Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-01 / 178. szám

SZERDA, 2007. AUGUSZTUS 1. • AKTUÁLIS" 3 Az elvándorlók a csendet és az olcsó házat keresik Vége Szeged fogyókúrájának Bátki Fazekas Zoltán Zsombora költözött és házának kertjét locsolja Fotó: Karnok Csaba Több niint egy évtizedes masszív fogyókúra után beállt a népesség száma Szegeden, sőt: az utolsó két évben már egy kis növekedésnek is indult. Holott évente még mindig közel háromezren szedik a sátorfájukat és költöznek vidékre. Ezt tette Bátki Fazekas Zoltán operaénekes is. Ha elhagyjuk a Zsombó táblát, forduljunk jobbra, az a Kodály Zoltán utca, könnyű megtalálni ad útbaigazítást a szegedi operaénekes, Bátki Fazekas Zoltán. Feleségével, Veréb Judit énekművésszel, keramikussal - a pár a zeneművészeti főiskolán ismerkedett össze 2001-ben költöztek szegedi, Il-es kórház környéki kétszobás lakásukból a közeli településre, azért, mert családi házra vágytak. Szeged lélekszáma azonban a „disszidálás" miatt nemcsak két fővel, hanem összesen néggyel lett kevesebb: a pár azóta világra jött két kislánya ugyanis szintén Zsombó dinamikusan növekvő népességét gyarapítja. Házigazdánk elmagyarázta: nem akartak minden áron eljönni Szegedről. Először Tápén, Hattyason néztek családi házat, de azok mind kicsik és drágák voltak. Zsombón viszont kis pénzből, hét és fél millió forintból 140 négyzetméteres otthonhoz jutottak. A felújításra szoruló és bővíthető ingatlanra a konzervatóriumi tanár, Masopust Péter hívta fel a házaspár figyelmét. A tanár ugyancsak a Kodály Zoltán utcában lakik, de szinte minden második házban Szegedről elszármazottak élnek - magyarázta az énekművész. Egyedül mutatta meg tegnap büszkeségeit: a sziklakertet, a kaktuszgyűjteményt, az udvart, a diófa alatti teraszt, a leendő szauna helyét - felesége a gyerekekkel jelenleg a nagyszülőknél, Gyomaendrődön nyaral. Zsombora az utolsó évtizedben, 1998 és 2006 között eddig minimum 97-en (2004) és maximum 150-en (2001) költöztek Szegedről. Bátki Fazekas Zoltán is a „csúcson" hagyta el Csongrád megye fővárosát. Tavaly 127-en választották Zsombót lakhelyül, egy évvel korábban 128-an, vagyis nincsenek már nagy kilengések, a számok állandósultak. (Zsombón jelenleg 3465-en élnek, 25-tel többen, mint tavaly.) Ugyanerről a tendenciáról tanúskodnak más mutatók is: például Algyőre az ezredfordulót követően évente és kissé kerekítve 160-180-an; Deszkre 140-150-en; Domaszékre mintegy 200-an; Mórahalomra 100-an, 110-en; Sándorfalvára 260-280-an; Vásárhelyre 160-170-en költöztek. Mivel Szeged 1998-ban elkezdődött vészes fogyatkozása is megállt - Algyő különválása miatt a forduló évében egyszerre ötezerrel, majd 2001-től 2003-ig szinte minden évben ezerrel csökkent a város lélekszáma -, a kirajzás már nem dráma, hanem természetes folyamat. Mert szinte ugyanennyien Szegedre is költöznek vidékről, az ország más tájairól és külföldről. Csongrád megye székhelyén Algyő elvesztése után, 1998-ban 167 ezren, MAGYAR ANNA DOMASZÉK! LETT „Úgy tudok domaszékiként élni, hogy közben megmaradtam szegedinek is" - mondta Magyar Anna. A családjával 12 éve Domaszéken lakó politikust, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökét a Balatonon, szabadságán értük utol telefonon. Az elnök asszony szegedi társasházi lakását cserélte fel a domaszéki házra. Ennek az volt az oka, hogy férjével mindketten faluról származnak, és nyugodt, csendes környezetre vágytak. Az a tíz kilométer pedig, amit mindennap meg kell tenni munkába menet, nem távolság majd a fogyatkozás mélypontján, 2004-ben 162 ezren éltek, tavaly viszont már közel 165 ezerre nőtt a népesség. A ki-beköltözés egyenlege 2005-ben lett először pozitív: 139-cel többen jöttek, mint mentek. Tavaly ez a szám 1215 volt. FEKETE KLÁRA NEVES ELKÖLTÖZŐK w Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora nemrégiben Mórahalomra költözött. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a domaszékiek lélekszámát gyarapítja több mint tíz éve. Szatymazon él és alkot Lapis András szobrászművész. Már több mint egy évtizede Zsombóról jár be szegedi munkahelyére Gellérfy László, a civil központ igazgatója, volt televíziós szerkesztő-riporter. Kolbászolunk SULYOK ERZSÉBET A belvárosi szlengben afféle céltalan mászkálást, kujtorgást, lődörgést jelent a szó: kolbászolás. Most. hogy a szegedi belvárosban bukott le egy illegálisan kolbászt gyártó megélhetési hentes, vajon mit értsünk ezután belvárosi kolbászoláson • Az az ember érzése, hogy a hatóságok - kolbászainak. Mielőtt mind megsértődnének, sietek leszögezni: nincs semmi kétségem, hogy mindegyiknek a munkatársai komolyan, feszített tempóban, kemény munkát végeznek. Sorra-rendre leplezik le az illegális élelmiszergyártóktól kezdve a fagyit rosszul tárolókon át a bennünket átverő külföldi munka szervezőkig, pénzintézetekig, az autónkra matricát álmodott reklámcégekig - mindenkit. Minden csalót. De ahogyan szaporodnak a hatóságok feketelistái és ahogy egyre több közöttük a „döglött", azaz avult, rossz, hatástalan•, ahogyan gyarapodik az államkassza a behaitott büntetésektől és ahogy gyarapodik a behajt(hat)atlan tételek listája: ahogyan egyre sűrűbben követik egymást a különféle hatóságok médiában visszhangzó leleplezései - úgy romlik az ember biztonságérzete. Az az érzetünk támad, hogy itt - mindezen dolgok dacára - egyre többféle átverő ember terem és ver át bennünket nap mint nap. Miért van ez így ? A kolbászolás miatt. Az ellenőrzésekre és a büntetések kirovására jogosult hatóságok máig egymástól totál elszigetelten működnek, ezért sokkal kevésbé hatékonyan, mint lehetne, ha együtt működnének. Laikus példa következik: elmegy a fogyasztóvédő a lacikonyhába és megbírságolja a tulajdonost, mert az két dekával kevesebb húsból csinálta a fasírtot, mint az előírás. Erre szól a fogyasztóvédő jogosítványa. Közben látja ugyan, hogy zöldre állott húsból készül a két dekával soványabb fasírt, de tehetetlen. Az már az élelmiszer-ellenőr felségterülete. Azt is észleli, hogy retkes kézzel nyúlnak a két dekával kevesebb fasírthúshoz, de ez ellen csak a tisztiorvosi szolgálat emelhet szót. Észleli továbbá, hogy a fogyatékos fasírtgyártó nem ad számlát a kuncsaftnak, csakhogy nincs a közelben adóellenőr, aki jogosult lenne intézkedni. Legyen elég ennyi. Az egyenként, a maguk frontján hatékonynak tetsző hatóságok mindaddig megelégszenek a saját „sikereikkel", addig ontják az öncélú, mert hatástalan büntetéseket, amíg -ez a dolguk. A törvények kényszerítik őket kolbászolásra. Matrica Vodafone-on is Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. és a Vodafone Magyarország együttműködésének eredményeként július 26-ától már a telefontársaság számlás ügyfelei is megvásárolhatják SMS-ben a személygépkocsira illetve motorra érvényes autópálya-matricájukat. A vásárlás során a gépjármű rendszámát és a matrica kódját kell elküldeni szöveges üzenet formájában a 06-70-8100-100-as mobilszámra. GetjL akár 1.999.000 forinttól HYUriDHI HYUNDAI HOVÁNY SZALON: SZEGED, ALGYŐI ÚT 39. • TEL.: 62/551-800 SZERVIZ: SZEGED, CSERZY MIHÁLY UTCA 18. • TEL.: 62/556-202 Bilincsben, kísérettel a börtön folyosóján Fotó: Schmidt Andrea A VÉDŐÜGYVÉD BÁRMIKOR JÖHET Az előzetesben lévőknek jogukban áll kapcsolatot tartani a külvilággal. Levelezhetnek, kaphatnak csomagot, telefonálhatnak és látogatót is fogadhatnak. Utóbbit csak külön ügyészi engedéllyel. A védőügyvédjükkel ugyanakkor korlátlanul beszélhetnek, találkozhatnak - e falakon belül. Szegeden, a Dorozsmai úton található előzetesház rácsos ablakai mögött most 210-en élnek. Az előzetesben lévő letartóztatottaktól, vagy a nem jogerős ítélettel rendelkező fogva tartottaktól külön helyezik el a szabálysértőket. Mert akad, aki úgy dönt: a pénzbírság megfizetése helyett leüli a büntetést. Am közülük többen a rácsok mögött töltött egy-két nap után inkább a csekket kérik. Szögesdróttal magasított robosztus betonkerítés, őrtornyokban strázsáló fegyveres egyenruhások és rácsos ablakok fogadják a Dorozsmai úti előzetesházba érkezőket Szegeden. Csongrád megye egyetlen előzetesházában azok töltik vizsgálati fogságukat, akiknek az ügyében még nem született jogerős ítélet. A Szegedi Fegyház es Börtön Il-es számú objektumában hasonló a szigor és hasonlóak a biztonsági intézkedések, mint a Csillagban. - Az előzetesnek három év lehet a felső határa, fiatalkorúak esetén pedig két esztendő - magyarázza Stein Zoltán alezredes, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokhelyettese. - Az itt töltött idő beszámít a későbbi ítéÁTMENETI INTÉZET letbe. Az előzetesben fogva tartottakat mindvégig megilleti az ártatlanság vélelme, ezért jobb körülmények között helyezzük el őket, mintha börtönbe kerülnének. De akárcsak az elítéltek, ők is zárkákba kényszerülnek. Az előzetest a büntetőeljárás lefolytathatósága miatt rendelik el, amikor is tartani lehet a vádlott szökésétől vagy a tanúk esetleges megfélemlítésétől. A Dorozsmai úti, 230 fős befogadó képességű előzetesházban jelenleg 210-en laknak. Közülük 198 az előzetesben lévő letartóztatott és a nem jogerős ítélettel rendelkező fogva tartott. A szabálysértők a pénzbírság kifizetése helyett választották az elzárást, aminek maximum egy év lehet az időtartama. - Az előzetesház három szintjén összesen 56 zárkát alakítottak ki. Ezek közül a 42, egyenként 30 négyzetméteres nagyzárkában hat-hét fogva tartottnál többet nem helyezünk el egyszerre. Ugyanis egy-egy személynek lehetőleg négy négyzetméteres életteret kell biztosítanunk. Egyszemélyes, hét négyzetméter alapterületű zárkákat szintenként találni - mondta el az alezredes, akivel körbe is jártuk az épületet. A zárkákban csak a legszükségesebb bútorokat találni: ágyak, néhány szék és fémszekrények. A mosdó és - a Csillag zárkáival ellentétben - a fallal elrekesztett illemhely is alaptartozék. - Az előzetesesek a saját, civil ruhájukat és cipőjüket viselhetik, de a legszükségesebb tárgyaikat (poharat, körömcsipeszt, könyvet, villanyborotvát) is behozhatják - beszélt a fogva tartottak életkörülményeiről Stein Zoltán. - A szabad levegőn napi egy órát tartózkodhatnak. A szabálysértőket az előzetesesektől külön helyezik el, de ők sem kerülnek feltétlenül egyszemélyes zárkába. A legtöbbjük, néhány itt töltött nap után, inkább a büntetésként kiszabott díj kifizetését választja. HORVÁTH LEVENTE A Dorozsmai úti előzetesház 22 éve átmeneti intézetnek épült. Az ország egész területéről ide szállították azokat a rabokat, akiknek hosszú, legalább hétéves volt a börtönbüntetésük, de legfeljebb két év volt vissza szabadulásukig. A szegedi épületben 1996-ban csupán harmincan raboskodtak, ezért azt kihasználatlansága miatt bezárták. Néhány évvel később felújították: 2002 nyarától előzetesházként működik. A gazdák és a fagykár A méltányos fagykár-enyhítést kérő gazdálkodók megbízottainak, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) képviselőinek hétfő óta folyó tárgyalásain eddig elért eredményeket a kormány elé terjesztik, majd azt követően a kormány álláspontjának ismeretében folytatódnak az egyeztetések. Benedek Fülöp szakállamtitkár ismertette: a minisztérium álláspontja az volt az ügyben, hogy a nagyobb kárt szenvedett gazdálkodók kaphassanak mielőbb kárenyhítést, továbbá biztosítanák azt, hogy a gazdálkodók tevékenységének működőképessége megmaradjon, valamint a kárt szenvedettek mielőbb hozzájuthassanak a kárenyhítési pénzekhez. A szakállamtitkár újólag leszögezte, hogy csak kárenyhítésre van lehetőség, jövedelempótlásra nincs. „ .4.,ml, «,•,«» .<•„<•- ISII ,'WJ ^'.-.m „WíimiíA *» t«*M, COl »A >95 tt* A U*« UdMli Mi AMlRKW. Al •"•'!,*",*, >>* 3>A , 1,1.A, kn, Kevés szabálysértő gondolja úgy, hogy inkább leüli a büntetését Előzetesben, az ítéletre várva uriDni Az árból engedünk, a minőségből nem!