Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-23 / 196. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 23. •KÉPES JÁRMŰBÖRZE* 3 FERROÉP-MUNKÁK: 3 MILLIÁRD 830 MILLIÓ A tekecsapat főszponzora, a teke- és bowlingcentrum felépítője, a Ferroép Zrt. az elmúlt két évben több önkormányzati beruházás kivitelezését nyerte el. 1. Városi kórház: 1 milliárd 600 millió 2. Tömörkény gimnázium: 600 millió 3. Vedres szakközépiskola: 740 millió 4. Reök-palota: 440 millió 5. Ifjúsági ház: 450 millió Összesen: 3 milliárd 830 millió Nemesi Pál, a Ferroép Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, korábban is milliárdos nagyságrendű munkákat végeztek, csak nem Szegeden. A Ferroép az egészségügyi és tanintézetek felújításának a specialistája - közölte. - A kirobbant ügyben nem érzem magunkat érintettnek, mert nem vagyunk már a Teke Club Kft. tulajdonosai között. Egyébként, ha egy cég saját vagyonából áldoz sportcélú létesítményre azt meg kell becsülni. A világszínvonalú tekecentrum a város és a csapat hírnevét is öregbíti - mondta Nemesi Pál. Közel 4 milliárdnyi a Ferroép árbevétele az önkormányzati beruházásokból Botrány tört ki a szegedi tekés szerződés körül Gurul a golyó, ki tudja, hol áll meg Fotók: Káinok Csaba Folytatás az 1. oldalról A cég még 2004-ben kapott zöld utat a Kisstadionban a teke- és bowlingcentrum felépítésre. Az önkormányzati tulajdonú területen a létesítményt a tekecsapat főszponzora és a Teke Club Kft. akkori egyik tulajdonosa, a Ferroép Zrt. nettó 190 millió forintért építette meg. - Úgy gondolom, az általunk felépített létesítmény jogosan képezi a Teke Club Kft. tulajdonát. Havonta minimálisan 1 millió 800 ezer forintot kell kitermelnünk, hogy a banki kölcsönt vissza tudjuk fizetni. Ezért működtetünk A PICK IS SZERETNE INGYENFÖLDET UH Karsai Ferenc, a Teke Club Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, ha az önkormányzat kifizeti a teke- és bowlingcentrumra ráköltött pénzt, akkor eladják neki. De utána - ugyanúgy, mint a Pick Szeged és a Szeviép-Szeged csapatai ingyenesen szeretnék használni a városi létesítményt. Lele Ambrus, a Pick Szeged kézilabda csapatának ügyvezető elnöke szerint a magánerős beruházásoknak örülni kell és hagyni kell működni. Hozzátette: nagyon örülnének, ha a Pick Szeged is kapna olyan áron önkormányzati területet mint a tekések. - Ez esetben sportcsarnokot építenénk - mondta Lele Ambrus. Domokos Mihály, a Szeviép-Szeged női kosárlabda csapatának ügyvezetője soproni példát emiitett ahol a sportcsarnokot az egyesület üzemelteti. - Egyre csökkennek a klaszszikus szponzorálások, ezért a komoly egyesületeknek más utat is járniuk kell, hogy eltartsák csapatukat - fejtegette az ügyvezető. büfét és szállót is - mondta Karsai Ferenc, a kft. ügyvezető igazgatója, aki egyben a Ferroép Szegedi Tekézők Egyesületének is az irányítója. Az ügyvezető kijelentette: fontolgatja, hogy Kohárit jó hírnév megsértése és rágalmazás miatt feljelenti. - A képviselő azt sugallja nyilatkozataiban, hogy megvesztegettük az önkormányzati tisztségviselőket. Emellett nem mehetek el szó nélkül - magyarázta. Kohári Nándor szerint nem robbant volna ki botrány, ha a szerződést úgy kötik, hogy húsz év elteltével a felépített teke- és bowlingcentrum az önkormányzat tulajdona marad. Véleménye szerint ennyi idő alatt a befektetőnek busásan megtérül a pénze és a város is egy sportlétesítménnyel gazdagabb lehetett volna. Büfét is működtetnek a létesítményben Ossza meg megtakarításait! A Raiffeisen Bank szegedi régiójának vezetőjét, Varga Istvánt kérdeztük arról, hogy milyen befektetési lehetőséget ajánl a megtakarításaikat kamatoztatni vágyóknak. - Azt tanácsolom ügyfeleinknek, hogy osszák meg megtakarításaikat többféle befektetési forma között, így megosztott kockázattal a normál betéti kamatoknál magasabb hozamot is elérhetnek. Azoknak az ügyfeleknek, akik kockázatmentes befektetési formát keresnek, a Kamatemelő Lekötött Betétet ajánlom, amely a 3 hónapos futamidejű betétekre kiemelkedően magas, évi 7,2%-os kamatot biztosít (EBKM: 7,40%). Azonban, a három kamatemelő feltétel aktív számlahasználat, vásárlás Raiffeisen bank- és/vagy hitelkártyával, Trend IV. kötvény és/vagy Raiffeisen befektetési jegy vásárlása - futamidőtől függő határidőig történő teljesítése esetén a Kamatemelő Lekötött Betét évi 11%-ot kamatozik (EBKM 3 hónapra: 11,46%). A Trend IV. kötvényt azoknak ajánljuk, akik néhány évre szeretnék pénzüket befektetni, és mérsékelt kockázat mellett akár a lekötött betéteknél is kedvezőbb hozamot szeretnének elérni. Legújabb alapjainkat, a forint és euró alapon is elérhető Raiffeisen Perspektíva Alapokat azoknak az ügyfeleknek ajánljuk, akik hosszabb távon, mérsékelt kockázat mellett szeretnének akár az állampapírokét meghaladó hozamot elérni. A régióban Békéscsabán, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Makón, Orosházán, Szarvason, Szegeden, Szentesen várjuk ügyfeleinket a Raiffeisen bankfiókokban, illetve a 06-40-48-48-48-as telefonszámon is szívesen adunk további információt. ÁSZ-eljárás Nincs Csongrád megyei azok között az önkormányzatok között, amelyek ellen az Állami Számvevőszék büntetőeljárást kezdeményezett - felelte lapunk kérdésére az ÁSZ. Az eljárás hét helyhatóság ellen indult. Az ÁSZ egy másik ügyben idén 8 önkormányzatot kötelezett arra, hogy fizessen vissza valamilyen közműfejlesztési támogatást. Ebben a körben érintett Csongrád városa is, 186 millió forintot kell visszatérítenie. Az önkormányzat, mint megírtuk, az alkotmánybíróságon támadja meg a határozatot. Bedő Tamás polgármester lapunknak elmondta: fönntartják, hogy az ÁSZ követelése jogosulatlan. Ez a vita a csatornaberuházásban érintett háztartásokat nem érinti anyagilag, nekik nem kell többet fizetniük. Élet a mobillal FEKETE KLÁRA Irigylem azokat az embereket, akik mobiltelefon nélkül élik az életüket. Nem az pörög az agyukban már kora reggel, ~how kit kéne máma felhívni, vagy ki hívhatja esetleg őket, ha egy kis időre kikapcsolják magukat a forgalomból. Az ő tipikus válaszuk a csodálkozó kérdésekre mindig ugyanaz: aki akar, az mobil nélkül is megtalál. És tényleg, addig keresik őket vezetékes telefonon vagy személyesen, amíg elő nem kerülnek. Hozzáteszem azonban: ezt a luxust csak az igazán fontos emberek engedhetik meg maguknak. Az átlag - a többség - viszont mára már összenőtt a telefonjával, és egy lépést se tesz meg nélküle. Magamról tudom, családi tragédiaként élte meg mindkét gyermekem, amikor ellopták a mobilját, benne „fontos" telefonszámok, SMS-ek, képek és képüzenetek tucatjaival. Az élet egy-két napra megállt, mire újra feltöltötték magukat és az új készüléküket. A kézzel írt, telefonszámokkal teli notesz az ő generációjuk számára már ismeretlen fogalom. Nem mindig volt ez így, hiszen - egészen a kilencvenes évek elejéig - éltük az életet mobil nélkül is. Az emberek akkoriban három helyen tartózkodhattak: vagy egy stabil munkahelyen, ahol lehetett napközben is telefonon beszélni, ügyeket intézni, vagy otthon, ahová nagy keservesen bekötötték a vezetékes telefont, vagy a két fix pont között, de ez utóbbi állapot sose tartott órákig. Mára tanulmányok születtek a bennülős munkahelyek megszűnése, a mozgó munkahelyek kialakulása, valamint a mobiltelefon elterjedésének összefüggéseiről. Ide jutottunk rövid idő, másfél évtized alatt: ma már az ágyban, a strandon, a vonaton is dolgozunk, és azonnal választ akarunk kapni mindenre. A mi generációnk szinte észrevétlenül lett mobiltelefon-függő. Még élénken emlékszünk arra a megvetésre, ahogy a táska nagyságú, akkumulátoros telefont hurcoló vállalkozókat kezeltük, mert nem az információ birtoklásával járó tudás, hanem a kivagyiság jutott róluk eszünkbe. Emlékszünk a szintén kevesek kezében felbukkanó első maroktelefonokra is, amelyeket - szerintünk - csak a hülyék és az újgazdagok használtak. A köznyelv rögtön bunkofonra keresztelte el a készüléket, minősítve ezzel a gazdáját is. A bunkofonból nőtt ki a miniszámítógépet is magában foglaló, mindet tudó, biztonságérzetet nyújtó ketyere. Innen indultunk sokan. Innen jutottam el odáig, hogy még az elmúlt hosszú hétvégémet is meg bírta keseríteni az otthon felejtett telefontöltő. Orvosszervezetek az egészségügyi átszervezésről Továbbra is ellenzik az integrációt Pár nap múlva dönti el az egyetemi szenátus, hogy átveszi-e a szegedi önkormányzat egészségügyi intézményeinek működtetését. Bár a klinikusok - miként Pál Attila, az orvosegyetemi klinikai központ elnöke tegnapi lapunkban elmondta - az integráció mellett állnak, több, az összevonást eddig is bíráló orvosszervezet továbbra is elutasítja a terveket. Jövő hétfőn végleges döntést hoz a szegedi egyetem szenátusa arról, hogy a felsőoktatási intézmény átvegye-e az önkormányzattól a városi kórház és a rendelőintézet működtetését. A szegedi egészségügyi integrációt továbbra is ellenzik azok a szakmai szervezetek, amelyek korábban jórészt gazdasági problémákra hivatkoztak. Őket nem nyugtatták meg a klinikai központ már javuló pénzügyi adatai sem. - Nem fogadható el, hogy az integráció gazdasági előnyei és politikai- aspektusai felülírják a szakmai szempontokat. Elmaradt a széles körű szakmai egyeztetés, a koncepció előkészítése a szakemberek aktív bevonása nélkül történt - indokolta Domokos István, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének elnöke integrációt elutasító álláspontjukat. Mint kifejtette, az integrációról kizárólag gazdaságossági haKfÚT AZ ADÓSSAGBÓL m - A klinikai központ gazdálkodása már nullszaldós, sőt többletet mutat. Ha marad az intézmény költségvetési szigora, év végére 100-200 milliós többlet keletkezhet, amiből lehet törleszteni a lejárt fizetési határidejű beszállítói tartozások egy részét - vázolt fel pénzügyi helyzetképet Varga Jenő, az intézmény konszolidálásával megbízott kincstári biztosok vezetője. A szakember az integrációról elmondta: veszteséges rendszereket sem az állam, sem a magántőke nem finanszíroz, ezért előbb-utóbb kikényszerítik az egészségügyi párhuzamosságok megszüntetését. T. R. tástanulmányok készültek, az egészségügyi ellátás szempontjából fontos, részletes, szakmákra, betegségcsoportokra bontott hatásvizsgálatok viszont elmaradtak - vagy azokat nem hozták nyilvánosságra. A megyei kamara szerint az átalakítás során - a kapacitás csökkenése miatt romlik a betegek gyógyulási esélyegyenlősége, a betegellátás biztonsága. A meglévő várólisták tovább nőnek majd, és újak jönnek létre. Várhatóan több száz egészségügyi dolgozó veszti el munkáját, a maradóknak nem javulnak munkakörülményei, jövedelmi viszonyai. Domokos szerint célszerűbb lenne a helyi átalakítási folyamat fokozatos, minden szakmai részletében egyezetett kivitelezése. Elutasítja a szegedi egészségügyi integrációt az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) megyei elnöke is. Timár Péter szerint elhamarkodott, előkészítetlen politikai döntés áll az integrációs elképzelés hátterében, ami kétszázezer ember egészségügyi ellátását veszélyezteti. A szakmai testületekkel, érdekképviseletekkel semmiféle egyeztetés nem folyt a tervezet kialakítása előtt. Timár úgy véli, a betegellátás színvonalának megőrzéséhez, emeléséhez egyébként sem biztos, hogy az összevonáson keresztül vezet az út. Az uniós pályázati forrásokhoz sem feltétel az integrált egészségügy - csupán a gazdaságos működés. A kórház és a rendelőintézet mintegy 1200 dolgozója is bizonytalannak érzi munkahelyét.