Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-13 / 162. szám

PÉNTEK, 2007. JÚLIUS 13. • KULTÚRA" 7 EGY NAP KÉT BEMUTATÓ fjj A Szegedi Várjátékok programsorozatában ma két bemu­tatót is tart a Pinceszínház. A várkertben 18 órától To­ronykó'y Attila rendezésében, Varga Bálint zenéjével a Trapitit, 21 órától pedig A férjek iskolája című Moliére­vígjátékot láthatja a publikum, amit Kancsár József állí­tott színpadra a Sganarelle szerepében is bemutatkozó Mátyássy Szabolcs zenéjével. További előadásokat tarta­nak ugyanezekkel a kezdési időpontokkal szombaton és vasárnap, valamint július 20-án, 21-én és 22-én. Főző Ditta az életben is olyan, mint a Darva­si-mese címszereplője, TYapiti - így néni meg­lepő, hogy a várjátékok ma esti bemutatóján ő kelti életre a különös manót. A Dömötör-díjas fiatal színésznő, aki né­hány éve nagy sikerrel játszotta Irmát, Az üveg­cipő bolondos kis cseléd­lányát, a szegedi közön­ség kedvencei közé tar­tozott, mielőtt Veszp­rémbe szerződött. Főző Ditta párjával, Szűcs Lászlóval négy éve szerző­dött Szegedről Veszprém­be. Két évig volt a Petőfi Sándor Színház tagja, utána szabadúszó lett. Azóta vendégként játszik Veszprémben és a székes­fehérvári színházban. ­Ahová hívnak, oda me­gyek, boldogan mondtam igent a Trapitire, amikor Kancsár Józsiék nemrégi­ben felkértek. Szegeden sokan megismertek, és emlegették Az üvegcipőt. Irma szerepét azóta Veszprémben egy egészen más produkcióban is el­játszottam, furcsa volt, mert a szegedi előadás közelebb állt a szívemhez - árulja el Főző Ditta, aki szerint mostani szerepe, Trapiti egy kisgyerek, egy mai manó. - Azt, hogy fiú-e vagy lány, majd eldöntik a né­zők. Trapiti minden jó­nak az összefoglaló meg­nevezése, ami boldogsá­got okoz, örömet szerez. Trapitizni pedig azt jelen­ti: valami olyat csinálni, ami jólesik: jót enni, ját­szani, bármit örömmel tenni. Darvasi László mo­dern mesét írt, a mai gye­rekek szeretik az ilyen hétköznapi beszédet. A többiek azt mondják: én az életben is olyan va­gyok, mint Trapiti. Ezért is vettem a bátorságot, és néhány mondatban a sa­ját szavaimra cseréltem a szöveget. A Trapiti ugyan­olyan pörgős gyereksze­rep, mint a Pinokkió vagy A Mumus volt Szegeden. Közben nem érzem, de a végére rendesen elfára­dok. A férjemnek még ne­hezebb a dolga, mert ő a Mesélő, neki kell az egész történetet fölfűznie, vál­lán vinnie, ezért szinte fo­lyamatosan a színpadon van. Darvasi sok olyan tanító célzatú mondatot is elhelyezett a darabban - például: az édesség árt a fogaknak -, amit érdemes a gyerekeknek megjegyez­niük. Ez biztosan a szü­lőknek is tetszik majd. Remek gárda jött össze a Trapitire, Papp Gabival osztálytársak voltunk Gór Nagy Mária színita­nodájában, Szilágyi An­namária pedig a férjem osztálytársa volt Békés­csabán, így ismerjük egy­mást - mondja Főző Dit­ta. A kislányos színésznő a Pinceszínház felnőttek­nek szóló Moliére-pro­dukciójában, A férjek is­kolájában is szerepel. Léonort, a szabadjára en­gedett, lazán nevelt gyámleányt alakítja. Sze­gedről kedves emlékei maradtak: itt kezdte a pá­lyáját, megkapta az egye­tem közönségdíját és a Dömötör-díjat is. - Szeged sokkal nyüzs­gőbb város, Veszprém csendesebb, egész más ott az élet. Szerencsére talál­tunk olyan barátokat, akikkel a nyüzsgést ott is fenn tudjuk tartani leg­alább egymás között. Sza­badúszóként egy-egy sze­repre Szegedre is szívesen visszajönnék. Fellini