Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-14 / 189. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 16. •MEGYEI TÜKÖR" 7 Gyógyszerek a bőröndben - Biztonságérzetet adnak Indulás nyaralni ­csomagban a patika Az úti patika összeállítása nem olcsó - számításunk szerint legalább nyolcezer forint -, de így még mindig spórolhatunk, hiszen külföldön drágábbak a gyógyszerek. Ha előre tervezünk, elkerüljük a felesleges idegességet: leégés, sérülés, gyomorrontás, megfázás bárkit, bármikor, bárhol elérhet. - Tudna adni egy fejfájás-csillapí­tót? - valószínűleg ezt már mindnyájunktól megkérdezték. A rosszabbik eset az, ha nekünk van rá szükségünk, de nincs ki­től kunyerálni, és venni sem tu­dunk, mert nincs a közelben gyógyszertár. Ha külföldön nya­ralunk, akkor pedig költséges le­het egy egyszerű gyomorrontás is házi patika nélkül. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat, kíván­csiak voltunk, mennyibe kerül egy úti patika. Valaki csak levág néhány szemet a gyógyszerlevélről, próbálja mi­nél kisebb helyre összezsúfolni az először feleslegesnek túnő gyógy­szereket, mások pedig túlzásba es­nek, és minden eshetőségre felké­szülnek. Megpróbáltunk közép­utat keresni, és arra is gondolni, aki last minute útra indul: hiszen gyógyszereket felíratni az utolsó pillanatban elég macerás, ilyenkor egyszerűbb recept nélküli készít­ményeket vásárolni. A rutinos utazók már tudják, hogy a lázcsillapításra szolgáló Rubophen egyben fájdalomcsil­lapító is, így helyet is spórolha­tunk, és megkímélhetjük ma­gunkat a receptíratástól - a ha­gyományos láz- és fájdalomcsil­lapító Algopyrin vényköteles lett. Érdemes görcsoldót, például No-Spát vinni, de ezt is helyette­sítheti egy egyszerű fájdalomcsil­lapító. Hányinger ellen hat a B6-vitamin is, de szó szerint útő­sebb a Daedalon. A gyógyszertá­rakban is kapható gyömbértea mézzel természetes úton szúnte­KÜLFÖLDI KEDVEZMENYEK £ Ha külföldre megyünk nyaralni, érdemes beteg- és balesetbiztosí­tást kötni, mert akkor ingyen lát el af orvos, vagy a biztosító utólag megtéri a költségeinket. Ha uniós országba megyünk nyaralni, nem árt a tb-től uniós egészségbiztosí­tási kártyát igényelni: ezzel kül­földön annyiért vehetjük meg a gyógyszereket, amennyiért az adott ország állampolgárai. ti meg a kellemetlen émelygő ér­zést, ami a szerpentines utakon sokunkra rátörhet. Külföldön az ismeretlen, számunkra idegen ételek gyakran okozhatnak puf­fadást és egyéb panaszokat. Emésztést segítő, hasmenés elle­ni készítményeket érdemes ma­gunkkal vinni. A legtöbb problé­mát a nyaralás alatt mégis a bo­gárcsípések és a nap okozhatja, ezért nem árt beszerezni például Fenistil gélt és leégésre Panthe­nol sprayt. - Előfordulhat, hogy megcsíp egy medúza vagy bármilyen bo­gár, és a napra is allergiásak lehe­tünk, ezért mindenképpen ké­szítsünk a bőröndbe Calci­um-Sandoz pezsgőtablettát, a se­bek ellátására pedig egy kis Beta­din fertőtlenítőszert és ragta­paszt - javasolta dr. Zolnay Kriszta gyógyszerész. Arra is fi­gyelmeztetett, hogy elsősorban a rendszeresen szedett gyógyszere­ket, például a nők a fogamzásgát­lójukat ne felejtsék otthon. KANCSÁR TÍMEA AZ UTAZASHOZ SZUKSEGES ALAP GYÓGYSZERCSOMAG ÁRA (Ft) Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika A tatárjárás-kori pénz a leggyakoribb kincs­lelet az Alföldön. Az időszámításunk előtt tízezer év óta lakott Tiszántúl és a Du­na-Tisza köze alapján hazánk régészeti nagyhatalom. Az itteni értékek föltárását segíti a laikus leletmentő, s rombolja a fémdetektoros fosztogató - derül ki rög­tönzött kincsvadászati körképünkből. Kincslelet, pontosabban 1550 tatárjárás kori pénzlelet fűződik Törőcsik István nevéhez. Eperjes határában járt 1998-ban az akkor ré­gész technikusként, ma az Ópusztaszeri Tör­téneti Emlékpark közművelődési munkatár­saként dolgozó Törőcsik István, mikor meg­pillantott a szántóföldön néhány zöldes szí­nű, a kisujjunk körméhez hasonló méretű fémdarabot. Felfedezését bejelentette, s a szentesi múzeum munkatársai, Szabó János József régész vezetésével, összegyűjtötték a tatárjárást megelőző évtizedek kereskedelmi viszonyairól is sokat eláruló leletanyagot. - A régészet nem kincsvadászat, bár a XVIII. században annak indult. Ma a kutató célja a letűnt történelmi korok társadalmá­nak és gazdaságának a rekonstruálása - ma­gyarázza Horváth Ferenc régész. Vagyis a kü­lönböző földrétegekből sajátos összefüggés­ben előkerülő lelet - a virágpollentől és állat­csontoktól kezdve a kerámia és házmaradvá­nyokon át egészen a háztartási hulladékig vagy épp a kincsleletig - egy-egy mozaikkoc­ka, amely alapján összeállítható egy kép az „egyszervoltról". Az aprólékos és pontos fel­táró munkára európai hírű ásatási módszert dolgozott ki és alkalmazott Horváth Ferenc, aki húsz éven át kutatott a szegvári tűzköve­si, illetve a Vásárhelyhez közeli gorzsai ása­tásnál - mindkét helyen gazdag újkőkori LÁTOGATÓK Szeged belvárosában, a középkori vártemp­lom föltárását testközelből is megfigyelhetik a kíváncsi laikusok: a Móra-múzeum akció­jának hála szombaton például legalább szá­zan látogatták meg a régészeket. - Megtalál­tuk a templom bejáratát, most a főhajóban XIV—XV. századi sírokat tárunk föl - magya­rázza Fogas Ottó régész. Az itteni gyűrűk, ezüst ruhatartozékok értéke nem forintosít­ható, inkább a kormeghatározásban játszott szerepük adja jelentőségüket. A szakember szerint az itteni eddigi leletanyagból a tudo­mány számára értéket például a gótikus fa­ragványok gazdagsága jelenti. (7-7,5 ezer évvel ezelőtti) leletegyúttesre buk­kanva. De a nagyberuházásokat, így például az autópálya-építést kísérő kötelező lelet­mentésnek is köszönhető érték: így került elő például a csengelei kun vezér sírja - lóval és teljes fegyverzettel. Laikusok segédmunkás­ként (a tárgyak tisztításakor, cserépmosás­nál, a föld elhordásánál) segíthetik a régész munkáját. Illetve bejelentóként. - Egy marék cserepet hoztak be a múzeum­ba három hete, s azóta kiderült: valószínűleg a Csongrád és Szentes közötti Árpád-kori erődítmény egy részére bukkanhatunk, ha a bejelentő által vázolt — egyébként régészeti topográfiai adatbázisunkban nem szereplő ­területen elkezdődhet az ásatás - érzékelteti Béres Mária régész, a szentesi múzeum igaz­gatója, miért kulcsfontosságú, hogy fölhívjuk a figyelmet arra, ha valahol lelőhelyet sej­tünk. Ezt egyébként törvény is előírja, sőt: az ingatlantulajdonosokat az építkezés kezdete előtt leletmentésre is kötelezhetik. Az ezt a munkát is felügyelő Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal szegedi irodájában dolgozott 2000-2007 között Béres Mária. Ottani ta­pasztalata, hogy megyénkben is föl-föltún­nek a fémdetektoros keresők. Ők az amatőr régészek vagy műgyűjtők megbízásából a traktorcsapágytól kezdve az ezüst ruhadíszig „magukhoz szippantanak" minden fémtár­gyat, s ezzel a barbár munkával összezagyvál­nak, így a tudomány számára értéktelenné tesznek lelőhelyeket. Bár a hivatal együttmű­ködik a nemzeti parkok őrszolgálatával, s tud a lelőhelyek fosztogatóiról, de csak utólag, ugyanis Béres Mária sem hallott tettenérés­ről, márpedig csak ilyen esetben bünteti a törvény e bűncselekményt. ÚJSZÁSZI ILONA j+^tfi További fotók a témáról: www.foto.delmagyar.hu ATTILA SÍRJA Attila sírját évszázadok óta az Alföldön, a Tisza medrében is keresik a kincsvadászok. A Jordanes nevű történetíró szerint 410-ben eltemettek egy vi­zigót királyt s e szertartás részleteit átvette a nép­művészetgyűjtő katolikus pap, Ipolyi Arnold - Attila temetésének legendájaként Ez szivároghatott át Móra Ferenc szerint (aki egy időben a szegedi mú­zeum régészeti gyűjteményének igazgatója volt) a magyar irodalomba, Jókai és főképp Gárdonyi Géza műveibe. A már elhunyt Béna István régész szerint ha Attila sírját keressük, legalább 20 ezer négyzet­kilométerrel kell számolnunk, ekkora területen pe­dig hozzávetőleg egy az egymilliárdhoz az esélye annak, hogy valóban rábukkanhatunk a sírra. Rubophen (táz- és fájdalomcsillapító) 666 Ft No-Spa (görcsoldó) 540 Ft Daedalon (hányingerre) 1239 Ft Calcium-Sandoz pezsgőtabletta (allergiára) 862 Ft Rennie rágótabletta (emésztést elősegítő) 578 Ft Immodium (hasmenésre) 943 Ft Betadin (seb fertőtlenítésére) 591 Ft Univerzális Hansaplast (sebtapasz) 285 Ft Panthenol spray (leégésre) 1195 Ft Mebucain (torokfertőtlenítő) 606 Ft Garsone (szem- és fülgyulladásra) 562 Ft ÖSSZESEN 8067 Ft Leletmentők kontra fémdetektoros fosztogatók - Eltemetett vízigót király A régész nem kincsvadász A szegedi vártemplomban most föltárt sírokból előkerült nemesfémtárgyak értéke nem „forintosítható", fő értékük: a kormeghatáro­zásban segítenek Fotó: Segesvári Csaba A kecsesnek nem mondható négylábú a flamingók házába költözött Tigi, a törpevízilólány a Szegedi Vadaspark új lakója Új jövevény érkezett tegnap a Szegedi Vadasparkba. Tigit, a Csehországban született törpevízilólányt alig egy hete vá­lasztották el anyjától. A Szegedi Vadaspark dolgozói azon­ban mindent megtesznek azért, hogy jól érezze itt magát. Kicsik és nagyok örömére új lakó költözött a Szegedi Va­dasparkba. A kis jövevény, a másfél éves törpevízilólány, Tigi Olmützben (Csehor­szág) látta meg a napvilágot. Az új állatot nemzetközi te­nyészprogram keretében hozták a vadasparkba, ahol saját kifutót kapott. - Mivel a szegedi egy erdő­ben kialakított állatkert, a fő célunk, hogy erdőben élő élőlényeket mutassunk be. Ebbe a koncepcióba beleillik Tigi is, hiszen a törpevízilo­vak eredeti lakóhelye, Nyu­gat-Afrika, pontosabban a Kongó vidékének őserdei és mocsarai. A törpevíziló na­gyobb termetű rokonától, a nílusi vízilótól eltérően ma­gányosan vagy párban él ­mondta el Veprik Róbert, a vadaspark igazgatója. Tigi a flamingóktól - ame­lyeket vissza kellett adni a rózsaszín madarakat köl­csönbe adó állatkertnek ­örökölte a házat, amelyet ki­csit átalakítottak számára. A kifutóval saját kis tavat is kapott. Csak egy hete vá­lasztották el az anyukájától, ezért nagyon megilletődöt­ten nézelődött új lakóhe­lyén. Mivel a vadonban is ilyen korban hagyná el any­ját, a vadaspark dolgozói bíz­nak abban, hogy pár hét alatt rendbe jön a lelke, és megszokik új otthonában. Addigra remélhetőleg szom­szédai, a huszármajmok is elfogadják jelenlétét, és nem nyugtalankodnak majd úgy, mint most, mikor meglát­ják. Tigi kedvence a saláta, ezenkívül répával, gyümöl­csökkel és falevelekkel ete­tik. Nagyon válogatós, és nem is eszik olyan sokat, mint nílusi rokonai. A törpevízilovakból mint­egy háromezer példány él szabadon, állatkertekben pe­dig 360 egyedet nevelnek. A faj megmentésére a kilencve­nes évek elején indult te­nyészprogram. Veprik Róbert bízik benne, hogy jövőre egy hím példányt is kaphatnak 250 KILOGRAMM IS LEHET JH A vízilovaknak két fajtája él a Földön: a nílusi víziló és a tör­pevíziló, mindkettő Afrikában őshonos. Utóbbi a szárazföld­ön hozza világra kicsinyeit, melyek akkorák, mint egy ki­fejlett házinyúl. Születésük után rögtön felállnak, és két­hetesen már tudnak úszni. A kifejlett törpevíziló hossza 180-185 centiméter, testsúlya akár 180-250 kilogramm is le­het. A felnőtt állatnak - az em­beren kívül - legfeljebb a leo­párd lehet az ellensége. Tigi mellé. Erre azért is len­nének nagyon büszkék, mert az országban csak két állat­kertben él hím is a nőstény víziló mellett. BOBKÓ ANNA Tigi lubickol új otthonában. Kedvence a saláta, de a gyümölcsöt és a répát is szereti Fotó: MTI/ Németh György

Next

/
Oldalképek
Tartalom