nem áll még rendelkezésre ez a terápia, így a régióban vérképző­szervi betegség miatt kezelt betegeknek eddig Buda­pestre vagy Pécsre kellett utazniuk. Borbényi Zita becslése szerint évente nagyjából húsz, elsősorban a régióban élő beteg kezelésére nyílhat lehetőség Szegeden, ha az Őssejt Terápiás Részleg lét­rejön. A beavatkozást éven­te előre meghatározott számban fizeti az OEfi így a betegek számára az eljárás jelenleg ingyenes. Van lehe­tőség arra is, hogy külföldi betegeken, korlátozott számban - ha a hazai váró­lista lehetővé teszi - költ­ségtérítéssel elvégezzék a kezelést. T.R. Varga Ádám kínai kezelésére sokan gyűj­töttek Fotó: Schmidt Andrea A nemzetközi őssejtterápiás szakmai protokollba nem fér bele a szigorú klinikai vizsgálatokkal kevéssé alátá­masztott kínai vagy orosz eljárások alkalmazása, ezért egyelőre nálunk is csak kevés betegségnél vállalják fel az efféle kezelést. Ezért továbbra is külföldre kell utaz­nia őssejtkezelésre például azoknak a gyerekeknek is, akik sorsával többször foglalkoztunk lapunkban. A ke­zelések többmilliós költségét - lapunk segítségével ­magánszemélyek, alapítványok és cégek adakozásából fedezték a szülők. így kaphat őssejtterápiát Moszkvá­ban a balesetben lebénult Péntek Norbi, vagy Kínában a születése közben agykárosodást szenvedett Varga Ádám. Bánlti Horváth Béla minden napját úszással kezdi BEJÁRTA A VILÁGOT Bánki Horvát Béla a sport­nak köszönhetően bejárta világot. A szenior úszó vi­lág- és Európa-bajnoksá­gok kapcsán kétszer járt Uj-Zélandon, Ausztráliá­ban, Hawaiion és Ameri­kában. Ezenkívül megfor­dult Kanadában. Marok­kóban ós Szingapúrban, valamint Európa vala­mennyi országában. A versenyekre saját pénzén utazik, illetve szponzoro­kat gyűjt a költségek fede­zésére. A 87 éves Béla bá­csi jelenleg a szlovéniai, kranji Eb-re készül. Mel­lesleg huszonegyszeres kontinensbajnok és húsz­szoros Európa-csúcstartó 50. 100 és 200 méteres hátúszásban. Fotó: Segesvári Csaba A vásárhelyi Hód-Mezőgazdánál nem marad szemestakarmánynak való Az aszály tönkreteszi az idei kukoricatermést várható. - Alacsonyak a hozamok, ráadásul nő alternatív energia célú kukorica fel­használás - a csillagászati takarmány­árakat „bőrbe varrva" nem lehet ki­gazdálkodni. Nagyapáink régi mondá­sát, miszerint a szemes terményt bőr­be varrva, vagyis az ezzel etetett álla­tot a leggazdaságosabb a piacra vinni, átírta az aszály - folytatta vezérigazga­tó-helyettes. A jelenlegi tendenciák, a 45-50 ezer forintot súroló, határidős, tőzsdei ku­korica és egyéb szemes árak mellett nehéz bizakodni. Az állatok takarmá­nyozási önköltsége az előző évhez ké­pest megduplázódhat. A vásárhelyi cégnél a hiányzó kukoricamennyisé­get a folyamatosan meghirdetett inter­venciós tételekből vásárolják, amely ­Hatala „Mihály szerint - messze nem képes pótolni az országosan kieső mennyiségeket. K. T. SZENTESEN CSAK OTT MARADT MEG. AHOL SIKERÜLT ÖNTÖZNI A szentesi Árpád-Agrár Zrt. 1400 hektáron vetett kukoricát. Kovács György növényter­mesztési igazgatótól megtudtuk, hogy eb­ből csak ott van kukorica - 800 hektáron -, ahol megoldották az öntözést. A többi terü­leten nincs cső a növényeken. Az igazgató elmondta, hogy térségükben jelentés eső utoljára május 9-én esett, s két héten ke­resztül tombolt a kánikula. A számítások szerint az idén negyven százalékkal keve­sebb kukoricát ad a szentesi termőföld, mint tavaly. A Hód-Mezőgazda Zrt.-nél az idén vá­sárolni is kell a kukoricát, mert a térséget sújtó aszály miatt alig terem a szemestakarmányból. A 300 hektárnyi silókukoricának szánt területen pedig kényszersilózást végeztek, hogy ment­sék a menthetőt. Csak a mélyebb, ned­vesebb részeken maradt meg a növény, máshol kiszáradt. A szentesi Arpád-Ag­rár Zrt. 1400 hektáron vetett kuko­ricát, de csak 800 hektáron maradt meg a növény, ott, ahol öntöztek. Július közepétől, az úgynevezett „sújtó­aszálytól" a partosabb táblarészeken a kukorica megszáradt a megyében. A fo­lyók mentén, a mélyebb fekvésű terüle­teken, a talajvízből kapott életmentő vízmennyiség még tartja a lelket a növé­nyekben. - Július 22-étől mintegy 300 hektár si­lókukoricának szánt területünkön ér­tékmentő betakarítást végeztünk. Az etethető kukorica minőségmegtartásá­nak érdekében a 4500 tonna csőkezde­ményt és a részben tejes kukoricát tar­talmazó, száraz levelű szecskamasszá­hoz 500 tonna ókukorica-darát kever­tünk. Ezzel megdupláztuk a leendő vég­termék önköltségét - tudtuk meg Hata­la Mihálytól, a vásárhelyi Hód-Mezőgaz­da Zrt. termelési vezérigazgató-helyette­sétől. A kényszersilózott terület hozama alig haladta meg a hektáronkénti 15 tonnát. A további területek betakarítását, továb­bi kényszersilózást valószínűleg a jövő héten kénytelenek folytatni. A cégnél összesen 1250 hektáron vetettek kuko­ricát. A kukorica levele elszáradt, a kis méretű csöveken pedig alig van szem Fotó: Tésik Attila Silókukorica esetében a szárazanyag­ban számított termés a harminc száza­lékát sem éri el az előző évek átlagának. Saját felhasználású szemes kukoricájuk gyakorlatilag nem marad, kénytelenek az egészet lesilózni. Azokon a területe­ken, amelyeken a partnereiknek ter­mesztenek szemes kukoricát, a termés­becslések alapján elmondható, hogy a rövidebb tenyészidejű fajták esetében a korábbi évek hektáronkénti 6,5-7,5 ton­nájával szemben 2,5-3,5 tonnás hozam

Next

/
Oldalképek
Tartalom