hí­res filmjét, az Országú­tont Kancsár Józsi régóta szeretné megrendezni ve­lem. Úgy tűnik, a követ­kező évadban a Pince­színházban létrejöhet a bemutató. H. ZS. Főző Ditta a Trapiti próbáján Fotó: Segesvári Csaba Ha a szerencse is mellé szegődik, világ­karriert csinálhat az Operaház 24 éves baritonistája, Molnár Levente, aki Old Csendbelenn szerepét énekli a Macs­kákban. A Székelyföldről származó énekest néhány hete fedezték fel kül­földön, amikor a győztesek közé került a világ legnagyobb énekversenyén, amit a BBC rendezett Cardiffban. Molnár Levente Csíkszeredából indult. Édesanyja tanítónő, az ő hatására már gyerekkorában rengeteg népdalt megta­nult, versenyeket nyert, színdarabokban is fellépett. Csak 18 évesen kezdett ko­molyan énekelni tanulni: elvégezte a nagyváradi főiskola ének szakát. Három és fél éve meghívták meghallgatásra az Operaházba, rögtön föl is vették a legte­hetségesebb fiatalok számára létreho­zott operastúdióba. Lírai baritonnak tartja magát, hangjának ritka szépsége már az első megszólalásakor feltűnik. Az Operaházban nem kellett sokáig várnia a bemutatkozásra, néhány kisebb feladat után nagy sikerrel énekelte Don Giovanni szerepét. A következő évadra sem akármilyen felkérései vannak: a Fi­garo házasságában a Grófot, a Bohém­életben Marcellót énekli, sőt már Anye­gin szerepét is felkínálták neki, ami azért meglepő, mert harminc alatt rit­kán éneklik a Csajkovszkij-opera cím­szerepét. - A világ legnagyobb énekversenyén, a BBC székhelyén, Cardiffban megrende­zett Singer of the World-ön én képvisel­tem Magyarországot. Sikerült a világ legjobb 25 fiatal énekese közé bekerül­nöm, sőt bejutottam a döntőbe, az öt győztes közé is. Ráadásul opera- és dal­éneklés kategóriában is különdíjat kap­tam. Erre sokan felfigyeltek, neves ügy­nökök kerestek meg. A zsűri tagja volt a New York-i Metropolitan Opera stúdió­jának vezetője is, aki szeretné, ha ki­GREGOR JÓZSEF IS PÉLDAKÉPÉ |jj - Gregor Józsefet olyan fantasztikus énekes egyéniségnek tartottam, amilyen ritkán születik. Sokat hallgattam a lemezeit, na­gyon szeretem az előadásmódját. Az Opera­ház büféjében találkoztunk először, el­mondtam neki, mennyire tisztelem. Gyorsan szét értettünk egymással, számos tanács­csal ellátott. Beszélgettünk a (elkészülés­ről, a humorról is. Halála előtt néhány hét­tel együtt próbáltuk a Don Pasqualét az Operaházban. Jó lett volna sokat énekelni együtt. A halála napján Don Pasquale-előa­dásunk volt az Operaházban, én játszottam Malatestát. Negyedórával a kezdés előtt kaptuk a halálhírét... Nem volt könnyű így énekelni. mennék, és együtt dolgoznék velük. Re­mélem, összejön, bár még meg kell egyeznünk, nem szeretném, ha a követ­kező két évem kizárólag a kemény tanu­lásról szólna, és teljesen elzárnának a fellépési lehetőségektől - mesél sikeré­ről Molnár Levente, aki londoni, német­országi és olaszországi koncertfelkérése­ket is kapott, csak azt sajnálja, hogy,a budapesti szerepei miatt nem biztos, hogy mindegyiknek eleget tud tenni. - A menedzseremmel egyeztetve azért vállaltam el Old Csendbelenn szerepét, mert minél szélesebb körű színpadi is­meretekre és gyakorlatra van szüksé­gem. HOLLÓSI ZSOLT LÁTHATÓ A Y0UTUBE-0N jjj A BBC cardiffi versenyén sok olyan énekes került már a győzte­sek közé, aki néhány év alatt világsztárrá vált. Például Karita Mattila, Brian Terfel, Dmitri Hvorostovsky. Ebben az évben több mint ezer énekes jelentkezett a versenyre. A zsűri 677 felvételt értékelt, végül 25 versenyző kapott meghívást Cardiffba, ahol öten jutottak győztesként a döntőbe. Molnár Levente (képünkön) cardiffi szerepléséről megtalálhatók a videofelvételek a YouTu­be-on. A www.youtube.com címen a keresőbe kell beírni a nevét. | jjj A BBC cardiffi versenyén sok olyan énekes került már a győzte­sek közé, aki néhány év alatt világsztárrá vált. Például Karita Mattila, Brian Terfel, Dmitri Hvorostovsky. Ebben az évben több mint ezer énekes jelentkezett a versenyre. A zsűri 677 felvételt értékelt, végül 25 versenyző kapott meghívást Cardiffba, ahol öten jutottak győztesként a döntőbe. Molnár Levente (képünkön) cardiffi szerepléséről megtalálhatók a videofelvételek a YouTu­be-on. A www.youtube.com címen a keresőbe kell beírni a nevét. Landi illetlen Vénusza a Szépművészeti Múzeum egyik első szerzeménye volt Száz évig elzárva tartották a kukkoló hadvezért Főző Ditta Darvasi László meséjében újra Szegeden játszik Trapiti az életben - és a várkertben A Szépművészeti Múzeum egyik leg­első festményét - erkölcstelensége mi­att - száz évig elzárták a nagyközönség elől. Az illetlen Vénusz szeptemberig látható a Móra-múzeumban. MUNKATÁRSUNKTÓL A legkorosabbnak, vagyis a legkorábban megörökített hölgynek Gaspare Landi Vénusza számít a Móra-múzeum Rej­tett szépségek című tárlatán. Az olasz festő 1792-ben alkotott remekét Alki­biadesről, a híres ókori hadvezérről és a görög lányról több mint száz évre szám­űzte a raktárba a szigorú közerkölcs. Ta­bunak számított ugyanis a kép témája, vagyis amint az igencsak csapodár férfi meglesi a ruhátlan lányt. A tizennyolca­dik században még annak a gondolata is, hogy egy férfi meztelen nőt kukkol, kifejezetten erkölcstelen és mélységesen elítélendő viselkedésnek számított. Az olasz klasszicista mester viszont ezzel kívánta érzékeltetni, hogy az athéni Al­kibiades korának egyik leggátlástala­nabb alakja volt, aki - nem törődve a kö­vetkezményekkel - még a „szomszéd vár" urának, a hírhedt spártai királynak a feleségét is elcsábította. Végül a le­Az olasz festő a férfi gátlástalanságát akarta kifejezni Fotó: Frank Yvette győzhetetlennek számító Alkibiades sem kerülhette el sorsát; ellenségei ösz­szefogtak vele szemben, és menekülés közben halálra nyilazták az ókori szív­tiprót. A Vénusz-kép tehát nem lehetett sike­res, ezért alkotója örömmel adott túl raj­ta 1817-ben. Esterházy Miklós magyar gróf vásárolta meg, aki noha büszke volt új szerzeményére, nem állíthatta ki az „illetlen" képet, így vándorolt az értékes alkotás raktárról raktárra. A gróf hagya­tékaként került a Szépművészeti Múze­umba annak 1896-os alapításakor. Ezzel a szemérmetlen kép lett a magyar köz­gyűjtemény „alapító darabja". Érdemes figyelni a festményen, miként formáló­dott a nőideál, hiszen Gaspare Landi Vénusza egy két száz évvel ezelőtti szex­szimbólumot testesít meg. SZÉPSÉGEK FÉLIDŐBEN A Tisza-parti kultúrpalota szeptember 3-áig nyitva tartó vendégtárlatát eddig, a kiállítás félidejéig már csaknem 9300-an látták. Ezzel a Rejtett szépségek a számok versenyében a Móra-múzeum nagy kiállítá­sai közül a Mednyánszky-tárlatot előzte máris meg. A Cardiffban győztes Molnár Levente Old Csendbelennt játssza A Metropolitanbe készül Molnár Levente Old Csendbelenn szerepében cicalányok gyűrűjében a Dóm téren a Macskákban Fotó: Frank Yvette \

Next

/
Oldalképek
Tartalom