Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-13 / 162. szám

PÉNTEK, 2007. JÚLIUS 13. • A K T U Á L I S • 3 KERí A JÚL IACIARKAL 40-50 %-AL LFSÓBBAK! AKfráS KA7ALÓCUSUHKAT 14-1 DÉLMACYARORSZÁGRAW! Szeged, Kálvária sgt. 65-67. Tel: 06/62431-432 elektronlKaoutietsinvttel.hu • www elektronikaoutiet hu Negyvenötezer is lehet egy tonna búza ára - Ősszel drága kenyeret eszünk Rekordok dőltek az idén A gabona nagy része mára tárolókban. Idén kimagaslóan jó volt a termés Fotó: Gyenes Kálmán Mehmet-ügy: nem született végleges döntés Gyermektartási per Várhatóan szeptemberben dönt a Szegedi Városi Bíróság, azaz legkorábban akkor derülhet ki, hogy Mehmet Tüysüznek mennyi gyerektartást kell fizetnie Bogosné Papp Edinának közös gyermekük, Mehmet Karcsika után. MUNKATÁRSUNKTÓL - Bogosné Papp Edina jogi képviselője a tegnapi tárgyaláson váratlanul módosította a keresetet, a korábbi 20 ezer forint helyett már 40 ezer forint tartásdíj megfizetését kérte ügyfelemtől - nyilatkozta lapunknak Buda Sándor. Mehmet Tüysüz ügyvédje megjegyezte, bár ügyfelének jelenleg nincs munkahelye és állandó jövedelme, mégis vállalta, hogy családja segítségével áprilisig visszamenőleg kifizeti a havonta 20 ezer forintot Bogosné Papp Edinának, „hiszen jelenleg már ő gondoskodik a kisfiúról". - Azért emeltük meg a gyermektartás összegét, mert csak a kereset beadása után derült ki, hogy újabb kiadások várhatók. Karcsikának ugyanis felmérték a képességeit, ötödikes lehetne, de negyedikbe mehet. A kisfiúnak felzárkóztató korrepetálást javasoltak, a magántanárok óradíjának kifizetéséhez nyújtana segítséget a megemelt összeg - mondta Krémer Zsuzsa, Bogosné Papp Edina ügyvédje. A bíróság szeptember 13-ára elnapolta a döntést, tegnap azonban olyan ideiglenes rendelkezést hozott, amelynek értelmében a húszezer forintot visszamenőlegesen ki kell fizetnie az apának. A 2004-ben elrabolt Mehmet Karcsika június 12-én érkezett vissza Magyarországra. Apját embercsempészettel, kiskorú elhelyezésének megváltoztatásával és közokirat-hamisítással gyanúsítják. Mehmet Tüysüz egy hónapja interjút adott lapunknak, amelyben többek között kijelentette, tudja, hogy Magyarországon akár évekre lecsukhatják, de a fia miatt még ezt is vállalja. CSAK EGYSZER TAIALKOZTAK Igj Tüysüz Magyarországra érkezése óta csak egyszer találkozott a fiával, Mehmet Karcsikával, ugyanis a gyermek anyja nem bízik meg volt élettársában. Bogosné Papp Edina azt szeretné, hogy a láthatásról hivatalos döntés szülessen, és arról a önkormányzat gyámhivatala határozzon. Az évtized legrövidebb aratása fejeződik be néhány nap múlva, és minden idők legdrágább búzája kerül a raktárakba. A kombájn mellől 36 ezerért visznek el egy tonnát, nem ritka a 41 ezer forintos ár sem, de a csúcs elérheti a 45 ezret is. A legek sorozata folytatódik: a méregdrága búzából sajnos ősszel méregdrága kenyeret sütnek majd a pékek. A jövő hét első napjaira legyűrjük az aratást ezt Tasnádi Gábor, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója jelentette ki az évtized legrövidebb betakarításáról. Az állítás igazolására elég ránéznünk a naptárra: az őszi búza aratása június 20. körül kezdődött, ma pedig július 13-át írunk. Röpke három hét alatt a megye legnagyobb részén sikerült a raktárakba szállítani az amúgy közepes mennyiségű, ám kimagaslóan jó minőségűnek mondott termést. Az okok? Korán jött a nyár, folyamatosan lehetett dolgozni, ritkán esett az eső, nincsenek raktárproblémák - az elmúlt években hatalmas tárolókapacitás épült ki a megyében és olyan gépek dolgoznak a földeken, amelyek a szó szoros értelmében „eszik" a búzakalászokat. Az ország egyik legnagyobb kombájnját például a Szegedhez közeli Karotin Kft. vásárolta meg tavaly 75 millió forintért, a GPS-vezérlésű monstrum 2006-ban már bizonyított is a földeken. Idén egy nap alatt, reggel 9 és este 8 óra között 50 hektárról aratta le a búzát dicsérte a gép kapacitását Vajda Antal termelési igazgató. A cég ezer hektárról ugyan „kicsi" termést, hektáronként 3,5 tonnát takarított be, de szeretne jól kijönni a búza üzletből: a gabonát egyelőre saját raktárjukban őrzik, és arra várnak, hogy az árak megközelítsék a tonnánkénti 45 ezer forintot. A kenyérgabona ezekben a napokban a kombájn mellől 36, a raktárakból 41 ezerért kel el tonnánként - tájékoztatott Kocsis László, a mezőgazdasági hivatal főfalugazdásza. Az egekbe szöktek az árak ahhoz képest, hogy tavaly 22-28, 2005-ben pedig mindöszsze 20-21 ezer forintért adtak túl a gabonán. Egy éve az ideihez hasonlóan közepes - 3,8-4 tonnás - termésátlagok voltak, ám az európai piac kiegyenlítette a különbségeket. Most viszont azért nagy a kereslet, mert egész Európában kevés termett a téli aszály miatt. A megyében még hó sem esett, kiszáradt a talaj, az első áztató eső pedig csak április végére érkezett meg. Lecsapnak a termésre a malmok és a kereskedők, az árut főleg a környező országokba viszik vasúton és közúton. A Tiszán nem úsztatnak sehová gabonaszállítmányokat, mivel a szegedi téli kikötőben lévő TIG-raktárakban egy szem búza sincs (ha lenne, akkor meg az alacsony vízállás tenne keresztbe). Nem adják be ugyanis a termelők intervencióra a gabonát - mondta Pénzes Ferenc, a Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság logisztikai igazgatója, ami érthető: az unió csak 26 ezer forintot fizet egy tonnáért. F. K. SZAZ FORINTOS LISZT || A boltokban ősszel száz forintért adnak majd egy kiló lisztet - jósolja Nyilasi Endre, a vásárhelyi malom vezetője, a Hajdúgabona Zrt. regionális igazgatója. Jelenleg ők is a drága hazai búzából vásárolnak, valamint abban reménykednek, hogy Lengyelországból esetleg olcsóbban szerezhetik be a kenyérgabonát. „Nincs mit tenni, a piac törvényei működnek, márpedig most a búza iránt van kereslet" - foglalta össze a jelen történéseit a vezető. A finomliszt ára 2006-ban 54-69 forint volt, de már mostanra 79-89-re emelkedett. Egy kiló fehér kenyér ára meghaladhatja majd a 250 forintot is. Több mint kétmilliárd forintból készült a GTK és a biológusok új otthona Hiller átadott két egyetemi épületet Kincstári optimizmus SZABÓ C. SZILÁRD „Nagyon büszke vagyok a szentesi kórházban eltöltött időszakra" - mondta lapunknak Fenyves Ernő menesztett szentesi kórházigazgató, akit most két társával azzal bízott meg az államkincstár, hogy szeptember végéig hozza rendbe a szegedi klinikai központ gazdálkodását. A kincstári biztosok kincstári optimizmussal nyilatkoztak. Ez azért meglepő, mert a válságmenedzserek még nem merültek el igazán a számokban, adatokban, nem nézték át a szerződéseket. Ez az egyik dolog. A másik Fenyves Ernő. Ismeretes, hogy a jobboldali többségű megyei közgyűlés áprilisban leváltotta a szentesi kórház éléről Fenyves Ernőt, akit tavaly tavasszal a baloldali többségű megyei önkormányzat bízott meg az igazgatói feladatokkal. Ebben a politikai döntés mellett vélhetően szerepet játszott, hogy Fenyves - aki 2003-ban kilenc hónapon át önkormányzati biztosként dolgozott a szentesi kórházban, amelynek adóssága a válságmenedzseri kinevezésekor megközelítette a 440 millió forintot - nem tudta lefaragni a tartozásokat, sőt. A gazdasági mérnök-szakközgazdász végzettségű Fenyves igazgatósága alatt tovább növekedett az intézmény tartozásállománya. Az a kérdés, mennyivel, mert a volt direktor azt mondja, hogy félmilliárdos adósságot hagyott hátra, az új vezetés pedig 700 millióról beszél. Ennek tükrében nem igazán érthető, mire olyan büszke Fenyves Ernő a szentesi időszakát illetően. Valamit tudhatott, mert több százan szerették volna a kórház dolgozói közül (ezt aláírásukkal is hitelesítették), ha ő marad a direktor. Az azonban márkevés a mai világban, ha valakit korrekt embernek tartanak a munkatársai, mert meg kell felelni a tulajdonosnak. Fenyvest biztosan nem tartották volna olyan jó embernek, ha kórházigazgatói megbízatása után azonnal elbocsát száz embert, majd még húszat, megkurtítja a különböző juttatásokat és a többi - magyarán válságot kezel. A szegedi klinikai központban a frissen kinevezett igazgató, Pál Attila szerint nem lehet tovább folytatni a leépítéseket. Lehet és kell is viszont szigorúan más módon takarékoskodni a hatalmas rendszerben, amely nem egy esetben könnyelműen bánik a pénzünkkel. Hiller István oktatási és kulturális miniszter adta át tegnap a gazdaságtudományi kar és a biológiai tanszékcsoport összesen több mint kétmilliárd forintból létrehozott épületét. Hiller beszédet mondott a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorülésén is. Hetesi Erzsébet, a gazdaságtudományi kar dékánja és Hiller István miniszter a kar új, Kálvária sugárúti épületében Fotó: Frank Yvette - A magyar felsőoktatás mennyiségi helyett lassan minőségalapúvá válik, ebben fontos szerep jut az infrastruktúra fejlesztésének. A Szegedi Tudományegyetem megmutatta, osztozik abban a szándékunkban, hogy ez a minőség még erőteljesebb legyen. Kívánom, tekintse ezeket az új épületeket magáénak a város, az egyetem, a sok kiváló professzor és hallgató. - Ezekkel a szavakkal adta át Hiller István oktatási és kulturális miniszter tegnap délután az SZTE új biológiai épületét a Közép fasoron. Előtte a gazdaságtudományi kar új, Kálvária sugárúti otthonában leplezte le a beruházás lezárását megörökítő emléktáblát. Szabó Gábor, az SZTE rektora a karok összefogásának fontosságát hangsúlyozta, Botka László, Szeged polgármestere pedig a kétmilliárdos beruházást szimbolikus jelként: a szegedi biopolisz megvalósulásához vezető folyamat újabb állomásaként értékelte. A Koczor György Ybl-díjas építész tervei alapján átalakított, 2400 négyzetméteres GTK-épület 600 millió forintba került. Az első szint négy tantermében egyszerre összesen 140-160 diák tanulhat, közel 60 számítógép áll rendelkezésükre. Az újjászületett oktatási központba költözik a kar dékáni hivatala és számos intézete is. - Ez „kétszólamú" épület: műemlék jellegű, mégis megfelel a modernitás kihívásainak. A mi örökségünk, érték Szegednek fogalmazott tegnap a tervező. A Közép fasori új biológiai központ 4450 négyzetméterén tíz tanszék költözik össze, megszüntetve a biológusok több mint harmincéves széttagoltságát. A H betűre emlékeztető, közel másfél milliárd forintból felújított és kibővített épületben szeptembertől 1200 hallgató és több mint száz dolgozó kezdi meg az új tanévet. R. T. G. HILLER A KÖNYVTÁROSOK ELŐTT - Aki temeti a könyvet, semmit sem ért a modern világból - fogalmazott Hiller István a Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorülésének megnyitóján tegnap a József Attila tanulmányi és információs központban. Az oktatási és kulturális miniszter bejelentette: 2008-tól mintegy 20 milliárd forint jut majd a könyvtárak fejlesztésére a Portál programban.