Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-26 / 173. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. JÚLIUS 26. • KÉPES J Á R M Ű B Ö R Z E • 7 A Délmaavarorszáa és a Délvilág házhoz jön! DM-grafika MENNYIBE KERÜL? Attól függően, milyen fából és kiegészítőkkel készül a konyhaszekrény, az árak eltérnek. Fogantyút például vásá­rolhatunk 80 és 1500 forintért is. Az egyedi bútoroknál a fantáziánkra és a pénztárcánkra van bízva, milyen kíván­ságokkal fordulunk a szakemberekhez. A bútorlapból összerakott alapszekrény, juhar, illetve kőris fából készített ajtókkal és fiókokkal 260 cm-es falra körülbelül 100-260 ezer forintba kerülhet. Ha ugyanez a bútor akác-, cse­resznye- vagy tölgyfából készül, akár 400 ezer forintot is fizethetünk érte. Az előre legyártott, ugyanilyen típusú, fi­xen összeállított konyhabútorokért is 160-220 ezer forint között fizetnénk. Ha antik, 70-80 éves fából készült kre­dencünket és tálalónkat kívánjuk felújíttatni, állapottól, mérettől, anyagtól és a munka idejétől függően 100-600 ezer forintig fizethetünk. Ml MEGYE JÁRÓ Az 1300 lelket számláló község Szent Adorján mártírról kapta a nevét Mártély, a festők paradicsoma Az európai faanyagok közül a dió a legértékesebb A konyhában a retro teremt hangulatot Ismerjük meg Csongrád megyét! felkiáltással megkezdtük 52 részes­re tervezett sorozatunkat, melynek során szűkebb pátriánk valameny­nyi községét meglátogatja a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségi csapata. Egyrészt hogy találkozzunk az ott élő emberekkel, másrészt hogy meg­mutassuk másoknak is kistelepü­léseink életét, méltatlanul elfele­dett, vagy legtöbbször fel sem fedezett értékeit. Családias hangulatban Modern konyhabútor beépített gépekkel Fotó: Karnok Csaba Szélsőségek jellemzik a mai konyhabútordivatot: a modern és a retro stílus egyaránt hódít. Árban nincs nagy különbség, akár készen vesszük, asz­talossal csináltatjuk, vagy felújítjuk bútorainkat, de az egyedi tervezésű szekrényeknél bátran hasz­nálhatjuk fantáziánkat. Magyarországon a dió­fából készült bútorok a legértékesebbek. A szürke konyhaszekrény bézs munkalapokkal és spotlámpákkal megvilágítva kellemes kontraszt a barackvirágszínű fal mellett. Az L alakú bútor há­rom fekete bárszékkel kiegészítve a boltívvel elvá­lasztott nappalit is hangulatossá teszi. Az egyedi tervezésű szekrény felfelé, illetve redőnyösen nyit­ható ajtajai a legmodernebb stílust képviselik. Egy fiatal pár új lakásának konyhájában gyönyör­ködünk. A harmónia megteremtése azonban nem egyszerű feladat. Hogyan kezdjünk hozzá? Pénzünktől és a rendelkezésre álló helytől függ, boltban fixen összeállított konyhaszekrényt érde­mes vennünk, vagy egyedi tervezésű bútort taná­csos készíttetnünk. Ha örököltünk idősebb roko­nainktól régi tálalót, kredencet, lehet, hogy érde­mes felújíttatni. - A modern kialakítások mellett megint di­vatba jött a 60-as 70-es évek egyszerű konyha­bútorainak stílusa. A népszerű cseresznyeszínt azonban felváltotta a wenge (sötétbarna), me­lyet előszeretettel kombinálnak drapp és bézs színekkel. A szekrényekhez használt alumíni­umlábak és -fogantyúk pedig szintén az egysze­rűséget éreztetik - magyarázta Kiss Zsolt épü­let- és bútorasztalos. Munkája során arra fi­gyelt fel, hogy mostanában a színekben és a for­mákban népszerűek a végletek. Az emberek új­ra keresik az antik faajtós és fiókos konyha­szekrényeket, régies hatású kiegészítőkkel. A szakember azt is elmondta, négyféle gyártási technika közül választhatunk, attól függően, hogy a sima bútorlapot, a vákuumfóliás eljárás­sal készült, több ezer színre festhető bútorlapot (MDF-bútorlapot), illetve az eredeti fát milyen módon kombinálják. Geller Attila, az egyik szegedi érdekeltségű len­gyel bútoráruház értékesítője elmagyarázta, a konyhaszekrény hátsó és oldalsó oldalait azért nem készítik fából, mert nem látszik, illetve a bú­torlap lényegesen olcsóbb. De azért fa és fa között is van különbség: - A dió különleges és ritka, ezért a legdrágább az európai fafajták között. Amellett, hogy jól megmunkálhatóak, a bükk, a tölgy és az akác középkategóriának számítanak. A puha fák közé sorolható fenyővel vigyázni kell, mert nagyon könnyen megsérülhet - figyelmeztetett a szakem­ber. KANCSÁR TÍMEA A szekér ma már csak a múltat idézi. Mártély őrzi hagyományait Fotók: Tésik Attila Mártélyt, a festői szépségű holt­ágat a múlt század elején fe­dezték fel maguknak a képző­művészek. Az 1300 lelket szám­láló, Vásárhelytől csupán hét kilométerre fekvő község nem­régiben kapta meg a Család­barát önkormányzat-díjat. Mártélyt, a festők és a természet­kedvelők paradicsomát, az 1300 lelket számláló Tisza-parti köz­séget elsőként 1024-ben említi Szent István király oklevele, melyben a települést, azaz Szent Adorján Mártír pusztát halászó helyként az általa alapított zala­vári bencés monostornak ado­mányozta. A település neve is a kolostor védőszentjének nevéből azaz Szent Adorján mártírból ko­pott jelenlegi formájába. Mártély a középkorban is ha­lászfalu volt, igaz nem itt, a je­lenlegi helyen állt, hanem a mos­tani ártéri oldalon feküdt. A Ti­sza-szabályozás során, amikor a védőgátat építették, megtalálták az ősi falu nyomait is. A főként halászatból és mező­gazdasági munkából élők számá­ra a modernizáció elsőként 1894-ben a vasút megnyitásával érkezett el, nem sokkal később épült meg a falu első kövesútja, majd 1911-ben szentelték fel templomát, amelynek szép han­gú vasharangja a különlegessége. Mártély mai jó hírét a közeli Vá­sárhely alapozta meg, mégpedig azután, hogy a vadregényes tájat 1921-ben fölfedezte néhány lel­kes természetimádó. Kruzslicz Károly, Banga Sámuel, Fejérváry József, Bogyó Ferenc és Dezső La­jos pedig megalapította és felépí­tette a település strandfürdőjét. Vásárhelyről nyaranta fürdővonat utaztatta ide a vendégeket. Endre Béla, Tornyai János, Rudnay Gyu­la, majd Barcsay Jenő pedig a fes­tők számára fedezte fel a táj szép­ségeit, amelyet egyre inkább kezd­tek élvezni a kitelepülök, a nyuga­lomra vágyók. így van ez ma is. A holtágon a halászat ugyan 1976-ban befejeződött, ám a víz azóta is közkedvelt horgászparadi­csom. 1953-ban épült meg a par­ton a Képzőművészeti Alap alko­tóháza, s több évtizedes jó hírnek örvend a nyaranta működő, itt­hon és külföldön egyaránt híres képzőművészeti szabadiskola. Mártély, köszönhetően szor­galmas lakóinak, szépen fejlődő település. Balogh Iá nos né polgár­mester több dologra is büszke, így a nemrégiben épült szenny­víztisztítóra és arra is, hogy még az uniós csatlakozás előtt jól működő testvértelepülési kap­csolatot alakítottak ki erdélyi és német településekkel. Ez utóbbi­nak köszönhetően minden né­metül tanuló kisdiák kijut, kiju­tott már német nyelvterületre. KOROM ANDRÁS CSALÁDBARÁT ÖNKORMÁNYZAT ^ Nemrégiben Kapta meg Mártély a Családbarát önkormányzat-díjat a Nagycsaládosok Országos Egyesü­letétől. Az elismerést azért kapták, mert ingyentelkekkel segítették a nagycsaládok életét, ezzel mentve meg az iskolájukat a bezárástól. Újabb állomásához ért megye­járó körutunk, kedden a már­télyi faluházba vártuk olvasó­inkat. Az érdeklődők közül a szerencsésebbek értékes aján­dékokat nyertek. MUNKATÁRSUNKTÓL Balogh Jánosné mártélyi polgár­mester köszöntőjében kiemelte: a Délvilág sok helybeli otthoná­ban napi vendég. A lap újságíró­inak nevét már jól ismerik, de nem mindenkit ismernek arcról. Ezért is volt jó ötlet a személyes találkozó. A polgármester szerint azt az újságot szeretik, amelyik elfogulatlan, pontos és a helyiek öröméről, bánatáról, illetve az eseményekről egyaránt beszámol - a Délvilág ilyen. Bakos András, a Délvilág szer­kesztőségvezetője röviden bemu­tatta lapunkat. Beszélt a különféle változásokról, amelyekről a jelen­lévőkvéleményét is megkérdezte. Két felszólaló is azt mondta, jó lenne, ha ismét visszakerülne a lapba az Oldalborda, mely nem csupán recepteket, hanem prakti­kus főzési tanácsokat is közölt. A humor sem hiányozhatott a családias hangulatú összejöve­telről. Amikor Bakos András azt ecsetelte, hogy a megújult hátsó oldalunkon többek között rend­szeresen közlünk szép lányokról fotót, a hallgatóságból egy asz­szony hangosan megjegyezte: De hol vannak a szép fiúk? A mártélyi találkozó végéről sem maradt el a játék. Kérdéseket kaptak a jelenlévők, nem csupán lapunkról, hanem falujuk eddigi olyan eseményeiről is, amelyekről mi is beszámoltunk. Minden ajándékunk gazdára talált. A nagy forróság ellenére szép számmal fogadták el meghívásunkat a mártélyiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom