Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-25 / 198. szám

WWW.REOK.HU Jtprá O-y- BLAKE °H<ONDOR augusztus 17. - október 20. SZEGEDEN A VILÁGHÍRŰ FESTŐZSENlI SZÉPSÉG és FÁJDALOM Szombat, 2007. augusztus 25. SZIESZTA 11 nyomában Európa talán egyik leghíresebb történelmi családja a magyar Es­terházy. Bécsben egy egész utca és a benne álló palota ma is őrzi az emléküket, Burgenlandban váruk, kastélyuk is látható. A leghí­resebb azonban mégiscsak a magyarországi fertődi kastély, a „kis magyar Versailles". A család és birtokainak sorsa jól jellemzi a két ország eltérő történelmét. A magyar és az osztrák birtokok csupán egyórányi autóútra fekszenek egymástól, köztük már csak egy „légies" határ létezik az év végéig. Aztán az sem. Régen kétfelé szakadt Európa egyik legismertebb történelmi családja, az Esterházy. A herce­gi ág a szomszédos Ausztriá­ban, míg a grófi Magyarorszá­gon él. Azaz, az utolsó herceg már meghalt. Melinda, az egy­kori operaházi ünnepelt prí­mabalerinából lett hercegné pedig visszavonultan él. A grófi ág két ismert személyiséget is adott, Mártont focistaként, Pé­tert pedig szépíróként ismeri szintén egész Európa. Az Esterházy család a 13. szá­zadban tűnt fel a magyar törté­nelem színpadán, de csak a 17. századtól kezdve vált meghatá­rozó jelentőségűvé, miután Pált 1687-ben hercegi ranggal tüntette ki I. Lipót császár a tö­rök háborúban szerzett érde­meiért, illetve azért, mert a ma­gyar országgyűlésben eredmé­nyesen lépett fel a Habsburgok érdekében. A hercegi címet 1712-től már miden elsőszülött fiú örökölhette, majd II. József ezt a lehetőséget a fraknói ág egészére is kiterjesztette. Az Es­terházyakat mindenkor a Habsburg-hűség jellemezte. Esterházy Pál Antal például csak addig volt a király szemé­lye körüli miniszter az 1848-as Batthyány-kormányban, míg a magyar parlament a császár el­len nem fordult. Fertődöt, az egykori kis va­dászházat Miklós építtette át kastéllyá az 1720-as években, mégpedig a nagy példakép, XIV Lajos versailles-i kastélyának Sorsok Az Esterházy család tagjai nemcsak vitéz katonaként és neves diplomataként ismertek Európában, de műgyűjtőként is. Fraknói várukban fegyver­és kincsgyűjteményük egy ré­sze is megtekinthető. A család híres könyvtárát Bécsben őr­zik. Az Esterházy család 1906-ban, pénzszűkében festményei egy részét eladta a magyar államnak, ez az alapja ma is a Szépművészeti Múze­um gyűjteményének. Ester­házy Pál herceg 1945-ben visszatért akkor 221 ezer holdnyi magyarországi birto­kaira, azt azonban nem sokkal később államosították, a her­ceget pedig 15 év börtönre ítélték 1949-ben az állam­rend megdöntésére irányuló szervezkedés és más bűncse­lekmények miatt. A herceg az 56-os forradalom idején sza­badult, s Ausztriában telepe­dett le, majd Svájcban élt, és 1989-ben Zürichben halt meg. mintájára. A 350 hektárnyi park szélén álló, angolkerttel körül­vett, bábszínházzal, opera- és muzsikaházzal rendelkező rezi­denciának olyannyira nagy si­kere volt, hogy egyik fényes bált a másik után adták benne. Igaz, a herceghez nem lehetett csak úgy beállítani, meghívólevél nélkül senkit sem fogadott. S aki az asztalához ült, azt előbb alaposan kioktatták az etikett szabályaira. Arra például, hogy a csontokat nem illik az asztal alá dobni, illetve nem szabad leittasodni sem. S ha a herceg befejezte az étkezést, s felállt, akkor mindenkinek azonnal tá­voznia kellett, ha jóllakott, ha nem. Egy alkalommal még ma­ga az uralkodó, Mária Terézia is meglátogatta a fényűzése miatt csak „Fényes" Miklósnak neve­zett herceget, aki azzal hívta meg a császárnőt, hogy nincs olyan leheteden kívánság, amit ne teljesítene érte. Az uralkodó­nő csupán annyit kívánt, hogy az utat Bécsből Fertődig szánon tehesse meg. A herceg nem kés­lekedett, a nyár közepén hiány­zó hó helyett sóval szóratta vé­gig az utat. A gyönyörű, fényűzően be­rendezett rokokó kastélyt, melyben évtizedekig élt udvari zenészként és zeneszerzőként Joseph Haydn, 1945-ben az oroszok szállták meg. Amit a menekülő Esterházy család nem tudott magával vinni, azt még az oroszok érkezte előtt el­vitték a környéken élők, s ezek a holmik sosem kerültek elő. Az oroszok aztán nem becsülték sem a megmaradt bútorokat, sem a selyemtapétát. A szovje­teket egy tsz-központ és gépál­lomás követte. Az 1945 után ál­lamosított kastély bejárati frontját és belsejének nagy ré­szét mára szépen felújították, ám korabeli berendezési tár­gyai közül semmi sem került elő. Ami ma ott látható, azt vagy újjáépítették, vagy más kastélyokból vitték oda. Alig egyórányi autóútra, a fe­lettébb „légies" határ mellett, Kismartonban áll a fertődi kas­tély ellentéte. A Kanizsaiak le­romlott várából épített, ma is zárt udvarú, erődszerű kastély­ban minden berendezési tárgy eredeti állapotában maradt fenn. Mondják, hogy az 1938-as Anschluss idején ugyan német őrség állt a bejáratnál, de sem­mit sem vittek el onnét. Az 1945-ben Ausztriát is elfoglaló, majd ott tíz évre berendezkedő szovjet Vörös Hadsereg elől pe­dig a berendezési tárgyakat a kismartoniak szépen összecso­magolták, s elrejtették. KOROM ANDRÁS TENKE ANNA: GYAKRAN ENGEM IS MEGRÁZNAK A BŰNCSELEKMÉNYEK a kemény bűnözők mellett Tenke Anna ügyvéd, 27 éves, hajadon. 2003-ban vég­zett a Szegedi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Karán. Négy évig ügyvédjelölt volt, július óta önálló ügyvéd. Hobbija a klasszikus balett, és erre óvodásokat is tanít. sok idő eltelik, a szakértői vé­lemények és a felvételek már nem annyira sokkolóak. Talán más lenne a helyzet, ha köz­vetlenül a bűncselekmény el­követése után már jártam vol­na a helyszínen. A védelem taktikája - Higgadtan beszél a ször­nyűségek elkövetőiről. Még soha nem „bukott" ki? - Gyakran engem is meg­ráznak a bűncselekmények, de a munkám miatt muszáj függetleníteni magam az el­követés körülményeitől. Tu­dom, keményen hangzik, de ezen a területen ki kell zárni az érzelmeket ahhoz, hogy szak­mailag jó teljesítményt nyújt­hassak. - Mi a tapasztalata, önnek mindent őszintén elmonda­nak az ügyfelei? - Erőszakos bűncselekmé­nyekben ez soha nem derül ki. - Mit tanácsol egy nyilván­való gyilkosnak vagy más bűncselekményt elkövető vé­dencének? Például előfordult már, hogy hazugsággal vé­dekeztek? - Én inkább úgy fogalmaz­nék, hogy mindig olyan vé­dekezési taktikát próbáltunk meg kidolgozni, ami az adott körülmények között eredmé­nyes lehetett. - Édesapja is ügyvéd, ha jól tudom, önnel szemben ő csak kivételes esetben vállal el büntetőügyeket. Mit szól, hogy a lánya gyilkosok között is „forog"? - Megérti és elfogadja. Va­lószínűleg aggódik és drukkol is nekem. Viszont vele szem­ben a gyermekorvos nagyné­ném folyamatosan azt kérdez­geti, hogyan tudom védeni azokat az embereket, akik em­bert ölnek, akik másokkal ke­gyetlenkednek. Egyébként más, nem annyira rémisztő ügyekben is eljárok, csak azok nem a nyilvánosság előtt zaj­lanak. Sokféle bűncselekmény van, nem minden az erőszak­ról szól. Azt hiszem, a gaz­dasági, a vagyon elleni ügyek­ben tudom leginkább meg­mutatni, hogy mit tehet egy védő. Az úgynevezett testi sér­téses esetek többségében ke­vés mentő körülményt lehet felhozni, persze előfordul. OLÁH ZOLTÁN Az utóbbi években számos szörnyű bűncselekmény tör­tént Csongrád megyében. Egyik-másik nagy visszhangot kiváltó ügyben a gyanúsítot­tak mellett fel-felbukkant egy fiatal, csinos nő. Éles kont­raszt. Kiderült, ö az ügyvéd­jük, Tenke Anna. Elárulta, má­sok is kérdezgetik arról, ami­re mi is kíváncsiak voltunk: miért vállalja el a védelmüket. Azt mondja, szakmai hivatás­sal közelít ezekhez az ügyek­hez, egy orvos sem azt nézi, ki fekszik a műtőasztalon. „Az érzelmek nem játszhatnak szerepet Volt, aki férfi ügyvédet akart - Akkor másképpen kérde­zem: mit érez azok iránt vagy azokkal szemben, akikkel egy oldalra került? - Az érzelmek nem játsz­hatnak szerepet, megpróbá­lom függetleníteni magam. Véleményem persze van, de az nem befolyásolhat. -A súlyos bűncselekmények gyanúsítottjaival általában közvetlenül elfogásuk után kerül kapcsolatba. Gondo­lom, kétségbe vannak esve, ami érthető, mert elkapták őket, a rendörök pedig val­lomást akarnak kicsikarni belőlük. Senki másra nem számíthatnak, csak a védőre. És akkor találkoznak egy fia­tal, csinos nővel. Mit szólnak, amikor megpillantják? - Akikről most beszélünk, valóban magukba roskadva azon gondolkoznak, mi lesz velük, mit szólnak a család­tagjaik, ismerőseik. Szóval magukkal vannak elfoglalva. Általában én is csak a talál­kozás előtt néhány perccel tu­dom meg, hogy milyen ügy­ben rendeltek ki. A gyanúsí­tottaknak elmondom a jo­gaikat, tájékoztatom őket, hogy milyen lehetőségeik van­nak, végiggondolom a meg­felelő védekezési módot. Még nem fordult elő, hogy valaki a koromtól vagy a külsőmtől megriadt volna, legalábbis ezt nem közölte. Egyszer megtör­tént, hogy egy, a férje meg­ölésével megvádolt asszony egy férfi védőt akart, mert úgy gondolta, a férfi bíróval szem­ben egy nő nem tudja kel­lőképpen „megvédeni". - Még akkor is segít nekik, ha látja, hogy milyen ször­nyűséget követtek el, és az áldozat önhöz hasonló korú vagy még fiatalabb nő? Pél­dául az egyik felgyújtotta, a másik lemészárolta, a har­madik szíven szúrta áldoza­tát. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA - Nekem ez a munkám, ez a hivatásom. És ezt nem azért mondom, mert ezt kell, ezt illik erre a kérdésre válaszolni, ha­nem így is gondolom. Az orvos is arra törekszik, hogy életeket mentsen, hogy embereket gyógyítson, nem nézi, hogy ta­lán éppen egy gyilkos fekszik a műtőasztalon. Mindent meg­teszek, mindent meg kell ten­nem, hogy a közvélemény által gyakran már idő előtt elítélt, megvetett gyanúsított is meg­kapja a kellő védelmet. Nem érte fenyegetés - Ugye megérti, hogy az em­lített közvélemény szemében nagyon nehéz mentséget ta­lálni annak, aki felgyújtotta Pénzes Henriettát? Árulja már el: ebben vagy hasonló esetben meg sem fordult a fejében, hogy ne a védelmet, hanem a vádat segítse? - Nem! Tényleg nem! Eti­kailag sem tehetném meg. - És amikor meglátja a helyszínen készült fotókat, el­olvassa az orvos szakértői vé­leményeket, amik a legjobb kriminél is jobban megmu­tatják és elmondják, hogy mi és hogyan történt, akkor sem bizonytalanodik el? Félelmet sem érez? - Nem, félelmet nem érzek, a gyanúsítottak még soha nem fenyegettek meg. Amikor az említett bizonyítékokat a nyo­mozás végén elém tárják, már Ismertebb ügyek Összegyűjtöttük Tenke Anna ismert ügyeit, illetve azok gya­núsítottjait: a Pénzes Henriettát felgyújtó Muki; a barátnőjét leszúró F Roland; a sándorfalvi férjgyilkos; a József Attila sugárúti hajléktalan gyilkosa; az Ásotthalmon a fiát életveszélyesen megsebesítő apa; a szomszédjával végezni akaró magyarcsanádi férfi; a Victor Hugó utcai boltos támadója - Számos súlyos bűncselek­ményben jár(t) el ügyvédje­löltként és ügyvédként. Árul­ja el, miért vállalja el olyan gyilkosoknak a védelmét, akik például önhöz hasonló korú lányokkal végeztek nem is akármilyen módon? - Természetesen nem azért vállalom el, mert a sértettek hozzám hasonló fiatal nők, úgy gondolom, hogy ezek a bűncselekmények is hozzátar­toznak a munkámhoz, szak­mai kihívásnak tartom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom