Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-30 / 151. szám

•MEGYEI TŰKOR" SZOMBAT, 2007. JÚNIUS 30. Mától nyugdíjban a szentesi művelődési központ igazgatója Kruzslicz Pál igazgató utolsó napja a léghajó fedélzetén A közművelődésben eltöltött harminchárom év után nyugdíjba megy Kruzslicz Pál: tegnap volt az utolsó munkanapja a szentesi művelődési központban. Kruzslicz a rá jellemző öniróniával lapunknak azt mondta: lesz ideje szembenézni önmagával. Átgondolhatja még egyszer, helyes volt-e föltartóztatni, kiállítani és munkásőrökkel őriztetni a Milánóból Budapestre tartó Derkovits-gyűjteményt, teljesen törvénytelenül, és jól tette-e, hogy annak idején felvette Friderikusz Sándort. Korengedményesen megy nyugdíjba Kruzslicz Pál, szerinte különösen megfelelő pillanatban. A minap az utcán valaki arról kérdezte, vajon tényleg elhagyja-e a süllyedő hajót, mire így felelt: a léghajót hagyja el. Az utolsó munkával töltött napján, tegnap délelőtt, beérve a házba, kávéval kínálta meg a titkárnőjét. Bárányi Lászlóné Kati huszonhárom éve teszi ezt vele minden reggel, most mosolyogva utasította vissza a gesztust, mert ő nem él a feketével. Kruzslicz a múltat idézve elmondta, hogy mielőtt az intézményhez került, a MÁV-kultúrházba hívta vendégként Gregor Józsefet. Máig élő emléke erről az alkalomról, ahogy a híres énekes hangjától remegtek a teremben a hatalmas ablakok. Arra meg talán az idősebb szentesiek közül is többen emlékeznek, amikor munkásőrök vigyázták a Derkovits-kiállítást. Az anyag Milánóból tartott Budapest felé, amikor Kruzslicz „feltartóztatta", és Szentesen kiállította a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt, egyébként teljesen törvénytelenül. A képeket biztosítani kellett volna, különböző előírások szerint tárolni, erre a városi galéria alkalmatlan volt. Két munkásőr viszont három héten át éjjel-nappal vigyázta a képeket, az ajtó előtt pedig tömegek álltak. Kruzslicz úgy van vele, utólag nyugodt, mert Derkovitsot látta Szentes, a Dél-Alföld. Az adminisztráció sohasem tartozott az erősségei közé, ezért bizony elmarasztalták a tanácsházán. Minden évben megjelent egyébként néhány revizor a művelődési házban, ellenőrizni a papírokat, a költségvetést... Olyan időket éltek a népművelők, hogy a törülközőket is le kellett volna bélyegezniük, ám ez elmaradt. Bizarr lett volna a szentesi színházterem öltözőjében, ha történetesen egy pecsétes törülközőbe kénytelen törülközni például egy Kossuth-díjas színésznő - magyarázta meg utólag a helyzetet. Ilyen történetek százait mesélhetné a leköszönő igazgató, aki egyébként egész életében azt csinálta, amihez kedve volt. A közművelődésben eltöltött harminchárom év után, fogadva a nyugdíjazásáról szóló hírekre születő reakciókat, elégedett lehet: hagyott emléket maga után. Büszke a mozira, büszke arra, hogy az országos botrányt kavart tehetséges újságíró, Friderikusz Sándor a szentesi ifjúsági házban kapott helyet, amikor máshol nem. Ezekre például jó szívvel emlékezik. Tegnap pedig letudta a restanciáit. BLAHÓ GABRIELLA Kruzslicz Pál most szembenéz a múltjával Fotó: Tésik Attila VÁSÁRHELYTŐL - KIS KERÜLŐVEL - SZENTESIG Kruzslicz Pál 1948. június 19-én született Hódmezővásárhelyen. Általános iskoláit Szentesen végezte, Szegeden a Vedres István Építőipari Technikumban szerzett technikusi oklevelet. Előbb Debrecenben a Liszt Ferenc Tanítóképzőt végezte el népművelő-könyvtár szakon, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tett különbözeti államvizsgát. Egyetemi diplomát Debrecenben szerzett, szakdolgozatát a szentesi színháztörténetből írta. Előbb a megyei vízművállalatnál dolgozott, 1974. július elsején a Móricz Zsigmond Művelődési Háznál kezdett. 1984-től 2007-ig a művelődési központ igazgatója - kivéve az-1998-tól 2003-ig tartó időszakot, amikor a rádiózott. Fénykorában kilenc megbízatást töltött be, ezekről egyszerre mondott le. Besenyei György-díjas művelődésszervező. A szegedi paprikás ősök leszármazottja és a Mars-utazás Móravárosból a houstoni űrkutatási központba A szegedi Móraváros szülötte Bérezi Szaniszló fizikus csillagász. Alsóvárosi paprikás ősöktől származik - egyik dédapja az első szegedi paprikaőrlő gőzmalom megalapítója volt. A kutató úgy jár Houstonba, az Egyesült Államok legfontosabb űrkutatási központjába, mintha haza járna, s ő hozta Magyarországra a kölcsön-lioldkőzetckct is. Egy Mars-kutató csoport munkájában is részt vesz. - Általános iskolába a móravárosiba jártam, gimnáziumba a Ságváriba. Az egyetemet részint Szegeden végeztem el - ismerteti szegedi gyökereit a Pesten élő kutató. Bérezi Szaniszló egyetemi docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, dc rendszeresen megfordul a Szegedi Tudományegyetemen is. Tíz évig tanított például csillagászatot a meteorológia tanszéken, legutóbb az ásvány- és kőzettani tanszéken hallgatták a diákok. Houston legendás hely az Amerikai Egyesült Államokban onnan vezényelték a Holdra szállásokat annak idején és Bérezi Szaniszló úgy jár oda, már tíz éve, mintha hazajárna. Holdkőzetek, kölcsönben - Amióta holdkőzeteket kölcsönzünk az amerikaiaktól, mindig be kell számolnunk a végzett munkáról az ott évről évre megrendezett hold- és planetáris konferencián - mondja. Hogy Magyarországon holdkőzeteket tanulmányozhatnak kutatók és egyetemisták, neki köszönhető. - Már a hetvenes években írtam a NASA-nak, az amerikai űrkutatási hivatalnak: nekünk is küldjenek abból a 384 kilónyi holdkőzetből, melyet a Hold-expedícióik során a Földre hoztak. De akkor még vasfüggöny volt, visszaírtak, várjunk még egy kicsit - emlékszik vissza. Ebből tizenhét év lett. - Kilencvennégyben Magyarországon járt a NASA egyik igazgatója, és megkérdezte tőlünk, szakmabeliektől, kinek van függőben lévő ügye velük. Erre én jelentkeztem, s fölmutattam az ő egykori válaszlevelüket. Az eredmény: nemsokára utazhattunk is a holdkőzetekért Amerikába. Több agy többet tud Mi értelme Magyarországon holdközeteket kutatni, mikor az amerikai űrközpontokban a világ legfejlettebb technológiája rendelkezése áll? - Minél többen vizsgálnak valamit, minél több szempontból, annál több eredményt lehet elérni - magyarázza a fizikus csillagász. Több szem többet lát, több agy többet tud - s elképzelhető, hogy itt, Magyarországon, magyaroknak olyan valami jut eszükbe a vizsgálatok során, ami Amerikában az amerikaiaknak sosem jutna. Magyar építésiek kigondolták, s az egyik konferencián el is mondták, miHat évig készített drágakővel díszített ékszereket Spanyolországban, honvágya mégis hazahozta Nádor György ötvösmestert. Itthon ismerkedett meg a hagyományőrző íjászattal. Azóta a honfoglalás kori motívumok bűvöletében él. Árpád-kori kardok, pengék, ékszerek - csak néhány darab Nádor György ötvösmester munkáiból, aki hat évig gyakorolta a szakmát Spanyolországban. - Kint nap mint nap készítettem egyedi ékszereket, briliánsokkal és gyémántokkal díszítve. A honvágyam azonban mégis hazahozott. Szegeden találkoztam először a hagyományőrző íjászattal, amit évek óta űzök. Ennek az a lényege, hogy a honfoglalás koriakhoz hasonló íjakat használunk, öltözékünk is korabeli - magyarázza a férfi, akit megérintett az Árpád-kori kultúra ötvösmunkáinak szépsége. - Régészeti leletek fotóiról ékszereket kezdtem el készíteni. A régi elemeket új felfogásban dolgoztam fel, így például ruhaveretből nyakláncot álmodtam meg. Ugyanígy egy ereklyetartó keresztet medálnak - helyezi elénk műveit a mester. Azt azonban, amire a legbüszkébb, már csak fényképen tudja megmutatni. - Ez a kard ezüst verettel készült. Háromféle drágakővel, topázzal, ametiszttel és kvarccal díszítettem. A pengét fegyverkovács készítette. Értéke több százezer forint. Ezek a fegyverek három-négy napig, de akár több hétig is készülhetnek, megmunkáltságuktól és anyaguktól függően. Ez határozza meg az árat is, amely harmincezer forinttól egészen a csillagos égig terjedhet. Az ötvösmester sokoldalúságát mutatja, hogy a kardok és ékszerek mellett női alakot formázó pohártalpakat, aprócska erotikus szobrokat is készít. A 2006-os Miss Carpatica szépségverseny koronája is az ő keze munkáját dicséri. - Erotikus szobraimmal részt vettem az első budapesti erotikakiállításon. Ezt követően többen is felkerestek, hogy meglepjék a nejüket egy fotóról készült portréval, vagy esetleg teljes alakos szoborral. Sőt: egyesek még ennél is huncutabb tárgyakat kérnek tőlem. Hogy pontosan mit, azt a megrendelőimre való tekintettel nem árulhatom el. BOBKÓ ANNA - Látják ezt a kőzetet? Ilyet a Marson is találnak majd a leendő utazók - mondja Bérezi Szaniszló Fotó: Frank Yvette ként nézzen ki egy űrbázis - és teljesen eredeti, hasznosítható ötleteik voltak. Különben, mint ismert, az ország lélekszámához mérten előkelő helyen vagyunk jelen az űrkutatásban. Hunveyor, a gyakorlószonda A Pille nevű sugárzásdózis-mérőről - mellyel Charles Simonyi, a második magyar űrhajós is végzett vizsgálatokat nemrég odafönn - sokan hallottak, s a Vega űrszondába is sok alrendszert építettek magyarok. Egy magyar szabadalmat, űrkemencét, meg is vásárolt a NASA. A szegedi egyetemen ugyancsak folynak űrkutatások. Úgyhogy, amikor két év múlva csatlakozunk az Európai Űrügynökséghez - a NASA tengeren inneni megfelelője -, lesz mivel csatlakoznunk. Egyébként az űrkutatás eredményei már mindennapjaink részét alkotják - hogy mást ne mondjunk, egyre több taxiban ott van már a GPS, a műholdas helyzetmeghatározó. És Bérezi Szaniszló s munkatársai kifejlesztettek egy gyakorlóűrszondát, a Hunveyort, melynek segítségével egyetemisták, köztük leendő csillagászok véA POLIHISZTOR Szokták mondani: korunk nem a polihisztorok kora. Bérezi Szaniszló másképp látja. Egy űrkutatónak - túl azon, hogy otthonosan mozog a matematika, fizika, kémia, biológia és sok más társtudomány területén - például rajzolni is tudni kell, mondja. Ma, a digitális fényképezés virágkorában?, kérdezhetjük csodálkozva. Igen, mert a fotó mindent megörökít, lényeges és lényegtelen részeket egyforma hangsúllyal, s csakis az emberi agy képes arra, hogy például a közetek törésvonalai közül kiválassza a meghatározóakat. Egy rajz alkalmasint többet mondhat a hozzáértőnek, mint egy fotó. Ismeretterjesztő vénával is megáldott a fizikus csillagász. A Naprendszerről tízrészes atlaszsorozatot készített - ezek Szegeden az egyetemi könyvtárban is hozzáférhetőek. Szabadidőtöltésként pedig az eurázsiai művészetek lényegi vonásainak ábrázolását gyűjti angolul, magyarul megjelenő füzetekbe. Bárki sokat tanulhata jövő nemzedékek űrutazói számára. Félig tréfásan mondja: az ábrákat szemlélve otthonosan tudják majd érezni magukat az űrhajósok például az akár évekig tartó Mars-utazások során. Akkor is, ha csak ezek utalnak a földi környezetre, kultúrára, semmi más. gezhetnek méréseket - ugyanúgy, mintha az eszköz egy idegen bolygó felszínén működne. ECS. Erotikus szobrok, kardok és ékszerek mestere Nádor György művei sokoldalúságát bizonyítják Fotó: Schmidt Andrea