Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-08 / 184. szám

SZERDA, 2007. AUGUSZTUS 8. • MEGYEI TÜKÖR* 7 SZÍNES JÖVŐ? UH A vegyszeres védekezés mellett az is nagyon jó, ha a lehullott, aknázómolybábbal teli, elszáradt lombot össze­gyűjtik és elégetik - hívja föl a figyelmet a növényvédelmi állomás szakembere. Azt is tőle tudjuk: a vadgeszte­nyének leginkább a „hagyományos", fehér virágzatú változata érzékeny az aknázómolyra. A színes - piros, il­letve sárga - virágzatúak ellenállóbbak. Az egyik szegedi faiskola tulajdonosától, Tölgyesiné Juhász Tündétől megtudtuk: ilyenek be is szerezhetőek tőlük. Korrupciós ügyön is dolgozott Horvátországban Szentesi rendőr szolgált az Adrián Szentesi rendőr is dolgozott két hétig Horvátországban a he­lyiekkel együtt. Faragó Róbert törzszászlós már másodszor tel­jesített szolgálatot a tengerparton, ezúttal Zárában járőrözött, és segített nyaraló honfitársainak az eligazodásban. Aztán a ki­tűzöttnél egy nappal később utazhatott haza, mert részt kellett vennie egy korrupciós ügy felderítésében. A magyar és a horvát rendőrség együttműködéseként idén is dolgoztak magyar rendőrök az Adriai-tenger partján. A szente­si Faragó Róbert már másodszor utazhatott. Ahogyan tavaly, úgy idén is fölmérték a több száz je­lentkező képességeit, s a törzs­zászlós most is alkalmasnak bi­zonyult a feladatra. Intézkedési jog nélkül lényegében járőröznie kellett, és természetesen min­denben segíteni a magyar turis­tákat. A szolgálatban részt vett Jávorné Mészáros Andrea is, aki egyébként itthon az autópá­lya-rendőrségnél dolgozik. Zára városában érkezésük után azon­nal tájékoztatót tartottak, és be­mutatták őket a helyi horvát sajtónak. Reggel héttől délután háromig tartott a hivatalos munkaidő, ez­alatt ottani kollégájukkal, Milo Szmokroviccsal együtt járták a tengerpartot, a város utcáit. Egy­mással angolul beszélgettek. A magyar turisták örömmel vették tudomásul, hogy hazai rendőrök is vigyáznak rájuk, ing­ujjukon a szentesi és a Csongrád megyei kapitányság emblémájá­val. Több alkalommal nyújtot­tak segítséget azoknak a magya­roknak, akik ismeretek híján nem tudtak eligazodni a tenger­parti országban. Jártak a környe­ző szigeteken is. Faragó törzs­zászlós kérdésünkre határozot­tan kijelentette: nem nyaralt az Adrián, hanem dolgozott. Elme­sélte: Vir szigetén az egyik üdülő­ház tulajdonosa egy magyar nő volt, aki a szabályok szerint nem adhatta volna ki a nyaralóját. Ezt nem tartotta be, ezért a hatósá­gok lezáratták az épületet. A hor­vát hatóság egyik munkatársa azonban a tulajdonos értésére adta, hogy némi pénz ellenében hajlandó a magszabottnál koráb­ban levenni a zárat az ingatlan­ról. A horvát rendőrök - korrup­ció gyanúja miatt - eljárást kez­deményeztek a hatóság emberé­vel szemben. A magyar rendőrök ezt az ügyet segítettek tisztázni, ezért egy nappal később jöttek haza. BLAHÓ GABRIELLA Az aszfaltról visszasugárzó hőség is károsítja a fákat Pusztuló vadgesztenyék Rettenetes pusztítást okoz a délről terjedő, melegkedvelő vadgeszte­nye-aknázómoly a városi gesztenye­fákban. Üdezöld helyett máris bar­nul-vörösödik a lombozatuk - pedig hol van még az ősz! Ha a szakemberek nem gondoskodnak a védelmükről, néhány erős aknázómolyos év után elpusztulhatnak a városok díszét je­lentő vadgesztenyék. Augusztusra - mintegy tíz év óta, ami­óta elszaporodott a délről terjedő kár­tevő Magyarországon - esztendőről esztendőre siralmas barnásvörössé vá­lik a lombkorona. - A vadgeszte­nye-aknázómoly évente háromszor rajzik; a harmadik rajzás csúcsideje nemrég volt. Az idén harminc száza­lékkal nagyobb rajzást figyelhettünk meg, mint tavaly. Nevét egyébként on­nan kapta a moly, hogy hernyói járato­kat („aknákat") rágnak a levél belsejé­be, a két réteg közé - mondja Mucsi Krisztina, a Csongrád Megyei Mező­gazdasági Szakigazgatási Hivatal nö­vény- és talajvédelmi igazgatóságának előrejelzője. Az aknázómoly-túlszapo­rodás oka: a kártevőknek az idei, enyhe télen a szokásosnál nagyobb számban sikerült áttelelniük. Hogy a fák meny­nyire tudnak ellenállni a károkozók­nak, attól is függ, a környék levegője mennyire szennyezett, az egykori, téli sózások hatása mennyire rontotta le a fák ellenálló-képességét, illetve, hogy gomba- és egyéb betegségek mennyire károsítják őket. „Miért nem tesznek már valamit a vadgesztenyefákért az illetékesek?" ­kérdezik lapunktól a Szentháromság útján lakók. A válasz: nagyon is tesz­nek, csakhogy: - Ez déli fekvésű utca, a fák „szinte tövig be vannak aszfaltoz­va", és az aszfaltból visszasugárzó hőt, illetve a száraz levegőt nem bírja a vad­gesztenye. Ezek a hatások tovább gyen­gítik az állományt. Egyébként a kárte­vő ellen kitinszintézist gátló (a rovarok fejlődését gátló) permettel védeke­zünk; az első permetezést még április­ban, az első rajzáskor végrehajtottuk, a harmadikat a közelmúltban fejeztük be - mondja Gila Csaba, a Környezet- • gazdálkodási Kht. közterület-fenntartó divíziójának vezető helyettese. A hosz­szú távú megoldás a gesztenyéknek más, az adott körülményeket jobban túró fafajokra történő lecserélése lehet. Legmegfelelőbbnek az oszlopos csörgő­fa tűnik erre a célra - csodálatos, élénksárga virágzata miatt népszerű is a városlakók körében. De amíg csak le­het, a kht. nem akarja kivágni a geszte­nyefákat - egyébként is tíz-tizenötmil­lió forintot igényelne a fasor-rekonst­rukció. Ahogyan csak lehet, gondosko­dik róluk, nemcsak a kártevők irtásá­val, hanem talajerőpótlással is. F. CS. A vadgesztenye-aknázómoly aknamunkája Fotó: Karnok Csaba Jávorné Mészáros Andrea és Faragó Róbert horvát kollégájukkal, Milo Szmokroviccsal (középen) Zára óvárosában járőröznek Fotó: DM/DV Néhány fokkal hidegebb volt a felújított panelokban a nyár-többen spóroltak a klímával Jobb hétköznapok a megújult sárga-kék házban Az elmúlt három évben közel 350 panelház szü­letett újjá Szegeden. A kívül-belül megújult to­ronyházak közül az egyikbe mi is ellátogattunk, hogy megtudjuk: az új szigetelésnek hála hű­vösebbek-e a nyári hónapok, vagy a színes épü­letekben vidámabbak-e a hétköznapok. - A vad citromsárga szín nem a legszebb. Szege­den láttam már mohazöldre festett panelházakat is, ami nekem jobban tetszik. Természetes, hogy erről nem kérdezték a lakókat, mindenkinek más az ízlése. A fenti szomszéd szerint például nagyon fiatalos és vidám hatást sugároz a sárga-kék szín­összeállítás - érvelt özvegy Détári Vilmosné, aki jól érzi magát megújult otthonában, csak azt saj­nálja, hogy a kilátás még nem az igazi. A szem­közti ház régi, kopott szürkesége lehangoló. A 73 éves asszony a Budapesti körúton él, s örömmel mesélte: ezen a nyáron csak ötször kapcsolta be a hálószobában felszerelt klímát és akkor is csak délután, hiszen hozzá akkor süt be a nap. Szerinte sokat számítanak az új nyílászárók és a hőszigete­lés, hűvösebbé teszik a lakást, még a negyvenfo­kos hőségben is. A konyha és a hálószoba ablaká­ra felszerelt redőnyök pedig csak fokozzák a ha­tást. Détáriné három éve él a második emeleti lakás­ban, és nagyon örül a felújításnak, mert más egy barátságos kinézetű ház kapuján belépni, bár nem volt olcsó a megújulás. A nyílászárókért, az ablako­kért és a hőszigetelésért 463 ezer forintot fizetett. - Remélem, az új, júniusban felszerelt hőszabály­zók segítségével - a tavalyi téllel ellentétben - most sikerül majd spórolni a fűtésen is - tette hozzá az asszony. - Júniusban költöztem vissza a lakásomba, a ta­vaszi felújítás idején albérletben laktam. Az ered­ménnyel én is elégedett vagyok: az előző nyarak­hoz képest érezhető, hogy néhány fokkal hűvö­sebb a lakás. Persze, mikor több napon át szenve­dett az ország a 40 fokos hőségben, a klímára ná­lunk is szükség volt - mesélte Németh Mária. A 30 éves nő jól érzi magát a citromsárga és kék szí­nekkel variált falak között. Véleménye szerint a szigetelt, felújított házban, a lakások* értéke is megnőtt. A Szilléri sugárútnál lévő és a Lugas utcai pane­lok új nyílászáróit gyártó és beszerelő cég kereske­delmi vezetője, Mari Péter elmondta: az ablakok jó hangszigetelését rögtön tapasztalták, ezért dicsér­ték is a lakók. - A jó minőségű műanyag nyílászárókról és a homlokzati szigetelésekről érdemes tudni, légmen­tesen zárnak. A házak természetes szellőzését ­amely a fa nyílászáróknál és a panelok hézagjaiban lehetséges volt - most teljesen megakadályozzák ­magyarázta a szakember. - Nyáron többet kell szel­lőztetni, mert hamarabb elfogy a levegő, ezért előír­ták és mi is javasoljuk mindenkinek, szereltesse­nek fel résszellőzőt a konyhaablakra, mert az bizto­sítja a levegőcserét a lakásban. KANCSÁR TÍMEA NYÁRON NÉGY-ÖT FOK KÜLÖNBSÉG Hl A függőhidas technikával felújított szegedi panelekben csak nagy melegben, vagy hidegben érezhető a szigetelés haszna, a házak beburkolására jó esetben tízéves garanciát vállalnak a kivitelezők. Egy szegedi szakembertől megtudtuk: nyáron kö­rülbelül négy-öt tok hőmérséklet-különbséget jelent az új szigetelés. A felújított panelházak lakásaiban nyáron is néhány fokkal hűvösebb van Fotó: Segesvári Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom