Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-12 / 161. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. JÚLIUS 12. "MEGYEI TÜKÖR" 7 A Délmagyarország és a Délvilág házhoz jön! Ismerjük meg Csongrád megyét! felkiáltással megkezdtük 52 részesre tervezett sorozatunkat, melynek során szűkebb pátriánk valamenynyi községét meglátogatja a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségi csapata. Egyrészt hogy találkozzunk az ott élő emberekkel, másrészt hogy megmutassuk másoknak is kistelepüléseink életét, méltatlanul elfeledett, vagy legtöbbször fel sem fedezett értékeit. Büszkék a terményeikre - Sokat várnak a turizmustól Szép és erős, akár Achilles Üllés központja rendezett és zöld hős, a szép és erős Achillesből ered. Ez utalna az üllésiek szorgalmára és jelképezné a szülőföldjükhöz való ragaszkodást, amely megsokszorozza az erejüket. Tettre kész fiatalokból pedig nincs hiány, főként azokat csábítja a falu, akik szívesen fognak Fotók: Frank Yvette gazdálkodásba. Elég távol van már a város zajától, mégis a közelben nyújt színvonalas bölcsődét, óvodát, iskolát. Kikapcsolódásért sem kell a szomszédba menni. Az üllésiek kedvenc helyei tehetik egyre vonzóbbá a falut az ide érkező vendégek számára. A horgásztó partján igényes szabadidőpark épült, ezt szépítik tovább. A környék alkalmas a vadászatokra; őz, nyúl, fácán kerülhet terítékre. Aki pedig természetlesre keres kellemes sétautakat, itt akác, nyár, fenyő és tölgy árnyékában túrázhat. Az erdő a főútról könynyen megközelíthető, a tájékozódást mindenütt táblák segítik. A kulturált időtöltéshez erdei pihenőhelyeket alakítottak ki. Az erdei iskola ifjúsági szállásként működhet némi felújítás után. Üllést behálózzák a kerékpárutak; tervezik, hogy Bordánnyal összekapcsolva, a bicikliseket bekapcsolják a Homokháti Kistérség véráramába is. Mert amellett, hogy befogadó a falu, együtt pályázik a homokháti településekkel a kistérség fejlesztéséért. A közeli jövőben így épülhet bicikliút, szebb helyre költözhet a piactér, és elkezdődhet a Déryné Művelődési Ház felújítása. Bővítésre vár a könyvtár, csinosításra érett a díszterem. DOMBAI TÜNDE TESZNEK-VESZNEK Üllésen egyre gyarapodnak a civil szervezetek, jelenleg nagyjából húszan működnek. A Tesz-Vesz Egyesület például egészségvédelmi rendezvényeket, Zöldü(l)lés környezetvédelmi programokat szervez. Működik a polgárőrök, a tűzoltók, a horgászok és a kempingezők szervezete, sőt van futball- és női kézilabdacsapatuk. A hagyományokat a Fonó Néptáncegyüttes, a népdalkör és a Rokka zenekar őrzi. Berendeztek egy alkotóházat, a helytörténeti házban egy óvoda-, iskolatörténeti és egy helytörténeti kiállítás látható. Nyű utcai ingatlant vásárol a szegedi önkormányzat Késik, de tavaszra meglesz a Bálint Sándor-emlékház Takaros árnyas-parkos falu a kiskunhalasi út mellett Üllés. Lakói többnyire gazdálkodással keresik a kenyerüket. Munka mellett egyre többet tesznek a közösségükért és a környezetért. Értékeiket másokkal is megismertetik - ez a fejlődés iránya. Évekkel ezelőtt nyugati országokban járva irigykedtünk, mennyire rendezettek és virágosak a falvak. Nem kellett sokáig várni, és olyan csinos települések teremnek egy karnyújtásnyira tőlünk, mint Üllés - ez volt az első benyomásunk, ahogy megérkeztünk a kiskunhalasi úton a parkos faluközpontba. Politikamentesen, erősödő civil szervezetekkel családias hangulatban élénkítjük a falut - ezt már Üllés fiatal családi gazdálkodóból lett agrármérnök polgármesterétől, Nagy Attila Gyulától (képünkön) halljuk. A Szegedtől harminc kilométerre fekvő települést és a környező tanyavilágot háromezer-kétszázan lakják, többnyire - a Homokhátságra jellemzően - zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A helyi gazdák méltán büszkék alföldi napsugarak érlelte zamatos őszibarackjukra és országszerte híres paprikájukra, paradicsomukra, melyet a homoktalajon hajtatással termesztenek. Az ötvenes években vált önállóvá a település Árpád-központból (Kiskundorozsmától), akkor kapta az Üllés elnevezést a földbirtokos Ehellős család nevéből. A szó „ellés" jelentésű, de azt is tudni vélik, hogy a mitológiai Közel egyéves késéssel jelölte ki a szegedi közgyűlés a Bálint Sándor-emlékház helyét, következő lépésként pedig egy kutatóközpont létrehozását tervezik. Amikor 2004 júliusában nem jutottak egyezségre Bálint Sándor szülőházának adásvételéről az ingatlan tulajdonosai és a szegedi városvezetés, Botka László polgármester egy Szeged feliratú matricát ragasztott az épület kapujára, jelezvén: hamarosan újra az önkormányzat birtokába kerül a Pálfy utcai ház. Azóta tudjuk, ez nem így lett, hiszen az ingatlant lebontották. Még abban az évben létrehozták az európai jelentőségű szegedi néprajztudósról, Bálint Sándorról (19041980) elnevezett közalapítványt, hogy megfelelő helyet biztosítsanak a hagyatékának. A tervek szerint 2006. július közepéig kellett volna kijelölni, hol rendezzék be a tudósról elnevezett tájházat, a szegedi közgyűlés azonban csak múlt csütörtökön szavazta meg a forrást az alsóvárosi Nyíl utca 43. szám alatti napsugaras ház megvásárlására. Virág András alsóvárosi képviselő, a Bálint Sándor Közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a 19. Az önkormányzat 40 millió forintot fordít a Nyíl utcai napsugaras házra Fotó: Segesvári Csaba században épült ház mellett szólt, hogy alapító okiratukban lefektették: csak olyan ingatlan jöhet számításba, amely közel található a Mátyás térhez, azaz Bálint Sándor kutatómunkájának elsődleges helyszínéhez. Az adásvételt heteken belül lebonyolítják, kora ősszel megkezdődhet a rekonstrukció. Első lépésben egy emiékés közösségi ház kialakítását tervezik, amelyben a tudós életútját, életművét követnék végig, az ingatlan udvarán pedig a néprajzi hagyományok szellemében egy közösségi teret létesítenének mindez jövő tavaszra készülne el. Az ingatlan kiválasztásánál sokat nyomott a latban a Nyíl utcai épülethez tartozó mintegy 1300 négyzetméternyi telek, hiszen az emlékház létrehozása mellett a hagyaték különböző részleteit is látogathatóvá kívánják tenni. - A közalapítvány projektje újabb ingatlant feltételez, hiszen célunk egy kutatóközpont kialakítása is a területen árulta el Szabó Magdolna, a Móra Ferenc Múzeumot képviselő kuratóriumi tag, a Bálint Sándor-hagyaték gondozója. Az emlékház és az alapinfrastruktúra kialakításának költségeit - 40 millió forint - Szeged város magára vállalta, a második lépésben azonban szükség van a kuratóriumban képviselt intézmények, azaz a Móra Ferenc Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Szeged-Alsóvárosi Ferences Rendház összefogására, illetve pályázati források elnyerésére. GELEGONYA EDINA Digitalizálták Plohn József fényképeit Megírtuk: tavaly januárjában a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtár a Tornyai János Múzeummal karöltve közös pályázatot adott be a Hagyományok Házához. A pályamű a Plohn-gyűjtemény archiválásáról, és annak interneten történő megjelenítéséről szólt. A két intézmény kétmillió forintra pályázott, amely összeget meg is kapták. Plohn József több mint háromezer néprajzi témájú fotográfiát készített, amelyek közül 1635 darab került a Tornyai [ános Múzeum tulajdonába, s így maradtak fenn az utókor számára. Ezeknek a felbecsülhetetlen értékű képeknek fejeződött be idén márciusában a digitalizálása és feldolgozása - tudtuk meg Szepesi Judittól, a könyvtár munkatársától. A feladat nem várhatott tovább, ugyanis az üveglemezeken ezüstkiválási folyamat indult el, ami a kép pusztulásáKovács Mihály kisbíró Plohn József egyik felvételén. A képekben a jövő nemzedékei is gyönyörködhetnek Üllésen jártunk Megyejáró körutunkat kedden Üllésen folytattuk, a művelődési házban találkoztunk olvasóinkkal. Szót ejtettünk az újságkészítésről, a lapunk által szervezett programokról és akciókról. Olvasóink elmondták, a Délmagyarországgal kezdődik a napjuk, kedvelik, szeretik az újságot, és persze javaslataikat is megfogalmazták. Digitalizálták Plohn József felvételeit. Az 1944-ben, a fasizmus áldozataként elhunyt hódmezővásárhelyi fotográfus több száz értékes felvételt hagyott az utókorra, köztük a negyvennyolcas honvédportrékat. A fotók egy része az interneten is megtekinthető. val járt volna. A negatívok szkennelését egy szegedi cég végezte. A megmentett képek közül háromszáz, vízjellel ellátott darab került fel a Hódmezővásárhelyi Elektronikus Könyvtár adatbázisába. Ezenkívül a www.nlvk.hu/foto weboldalon ötven különböző témájú, válogatott fotót tekinthet meg az érdeklődő. A többi fotográfia a könyvtár helyismereti részlegébe került. Nagy Vera főmuzeológus elmondta: tervezik, hogy a megmentett Plohn-képeket albumban is kiadják. SZŰCS CSABA A jó hangulatú találkozón üllési olvasóink számos észrevétellel, ötlettel halmozták el megyejáró csapatunkat. Vannak akik például a tanyák életéről olvasnának többet, mások a tudomány világának érdekességeit is szívesen látnák a lapban, megint mások az országos vízhőmérsékleteket is a Délmagyarországban szeretnék megtalálni. A legtöbb dicséretet a helybeli terjesztő, Marótiné Szabó Szilvia kapta, az ő jóvoltából előfizetőink már kora reggel, óramű pontossággal, kézbe vehetik kedvenc újságjukat. Örfi Ferenc főszerkesztő-helyettes a lappal kapcsolatos változásokról beszélt, Németh Ildikó marketingvezető legújabb akcióinkat mutatta be, míg Hocz Pál nyomdaigazgató a közeli nyomdai beruházásról tájékoztatott. Az 1674 Szín 5-ös tanuló közül egy üllési diáknak, Répássy Róbertnek kedvezett a szerencse, harmadik díjat nyert. A találkozó kvízjátékkal zárult ajándékokért. 4 Az üllésiek közül sokan részt vesznek lapunk játékaiban