Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-28 / 200. szám

KEDD, 2007. AUGUSZTUS 28. • MEGYEI TŰKOR* 7 Majdnem az életébe került egy orrműtét Mucsi Mihálynak. A vásárhelyi férfi orrsö­vényferdülését szerette volna megoperál­tatni. Szemben lakik az Erzsébet-kórház­zal, előbb oda ment, de az orvos azt mond­ta neki, nem érdemes megoperálni, mert jobb nem lesz. Ezután ment át a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórházba. - Az orrsövényműtétre azért lett volna szükség, mert igen veszélyes alvászavarral küzdök. Miután elalszom, a nyelvem azon­nal hátracsúszik, s elzárja a garatot. Estén­ként többször arra ébredek, hogy fuldoklom. Az orrsövényferdülésem megszüntetése könnyített volna ezen a súlyos problémán ­mondta Mucsi Mihály. A műtét időpontját február 13-ára tűzték ki. Egy influenzajárvány miatt az erre a napra tervezett öt operációt áttették február 14-ére. Mucsi Mihály volt az első páciens. Még a be­avatkozás előtt elvitte Makóra azokat a ko­rábbi orvosi papírjait, amelyek szerint őt nem lehet altatni - épp a hátracsúszó nyelve miatt. - Már azt is nagyon furcsálltam, hogy egy használaton kívüli műtőbe tolnak be, sem a műtősön, sem az altató- és sem a műtétet végző orvoson nem volt steril öltözet, s maga a helyiség is igen rossz állapotban volt. Utá­na csak arra emlékszem, hogy tetőtől talpig véresen felébredek az intenzív osztályon - ál­lította a férfi. Mivel betegsége miatt altatás után azonnal hátracsúszott a nyelve, nem kapott elég oxi­gént. Az orvos tubust próbált meg a garatba tolni, hogy a beteg levegőhöz jusson, de nem járt sikerrel, mert a beszűkült résbe nem fért be a műszer. A tubus több helyen is felsértet­te a garatot, így a betegnek ömlött a vér a szá­jából. Vérrel telt meg a tüdő is. A fulladás és a halál elkerülésére más lehetőség nem ma­radt, mint a gégemetszés. Mucsi Mihálynak továbbra is orrsövényferdülése van - a műtét óta viszont a gégéje is fáj, - Az orrsövényferdülésem mind a mai na- és alig tud nyelni Fotó: Tésik Attila pig megvan. A gégém azóta is fáj. Inni csak óvatos kortyokban, enni csak kis falatokban tudok, mert könnyen a légcsőbe kerülhet a folyadék vagy az ennivaló. Éjszakánként pe­dig ugyanúgy fuldoklom, mint eddig - foly­tatta Mucsi Mihály. A vásárhelyi férfi a hibás beavatkozás mi­att hárommillió forintra perli a kórházat. Elmondása szerint azóta sikerült is meg­egyezni az egészségügyi intézménnyel: a kórház fizetne, és finanszíroznák a gé­ge-helyreállító műtétet is. A gondot most az intézmény felelősségbiztosítója jelenti, amely megtagadta a kártérítés kifizetését. Mégpedig a szakértői véleményre hivatkoz­va, eszerint ugyanis a kórház nem követett el hibát. K.T. NINCS ÉRDEMI VÁLASZ £ Az ügyben megkerestük a makói kórház főigazgatóját, dr. Baráth Lajost, aki kérdéseinkre válaszként egy sajtóközleményt küldött: „2007 februárjában egy betegnél, tervezett műtétjét megelőző altatás során a műtéti kockázat sorába tartozó szövődmény következett be, melyet az ellátó orvosok sikeresen elhárítot­tak. A beteg, illetve jogi képviselője kártérítési igényt jelentett be, azt vélelmezve az általuk felkért orvos szakértő véleményére hivatkozva, hogy a kórház orvosai az ellátás során nem a kellő gondossággal, il­letve nem a szakmai szabályok betartásával jártak el. A kórház a vonatkozó jogszabályi előírások és a biztosítási szerződés rendelkezéseinek megfelelően jelezte a kárigényt a felelősségbiztosítónak. A fele­lősség kérdésében való állásfoglalás érdekében a biztosító igazságügyi orvos szakértői véleményt szer­zett be, mely a dokumentációk alapján azt a megállapítást tette, hogy az ellátó orvosok a szövődmény kialakulásának elkerülése, valamint az elhárítás során az orvosszakmai szabályok betartásával, a kellő gondosság kifejtésével jártak el, melynek következtében a kártérítési igény nem megalapozott. A kórház a fentieken túlmenően érdemi nyilatkozatot az ügy lezárását megelőzően - többek között az orvosi titok­tartásra vonatkozó előírások, illetve a beteg jogainak tiszteletben tartása miatt - nem kíván tenni." Nemzetközi konferencia a Bibliáról és a Koránról Szegeden Nincs politikai béke vallási béke nélkül" Titokban maradhat a megbízó, ha vezetőt keresnek Szakemberkeresők A makói kórház talán fizetne a vásárhelyi betegnek, a biztosító nem Mucsi Mihály majdnem megfulladt a műtőasztalon Nem a világvallások összecsapásáról szól majd a 21. század - állítják a hazánkban először Sze­geden megrendezett Biblia- és Korán-konferencia résztvevői, akik a vallások békés egymás mellett élését szorgalmazzák. - A keresztény-muszlim párbeszédre XVI. Bene­dek pápa nagy botrányt kavart regensburgi beszéde irányította rá a figyelmet - indokolja a 19. biblikus konferencia titkára, Benyik György, miért rendez­tek Magyarországon először nemzetközi eszmecse­rét a két szent könyvről, a Bibliáról és a Koránról. A Szegedi Hittudományi Főiskola épületében (Dóm tér 6.) megrendezett kétnapos, ma záruló konferen­cia egyik fő mondanivalója: fontos a párbeszéd foly­tatása. - Nincs politikai béke vallási béke nélkül. A szélsőségeseknek sem katonák, sem biztonsági szakemberek nem tudják megmagyarázni, hogy a békés egymás mellett élés a megoldás - ez a vallási vezetők feladata - fogalmaz Benyik György, aki sze­rint a vallási összecsapások nem a vallási tanok mi­att törnek ki, hanem a hatalomra törekvő emberek manipulációja következtében. Benyik György, a szegedi hittudományi főiskola professzora, Markovics Zsolt főrabbi, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és El-din Ef. Baskeric belgrádi imám Fotó: Fiánk Yvette A konferencia a szegedi új zsinagógában zárul, a három ábrahámi vallás közös találkozójával. Mar­kovics Zsolt, a szegedi a zsidó közösség főrabbija nyáron Svájcban már részt vett egy toleranciakur­zuson, ennek sugallatára hívta meg a rendezvényre a legfőbb hazai muszlim vezetőket is. Abdul-Fattah Munif, a magyarországi muzulmán közösség képviseletében tegnap hangsúlyozta: nin­csenek köztük tabutémák, megbeszélik a vitás kérdé­seket. Keresik a közös pontokat is: - Mindannyian hi­szünk abban, hogy Ábrahám istene egy isten. Szá­munkra is fontos például a keresztényihez hasonló muszlim tízparancsolat tisztelete. A Korán pedig ren­geteg említést tesz Jézusról és a zsidókról is - mondta. Szerinte tévedés, hogy a 21. század a világvallá­sok összecsapását hozza. Az iszlám rugalmas, akár szekularizált államban is megtalálja a helyét, Euró­pában a muszlim kisebbség betagolódik a többségi társadalomba. Hazánkban pedig egyáltalán nem jellemző az iszlamofóbia vagy a vallásgyakorlás korlátozása. - Egy a földünk, együtt kell gondolkod­nunk - üzeni Abdul-Fattah Munif. R. T. G. A fejvadászok inkognitóban dolgoznak. Nem adják ki meg­bízójuk nevét és a kiszemelt munkaerőt is a legnagyobb ti­tokban keresik fel. Jobb szak­mai feltételeket, magasabb fi­zetést ajánlanak - a legtöbb esetben így sikerül elcsábítani­uk munkahelyéről a rivális cég­hez a keresett szakembert. Kiszemelik az állásban lévő sike­res szakembert, és egy jobb aján­lattal elcsábítják a rivális céghez - legtöbbünknek ennyi jut eszé­be a fejvadász munkájáról, amely valójában sokkal összetettebb. Meggyőzés és csábítás Tanácsadói tevékenységet és ku­tatómunkát is végzünk. Ez a szakma sok kreativitást igényel ­mondja ifj. Goldea Tamás, aki a Pécsi Tudományegyetemen vég­zett HR szervező szakon, majd Magyarország egyik legnagyobb informatikai cégénél dolgozott kiemelt ügyfél menedzserként, jelenleg pedig egy IT/Pénzügy te­rületre specializálódott fejvadász cég ügyvezetője és vezető tanács­adója. - Vannak olyan fejvadász cégek, amelyek önéletrajzokkal kereskednek, mások pszicholó­giai teszteket alkalmaznak, megint mások pedig a szakmai kompetenciáik révén szakszerű szakmai előszűrésre helyezik a hangsúlyt, és így vadásszák le az adott állásra a legmegfelelőbb szakembereket. Ügyesnek kell lenni, hogy a jelölt ne tegye le rögtön a telefont, és egyrészt kí­váncsivá tudjuk tenni, másrészt meg tudjuk győzni egy esetleges munkahelyváltás előnyeiről­magyarázza a fejvadász, aki pénzintézeti és informatikai te­rületen keres szakembereket, speciális tudást igénylő felada­tokra. Titkos akció Vida fános pályakezdőként egy munkaerő-kölcsönző cégnél he­lyezkedett el. Az ott töltött évek alatt derült ki számára, hogy Sze­geden is szükség van az akkor még újnak számító szolgáltatás­ra, ezért 2000-ben elsők között alapított a városban fejvadász cé­get. - Általában misztifikálják ezt a szakmát, hiszen sokan nem tud­ják pontosan, miről szól a mun­kánk. Egyrészt a cégeket, más­részt pedig a munkavállalókat célozzuk meg. Ha például egy cég közép-, vagy felsővezetőt keres, de nem talál szabad szakembert a munkaerőpiacon, vagy nem akarja a nyilvánosság tudtára ad­ni az üres pozíciót azzal, hogy hirdetést ad fel egy napilapban, hozzánk fordul. Mi megállapít­juk, hogy milyen a kínálat és megkeressük a pozíció betöltésé­re legalkalmasabb személyt ­magyarázza. A fejvadászok az el­ső megkereséskor titokban tart­ják a megbízó cég kilétét. Csak akkor fedik fel, ha a pályázót ér­dekli az új munka és a cég is megfelelőnek tartja a jelentke­zőt. Garanciát is vállalnak - Szakmai segítséget nyújtunk az új munkatárs kiválasztásához - mondja Gubucz Ágnes pszi­chológus, aki együtt dolgozik a fejvadásszal. Különböző tesztek­kel ő méri fel a jelentkezők ráter­mettségét. Szervezeti méréseket, értékeléseket készít, vagyis az emberről szóló információkat gyűjti össze. így választhatják ki a legalkalmasabb jelöltet az üres pozícióra. Az új munkaerőre ga­ranciát is vállalnak, amely 3-6 hónap, felső vezetőknél egy év. Fizetségüket pedig a keresett szakember munkájának „értéke" határozza meg, amely legtöbb­ször a munkavállaló éves bruttó jövedelmének 13-20 százaléka. Ezt a pénzt - szakmai nyelven si­kerdíjat - csak akkor kapják meg, ha a munkavállaló aláírta a szerződést és hatékony munka­erőnek bizonyult. BOBKÓANNA A vásárhelyi Mucsi Mihályon gégemet­szést kellett végrehajtani a makói kór­házban, mert hátracsúszó nyelve miatt majdnem megfulladt a műtőasztalon. A férfit eredetileg orrsövényferdüléssel mű­tötték volna. Egy helyreállító operációt és hárommillió forint kártérítést szeret­ne. A kórházzal sikerült megállapodnia, de az intézmény felelősségbiztosítója nem kíván fizetni, mert a szakértő azt ál­lapította meg, a kórházban nem hibáz­tak. CÉLKERESZTBEN Hogy pontosan mely területen keresnek szak­embereket a szegedi fejva­dászok, azt a megbízó hatá­rozza meg. Leg­többször keres­kedelmi, logisz­tikai, és gazda­sági vezetőkre, mérnökökre egy­aránt vadásznak. Megtudtuk, a szakmai képzett­ség mellett a nyelvtudás és a személyiség is fontos egy-egy pozíció betölté­sénél. Szegeden Vida János az elsők között alapí­tott fejvadászcéget Fotó: Segesvári Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom