Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-22 / 195. szám

SZOMBAT, 2007. AUGUSZTUS 18. • MEGYEI TÜKÖR7 A Grecsó fivérek a szegvári piactér árkádjainak árnyékában. Krisztián Zoli szülői értekezletére is elment Fotó: Hlahó Gabriella Grecsó Krisztián író és Grecsó Zoltán táncművész is eljött a szegvári falunapokra. A Grecsó névre korábban összerezzenő helybeliek most ünnepelték a fiúk hazatérését. A Krisztián forgatókönyvéből készült Hasutasok című filmet a kastélyban vetítették, Zoltán pedig kortárs táncelőadást mutatott be kedvesével a kastély udvarán. Mindenki velük akart beszélni, és ők alig várták, hogy itthon legyenek. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy miért is került a Pletykaanyu című könyv ajánlásába ez az egyetlen rövid szócska: Zolinak. Grecsó Krisztián első sikerkönyvének címét ugyanis az öccse adta, az író pedig saját állítása szerint azóta sem talált ki jobbat. Zoltán a bátyja írói munkásságáráról azt mondta, örült, amikor Krisztián versről novellára váltott, ezekben ugyanis megjelenik a szegváriak beszédmódja. A hosszú mondatok, az önfeledt és korlátok nélküli mesélés, a humor, és a szavak íze mind-mind kibontakozhatott a novellában. Zoli úgy emlékszik, hogy amikor Krisztián írógépet vett, a családban többen felháborodtak, de ő azonnal megvédte a bátyját, mert tudta, hogy zseni. Ha történetesen nem tudta volna, akkor is megvédi. A fiatalabb fivér később, a Vízjelek a honvágyról című verseskötettel a kezében azon tűnődött otthon, a szegvári házban, hogy ő már csak a Krisztián öccse marad egész életében. Ez a félelem alaptalan lett, és erről maga Krisztián gondoskodott. A szegvári sulibulikon le nem lehetett volna könyörögni a táncoló Zolit a színpadról, nyilvánvaló volt Krisztián számára, hagyni kell, hadd táncoljon. Miután Zolit felvették a szentesi gimnázium dráma tagozatára, a báty ment el az első szülői értekezletre. A tanárok furcsán néztek rá, mondván, milyen fiatal az apuka, de később megszokták a jelenlétét a fogadóórákon is. Zoltán közben megtanulta a latin és a standard táncokat a Szilvernél, a gimi diákjaként az íródeák nevű országos pályázaton harmadik helyezést ért el versírás kategóriában - de aztán megmaradt eredeti szenvedélyénél. Krisztián is tud táncolni: egy írói Ki Mit Tud?-on kalotaszegi legényest mutatott be Pesten, állítása szerint másfél perc után a fulladásos halál tüneteivel. Apjuk távol esett a családtól, és Krisztiánból sosem tűnt el a gondoskodó apa szerepe, így aztán amikor a fiatalabb fiú már egy éve volt „lézengő ritter" Budapesten, a báty a Nyúl utcában „megmosta a fejét". Zoli ezután négy bőrönddel nekivágott Ausztriának, és szinte haza se jött, amíg meg nem szerezte a táncművész diplomáját. Ma Frenák Pál társulatában táncol, és ihletett pillanataiban azon gondolkodik, mennyire élvezi ezt, ezt a valódi rémálmot, a táncot, a csak önmagában értelmezhető, térben és időben létrehozott folyamatos mozdulatsort. Mondta is a szegváriaknak, ha esik a hó és lépdelnek, vagy ha kimennek kapálni, az is tánc. Krisztián elégedett az öccsével. A Kortárs Művészetek Házában ugyanis ő számít az egyik legjobb táncosnak. Zoltán pedig elégedett a bátyjával: három percig sorolhatná a díjait. Eddigi életükben mindössze kétszer vesztek össze, de hogy miért, azt elmondani nem lehet. Egyszer ezért, másszor meg azért. BLAHÓ GABRIELLA GRECSÓ KRISZTIÁN jjj 1976. május 18-án született Szegváron. Általános iskoláját a faluban végezte, majd a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett. A József Attila Tudomány Egyetem magyar szakán szerzett diplomát. 2001-ben a Jelenkor kiadásában jelent meg komoly sikert elért könyve, a Pletykaanyu. 2005-ben adta ki a Magvető Isten hozott című regényét, melyet németre is lefordítottak. Több verseskötete jelent meg. Felesége: Kacziba Ágnes angoltanárnő. Nyelvtudása: magyar. A Hasutasok és a Megy a gőzös című filmek forgatókönyvét is ő írta, néhány napja pedig a patinás magazin, a Nők Lapja vezető szerkesztője. GRECSÓ ZOLTÁN 1983. április 8-án született Szentesen. Általános iskoláját a faluban végezte, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozatán érettségizett. 2002-ben felvételt nyert a linzi Anton Bruckner Universitatra, ahol táncművészként szerzett diplomát 2006-ban. Ezen az egyetemen évekig ösztöndíjasként tanult. Linzben a városi színházban egy évig dolgozott, és a New York Danceschoolban táncot tanított. Megkapta a MU-Terminal kutatási ösztöndíjat. Nyelvtudás: angol. Jelenleg Budapesten, az Oktogon Tánc Centrumban musicalt és kortárs balettet oktat. Frenák Pál társulatának tagja, rendszeresen szerepel a Trafóban. Kedvese Gönczöl Nikolett táncosnő, rendkívül bájos teremtés. homlokzat megálmodására inspirálta. Az ugyancsak festő és költő Kondor Bélát (1931-1972) is megihlették Blake versei, amikor saját kora lelki és fizikai terrorját próbálta a képein értelmezni. A repülés különösen foglalkoztatta, és e vágyát lebegésként és szabadulásként jelenítette meg. Az emberi tudatlanságot felidéző látomásait a fájdalommal fejezi ki, ezzel is érzékeltetve a szépség harmóniájának hiányát. Kondor költő is volt, ezért provokatív üzeneteit a képekbe illesztett szövegekkel, szófoszlányokkal gazdagítja. DOMBAI TÜNDE ÖSSZMŰVÉSZETI KÖZPONT A Regionális Összművészeti Központként (REÖK) újjászületett százesztendős Reök-palota mindennap 10 és 18 óra között látogatható. Az első emeleti Szépség és fájdalom, valamint a második emeleti Kortárs Szeged I. című tárlatra felnőtteknek 1900, nyugdíjasoknak és diákoknak 900, csoportoknak 900 forint a belépő. Szépség és fájdalom a szegedi Reök-palotában Az újjászületett Reök-palota Szépség és fájdalom címmel Goya, Blake és Kondor Béla szenvedélyes látomásait mutatja be. E szellemi csemegéhez Papp Katalin, a tárlat művészettörténész rendezője adott fogódzót, a képek címe ugyanis gyakorta félrevezető. Francisco Goya (1746-1828) a spanyol festészet géniusza - El Greco és Velasquez mellett - legalább másfél évszázaddal haladta meg a korát. Életútja olyan változatos, mint ahány jelentést rézkarcai rejtenek. Goya elismerésre vágyott, be is került a legelőkelőbb körökbe, királyi festővé lépett elő, ugyanakkor bírálta a feudális középkor sötétségét, tükröt tartott az egyház visszaéléseinek, elvetette a léha nemesi sznobizmust. Családot alapított, de hercegasszonyokkal is szerelmi viszonyt folytatott. Barátkozott a nemesekkel, miközben alacsony származása és betegségben szerzett süketsége zárkózottá tette. Kiállt a nemzeti érdekekért, liberális eszméi viszont a szabadkőművesekhez vonzották. Viszolyogva figyelte a francia forradalom nyomán dühöngő erőszakot. Legkorábban összeállított nyolcvan részes Caprichos - szeszélyek, ötletek - című rézkarcsorozatának elnevezésével újítónak tünteti fel magát a „kecskefestőkkel" szemben, akik önálló gondolat híján, a nyájat követve, csak másolnak. Nem adott címet a grafikáinak, hanem vers vagy közmondás formájában fűzött hozzájuk megjegyzést, többnyire nem is egyet. Amint valamelyik szemet szúrt az inkvizíciónak, lecserélte egy másikra, mondván, bármiféle hasonlóság a valósággal csupán a véletlen műve. Az egyházat boszorkányokkal karikírozó, az úrhatnám nemeseket szamaraknak mutató Goya képeiből életében kevés mű kelt el, végül a szürrealisztikus látomásokat az inkvizíció betiltotta. A festő ekkor előre menekült: az eredeti nyomólemezeit a királynak adta. Azóta a spanyol udvar fejedelmi ajándéknak nyomtat velük nagyritkán újabb példányt. A kétszázötven éve született angol misztikus költő-festő, William Blake (1757-1827) rézmetszőként szerzett mesterséget, mégis költeményei tették világhírűvé. Goya kortársa, szellemisége a spanyoléhoz hasonlóan megelőzte a korát. Látomásaiban kétségbe vonja az isteni ésszerűséget. Sajátos mitológiát hozott létre, melyet egyenesen angyali sugalmazásként írt le. Biblikus műfajt idéző könyvekben foglalta össze próféciáit, Ezer emberből már csak hárman tapétáztatnak Retrorolnik virágmintákkal Hiába bújik hozzánk selymesen, a tapéta a szakember szerint egyre inkább kimegy a divatból. Bútorfelújításhoz mindenesetre még vásárolnak a papírtekercsekből. MUNKATÁRSUNKTÓL Mickey egér tekercsenként 800-ért, mély habosított virágos kétezerért, olasz selyem ennek a duplájáért. Neonzöldes pink beütéssel az emósoknak, sokszínű csíkos a változatosság kedvelőinek. Szeged egyik tapétadiszkontjában néztünk körül a több tucat különböző színű és anyagú papírtekercs között. Séta közben igazi retroérzés lett úrrá rajtunk, pedig a falra szánt papírlapok is haladtak a korral: a 70-es, 80-as években épített és átadott panellakások sárgásbarna színvilágú egyentapétái az elmúlt rendszerrel együtt talán örökre eltűntek a történelem süllyesztőjében. Van viszont selymes tapintású tapéta, a virágcsokrok díszítésére hajazó kreppszerű anyagból készült darab, de Schwartz Mária üzletvezető elmondása szerint leginkább az apró virágmotívumokkal díszített, habosított fajtákat keresik. A festék azonban erősebb a papírnál: az üzletben ottjártunkkor mindössze egy vásárlóval találkoztunk. Etelka sem eredeti funkciója szerint akarta felhasználni a tekercseket: fal helyett a konyhabútorát díszítik majd a rolnik. - Új bútorra nincsen pénzem, így a tapétával újítom fel a konyhát - mondta az asszony, majd rácsodálkozott néhány igazán extra színű gurigára. Egy rikítózöld mellett hosszan tanakodott: hova illene leginkább? Ebben a képzeletbeli versenyben a nyaraló nyert. A vásárlói réteg? - Inkább a kevésbé tehetős osztályból kerül ki - tudtuk meg az üzletvezetőtől. Megkérdeztünk egy szobafestőt is: hányszor kell havonta megküzdenie a tekercsekkel? Ezer emberből hárman tapétáztatnak - beszélt tapasztalatairól Lázár Sándor. Az ok egyszerű: mivel a mestereknek macerásabb felrakni a papírt a falra, munkadíjként többet számolnak fel, mint ha valaki egy mezei festést rendel meg tőlük. Amíg Lázár Sándornál egy négyzetméter festés munkadíja 500, ugyanennyi tapéta felrakása 7-800 forintba kerül. A szakembertől megtudtuk, a festőhenger - mintákat lehet felvinni vele a falra még a tapétánál is rosszabbul járt: vagy fél évtizede nem került már a kezükbe. A tapéta hasznosítására alternatív javaslat: remekül használható csomagolópapírként, de színesebbé tehetjük vele a hamarosan kezdődő iskolanapokat is, ha vele kötjük be füzeteinket, könyveinket. A tapéta már nem olyan kelendő, mint régen Fotó: Karnok Csaba A fiúk segítik egymást Budapesten és Európában Grecsó-lázban égett Szegvár ezeket illusztrálta, sőt kántálva elő is adta. Egy, az Új Jeruzsálemet kereső svéd vallástudóst követett, mivel szerinte is vége a hagyományos keresztény egyháznak. Szerelmi házasságban élt írástudatlan feleségével, akit meztelenül járatott otthon, hiszen Éva sem hordott ruhát a Paradicsomban. Dantét, Shakespeare-t, Miltont tisztelte. A Reök-palotában a Goya-grafikák mellé kiállított Blake-rajzok Milton verses pásztorjátékának, a Comusnak az illusztrációi. A címszereplő varázsló egy erdőben eltévedt grófkisasszonyt szellemekkel harcolva igyekszik elcsábítani. Kevés kelt el a Comusból, ezért a fekete-fehéren kötetbe kötött rézkarcait Blake csak megrendeléskor színezte ki. Ezeknél ismertebb az Atyaisten című képe, amely a szecessziós Reök-palotát tervező Magyar Edét a szenvedélyesen hullámzó Papp Katalin, a tárlat rendezője mutatja Szabó András festőnek: Goya Jelenet a spanyol függetlenségi háborúból című festménye oldja a rézkarcok monotonitását Fotó: Frank Yvette