Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-24 / 171. szám

SZERDA, 2007. JÚLIUS 25. "MEGYEI TÜKÖR" 7 romezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen ti­zenötezer forintot árultam ki be­lőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején - mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a há­ború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. - Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én pél­dául szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartot­tam, tenyészbikáimmal pedig or­EGY LETT A KET S-B0L Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterle­velén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester el­mondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család fel­menőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kíssek Kisek. szágos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. KOROM ANDRÁS Hogy aszályban se kerüljön veszélybe a termés Stressztűrő búzát nemesítenek Kis Zoltán Vásárhely legidősebb fazekasmestere Ház a lekvárosbödönökből Gobelinfüggők a szegedikum szaküzletben - Jobb, mint bármilyen nyugtató Férfiak is varrnak, csak titkolják ezt a szenvedélyt Bár titkolják, sok férfi is mű­veli. Egyesek az iskolában ta­nulják, mások a családban, de akadnak, akik ismerősöktől sa­játítják el a fortélyokat. Rutinos művelői szerint idegességre jobb, mint bármilyen nyugta­tószer. A gobelinről beszélünk. - A gobelin szenvedély, de jó ér­telemben, hiszen jó alkotni, küz­deni, szenvedni, és a mű elké­szültével ráébredni, hogy megér­te - fogalmazta meg gondolatait Horváthné Harkai Marianna, aki maga is varr, és az egyetlen ma­gyarországi szaküzlet, a szegedi Gobelin Galéria tulajdonosa. Az üzletben a bőség zavara lesz úrrá rajtunk. A még mindig sztenderd Munkácsy-alkotáson, az Ásító inason, vagy Szinyei Merse Pál lila ruhás nőt ábrázoló képén kívül már léteznek abszt­rakt tájképek és afrikai hangula­tot idéző csendéletek is, sőt a leg­újabb Walt Disney-mesefilmek szereplőit ábrázoló gobelinek sem ritka jelenségek a galériá­ban. - A varrás jobb, mint bármi­lyen nyugtató: leköti a figyel­münket, és kikapcsol. Nálunk mindenféle korosztály megfor­dul. Sok középiskolás és egyete­mista az iskolában szerette meg A varrás szórakoztató, jó érzés, ahogy az ember keze alatt kialakulnak az ábrák Potó: Segesvári Csaba a kézimunkát. Több férfi, pa­pok, börtönőrök, portások és még kőművesek is bejárnak a galériába. Ok leginkább az au­tókat, vadászatot, vagy a hajó­kat ábrázoló képeket keresik. Gobelinszeretetük nem köztu­dott, titkolják hobbijukat - ma­gyarázta a tulajdonos, és hozzá­tette: a férfiak sokszor szebben dolgoznak, nnnt a nők. Meg­tudtuk még: a gobelin szerelme­seinek többsége negyven fölötti, és az igazi rajongók szimultán dolgoznak: három-négy képet varrnak egyszerre. - Tizenhárom-tizennégy éves lehettem, amikor a szomszéd né­ni megtanított gobelint varrni. O mindennap másik képpel ült ki az utcára, ez bennünket még kí­váncsibbá tett. Éjszakai varró va­gyok, ha elkap a hév, nem szá­mít, mi van körülöttem, megcsi­nálom, amit elterveztem - me­sélte a 39 éves cipőfelsőrész-ké­szítő, Kónya Andrea, hogyan le­het függővé válni. Az idősebb nőknél természetes, hogy értenek a kézimunkákhoz: kötéshez, horgoláshoz, varráshoz, subázáshoz, gobelinhez. - Fiatal korunkban még nem volt televí­zió, akkoriban mással kötöttük le magunkat a szabadidőnkben. Húsz éve tanultam meg gobelint varrni az egyik ismerősömtől. Leginkább a tájképeket szeretem, de a gyűjteményemben megvan például Szent Péter esernyője is ­mondta el Terhes Andrásné Zsu­zsanna, aki először lányának, majd unokáinak készítette aján­dékként a képeket. A 69 éves asz­szony legutóbb fehér lovat ábrázo­ló gobelint adott egy kedves isme­rősének. Elmondta, a varrás szó­rakoztató. Jó érzés, ahogyan az ember keze alatt kialakulnak az ábrák. Hozzáértők szerint az öltése­ket tíz perc alatt is meg lehet ta­nulni, de a gyakorlottságért több évig kell varrni. KANCSÁR TÍMEA TÖRTÉNELEM A francia Gobelin családról nevet Kapott Képeket kezdetben szőtték, kastélyok és várak hatalmas falai­nak lefedésére szolgáltak - festés helyett Az ipari forradalom után ki­sebbek lettek a lakásméretek, elő­térbe került a gobelin kézimunka jellege. Kétféle fonalhasználat ter­jedt el: a gyapjúfonalas, illetve a ná­lunk is gyakrabban alkalmazott és olcsóbb mouliné vékonyfonál. A go­belin kedvelői pedig választhatnak: eléfestett formát kívánnak-e varrni, vagy színkódok alapján dolgoznak. gait át kell vinni a szárazságot nem tűrő, de megfelelően termő növénybe. Egyébként a száraz­ságtűrés voltaképpen stressztű­rés; a szárazság mint stresszté­nyező csökkenti az élettevékeny­séget, hatására a növényben toxi­kus anyagok gyűlnek föl. Ezek le­állítják a növény fejlődését, s el is pusztíthatják. 99 Lényegében a búza vízhasznosító képességét kell növelni. Dudits Dénes Hogy a szárazságtűréssel együtt nemkívánatos tulajdonsá­gok (például a kis termőképes­ség) ne kerüljenek az utódnem­zedékekbe - s ez a hagyományos, keresztezéssel történő nemesí­tésnél megtörténik génsebé­szeti eljárásokra van szükség. Azonosítják a szárazságtűrő bú­zában azokat a géneket vagy kro­moszómarégiókat, melyektől a szárazságtűrés függ - például amelyek eltávolítják a növényből a szárazság mint stressz hatására keletkezett méreganyagokat. Majd következik beültetésük a szárazságot nem viselő, de sokat termő búzába. A létrehozott új búzafajtában a méregtelenítő rendszer aszály idején is műkö­dik, ennek eredményeként a gyö­kér növekedése, s a fotoszintézis vízhiány esetén sem áll le. Hogy a géntechnológiai megol­dás működik, először modellnö­vényeken kísérték figyelemmel a kutatók. Ezután következik a bú­zából búzába való génátültetés ­és létrejön a szárazságtűrő, s ugyanakkor jól termő búza. F.CS. biüüzemanyag |H A búza mind nagyobb jelentőségre tesz szert a bioiizemanyag-előál­lításban is. Itt sem mindegy tehát, mekkora a termés - nem függhe­tünk az időjárás szeszélyeitől. A génsebészeti úton történő, haté­kony szárazságtűrés-fokozás e te­rületen is segít. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolc­vanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, ami­ért 15 ezer forintot kapott. Eb­ből vásárolta meg a házát. - Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd ami­kor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapám­hoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a ke­reslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akko­riban kezdték Újvároson a dísz­edényeket is gyártani, ám azok­ra akkor még jóval kevesebb volt a vevő - mondta a nyolc­vanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkí­vül jó kedélyű mester elmesél­te, hogy régmúlt időkben a cse­repesek még a Kossuth téri pia­con árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni. - Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenő­mentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katoná­nak, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visz­szavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oro­szok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban en­gedtek haza. Kis Zoltán idehaza ismét a ko­rong mellé ült az Érsek utcai csa­ládi műhelyben, s 1949 szep­temberéig ott is dolgozott. - A mostani, Széchenyi téri há­zamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermés­nek köszönhetem. Ugyanis ami­kor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bö­dönöket gyártani. Tizenhá­Búzatermés-kiesést okozott a sok hónapos, őszi, téli, tavaszi aszály. Az eredmény: az előre­jelzések szerint drága lesz a ke­nyér. Az aszályos időszakok vár­hatóan mind sűrűbbnek ígér­keznek. A szegedi gabonakutató kht. nemesítői szárazságtűrő búzafajták előállításán dolgoz­nak az élelmiszer-biztonság fo­kozásért, és a bioüzem­anyag-termelés érdekében. - Lényegében a búza vízhaszno­sító képességét kell növelni - be­szél a szárazságtűrő fajták előál­lításáról Dudits Dénes akadémi­kus, az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatója. A legtöbb búzafajta esetében, ha kevés a víz, leáll a gyökérzet növekedése. Viszont léteznek félsivatagi kö­rülmények között is termő faj­ták, melyek egyedei aszályban is folytatják a gyökérnövekedést. Szintén fontos, hogy a levélben a fotoszintézis során képződő táp­anyagok szárazság esetén is be­juthassanak a búzaszembe; sok fajtánál ugyanis aszályban e fo­lyamat is leáll. Egyes, szárazság­tűrő fajták esetében viszont nem. A gond csak az: a szárazsá­got jól tűrő búzák nem hoznak elegendő mennyiségű termést. Hogy szárazságtűrő, egyszer­smind jól termő búzát állítsunk elő, a szárazságtűrés tulajdonsá­A búza szárazságtűrése - mely voltaképp stressztűrés - leghaté­konyabban géntechnológiai úton fokozható Fotó: Gyenes Kálmán Kis Zoltán hatvan évet töltött a korong mögött Fotó: Vidovics Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom