Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-18 / 166. szám

SZERDA, 2007. JÚLIUS 18. • AKTUÁLIS" 5 TÍZ PERC ALATT ÜRÍTIK KI A locsolókocsik hétezer literes tartályát Szegeden három helyen tudják feltölteni. A töltés 8-10 percig tart, a kocsiból hét helyen folyhat a víz. Ha mindenhol nyomják, akkor 10-12 perc alatt kiürül. Ha csak a két oldalszórón és a kocsi elején található, úgynevezett léceken spriccelnek - ez a leggyako­ribb -, akkor húsz perc alatt folyik el a víz. A vízsugarat az utcák szélességétől, a parkoló autóktól és a gyalogosoktól függően a sofőrök szabályozzák. Az autók legfeljebb 35-40 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, mert bár három hullámtörő van a tartályban, a hét köbméter víz nagyobb sebesség mellett meglökné a kocsit. Nem csak a szegedi utcák hűtésére, dc buliból hazafelé tartó lányok frissítésére is alkalmasak a locsolókocsik. A járművek éjjel-nappal járják a várost. Tartályukba hétezer liter víz fér, amit. tíz perc alatt kilocsolhatnak - ha akarnak. Szélsőséges érzelmeket váltanak ki néhány szegediből a város utcáit ezekben a napokban éjjel-nappal frissítő locsolóautók. Van, aki paradicsomot vág a járművekhez, más tátott szájjal bámulja, vagy felkéredzkedne. Néhá­nyan menekülnek a vízsugár elől, de akad, aki élvezi, ha lehűtik a vízcseppek. Különö­sen buli után. - Egyik éjjel három lány állt a kocsi elé. Még a szoknyájukat is feljebb húzták, hogy jobban érje őket a víz - mesélte Szűcs István, a hét jármű egyikének vezetője. Máskor egy nő hatásosra tervezett belépőjéhez kért segít­séget: locsolóautóval szeretett volna megér­kezni a barátjához Újszegedre. Ilyen kalan­dok jobbára az éjszakai műszakban (este hat­tól reggel hatig) történnek, aki nappal (reggel hat és este hat között) vezet, gyerekek csodál­kozását, ritkán autósok haragját váltja ki. - Egy maszek taxis dobta meg az előbb a kocsit paradicsommal, de előfordult, hogy háromezer forintot követeltek azzal az in­dokkal, hogy lelocsoltuk a frissen mosatott autót - beszélt rossz tapasztalatairól Bálint Sándor. Locsoljanak az ő utcájukban is - ezt kérik a legtöbben, más azt követeli, hogy ne „csörög­jenek" az ablaka alatt. Egy takarékos szegedi tanácsot adott: szivattyúzzanak vizet a Ti­szából, azzal hűsítsék az utcákat. Szűcs Ist­KIFELÉ HŰT. BEFELÉ FUT H A sofőrök nem csak a bulizó lányok miatt szeretik jobban az éjszakai műszakot, a klíma is jobb ilyenkor. A vezetőfülkében napközben 40-45 fok is lehet. A hőség ellen ásványvízzel, kis ventilá­torral védekeznek. ván elmagyarázta neki: ha a környéken vala­hol szükség lenne rá, ezekkel a kocsikkal szállítanának ivóvizet. Nem piszkolhatják be a tartályt a folyó vizével. Elkísértük egy darabon tegnap az egyik ko­csit, hogy megfigyeljük az emberek reakcióit. Bálint Sándor úgy szabályozta a sugarat, hogy sem a parkoló, sem a szemben haladó járműveket nem érte víz, így egy csillogó Harley Davidson nyergében is nyugodt ma­radt a vezető, amikor elhaladt a tartálykocsi mellett. A járdán nemcsak gyerekek, hanem kamaszok is megbámulták a kht. kocsiját. Türelmetlen vezetőkkel nem találkoztunk, egyetlen bordó Renault dudált a locsolóra, de kiderült: üdvözlésnek szánta. GONDA ZSUZSANNA Higiéniai és biztonsági okokból nem látogatható Bőven van víz - föld alatt és a föld felett Mélyfúrású kutak, föld alatti tározók és szivattyútelepek gon­doskodnak a szegedi ivóvízhálózat zavartalan ellátásáról. A nyo­mást három víztoronnyal lehetne növelni. Egyelőre azonban a kapacitás felét sem használja ki a lakosság. Szegeden naponta átlagosan harmincöt-negyvenezer köbméter vizet termel ki a föld alól a vízmű. A tartalékok akár ennél jóval több, száz­ezer köbméter „felhúzását" is lehetővé tennék. Ezt a mennyiséget a város területén a Szegedi Vízmű Zrt. nyolcvanöt mélyfúrású kútjából nyeri. A kutakat 180-560 méter mélyre, a védett vízadó rétegbe tele­pítették. Ennek a víznek a korát több mint tízezer évre becsülik. A kutakból a hét vízműtelep nagy teljesítményű szivattyúi pumpál­ják föl a vizet a telepek zárt föld alatti tározóiba. A legnagyobb ötezer, három közülük egyenként kétezer-ötszáz, a kisebbek pedig három­száz köbméter vizet fogadnak be. A vízforgalom folyamatos; a víz a tározókból közvetlenül a felszín alá jut, a több mint hatszázötven ki­lométernyi csőrendszerbe. A kutak, a víztározók és a szivattyútelepek higiéniás és biztonsági okokból szigorúan őrzöttek, nem lehet a köze­lükbe menni. Ezek látják el Szegedet és Algyőt, a három szegedi vízto­rony jelenleg már csak a változó igényeknek megfelelő biztonsági tar­talékul szolgál. A víz nyomását kezdetben csak víztornyokkal lehetett növelni. Száz éve, amikor az első, Szent István téri víztorony épült, ez volt a város legmagasabb pontja, hogy a legmagasabb lakóházakba is fel­nyomja a vizet. Ezért negyvenöt méter magas, ezer köbméter kapaci­tású. Ha tele a medencéje, hat méter mély benne a víz. Idővel azon­ban, ahogy a lakóépületek „megnyúltak", egyre magasabb víztornyo­kat kellett emelni. A két újabb szegedi vasbeton „pohár" kétszintesre készült a hetvenes években. A rókusiba négyezer, a tarjániba három­ezer köbméter fér. A körgallér tartja, a víz kétharmadát, a többit a csú­csában lévő'medence. Mind úgy működik, akár egy fizikaórán látott közlekedőedény,- az alsó szintről a négyemeletes bérházakba nyomják fel a vizet, a „felső polcról" a tízemeletesekbe emelkedik, harminc méter magasságba. DOMBAI TÜNDE MESSZE MÉG A CSÚCS Tavaly átlagosan 38 ezer köbméter vizet használtak el a szegediek naponta. A fogyasztás nyáron tetőzött. 54 ezer köbméterrel. Ettől idén még messze va­gyunk, az átlagos napi fogyasztás 37 ezer köbméterről vasárnap 41 ezerre, tegnap 42 ezerre emelkedett. Az idei rekordot 50 ezer köbméterre várják. A hő­ségriadó miatt a vízmű mobil ivókutat állított fel a Dugonics és a Bartók téren. Ezerliteres vizesballont helyeztek ki a Széchenyi tér Kárász utca felőli oldalán és a Mars téren, a buszpályaudvarnál. Üveglap fedi a torony hatméteres medencéjét Fotó: Segesvári Csaba Hétezer liter víz egy autóban - van, aki szereti, más panaszkodik Kánikulában locsolkodnak Felfrissíti az aszfaltot és a levegőt is a locsolókocsi vize Fotó: Karnok Csaba Az országos rekord megdőlését péntekre, a szegedit mára jósolják Tovább forrósodik a katlan Napról napra fokozódik a hőség: most fordult elő először, hogy a meteorológusok, átlépve a lélektani határt, negyven foknál is me­legebbet jósoltak tegnap - mára és a következő napokra. Szegeden tegnap 38,2 volt a csúcs, Szentesen 38. Csongrád megyében átlag 38-39 fokot mértek, Pesten megdőlt a rekord, 38,6-taI. MUNKATÁRSUNKTÓL Nem fordult még elő Magyaror­szágon, hogy a meteorológiai elő­rejelzésekben 40 fok fölötti hő­mérsékletet jósoltak volna - teg­nap ez megtörtént. Mára 36 és 41 fok közötti maximum hőmérsék­leteket jeleztek. A negyven fok amolyan lélektani határnak szá­mít a szakmában - árulta el a sze­gedi állomáson Tóth Tamás mete­orológus. Csak nagyon indokolt esetben mondanak fölötte lévő számot előrejelzésben - bár a hő­mérő „megszaladhat" ettől függet­lenül is. Ez történhetett hét évvel ezelőtt, hiszen akkor, 2000. au­gusztus 21-én Békéscsabán 41,7 fokot mértek, ami azóta abszolút országos rekord. Pénteken meg­dőlhet - jelzik a szakemberek. A szegedi csúcs nem dőlt meg tegnap, azaz nem mértek 39,2 fo­kot, rnmt 1928-ban, „csak" 38,2 volt - a délutáni órákban, árnyék­ban. (Hivatalos mérés szerint egyébként Szegeden még sosem kúszott 40 fölé a hőmérő.) A na­pon ugyanebben az időben, azaz déli 1 és délután 6 óra között 40-41 fok között ugrált a mutató. 10-15 százalékkal több hívás érkezett. Mentő ügyelet Szentesen ebben az időszakban 38 fok volt, Csongrád megyében mindenütt 38-39-ig melegedett föl a levegő. Budapesten megdőlt a melegrekord, 38,6-ot mértek. Mára a tegnapinál egy-két fokkal melegebbet jeleztek előre, azaz könnyen lehet, hogy Szegeden és Csongrád megyében is többet mérnek negyven foknál. A mentőkhöz 10-15 százalék­kal több hívás érkezett tegnap, mint a kevéssé meleg napokban. A szegedi ügyeletes szerint in­kább a kisebb balesetek szapo­rodtak meg, de nem tapasztal­ták, hogy a több lenne a kánikula miatti rosszullét. Úgy vélik, föl­készültek az emberek, a legfor­róbb órákban igyekeznek hűvö­sebb helyeken tartózkodni. És valóban, Szeged utcái kifeje­zetten kihaltnak tűntek tegnap délután. UV-INDEX A hőmérséklet-előrejelzések mellett figyeljünk egy másik mutatót is ­amennyiben azt akarjuk megtudni, mennyire veszélyes a napon tartózkod­ni. Az UV-index egy 10-es skálán jelöli az ultraviola-sugárzás mértékét. A nap ibolyántúli sugarai közül az UV-B sugarak a legveszélyesebbek. Ezek felelősek a bőrgyulladásokért, a leégéséért, a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért. Az UV-indexet a meteorológiai szolgálat május l-jétől szep­tember 30-áig méri. Hazánkban az UV-index értéke a nyári hónapokban ál­talában 5-7 között mozog. Most azonban átlépte a 8-as értéket, ami a leg­magasabb, nagyon erős sugárzási szintnek felel meg. Ilyen magas érték a mérések kezdete, azaz 13 év óta átlagosan csak a mérési napok 3 száza­lékban fordult elő. Az UV-B sugárzás tegnap az ország csaknem teljes terü­letén 8 és 9 között tetőzött. Az előrejelzés mára 8,1. Légkondicionáló szinte csak a műtőkbe és az intenzívre jut Izzasztó és tikkasztó hőség a kórtermekben Szenvednek a hőségtől a szegedi kórházban, kli­nikákon fekvő betegek és az ott dolgozók is. A nővérek több folyadékot adnak és besötétítenek a pácienseknek, az orvosok - ha szerencsések ­klimatizált helyiségekben dolgozhatnak. Az iszonyatos hőség próbára teszi a szegedi egész­ségügyi intézmények dolgozóit és az ott fekvő bete­geket egyaránt. Gyakrabban „járőröznek" a kórtermekben, és a szokásosnál is jobban figyelnek a betegekre a nővérek a szegedi városi kórházban. Ferencsik Mária orvosigazgató elmondta: a kánikula mi­att több folyadékot kapnak a páciensek, és vizes szivaccsal törlik át, hűsítik őket. Árnyékolók segítségével sötétítenek be, csökkentve a bete­gek hőségérzetét. Az orvosok és szakdolgozók szódát kapnak, és ventilátorokkal frissíthetik föl magukat. A műtőkben, az intenzív, vala­mint a sürgősségi betegellátó osztályon dolgo­zók szerencsésebbek - légkondicionálók ugyan­is csak ezeken a helyeken működnek az intéz­ményben. A szegedi új klinikán viszont hónapokkal ez­előtt éppen erre a hétre időzítették a klímabe­rendezések rendes éves karbantartását, a csőhá­lózat fertőtlenítését és a szűrők cseréjét. Emiatt jelenleg csak a műtők felét használják az orvo­sok: azokat, ahol most is működőképes a lég­kondicionáló. Maródi Dezsőtől, az új klinika műszaki vezetőjétől megtudtuk: a klinikák minden intenzív részlegén és műtőblokkjában steril klíma hűti a szakembereket és betegeket, kisebb teljesítményű berendezések működnek az ambulanciákon, a klinikák néhány kórter­mében - főként az úgynevezett VIP-szobákban -, a laborokban és irodákban. Légkondicionált kórtermek vannak a szívsebészeten és a transz­plantációs részlegen is. Úgy tudjuk, a régi, vas­tag falú épületben működő sebészeti klinikán például elsötétítéssel, illetve a klímás és nem klímás szobák összenyitásával igyekeznek csök­kenteni a meleget. - Kora reggel szellőztetünk, azután leengedjük a redőnyöket a kórtermekben. A betegek ilyenkor dupla infúzióadagot kapnak, a nővérek pedig időn­ként hideg vízzel mossák le a őket, hogy valameny­nyire elviseljék a hőséget - mondta el Bodosi Mi­hály, az idegsebészeti klinika professzora. Hozzá­tette: sajnos egyelőre nincs lehetőség az épület tel­jes klimatizálására, mert azt nem bírná az elektro­mos hálózat. T. R. VIZESBAILON ES PGTTRAF0 Bár az új klinika ambulanciáin van klimatizáló beren­dezés, a váróhelyiségekben szinte elviselhetetlen a meleg, amit a zsúfoltság csak fokoz. A szegedi klinikai központ biztonságszervezési osztálya így elrendelte, hogy a hármas fokozatú hőségriadó ideje alatt - egy­előre csütörtök éjfélig - ásványvizes ballonokat és műanyag poharakat helyeznek ki a legnagyobb forgal­mú klinikák ambulanciáira. Ezekből a várakozók díj­mentesen ihatnak. Soron kívül ellenőrizték a kiegészí­tő áramforrásokat is: ha az óriási terhelés miatt netán leállna a rendszer, a műtők elektromos ellátása akkor is biztonságban legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom