Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-26 / 173. szám
CSÜTÖRTÖK, 2007. JÚLIUS 26. • KÉPES J Á R M Ű B Ö R Z E • 7 A Délmaavarorszáa és a Délvilág házhoz jön! DM-grafika MENNYIBE KERÜL? Attól függően, milyen fából és kiegészítőkkel készül a konyhaszekrény, az árak eltérnek. Fogantyút például vásárolhatunk 80 és 1500 forintért is. Az egyedi bútoroknál a fantáziánkra és a pénztárcánkra van bízva, milyen kívánságokkal fordulunk a szakemberekhez. A bútorlapból összerakott alapszekrény, juhar, illetve kőris fából készített ajtókkal és fiókokkal 260 cm-es falra körülbelül 100-260 ezer forintba kerülhet. Ha ugyanez a bútor akác-, cseresznye- vagy tölgyfából készül, akár 400 ezer forintot is fizethetünk érte. Az előre legyártott, ugyanilyen típusú, fixen összeállított konyhabútorokért is 160-220 ezer forint között fizetnénk. Ha antik, 70-80 éves fából készült kredencünket és tálalónkat kívánjuk felújíttatni, állapottól, mérettől, anyagtól és a munka idejétől függően 100-600 ezer forintig fizethetünk. Ml MEGYE JÁRÓ Az 1300 lelket számláló község Szent Adorján mártírról kapta a nevét Mártély, a festők paradicsoma Az európai faanyagok közül a dió a legértékesebb A konyhában a retro teremt hangulatot Ismerjük meg Csongrád megyét! felkiáltással megkezdtük 52 részesre tervezett sorozatunkat, melynek során szűkebb pátriánk valamenynyi községét meglátogatja a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségi csapata. Egyrészt hogy találkozzunk az ott élő emberekkel, másrészt hogy megmutassuk másoknak is kistelepüléseink életét, méltatlanul elfeledett, vagy legtöbbször fel sem fedezett értékeit. Családias hangulatban Modern konyhabútor beépített gépekkel Fotó: Karnok Csaba Szélsőségek jellemzik a mai konyhabútordivatot: a modern és a retro stílus egyaránt hódít. Árban nincs nagy különbség, akár készen vesszük, asztalossal csináltatjuk, vagy felújítjuk bútorainkat, de az egyedi tervezésű szekrényeknél bátran használhatjuk fantáziánkat. Magyarországon a diófából készült bútorok a legértékesebbek. A szürke konyhaszekrény bézs munkalapokkal és spotlámpákkal megvilágítva kellemes kontraszt a barackvirágszínű fal mellett. Az L alakú bútor három fekete bárszékkel kiegészítve a boltívvel elválasztott nappalit is hangulatossá teszi. Az egyedi tervezésű szekrény felfelé, illetve redőnyösen nyitható ajtajai a legmodernebb stílust képviselik. Egy fiatal pár új lakásának konyhájában gyönyörködünk. A harmónia megteremtése azonban nem egyszerű feladat. Hogyan kezdjünk hozzá? Pénzünktől és a rendelkezésre álló helytől függ, boltban fixen összeállított konyhaszekrényt érdemes vennünk, vagy egyedi tervezésű bútort tanácsos készíttetnünk. Ha örököltünk idősebb rokonainktól régi tálalót, kredencet, lehet, hogy érdemes felújíttatni. - A modern kialakítások mellett megint divatba jött a 60-as 70-es évek egyszerű konyhabútorainak stílusa. A népszerű cseresznyeszínt azonban felváltotta a wenge (sötétbarna), melyet előszeretettel kombinálnak drapp és bézs színekkel. A szekrényekhez használt alumíniumlábak és -fogantyúk pedig szintén az egyszerűséget éreztetik - magyarázta Kiss Zsolt épület- és bútorasztalos. Munkája során arra figyelt fel, hogy mostanában a színekben és a formákban népszerűek a végletek. Az emberek újra keresik az antik faajtós és fiókos konyhaszekrényeket, régies hatású kiegészítőkkel. A szakember azt is elmondta, négyféle gyártási technika közül választhatunk, attól függően, hogy a sima bútorlapot, a vákuumfóliás eljárással készült, több ezer színre festhető bútorlapot (MDF-bútorlapot), illetve az eredeti fát milyen módon kombinálják. Geller Attila, az egyik szegedi érdekeltségű lengyel bútoráruház értékesítője elmagyarázta, a konyhaszekrény hátsó és oldalsó oldalait azért nem készítik fából, mert nem látszik, illetve a bútorlap lényegesen olcsóbb. De azért fa és fa között is van különbség: - A dió különleges és ritka, ezért a legdrágább az európai fafajták között. Amellett, hogy jól megmunkálhatóak, a bükk, a tölgy és az akác középkategóriának számítanak. A puha fák közé sorolható fenyővel vigyázni kell, mert nagyon könnyen megsérülhet - figyelmeztetett a szakember. KANCSÁR TÍMEA A szekér ma már csak a múltat idézi. Mártély őrzi hagyományait Fotók: Tésik Attila Mártélyt, a festői szépségű holtágat a múlt század elején fedezték fel maguknak a képzőművészek. Az 1300 lelket számláló, Vásárhelytől csupán hét kilométerre fekvő község nemrégiben kapta meg a Családbarát önkormányzat-díjat. Mártélyt, a festők és a természetkedvelők paradicsomát, az 1300 lelket számláló Tisza-parti községet elsőként 1024-ben említi Szent István király oklevele, melyben a települést, azaz Szent Adorján Mártír pusztát halászó helyként az általa alapított zalavári bencés monostornak adományozta. A település neve is a kolostor védőszentjének nevéből azaz Szent Adorján mártírból kopott jelenlegi formájába. Mártély a középkorban is halászfalu volt, igaz nem itt, a jelenlegi helyen állt, hanem a mostani ártéri oldalon feküdt. A Tisza-szabályozás során, amikor a védőgátat építették, megtalálták az ősi falu nyomait is. A főként halászatból és mezőgazdasági munkából élők számára a modernizáció elsőként 1894-ben a vasút megnyitásával érkezett el, nem sokkal később épült meg a falu első kövesútja, majd 1911-ben szentelték fel templomát, amelynek szép hangú vasharangja a különlegessége. Mártély mai jó hírét a közeli Vásárhely alapozta meg, mégpedig azután, hogy a vadregényes tájat 1921-ben fölfedezte néhány lelkes természetimádó. Kruzslicz Károly, Banga Sámuel, Fejérváry József, Bogyó Ferenc és Dezső Lajos pedig megalapította és felépítette a település strandfürdőjét. Vásárhelyről nyaranta fürdővonat utaztatta ide a vendégeket. Endre Béla, Tornyai János, Rudnay Gyula, majd Barcsay Jenő pedig a festők számára fedezte fel a táj szépségeit, amelyet egyre inkább kezdtek élvezni a kitelepülök, a nyugalomra vágyók. így van ez ma is. A holtágon a halászat ugyan 1976-ban befejeződött, ám a víz azóta is közkedvelt horgászparadicsom. 1953-ban épült meg a parton a Képzőművészeti Alap alkotóháza, s több évtizedes jó hírnek örvend a nyaranta működő, itthon és külföldön egyaránt híres képzőművészeti szabadiskola. Mártély, köszönhetően szorgalmas lakóinak, szépen fejlődő település. Balogh Iá nos né polgármester több dologra is büszke, így a nemrégiben épült szennyvíztisztítóra és arra is, hogy még az uniós csatlakozás előtt jól működő testvértelepülési kapcsolatot alakítottak ki erdélyi és német településekkel. Ez utóbbinak köszönhetően minden németül tanuló kisdiák kijut, kijutott már német nyelvterületre. KOROM ANDRÁS CSALÁDBARÁT ÖNKORMÁNYZAT ^ Nemrégiben Kapta meg Mártély a Családbarát önkormányzat-díjat a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől. Az elismerést azért kapták, mert ingyentelkekkel segítették a nagycsaládok életét, ezzel mentve meg az iskolájukat a bezárástól. Újabb állomásához ért megyejáró körutunk, kedden a mártélyi faluházba vártuk olvasóinkat. Az érdeklődők közül a szerencsésebbek értékes ajándékokat nyertek. MUNKATÁRSUNKTÓL Balogh Jánosné mártélyi polgármester köszöntőjében kiemelte: a Délvilág sok helybeli otthonában napi vendég. A lap újságíróinak nevét már jól ismerik, de nem mindenkit ismernek arcról. Ezért is volt jó ötlet a személyes találkozó. A polgármester szerint azt az újságot szeretik, amelyik elfogulatlan, pontos és a helyiek öröméről, bánatáról, illetve az eseményekről egyaránt beszámol - a Délvilág ilyen. Bakos András, a Délvilág szerkesztőségvezetője röviden bemutatta lapunkat. Beszélt a különféle változásokról, amelyekről a jelenlévőkvéleményét is megkérdezte. Két felszólaló is azt mondta, jó lenne, ha ismét visszakerülne a lapba az Oldalborda, mely nem csupán recepteket, hanem praktikus főzési tanácsokat is közölt. A humor sem hiányozhatott a családias hangulatú összejövetelről. Amikor Bakos András azt ecsetelte, hogy a megújult hátsó oldalunkon többek között rendszeresen közlünk szép lányokról fotót, a hallgatóságból egy aszszony hangosan megjegyezte: De hol vannak a szép fiúk? A mártélyi találkozó végéről sem maradt el a játék. Kérdéseket kaptak a jelenlévők, nem csupán lapunkról, hanem falujuk eddigi olyan eseményeiről is, amelyekről mi is beszámoltunk. Minden ajándékunk gazdára talált. A nagy forróság ellenére szép számmal fogadták el meghívásunkat a mártélyiak