Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-19 / 167. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. JÚLIUS 19. "AKTUÁLIS" 3 Bőségesek a készletek - Melegben nem lehet akció Sokan mennek vért adni a vizitdíjmentesség miatt A legalább harmincszoros véradóknak júliustól már nem kell vizitdíjat fizetniük. A nagy hőség miatt azonban ennek ellenére sem voltak sokan tegnap a szegedi véradó állomáson. Volt, aki csak az igazolás kiállításáért jött, más a véradásai számát növelte, hogy mielőbb elérje a mentességet. Többnyire a nyári időszak a legkritikusabb a vérellátás szempontjából: ilyenkor történik a legtöbb baleset, a sérültek kezeléséhez megfelelő mennyiségű vérre van szükség. Ugyanakkor a rendszeres véradók - a szabadságolások miatt - ritkábban jönnek, gyakran elérhetetlenek. Júliustól a harminc vagy még több alkalommal vért adó donorok felmentést kaptak a vizitdíjés kórházi napidíjfizetés alól. A szaktárca ezzel a jogszabály-módosítással szeretné fokozni a véradási kedvet, és elismerni a rendszeres véradókat. Úgy tűnik, a negyvenfokos hőség a kedvezmény ellenére is eltántorította tegnap reggel a véradókat Szegeden. A vérellátóban reggel kilencig mindössze öt donortól vették le a négy és féldecis életmentő folyadékot, noha itt klimatizált helyen várakozhatnak és adhatnak vért. Egy átlagos napon 30-40 donor fordul meg az intézetben. Makra Mihály huszonhatodik alkalommal tartotta oda a vénáját a fehérköpenyes szakembereknek. A hatodik ikszben járó férfi húszévesen, katonaként esett át az elsőn: akkor még a véradásért járó háromnapos szabadság vonzotta. Mostanában A készletek a minimálisan előírt három helyett hét-kilenc napig is kitartanak Fotó: Segesvári Csaba inkább megszokásból, a segítségnyújtás szándékával jön, negyedévente. Mint mondta, persze „hajt" a harminc alkalomra is, hiszen - bár makkegészséges - a mentesség jól jöhet még idősebb korában. Ilyen melegben a véradó annyit ihat a több helyre is kitett szódásballonokból, amennyi csak jólesik neki - a legfeljebb tízperces művelet végén pedig egy csokit kap vércukoremelésként. A nővérek szerint általában csütörtökönként - amikor hatig vannak nyitva - jönnek a legtöbben: ilyenkor a munka után hulláIGAZOLATLAN DONOROK Hatszáz igazolást adtak ki július eleje óta a legalább harmincszoros véradóknak a Szegedi Regionális Vérellátó Központban. Aki több városban is adott vért, a jelenlegi lakhelyén kell bejelenteni az igazolási igényét, az iratok felkutatását onnan végzik. Szekeres Veronika elmondta: mindez nagy terhet ró rájuk, hiszen nem egyszerű a gyakran 30-40 éves dokumentumokat előásni. A feladat nagyságát jelzi: csak a szegedi állomáson 70 ezer személyi kartonban vannak adatok, és ott az 1990 óta működő számítógépes adatbázis is. Ezért türelmet kérnek az egykori és mai donoroktól. Előfordul, hogy minden igyekezet ellenére sem sikerül megtalálni a régi iratokat, ilyenkor - ha a donornak sincs erről szóló dokumentuma - nem tudják kiadni a mentességet biztosító papírt ELEGVERVAN A hőség miatt a héten csak klimatizált helyiségekben adhatnak vért a donorok, ezért a sziksósfürdői hétvégi kamionostalálkozóra tervezett akciót le kellett mondani - tájékoztatott Szekeres Veronika intézetvezető főorvos. Mint a vezető elmondta, jelenleg sem az országban, sem a régióban nicns^ vérhiány: a készletek a minimálisan előírt három helyett hét-kilenc napig is kitartanak. Sőt június végéig 33 ezer egységnyi vért adtak a Dél-Alföldön, ami az erre az időszakra vonatkozó, kedvező tavalyi adatokhoz képest is több. A véradási kedv nálunk egyébként is kimagasló: tavaly az országos vérkészlet közel ötödét adták a régiós donorok. mokban érkeznek a donorok. A héten azonban - mint mondják az iszonyatos kánikula miatt könnyen elmaradhat a „roham". Miközben a Makra Mihály melletti zacskó lassan megtelt a vöröslő folyadékkal, a váróban Nógrádi László véradó-igazolását intézte. A nyugdíjas tanár harmincötszörös, kitüntetett véradó, de rendszeresen szedett gyógyszerei miatt manapság már nem adhat vért. Katonaként kezdte ő is: akkoriban háromszáz forintot fizettek egy adag vérért - míg a zsold csak húsz forint volt. Az igazolásra - amihez a szükséges iratokat esetében könnyen megtaláltak - azért van szüksége, mert a kora miatt már gyakran kell orvoshoz járnia. Ha nem muszáj, inkább nem fizetne érte. Azt mondta, tanárként rábeszélte diákjait is a véradásra: volt, hogy ő maga már nem is került sorra, annyi fiatalt sikerült beszerveznie egyszerre. T.R. Folytatódik a hajnali roham a helyekért - Új emberfajta a viszonteladó A Mars téren tegnap is futottak Új emberfajta jelent meg a szegedi Mars téren, a viszonteladó - állítja egy neve elhallgatását kérő őstermelő. O egyike azoknak, akik még valóban a saját kertjükben megtermő zöldséget, gyümölcsöt bocsátják áruba. Az őstermelő szerint a Mars téren semmi sem változott egy hónappal ezelőtt megjelent cikkünk óta: a kicsiknek hajnalban rohamra kell indulniuk a helyekért. Öt kapun verekedheti be magát a földről árusító kisember, hogy szabad helyhez jusson a forgalmas piaci napokon, szerdán, pénteken és szombaton. Öt kapunál játszódik le ugyanaz a tömegjelenet, a hajnal kettő óta sorban állók egymást taposva özönlenek be a négy órai nyitáskor, és mennek ölre a helyekért. Azokért a kelendő helyekért, amelyek a kapu és az asztalok között találhatók: az eladó logikája szerint ugyanis a kényelmes vevő a bejáratnál vásárol. Egyik-másik fajsúlyosabb „őstermelő" ládákat kötöz a kerítéshez, ezzel tartja fenn magának a helyet, a többiek plédeket, reklámszatyrokat dobnak be a piac területére. Többen kötelet szorongatnak a kezükben, és amikor sikerül betörniük, maguk után húzva jelölik ki a területüket. Látszik, hogy egyik sem egy-két négyzetmétert foglal el a háznál megtermett zöldség, gyümölcs számára, hanem nagyobb teret hasít ki: itt haMARS TÉRI BÉRLETI DIJAK ; ŐSTERMELŐK SZÁMÁRA (FT) 1 nap hónap 6 hónap asztal 760 15200 76000 1 m2 380 -Forrás. DM gyűjtés DM grafika marosan ládahegy magasodik, fölé sátor feszül. „Új emberfajta jelent meg a Mars téren, a viszonteladó" - közli velünk egy őstermelő levélben. „Ha termelőt szeretnének látni, kérem, látogassanak el Dorozsmára, ott talán akad még néhány igazi" folytatja. Csak a piac teljes felújítása oldja meg a problémákat - válaszolja kérdéseinkre Pusztai Lajos, a piacot üzemeltető Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezető igazgatója. Kisebb a lefoglalható terület, mivel már megépültek a később munkába álló beléptető kapuk. Pusztai szerint, amikor majd elkezdődik a rekonstrukció második üteme, még rosszabb lesz a helyzet. A Mars téren piaci rendtartás van érvényben, eszerint legfeljebb fél évre lehet kiváltani bérletet évente kétszer, januárban és júliusban. A vezetés az asztalok 20 százalékára és a szabad területre nem ad ki bérletet, hogy beférjenek a kisebb termelők is a piacra: ezekért a helyekért mennek ölre az emberek. Csak őstermelői igazolvánnyal lehet eladni a zöldséget, gyümölcsöt, de hogy valaki jogosult-e erre a dokumentumra, azt nem hivatottak ellenőrizni. Egy igazolvány birtokában két asztalt bérelhet az őstermelő. Ha valakinek tíz asztala van, az elvben azt jelenti, hogy a családtagjai nevében is árusít, de csak elvben. Levélírónk szerint a sok asztalt bérlő „őstermelők" valójában viszonteladók, semmi közük a mezőgazdasághoz. Az őstermelői igazolványokat azonban nem a piacvezetésnek, hanem a hatóságoknak kellene ellenőrizniük. Arra a kérdésre, miért nem osztanak sorszámot, azt a választ kaptuk az ügyvezetőtől: próbálkoztak vele, de az öt kapu miatt nem tudták megoldani. Ha meg csak egy kapun engednék be az árusokat, akkor még a jelenleginél is durvább helyzet alakulna ki. F.K. KORRUPCIO? A panaszkodó őstermelők korrupcióval vádolják a piacvezetőt, aki elmondta: hozzászokott, hogy kap hideget is, meleget is. Holott a bérletek, napijegyek árusításához nincs köze, a termelők a pénztárossal állnak kapcsolatban. Pusztai Lajos elmondta, amikor 1995-ben a kft.-hez került, rendezte a sorokat, megszüntette a régi kiváltságokat. Akik árusítani szerettek volna, érkezési sorrendben kapták meg a bérleteket. Hol a léi SULYOK ERZSEBET A szegediek 52 százaléka nem tud elutazni nyaralni, mert nem engedheti meg magának, nincs rá pénze. Az ellenzéki pártember az elfogulatlan, mert tudományos igényű szociológiai felmérés adatát „ragadja magához", pillanat alatt pártossá színezve a tényt. Azt mondja vele: lám, milyen sok ember nyarát teszi tönkre a ránk zúdított rosszlét! Azt sugallja: kösz, gaz kormány, hogy itt senyvedünk, a többség, az 50 fokos aszfalton. Mit mond a kormánypárti? Kis jóindulattal: fele-fele. És amikor 98 százaléknak eszébe se juthatott a nyaralás ? Mit mond az elfogulatlan szociológus ? A lakosok 52 százaléka nem nyaral, 48 százaléka nyaral. Szerény véleményem szerint jobb lenne, ha 98 százalék nyaralhatna. Vagy száz. Persze tudom, ez az ideák világa. De az már rögvalóság, hogy nyaralás és nyaralás között micsoda különbség bír lenni. Hiszen nyaralásnak számít, ha a szegedi család a panelbeh száz fokból kimehet a rokonék ásotthalmi parkosított hobbitanyájára egy hétre (hatan a tisztaszobában, napi főzés a nyári konyhában), és nyaralásnak számít egy maldívi üdülőszigeten eltöltött hét (a tengerre telepített légkondicionált szállodai szoba üvegpadlója alatt színpompás vízi lények suhannak). Magyarán: annyira, de annyira viszonylagosak a dolgok! A KSH által tegnap közzétett adatok nem vidámak, 8,6 százalékos inflációról, a reálkeresetek 6,8 százalékos csökkenéséről szólnak. Átlag. Ultira rosszabbul élünk, mint tavaly. Átlag. Ki menynyire rosszabbul - nem érdektelen kérdés, de ezt most hagyjuk. Talán nem vagyok egyedül a gondolattal, hogy a saját keresetem értékének 6-7 százalékos csökkenését könnyebben viselném, ha biztosan tudnám: ez az ára, hogy valamivel kevesebben legyenek a nagyon-nagyon szegények. Az éhező gyerekek. Hogy valamikor a jövőben, amiért most megdolgozunk, nem azt a klasszikus piramisformát mutatja majd a társadalom, mint most: csúcson igen kevesek, legalant a legtöbbek. A megugrott inflációnál, reálkereset-csökkenésnél sokkal nagyobb baj, hogy a piramis átalakulásában, „előnyös deformálódásáhan " egyáltalán nem lehetünk biztosak. Csak fölmarkoljuk a több munkáért a kevesebb bért és nem lehetünk meggyőződve róla, hogy ésszerű célért fizetünk ésszerű árat. Meri ezt a tapasztalatot hozták nekünk az évek, amelyekben már magunk irányítottuk a saját sorsunkat. Úgyhogy az a legkevesebb, ha kérdezzük: hol a lé? Kevesebbet ér a fizetés Majdnem hét százalékkal csökkentek a reálkeresetek az előző év első öt hónapjához viszonyítva. A mellbevágó adatról kértünk kommentárt a két legnagyobb párt helyi politikusaitól. MUNKATÁRSUNKTÓL Az első öt hónap gazdasági adatait tegnap tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A leginkább mellbevágó a reálkeresetek 6,8 százalékos csökkenése - az előző év azonos időszakához képest. A nettó keresetek mindössze 1,2 százalékkal nőttek - a versenyszférában 3,3 százalékos volt a növekedés, a költségvetési szférában viszont 2,1 százalékos csökkenés következett be. Az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi emelése után az egészségbiztosítási járulék további emelése januártól - ez a meghatározó a keresetek alakulásában. A fogyasztói árak 8,6 százalékkal nőttek az év első öt hónapjában. Az inflációt elsősorban az energia- és élelmiszerárak húzták. A gázár 53,3; a távfűtés 41,7; az elektromos energia 21,2 százalékkal nőtt, plusz a csatorna-, a szemét- és a vízdíjak - átlagosan 8,4 százalékkal. Az élelmiszerek átlagosan 10,5 százalékkal drágultak. A nagyobbik kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt helyi pohtikusait kértük, kommentálják a nyilvánosságra hozott adatokat. - Mindenkit érint ez a folyamat, az ország egyenesbe hozását célzó intézkedések - mondta Kozma /rizs ef szocialista országgyűlési képviselő, a párt szegedi szervezetének elnöke. - Persze nem egyformán, az átlagok mögött rendkívül nagy különbségek vannak. Sokkal rosszabbul érinti a kiskeresetűeket. Minden reményünk és kalkulációk szerint is a második félévben fordul a trend. Év végére ismereteim szerint négyszázalékos nettó bérnövekedés várható. Az ország gazdasági stabilizációja után pedig egyre többen válhatnak a haszonélvezőivé azoknak a folyamatoknak, amelyek most még hátrányosan érintik őket. - A Fidesz legutóbbi kampányában a „Rosszabbul elünk mint négy éve" szlogen utóbb kiegészült: „de jobban, mint egy év múlva" - emlékeztetett Oláh János, a szegedi önkormányzati Fidesz-frakció vezetője. - Mindkettő igaznak bizonyult. Csakhogy a szocialisták féktelen pénzosztogatással hatástalanították a Fidesz igazságát. Szokás mondani, hogy a szocialista hazugságok árát fizetik most a dolgozók, de én azt mondom, ez a hiszékenység bére. Az emberek többsége azt hitte el, amit Gyurcsányék mondtak, most pedig szembesülniük kell azzal, hogy az ígéretek nem tarthatók be. Szükség van persze a gazdasági egyensúlyra, de rosszul láttak hozzá, nem a Fidesz gazdaságélénkítési terápiája szerint, hanem elvonásokkal. Az egyetem szociológiai tanszéke által az idén késő tavavasszal 2500-as szegedi mintán elvégzett felmérésben szerepelt a kérdés: hogyan érzékehk, javult, szinten maradt, vagy romlott az életszínvonaluk, anyagi helyzetük az egy évvel korábbihoz képest. Feleki Gábor tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, hogy a megkérdezettek többsége romlónak ítélte a saját helyzetét. Közülük azok, akik a szociaüstákra szavaztak, a választások óta elfordultak az MSZP-től. Kevesen érzékelték javulónak a helyzetüket, közülük azok, akik a Fideszre szavaztak az 2006-os választáson, azóta elfordultak az ellenzéki párttól. RUHÁN-KAJÁN SPÓROLNAK |U Rögtönzött véleménykutatásunk alapján összeállítottunk egy listát: mi az, amit a háromgyermekes képzeletbeli Kovács család - az egy évvel ezelőttihez képest - nem engedhet meg magának az idén. A gyerekeknek sfem vesznek új ruhát, rokonoktél kapnak használtat, és turkálóban vásárolnak. Spórolnak az élelmen, az olcsóbb árut veszik, így kerül az asztalukra például 12 százaléknyi májat tartalmazó „májas" termék. Ez tavaly még nem fordult elő, mint ahogyan az sem, hogy a nyári hőségben sem engedhetik meg maguknak a strandot - csak egy hónapban legfeljebb egyszer.