Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-27 / 148. szám

A REÖK PROGRAMJA Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht. ügyvezető igazgatója és Herczeg Tamás, a jövőben a REÖK igazgatója tegnap sajtótájékoztatón ismertette a művészetek palotájának tervezett programját. Ezen részt vett Solymos László alpolgármester is, aki kifejtette: reméli, az ország meghatározó intézménye lesz a művészeti központ. Bemutatták azt a dokumentumfilmet, amely két éve - amikor még csak tervezték a felújítást és funkcióváltást - készült a palotáról, Herczeg Tamás kalauzolásával, aki 25 évig lakott ebben a házban. A sajtótájékoztatón bemutatták a kht. munkáját segítő kuratórium titkárát, Tandi Lajost és a művészeti tanácsadót, Nátyi Róbertet. Az első, augusztus 17-én nyíló kiállításon a világhírű spanyol festő, Francisco Goya metszetsorozata és festményei, valamint szegedi kortárs képzőművészek alkotásai tekinthetők meg. Goya mellett William Blake és Kondor Béla néhány alkotását is megtekinthetik az érdeklődők. Az állandó programokat, az irodalmi és operaszalonokat olyan kulturális menedzserek neve fémjelzi, mint Podmaniczky Szilárd, Balogh József, Harsányi Attila, Pál Tamás, Kesselyák Gergely és Tajti Gabriella. A KÉSZ Kft. elsőként csatlakozott a támogatókhoz. 6 _ Bányavirágok •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT 2007. JÚNIUS 30. Sokan látogatják ilyenkor, idegenforgalmi szezonban az Európa-hírű Koch Sándor-ásványgyűjteményt Szegeden. A gyűjtemény fölbecsülhctetlen értékű eszmeileg és anyagilag egyaránt. Sokáig nem értették a művészettörténészek, miért van az, hogy egyes, több száz évvel ezelőtt élt festők következetesen zöld egeket festettek. Aztán rájöttek: zöld egei kizárólag olyan festőknek vannak, akik azurittartalmú festékkel festették az eget. Az azurit gyönyörű kék ásvány, festéknek is kiváló. Oxigén jelenlétében több száz év alatt malachitté válik - a malachit pedig zöld. Pontosan olyan zöld, mint a zöld egeket festő alkotók képein az ég... Mindezt Pdl-Moindr Elemér, a Szegedi Tudományegyetem ásványtani, geokémiai és kőzettani tanszékének oktatója, a Koch Sándor-ásványgyűjtemény kezelője meséli, mutatva az üveg mögött elhelyezett azuritot és malachitot. Ezerháromszáz féle ásvány legalább négyezer példánya látható a múzeumként is működő Koch-ásványgyűjtemény termében. Koch Sándor, az egyetem egykori professzora, az egyik legnagyobb mincralógus volt, nevéhez fűződik a gyűjtemény összeállítása. - Évente sok ezer látogató keres föl minket, az ország minden tájáról - mondja a szakember. A gyűjtemény, mint múzeum megtekintése lehetőségére a szegedi Tourinform-iroda minden ide érkezőnek fölhívja figyelmét. A szakmai közönség pedig minden közvetítés nélkül ide talál. Az elsősorban a Kárpát-medence ásványaira összpontosító gyűjtemény csak a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és kőzettáráéhoz mérhető. Számos ásványból itt van a rekordméretű, illetve a legjelentősebb. - Ez a hessit nevű ásvány a világ legnagyobb arany-ezüst-teluridája. Legalábbis nem tudunk nagyobbról. Fölbecsiilhetetlen értékű - így a gyűjteménykezelő. - Ennek az antimonit bányavirágnak a mai piaci értéke több ezer euró. És itt több száz bányavirág van - halljuk; egy nézelődő, fiatalokból álló csoport halk „hű, hallod ezt?!"-tel ad hangot ámulatának. Bányavirág az olyan ásvány, amelynek nem is annyira anyaga, sokkal inkább a megjelenése különleges; egyébként Szegeden vagyunk - Móra Ferenc is írt bányavirágokról. Ásványokról beszélve az ásványgyűjtőkről is szólni kell. Krenner Józsefről, a legnagyobb magyar mineralógusról is neveztek el ásványt, ez lett a krennerit. Semsey Andor, a nagy ásványgyűjtő-mecénás nevét két ásvány is őrzi - egyik a semseyt, másik az andorit. Ebből sejthető: nem jelentéktelen összegekkel támogatta az ásványtan ügyét. f. cs. UJ ASVANY Koch Sándorról, a gyűjtemény öszszeállítójáról eddig még nem neveztek el ásványt a kutatók - de az elnevezés folyamatban van. Egy újonnan leírt ásvány nemsokára a „kochsandorit" nevet kapja. Az elnevezés procedúrája szigorú nemzetközi szabályok szerint zajlik. A Koch Sándor-gyűjtemény sok látogatót vonz Fotó: Karnok Csaba Reök Iván unokái a felújított, százéves szecessziós palotában Szegeden a leszármazottak Az építtető Reök Iván két unokája, Judit és Attila érkezett Szegedre tegnap, hogy megcsodálja a felújított Tisza Lajos körúti szecessziós palotát. A házat üzemeltető Szegedi Szabadtéri Játékok Kht. sajtótájékoztatón számolt be a jövőben REgionális Összművészeti Központként (REÖK) működő épületet tervezett programjáról. A most 94 éves Reök Attila nyolcéves koráig lakott a családjáról elnevezett szecessziós palotában. Meghatározó gyerekkori élménye volt, amikor egyik nagynénje első világháborúban elesett férjének holttestét a befolyásos nagyapa hazahozatta, és a családi kriptába temettette el - mondta tegnap a százéves épületet üzemeltető Szegedi Szabadtéri Játékok Kht. sajtótájékoztatójának díszvendégeként. Nála jóval fiatalabb testvérével, a nyugdíjaskorú )udittal - a fül-orr-gégész professzor Ribári Ottó feleségével - együtt tegnap el is látogattak a családi kriptához. Reök Attila a könnyekig meghatódott, hogy megérhette a palota újjászületését. A család történetébe Reök Judit avatott be. Elmondta, a nagyapának, a palotát családjának 1907-ben megépítő Reök Iván vízépítő mérnöknek, országgyűlési képviselőnek h?t gyermeke született, négy fiú és három lány. Az egyik fiú, István azonban fiatalon meghalt: egy férj szerelemféltésből lelőtte az utcán. Az építkezés idejére így már csak hatan maradtak a testvérek, akik közül a családfővel együtt öten költöztek a szecesszió remekművébe: két fiú egy-egy „garzont" kapott, a három lánynak és azok családjának pedig a nagy alapterületű otthonok jutottak. A tegnap Szegeden járt leszármazottak az építtető Reök Iván Etele nevű fiának gyermekei, Judit annak második házasságából származik. Ő sosem lakott a Magyar Ede, a magyar Gaudiként emlegetett építész tervezte palotában, mivel Budapesten élt, viszont a sors iróniájának köszönhetően nyolc éven keresztül a szomszédos Kölcsey utcai ház volt az otthona. Férje, Ribári Ottó professzor ugyanis 1977 és 1985 között a szegedi fül-orr-gége klinika igazgatója volt. Attila nagy utat járt be: a Szegeden született Reök-unoka fiatalon kollégiumba került Kőszegre, katonai pályára szánta a család. A második világháborúban katonatisztként szolgált, ami csaknem az életébe került: alatta robbant fel egy harckocsi, és elveszítette a karját. A háború után bérelszámolóként dolgozott, és édesapjukkal, valamint (udit húgával egy házban élt Budapesten. Attila 45 éves volt, két gyermek édesapja, amikor a felesége otthagyta, és a kicsiket magával vitte. Ekkor 1956-ot írtak. A hadirokkant Reök Attila elhatározta, új életet kezd - meg sem állt Torontóig. Ott megnősült, és egy fia is született, 1990-ben pedig, csaknem kilencvenévesen hazatelepült. f.k. Reök Judit és Attila a nagyapjuk által építtetett világhírű lépcsőházban Fotó: Segesvári Csaba A Kiskőrössy és a Bolero rangos elismerése Két szegedi vendéglátóhely is szerepel a Népszabadság száz legjobb magyar éttermet felsoroló kiadványában. Maximális pontszámmal szerepel a legjobb 15 között a Bolero, a Kiskőrössy halászcsárda pedig a legjobb halászlével büszkélkedhet. A Népszabadság idén is elkészítette a száz legjobb magyar éttermet rangsoroló kiadványát. Két szegedi vendéglátóhely kapott helyet az „elitklubban": az idén áprilisban nyitott Bolero Étterem maximális pontszámmal, holtversenyben tagja a top 15-nek, míg a Kiskőrössy halászcsárda az ötvenedik, ám a kritikusa szerint a legjobb halászlével büszkélkedhet. - Az egész csapat hosszú évek alatt végzett munkájának köszönhető az előkelő helyezés vélekedik Oláh Dezső, aki 1984 óta vezeti a Kiskőrössy halászcsárdát, amelyről a kiadvány megjegyzi, „a Tiszához simuló, békebeli hangulatot árasztó, hagyományőrző csárdában mindent tudnak a halról és a vendég kiszolgálásáról". - Magamat nem kívánom dicsérni, mindig a Hagyományos és fenséges ízek, tapasztalatok és ötlet a tálalásban - ez a titok vendég minősít. Szerencsére szinte csak pozitív reakciókat tapasztalunk, nevünket egész Európában ismerik és emlegetik a Szeged-halászlé-Kiskőrössy öszszefüggésben - fogalmaz Oláh Dezső, hozzátéve, a hagyományok, a Tisza hangulata és a minőségi alapanyagok is elengedhetetlenek. - Hála Istennek és dicséret munkatársaimnak - kezdi Csonka Gábor, a Bolero Étterem tulajdonosa, mikor megkérdezzük, minek köszönheti az áprilisban nyitott vendéglátóhely a rangos elismerést. A tulajdonos boldog, és megtiszteltetésnek veszi, hogy hazai és külföldi vendégei - például legutóbb Dávid Admon, Izrael magyarországi nagykövete Fotó: Segesvári Csaba pozitív visszajelzéseket adnak, sőt: legtöbbjük visszatérő. - A minőségi fogyasztók minden kívánalmának igyekszünk megfelelni, vonatkozzon az a terítékre, a kiváló alapanyagra vagy a szakemberek kvalitásaira. Fenséges ízek, szemet gyönyörködtető tá-| lalás a csodálatos környezetben ezt támasztja alá a maximális pontszám is - vallja. Kiemeli azonban: ettől az elismeréstől sem szabad hátradőlni, elbizakodottá válni. - Ez doppingol minket, hogy még magasabbra tehessük a lécet - mondja Csonka Gábor. r. t. g. SZEMPONTOK A Népszabadság meghívásos rendszerben Kereste fel az ország éttermeit, a listás szerepléshez előzetes nevezést kért tőlük. Szegedről is több vendéglátóhely kandidált, ezeket a kiadvány helyi munkatársa látogatta meg. Az anonimitásukat megőrizni igyekvő tesztelők 20 pontos, egységes minősítési rendszer alapján értékelték a vendéglőket. Legfeljebb 12 pontot adtak az ételek minőségére és változatosságára, négypontos skálán osztályozták az italválasztékot. Értékelték továbbá a felszolgálás profizmusát, az étterem megközelíthetőségét, a környezet képét, a személyzet képzettségét és szakmai eredményeit is.