Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-07 / 183. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYOGY-IR SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2007. AUGUSZTUS 7. NAPI MELLEKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL WWW.DELMAGYAR.HU AUTÓSZELVÉDON KERESZTÜL IS LEHET BORRÁKOT KAPNI Terjed a napallergia Az idei forró nyáron a szokásosnál sok­kal többen keresik föl a bőrgyógyászt. A szokásos tüneteken túlmenően napaller­giával is - amely éppúgy, mint számos egyéb allergia, egyre terjed. Sokan nem tudják: a bőrrákot okozó UV A-sugárzás gépkocsiszélvédön keresztül is kifejti roncsoló hatását. Egyre többen küzdenek napallergiával. Vannak emberek, akiknek évtizedekig semmi bajuk nem volt a nappal, és egy­szer csak azt veszik észre: tele vannak apró, viszkető kiütésekkel, göbcsékkel. Ennek okai összetettek: immunrend­szerünk egyre több, káros hatás ellen kénytelen védekezni, s előfordul, egy­szer csak nem tudja megkülönböztetni a valóban káros külső behatásokat a kevésbé károsaktól, és a napsugárzás ellen is elkezd túlzottan védekezni ­mondja dr. Krizsa íudit bőrgyógyász szakorvos. Árnyékban lenni Az is előfordul: a napsugárzás plusz bizonyos kémiai anyagok együttes ha­tására alakul ki a napallergia - akár még a naptej is okozhatja, az ultraviola-suga­rakkal kölcsönhatásba lépve. Az ózonlyuk hatására az utóbbi évtizedekben sokkal több káros sugárzás éri az embert, mint korábban -r ez ugyancsak hozzájárul a jelenség mind gyakoribbá válásához. Mi­nél erősebb a napsugárzás, annál na­gyobb az esély a napallergia kialakulására - sok ember déli országokba tett utazás eredményeként válik túlérzékennyé a napfényre. S miként lehet védekezni a napaller­giával szemben? Amint az egyéb aller­génekkel szemben is legjobb védeke­zés, ha kerüli őket az ember - a napal­lergiát is úgy lehet leginkább kikü­szöbölni, ha nem napozunk. Persze napfényre szükségünk van, és egyéb­ként sem lehet folyamatosan árnyék­ban lenni: az allergiaellenes gyógysze­rek, antihisztaminok a napallergiával szemben is megfelelőek lehetnek. Kor­tizontartalmú kenőcsök szintén segíte­nek leküzdeni a tüneteket. Napozás előtt a bőrt meg kell tisztítani, és csak olajmentes napozószert érdemes hasz­nálni. Kérdés, milyet? Bár naptejeket, fényvédőket számtalan helyen kapni, Napozás előtt a bőrt meg kell tisztítani A szemet is védeni kell A szem is megsínyli a fokozott nap­sugárzást. UV-sugárzásszűrő napszem­üveggel lehet megelőzni a károsodást ­nem bazárban kell „egyszer használatos" szemüveget venni, hanem optikai szak­üzletben, valóban hatékonyt. Napszúrás ellen pedig olyan fejfedőt érdemes használni, melynek legalább nyolccentis karimája van, ez teljes egé­szében védi az arcot. mindenképpen célszerű gyógyszertár­ban beszerezni őket - ezek a legbizton­ságosabbak. Egyszersmind célszerű olyat venni, ami nemcsak két órán át véd - mint sok készítmény hanem sokáig, s akkor is megtartja hatását, ha az ember közben úszott is egyet. Órákig kocsiban Sokan nem tudják: a leginkább bőrrákot okozó UV A-sugarak áthatolnak az autók szélvédőjén. Ha órákig vezet az ember ko­csit, és eközben folyamatosan tűz rá az ILLUSZTRÁCIÓ: MTI üvegen keresztül a nap, minden bámulás nélkül megindulhat a rákos folyamat. Pirosas sebek A bőrrák egyébként nemcsak anyajegy­ből indulhat ki, mint sokan hiszik, hanem a bőrfelület bármely részéről, amit sokat ért a sugárzás. Ilyenkor pirosas sebek je­lennek meg a bőrfelületen, látszólag min­den előzmény nélkül, és neiíl akarnak gyógyulni. Ha ilyet tapasztalunk, rögtön bőrgyógyászhoz kell fordulni - az időben fölfedezett rákos folyamat jó eséllyel visz­szafordítható. Fontos ilyenkor a belszervi átvizsgálás is (mellkasröntgen, hasi ultra­hang, nyirokcsomókra, csontrendszerre vonatkozó vizsgálat). Enyhébb esetekben „fagyasztással", illetve kemosebészeti úton veszik föl a harcot a daganattal, súlyosabb esetben operációra kerül sor. Ezután há­romhavonta, majd félévente újabb vizsgá­lat szükséges. De évente akár panaszmen­tes esetben is érdemes fölkeresni a bőr­gyógyászt - a vizsgálatok olyan bajt is kide­ríthetnek, amelyre még nem figyelnénk föl - csak akkor, ha esetleg már késő. F. CS. A méhek tudják a megoldást A méhek jelenthetik a kulcsot az újfajta an­tibiotikumok kifejlesztéséhez - állapították meg ausztrál kutatók. A veszélyes baktériumok az elmúlt években egyre nagyobb ellenálló képességre tettek szert a különböző gyógy­szerekkel szemben. Emiatt évente emberek milliói halnak meg. Ahhoz, hogy ismét hatékony gyógyszereket fejlesszenek ki, a tudósok egye­bek között azt vizsgálják, miért olyan ellen­állóak a méhek a betegségekkel szemben - írta a Die Welt című német lap online változata. MTI Az ausztráliai Mac­quarie egyetem kuta­tócsoportja ígéretes eredményeket mutatott fel az úgynevezett bio­prospecting területén. Bioprospectingnek ne­vezik a kutatást olyan hatóanyagok után, me­lyeket az élő szerve­7etek termelnek, és or­vosi célra felhasznál­hatók. Az eddigi vizs­gálatok szerint a ro­varok jelenthetik a kul­csot a hatékonyabb és sokoldalúbb antibioti­kumok kifejlesztésé­hez. A közösségben élő rovarok ebből a szem­pontból még fontosab­bak, ugyanis a „rovarál­lam" ideális feltételeket teremt a betegségek terjedéséhez. A rovar­közösséget a túlnépe­sedés és a csekély ge­netikai variáció jellem­zi, ami a járványok lefo­lyását csak gyorsítja. Ahhoz, hogy ilyen körül­mények között életben maradjanak, a rovarok­nak olyan módszereket kellett kifejleszteniük, amelyek feltartóztatják a betegségeket. Ehhez olyan anyagokat kell ki­választaniuk, amelyek gátolják a gombák és baktériumok terjedé­sét. Maga a védekező­mechanizmus már is­mert volt, ugyanakkor azt nem vizsgálták, va­jon egy közösség mére­te hogyan befolyásolja annak erősségét. Az ausztrál kutatók ered­ményei azt mutatják, hogy szoros kapcsolat van a csoport nagysá­ga, a genetikai rokon­ság és a jobb védekező­mechanizmus között. A tudósok most a rokon fajokra, például a dara­zsakra, illetve a félszo­ciális közösségekre is ki akarják terjeszteni a vizsgálatot. Utóvizsga - nyár végén Előfordul, hogy az év végi vizsgák nem úgy sikerülnek, ahogy az ember szeretné, és a javításra már csupán a nyár végén nyílik újabb lehetőség. Két dolog is nyomaszthatja az embert: először is, vajon sikerül-e a vizsga, vagy ismétlésre kény­szerülünk-e? Másrészről a legtöbb diákban folyamatosan benne van az az érzés, hogy bizony előbb-utóbb tanulni kellene rá, de ténylegesen mikor is? Csupán tanácsok adhatók a helyzet feloldásához, alapvetően úgyis mindenki maga dönti el, hogyan is készül az újabb nekifutásra. Elsőként is tudni kell, hogy kiderült, két dolognak van szerepe a tanultak rögzítésében. Az egyik az alvás folyamata. A kutatások kiderítették, hogy az éjszakai pihenés jelentős szerepet játszik a nappal megtanultak rögzítésében. Másrészről az is fontos, hogy a tartós tanulást kövesse egy hosszabb ki­kapcsolódás, teljes ellazulás - vagyis a vizsgaidőszakot kövesse megfelelő adag nyári szünet -, a természetes regenerálódást követően ugyanis sokkal jobban fog az agy. E kettő együttes figyelembevételével az tanácsolható, hogy sikertelen vizsga esetén sem szerencsés azonnal nekiállni a tanulásnak - bár megjegyzem, tapasztalatom szerint sokakat ez a veszély komolyan nem szokott fenyegetni. Regenerálódjunk, pihenjünk, lazítsunk, kapcsolódjunk ki legalább néhány hétig. Ugyanakkor a tanulásra muszáj kellő időt szakítani. Ez több mindentől függ. Elsőként is jelentős szereppel bírnak a személyes képességek. Nyilván akinek az a tapasztalata, hogy gyors felfogású, könnyen tanul, annak kevesebbet kell áldoznia a tanulásra. Aki viszont úgy érzi, hogy számára az elmélyült ismeretek megszerzése hosszabb időt vesz igénybe, annak bizony több időt kell rászánnia a tanulnivalóra. Mindazonáltal nem szerencsés a dolgokat „kicentizni": az utolsó pillanatban köz­bejött nem várt események - akár egy egyszerű betegség, láz, fontos, halaszthatatlan program - komoly időzavart okozhatnak, mely jelentős szorongással és végső soron a sikeres vizsga bizonytalanságával járhat. Összefoglalva az tanácsolható, hogy pihenjük ki magunkat a vizsgaidőszak után, aztán kellő időben ­lehetőleg intenzíven - lássunk neki a felkészülésnek. Utána pedig még mindig maradjon legalább egy kis idő kikapcsolódni. DR. RADICS JUDIT PSZICHIÁTER, MAGATARTÁS-TERAPEUTA FŐORVOS A tartós tanulást kövesse kikapcsolódás FOTO: KISALFÖLD Ragyogó mosoly Ma már az esküvői naptáraknak is a részét képezi a fogfehérítés, mint ahogyan olykor állásinterjú előtt is ajánlatos ragyogóbbá tenni a mosolyt. A fogfehérítés kozmetikai beavatkozássá vált. MTI A fogszín genetikai adottság, de idővel a legtöbb embernél elsöté­tül: főleg a dohányzás, a kávé, a rossz szájhigiéné, illetve a fogak­ban végzett beavatkozások és balesetek is befolyásolhatják a kü­lönböző árnyalatokat. Sok ember fogsora nem egyenletes színű, éppen az előbb említett okok miatt. Ma már nemcsak az egészsé­ges, teljes fogsor követelmény némely munkahelyen, de a fehér vagy fehérített fogsor is. Hajdanán a fogszabályzó használata is furcsa szokás volt, mára természetes lett. Az orvosok szerint a fogfehérítésnek is ez lesz a sorsa. Igaz, nem mindegy, mikor és milyen módszerrel fehérítteti valaki a fogsorát. Alapfeltétel, hogy ne legyenek a szájban rossz fogak és a fogkövet is távolíttassa el előbb a páciens. Ahogyan az egyik szépészeti szaklap fogalmaz, a felületi elszíneződések, lera­kódások, pigmentfoltok előzetes eltávolítása azért fontos, hogy a fehérítőanyag erőteljesen fejtse ki hatását. Mindezt megelőzi olykor a belső fehérítés: előfordul, hogy gyökértömő anyag színezi el belülről a fogat. Gondot okoz­hatnak azok a fogak, is, amelyekről lehúzódott az íny. A koronák, pótlások és tömések anyagára másképpen hat a hidrogén-per­oxid vagy karbamid-peroxid - ez a fogfehérítő anyagok „lelke" -, mint az élő fogakra. A fogfehérítés lehet gyors, intenzív, alig egyórás beavatkozás, vagy kímélő, többnapos sínes változatú, ez kisebb koncentrációban tartalmazza a fehérítő anyagot. A hatás körülbelül 2-3 évig tart. Addig is kerülni ajánlatos a kávét, a cigarettát, a vörösbort, ezek ugyanis óhatatlanul sötétíthetik a fog árnyalatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom