Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-23 / 196. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 23. •KÉPES JÁRMŰBÖRZE* 21 MAGYARORSZAG OLASZORSZAG Budapest, Puskás Ferenc-stadion, 40 ezer néző. Vezette: Mejuto Gonzaléz (spanyol). Magyarország: Fülöp - Szélesi, Vaskó, Juhász, Vanczák (Csizmadia, 74.) Vass, Hajnal (Fiikor. 59.), Tőzsér (Leandro, 59.) - Gera (Buzsáky, 92.), Priskin (Feczesin, 73.), Dzsudák (Halmosi, 82.). Szövetségi kapitány: Várhidi Péter. Olaszország: Buffon - Oddo (Grosso, a szünetben), Materazzi (Barzagli, a szünetben), Cannavaro, Zambrotta - Ambrosini, Pirlo - Quagliarella, Aquilani (Palombo, 67.), Del Piero (Di Natale, a szünetben) - Tóni (Inzaghi, a szünetben). Szövetségi kapitány-. Roberto Donadoni. Gólszerzők: Juhász (61.), Gera (1 l-esből, 66.), Feczesin (77.), ill. Di Natale (49.). Olyan „színházas" volt a felvezetés. Mindenki szép csendben ült, és várta az előadást: mint a Dóm téren, a szabadtérin. Nézték a melegítő fiúkat, fotózták az olaszokat, integettek nekik. A melegítés alatt volt is mit csodálni a fehér pólóban feszítő világbajnok focistákon, hiszen a kapura lövésnél nem sokszor tévesztettek célt. Sőt Marco Materazzi egyszer akkora gólt rúgott, hogy a jobb pipából kiköltöztette a pókokat. A nézők továbbra is különösebb „futball-láz" nélkül ültek a lelátón. Jött az újabb magyar csoda: a bemutatáskor a vendég focisták nagyobb tapsot kaptak, mint a mieink. Nekik jobban örültek. Talán Gera és Fiikor kapott ugyanakkora tapsot, mint Buffon vagy Del Piero. Nem lehetett kellemes érzés ezt hallgatniuk az éppen passzolgató magyar focistáknak. De hát kérem, a nézők ennyire értékelik jelenleg a honi futballt. Az is sokat sejtető, hogy az egykor oly népes és lelkes magyar ultratábor rendesen elfogyott, jó, ha ezren lehettek az egyik kapu mögötti részen. NEPES KIS CSAPAT Egy világbajnokot különös figyelem övez. Még barátságos mecscsen is. Olaszországban egy valamit magára adó lapnak kutya kötelessége elkísérni a nemzeti együttest még egy tétnélküli öszszecsapasra is. Lehettek vagy ötvenen a talján tollforgatók a stadion sajtópáholyában, akik előtt természetesen laptop díszelgett, és bőszen verték is a billentyűzetet. És nem volt vége a sornak, hiszen még legalább tíz rádióállomás élőben tudósított a meccsről. Szóval, ha van minőségi foci, akkor az embereket érdekli, mi történik a kedvencek körül. Jó lenne ezt nálunk is megélni. Na végre, az első, futballra emlékeztető jelenet: a csapatok pályára vonulásakor először „robbant fel" a Puskás Ferenc-stadion. Fotós futás A magyar Himnusz alatt elő is kerültek a zászlók, végre felébredtek a nézők. A kezdés előtt akár sprintbajnokságot is lehetne rendezni, hiszen amíg a válogatott játékosok a pályára sétálnak, addig a fotósok a szögletzászló környékén elkerített részen várakoznak. Nos, abban a pillanatban, ahogy megnyílik a kapu, őrült futásba kezdenek, hogy minél jobb helyet foglaljanak el. Mókás kis jelenet. föl és bátran kezdtünk. Előbb Dzsudzsák, majd Gera ívelt középre, Cannavaróék könnyűszerrel lőtték ki a labdákat a Watfordban profiskodó Priskin elől. Jött is válasz, Pirlo szabadrúgása dolgoztatta meg Fülöpöt, majd Aquilani hátrahúzását fogta a magyar kapus. Gonzaléz nem holland bíró, mint amelyik a múlt héten, a Honvéd-Hamburg meccsen bíráskodott: Cannavarót találta fejbe a labda, de a hispán sípmester kezezést látott. A „mi Zolink", azaz Gera rúghatta a szabadrúgást, olyan Gruborovics - a Szeol egykori középpályása — szögből, de a West Brom játékosa telibe találta a sorfalat. Grubó innen betalált. De az régen volt! Dzsudzsák Balázs, kérem, hülyét csinált az olasz védelemből. Kétszer is. Előbb Hajnal került helyzetbe a beadása után, majd Priskin elől mentettek nehezen a vendégek. A 12. percben egy kipattanót labdát lőtt vissza egyből a Debrecen középpályása, Buffon nyújtózkodott, a Juve hálóőrének mázlija volt, elkerülte a bal alsó sarkot a sistergő löket. Talpon a stadion közönsége! Magyar csoda az első tizenöt percben. Jól és bátran játszottunk ebben az időszakban. Az olasz kapitány, Cannavaro sűrűn beleült a hintába. Képünkön Hajnal forgatja a védőt, Aquilani a fogát csikorgatja Fotók: MTI SZEGEDIEK NELKUL Furcsa, de a magyar labdarúgó-válogatott keretében egyetlen szegedi származású futballista sincs. Ez jó öt évvel ezelőtt nem volt meglepő, hiszen akkor esély sem volt arra, hogy esetleg valaki odakerüljön a csapat közelébe. Először jött Szabics Imre, majd Hrepka Ádám mutatkozott be a nemzeti együttesben, sőt Laczkó Zsoltnak is megvolt minden esélye, hogy bemutatkozzon a legjobbak között. Most egyikük sincs a válogatott közelében. Szabicsnak erre egyre kevesebb esélye is van, hiszen jelenleg a nem túl acélos német Augsburgban légióskodik. Hrepka a közelmúltban váltott csapatot, a holland NEC-hez igazolt, Laczkó pedig Görögországba tette át a székhelyét. Nekik talán lesz alkalmuk a közeljövőben játszani, igaz, ehhez a kezdőcsapatba kellene kerülniük, gólokat rúgniuk, és jól játszaniuk. Következett tíz perc lötyögés, birkózással, enyhe olasz fölénnyel, ami a 25. percre egyre nőtt. Ebben az időszakban nem sokat volt a magyar válogatottnál a labda, védekezésre kényszerültek Tőzsérék. Szerencsére az olaszok sem akartak igazán megszakadni, így komolyabb helyzet nélkül úsztuk meg ezt az időszakot. Gera, a forgókezelő Azért Fülöpnek kellett megmutatni, hogy nem véletlenül lett válogatott, az egy évvel ezelőtt még soha sem hallott Quagliarella 18 méterről megeresztett lövését kellett kitolnia. Jó lenne, ha egyszer elmagyaráznák már Priskinnek azt, mi is Gera Zoltán zseniális volt: 1 l-esből gól, majd gólpassz a világbajnok ellen a les, mert a csatár állandóan odafutott. Közben Gonzaléz is fújt néha érdekes dolgokat, egyszer pedig Priskint tévesen állította meg asszisztens kollégájával közösen lesen. Pedig... Tapsolt a magyar sereg, Gera a milános Ambrosinit forgatta meg, ami nagy örömet okozott a hazai publikumnak. A 38. pertben maradt ki a legnagyobb hazai lehetőség, Gera beadásából Vaskó tisztán fejelhette kapura a labdát, ő nem valamelyik sarkot, ha nem Buffon kezét választotta, majd Priskin a kutyabarát - két labradorja van - Buffont tornáztatta meg, az olasznak szerencséje volt, hiszen kiesett a kezéből, a labda pedig az alapvonalon túlra pattant. A hajrá is a miénk volt, teljesen beszorult a világbajnok, csak a lehetőségekkel nem éltünk, a 45. percben Tőzsér szabadrúgását szemmel nézte ki a sarokból Buffon. Centikkel ment mellé az AEK légiósának próbálkozása. Jó kapusnak szerencséje van. Járt a magyaroknak a taps, ha vezet a Várhidi-iegénység a félidőben, akkor az olaszok nem szólhattak volna egy szót sem. Ilyenkor a VIP-szektor is megtelik. Naná, hogy ott volt mindenki. A teljes magyar edzői garnitúra, Garamitól Supkáig bezárólag az olasz csodafiúkat fürkészték a pályán. Lipcsei Péter gyermekeivel, Gyepes Gábor párjával, Póth Dianával érkezett a találkozóra. De ott volt a vendégek között a motorversenyző Talmácsi Gábor is, akivel a gyerekek a szünetben fényképezkedtek. Nem hiába, Talma nagy sztárnak számít Magyarországon. Roberto Donadoni nem sokat teketóriázott, négyet cserélt a világbajnok szakember. De milyen jól! Di Natale első labdaérintéséből gólt szerzett. Egy belőtt labdába ért bele az Udinese játékosa. Szerencséje volt, Fülöpnek meg esélye sem a védésre. Erre mondják többen, ilyen gólt csak mi tudunk kapni, senki más. Igaz, ilyen gólt is csak az olaszok tudnak lőni. Ez rendesen „bepelenkázott" bennünket, azaz tele lett a gatya, a 49. percben esett gól megfogta a magyarokat. Jöttek is a hazai cserék. Gonzaléz adott az 57. percben egy ajándék szabadrúgást az azzuriknak, amit Pirlo - édesapjának Bresciában két acélüzeme is van, így néni éppen csóró családból származik - az égbe lőtt. Szélesi nem egy labdazsonglőr, rendesen dadog nála a labda. Sima magyar fordítás Technikai hibák borzolták a kedélyeket. Majd Gera adott zseniális átadást a szamba királynak, Leandrónak, a magyar-brazil Buffonba lőtte a labdát. És láss csodát: a 61. percben a Materazziról felpattanó labda Vaskó fejéről luhász elé került, aki a bal pipába varázsolta azt. Bombagóllal egyenlítettünk, l-l! Dicsérjük Fiikort, az Inter légiósát, aki gyönyörűen kanyarította be a labdát, és Vaskót, aki szintén döntő érdemeket szerzett a találatban. És jött a 65. perc. Priskin „felfűzte" Cannavarót, majd a világ legjobb védője felvágta. Tizenegyes! Gera hibátlan végrehajtónak bizonyult, 2-1. Jött a Gerzson-szaltó! Visszatért a régi stadionok hangulata, a csendes színház a múlté volt. Zúgott a „Ria, Ria Hungária!" Majd hullámzásba kezdett a stadion! Még ilyet! Magyar öröm a köbön, egy focimeccsen! Ekkor már csak negyedóra volt hátra a meccsből. Nyerünk? Világbajnokot verünk? Igen! A 76. percben Gera zseniálisan tartotta meg a labdát - Fiikor megint benne volt -, Cannavaro átesett a West Bromwich légiósán, aki okosan átlőtte a hosszú sarokra a labdát, amit Feczesin első érintéséből azüres kapuba passzolt, 3-1. Luca Toni, akit ekkor már lecseréltek, SZALAI„DZSINO" ES AZ OLASZOK Egy világbajnok magyarországi vendégszereplése természetesen a Csongrád megyei focibarátokat is megmozgatja. Az M5-ösön több felzászlózott autót is lehetett látni, amint Budapest felé hasított. A legfeltűnőbb egy makói feliratú Peugeot volt, amely dugig volt, öt, magyar mezbe öltözött férfiú tartott a főváros felé. Inárcsnál pedig már szegedi ismerősökkel is találkoztunk. Az egykori NB l-es tréner, Szalai István és dr. Kováts Gábor Talpal Jánossal, a CSLSZ elnökével állt meg egy gyors kávéra. Szalai „Dzsinó" nem véletlenül tartott a meccsre, hiszen évtizedek óta az olasz foci bűvöletében él, és természetesen kíváncsi volt a vb-elsö játékára. Még néhány jó tanáccsal is ellátott bennünket, hogy Igazán kire figyeljünk oda, mert szerinte zseniális futballisták alkotják az azzurik keretét. a kispadról felállt, majd az öltözőbe sétált. Ez már számára is az égés kategóriába tartozott, nem bírta nézni a társakat. Mentek előre a derék taljánok, de az extázisban játszó magyarok ellen ez kevés volt, és a 87. percben Csizmadia még növelhette volna az előnyünket, egy szöglet után közeli pöckölése zúgott el Buffon kapuja előtt, majd Feczesin próbálkozását védte az olasz kapus. Felállt a Puskás-stadion közönsége, és ünnepelte a magyar focistákat. Szép este volt Budapesten, remek szórakozással. Lehet legyinteni, hogy ez csak egy barátságos meccs volt, de ha ma valamelyik olasz újság weboldalára kattintanak, akkor bizony a világbajnok hazájában leveszik a keresztvizet Donadoni csapatáról. Móst egy dolgunk maradt: legyünk egy kicsit boldogok, mert végre egy neves ellenfelet sikerült megvernünk. SÜLI RÓBERT SIKITAS Más világban élnek az olaszok. Azoknak, akik jártak már náluk, ezt igazán riem kell ecsetelni. Vidámak, temperamentumosak, és szeretik magukat jól érezni. Semmi meglepő nem volt abban, hogy idegen környezetben, Budapesten is hasonlóan cselekedtek. Az azzurik egyik nagy szurkolótábora a játékoskijáró közvetlen szomszédságában helyezkedett el. A vb-győztes csapat tagjai egy kis „fűvizslatásra" 19 óra 20 perckor jöttek ki az öltözőből. Szállingózva, egyesével, kettesével, vagy kisebb brancsba verődve. Nos, a szurkolók minden egyes olasz focista érkezésekor hatalmas sikításban törtek ki. Persze nem a férfiak, hanem a tinikből álló drukkerek, jíi kapta a legnagyobb sikítást? A gólvágó „Pipo" Inzaghi és Cannavaro. Ők ketten voltak a legnépszerűbbek. Parádés második félidei játékával nyert a magyar labdarúgó-válogatott Rommá vertük a világ legjobb csapatát! Negyvenkét év után a magyar labdarúgó-válogatott tegnap újra legyőzte az olaszokat. Igaz, a találkozó barátságos mérkőzés volt, ám az aktuális világbajnokot megverni bármilyen körülmények között is óriási eredmény. A meccset 40 ezer néző tekintette meg a Puskás Ferenc-stadionban.