Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-25 / 146. szám

HÉTFŐ, 2007. JÚNIUS 25. • AKTUÁLIS" 3 Távozniuk kellett a rendészeti iskola vezetőinek Belebuktak a lőszerügybe Folytatás az 1. oldalról A feljelentést egyébként Török Ágnes tette ismeretlen tettes ellen. Erről május 16-án az iskola oktatási igazgatóhelyettese, Fodor Sándor tájékoztatta lapunkat. Jelenleg Fodor látja el az intézmény parancsnoki feladatait, pénteken még ó írta alá a bizonyítványokat, és ő bocsátotta el a végzős hallgatókat, de jú­lius elsejével neki is mennie kell. - Igen, úgy hiszem, de nem szeretnék az ügyről beszélni - hárította el érdeklődésün­ket az igazgatóhelyettes, amikor arról kérdez­tük, távozásában szerepet játszik-e a lőszer­botrány. Fodor Sándor arra a kérdésre, jól tudjuk-e, hogy július elsejével távozik poszt­járól, megismételte előbbi mondatának egy részét, egészen pontosan azt mondta, erről sem szeretne beszélni. Mint azt már fentebb jeleztük, az igazgatón és egyik helyettesén kívül a gazdasági osztály vezetője is távozik. Csikesz Péter, akit az utóbbi évtizedek egyik legjobb, legfelkészül­tebb szegedi kommandósának tartanak, ke­serűséggel a hangjában ismerte el, hogy a lő­szerbotrány miatt hagyta el a rendészeti szakközépiskolát, ahol két éve már egyéb­ként sem azt csinálta, amiért él-hal, mivel ki­képzés helyett gazdasági ügyekkel foglalko­zott. Úgy tudjuk, a négytagú szemlebizottságból hárman már szintén nincsenek az iskolában. D. I. távozásakor ők leltároztak, ők írták alá azt a papírt, mely szerint a lőszerraktárban nincs hiány. Az iskola az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyelete alatt működik. A tárca sajtóosztálya kedden azt kérte, kérdé­seinket e-mailben küldjük el. Ezt 9 óra 20 perckor megtettük: „A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola három kulcsvezetője az elmúlt napokban váratlanul távozott poszt­járól. Távozásuk (menesztésük) összefüg­gésbe hozható-e azzal, hogy a szakközépis­kola lőszerraktárának volt vezetője ellen a Szegedi Nyomozó Ügyészség büntetőeljá­rást indított ' Született-e döntés az új veze­tőkről r Mivel csütörtökig nem érkezett válasz, ismét a sajtóosztályhoz fordultunk. 8 óra 47 perckor e-mailben azt az üzenetet kap­tuk, hogy „Kérdésére dr. Piros Attila, az IRM főosztályvezetője fog válaszolni, vár­hatóan holnap." Három és fél órával ké­sőbb ismét e-mailt küldött a minisztérium sajtóosztálya, amelyben közölték, hogy Pi­ros Attila helyett Opra Katalin nyilatkozik. A megadott telefonszámon azonban nem ő jelentkezett, aki helyette a kagylót felvette, nem is ismerte Opra Katalint. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztéri­um pénteken 9 óra 54 perckor újabb e-mailt küldött: „Kérdésével kapcsolatosan, az illetékes szakfőosztályunktól kapott információk alapján, az alábbi választ adjuk: A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola igazgatója és helyettesei munkájával a minisztérium ve­zetése és szakmai felettes szervei elégedet­tek voltak. A rendelkezésre álló adatok sze­rint a lőszerraktárban feltárt - bűncselek­ménnyel okozott - hiány keletkezésért egyik eltávozott vezető felelőssége sem volt közvetlenül megállapítható, ezért állásuk­ból való elmozdításuk nem volt tervezve. Az érintettek saját kezdeményezésükre tá­voztak. A közoktatásról és a rendvédelmi oktatás­ról szóló jogszabályok alapján a megürese­dett vezetői munkakörökre a pályázat kiírás­ra került, illetve a kiírás folyamatban van. Az új kinevezések a tanév megkezdéséig meg fognak történni." OLÁH ZOLTÁN Szolidaritás PANEK SÁNDOR Feltehetőleg az olajszőkítés ügyében végzett oknyomozó mun­kája miatt brutálisan megverték Kármán Irén újságírót, három­gyermekes asszonyt. A magyar sajtó legutóbbi történetében pél­dátlan az eset. Nem az a kirívó.benne, hogy valamilyen eszköz­zel megfélemlíteni vagy elhallgattatni próbálnak egy újságírót, hiszen ennek ezer módja lehet. Hanem az, hogy leütik, megkö­tözik és félholtra verik. Azok az emberek, akik ezt megrendel­ték, vagy sarokba szorítva érezték magukat, vagy elképesztően ostobák, mert nem számoltak a nyilvánosság erejével, vagy egy­szerűen úgy vették, hogy különösebb következmények nélkül brutalitással meg lehet félemlíteni egy embert a mai Magyaror­szágon. Úgy vették, hogy a nyilvánosság, a sajtószabadság és a hasonló értékek csupán egy balek világ szépelgései, a valóság meg az, hogy a félelem az úr. Ez nálunk megtörténhetett. Ráadásul egy háromgyermekes nővel. Azt is tegyük hozzá, hogy nem csak úgy általában egy új­ságíróról van szó. Nem a szórakoztató információk tömeggyár­tására átállt magyar média egy munkásáról, nem is egy trendi kommunikációs pörgésekkel foglalkozó valakiről. Mert annak feltárása miatt, hogy Izéké nyuszilány bal lábbal kelt-e fel az­nap, még senkit sem akartak megverni. Meglehet, emiatt oly kevés az újságíróverés Magyarországon. Kármán Irén személyé­ben azonban egy szívós tényfeltáró munkát végző, bár veszély­érzet nélküli kollégát vertek meg. Ez a brutalitás, akármilyen következtetésekre jutott is feltárása nyomán az újságírónő, a nyitott társadalommal szembeni kihívás. A tényfeltárás és véle­ménymondás mindennapi tisztasásághoz tartozik, hogy ilyen eset ne történhessen meg. Az újságíró szakma és rajta keresztül a törvénytisztelő magyar társadalom áll e kihívás előtt. Nem nyugodhat bele, hogy felbérelt alakok határozzák meg, betölti-e a média ellenőrző szerepét, amely miatt tisztelet övezheti' Egyet tehet: szolidaritást vállal Kármán Irén újságíróval. A Gabona Transz Zrt. raktárbázist épít a Kálvárián Száz új munkahelyet kaphat Szeged A fővárosi Gabona Transz Zrt. már a negyedik negyedévben el­kezdi szegedi, 2,5 milliárd forint értékű beruházását a Kálvária Ipari Parkban. Információink szerint a cég központi agrár- és feldolgozó bázisát szeretné a vá­rosba telepíteni, és egyben száz új munkahelyet teremteni. Sze­gedet exportstratégiai csomó­pontnak nevezte a polgármes­ternek, Botka Lászlónak írt le­velében Faragó Attila vezérigaz­gató. A teljes beruházás 2009-ig valósul meg, ennek keretében először központi labort, dél-al­földi kereskedelmi igazgatósá­got, inputanyagraktárt hoznak létre, majd kétezer tonnás hű­tőházat, zöldségfeldolgozó sort, gabonaraktárt, szárító- és tisz­títóüzemet, mezőgazdasági gépkereskedelmi központot építenek. Legutoljára biobri­kett- és takarmány alapanyag előkészítő üzemet építenének. A cég a várostól abban kér se­gítséget, hogy tanácsadással, adminisztratív támogatással könnyítse meg a beruházás megvalósítását. A városban 2007 és 2009 között száz új munkahely jön létre. Botka László kérdéseinkre válaszolva elmondta, mivel városi érdek az agrárlogisztikai központ ide­telepítése, ráadásul ipari­park-fejlesztésről is szó van, minden segítséget megadnak a Gabona Transz Zrt.-nek. F. K. Hosszú várólista: fél évbe is telhet a szívkatéterezés A szegedi klinikai központban többféle várólistát kezelnek: országost, regio­nálist és intézményit. Szervátültetésre több, nagy értékű beavatkozásokra akár egy évet is várni kell. A telje­sítménykorlát „saját" várólistákat is eredményez a szegedi klinikákon, ami­ről csak akkor kerülhet le a beteg, ha már sürgősségi esetnek számít. Év elején a szegedi klinikai központban is megalakult a intézményi és régiós vá­rólisták koordinációját végző úgyneve­zett várólista-bizottság. Mint vezetője, Bodosi Mihály, az idegsebészeti klinika professzora elmondta: elsőként a köz­ponti transzplantációs várólisták jelen­tek meg. Az egyes, regionális koordiná­cióval megbízott intézmények - mint a szegedi klinikai központ - ide regisztrál­tatják azokat a pácienseket, akiknek va­lamilyen szervre lenne szüksége. Vesére például átlagosan két-három évet is vár­ni kell. Egy másik, szintén országos összesí­tésű Várólista a nagy költségű beavat­kozásoké. Ezeknek egy részére éves kontingenst határoz meg az egészség­biztosító, azaz előírja, hogy az ország­ban hány ilyen beavatkozást, vizsgála­tot vagy műszerbeépítést finanszíroz. A kontingensek többnyire elegendőek az időszakra - ez viszont azt jelenthe­ti: valaki csak egy éven belül kerül sor­ra. Más, drága ellátásoknál az intéz­mények teljesítményvolumen-korlát­jának (tvk) terhére finanszírozza az OEP a beavatkozást. Ezeknél könnyen előfordul, hogy a halaszthatónak ítélt ellátások nem férnek bele a havi tvk-ba, így csúszik az időpontjuk. A legkritikusabb ilyen ellátásnak a régió­ban a szívritmus-szabályozáshoz kap­csolódó speciális vizsgálatok - adott esetben egyben gyógykezelések - szá­mítanak. Erre jelenleg 102 beteg vár a Dél-Alföldön, közülük havonta 20-25-öt tudnak az intézményi tvk terhére ellátni - így a beavatkozásra 4-5 hónapot is várni kell. Az intézményi várólisták kialakulá­sának fő oka Bodosi professzor szerint a biztosító által kifizetett teljesítmény korlátozása, azaz tvk. A szívkatétere­zés néven ismert diagnosztikai és gyó­gyítási eljárásra például kétszer annyi szakember és kapacitás lenne, mint amennyit havonta kifizet a biztosító, így aztán fél évbe is beletelhet, amíg valakit megvizsgálnak. Jelenleg hat­száz beteget jegyeztek elő szívkatéte­rezésre, további száznak azonban egy­előre időpontot sem tudnak adni a tvk alakulásának kiszámíthatatlansága miatt. Az akut, azaz azonnali ellátásra szoruló betegek kezeléseit ugyanis nem lehet betervezni - s ezek adott esetben elvihetik a havi tvk jelentős részét. Az óriási igény miatt hasonló­an sokat - 3-6 hónapot - kell várni a Bodosi Mihály, a várólista-bizottság vezetője Fotó: Segesvári Csaba „degeneratív gerinc- és ízületi betegsé­gek" kezelésére, főként a csípő- és térdprotézis-beültetésekre is. A professzor hozzátette, az átlagélet­kor meghosszabbodása és a szív- és ér­rendszeri betegségek széles körű hazai elterjedtsége is jelentősen megnöveli az ellátási igényeket - amit a finanszírozás nemigen követ. A várakozás alatt rend­szeres kontrollra járnak a betegek, és ha orvosilag szükséges, sürgős esetként azonnal műtőasztalra kerülhetnek. Bo­dosi professzor azt mondja, a túl hosz­szas várakoztatás miatt az idegsebészeti műtétek hetven százalékát sürgősségi­ként végzik - noha eredetileg tervezhe­tőkvoltak. Úgy véli, a várólisták idővel azt ered­ményezik: bár a betegek fizetik a tb-já­rulékot, az iszonyú sor miatt inkább pénzért, magánkórházakban végeztetik majd el a műtéteket. A másik veszély, hogy amíg nem végzik el a kellő műté­tet valakin, kiesik a munkából - vagyis hónapokig lehet táppénzen, akár rok­kantosíthatják is. A vezető szerint a teljesítménykorlátok eltörlése már csak ezek elkerülése miatt is fontos lenne. T. R. ALAKULÓBAN A KÜLÖNBSÉG Mint Bodosi professzortól megtudtuk: a he­lyi várólista-bizottság helyzetét nem köny­nyiti meg, hogy az illetékes parlamenti bi­zottság most dolgozik az előjegyzési és vá­rólisták közti különbségtételt megalapozó rendelkezésen. így egyelőre nehezen kü­lönböztethető meg a kettő. Részben ez az oka, hogy az előírások ellenére szegedi kli­nikák honlapjain nem kapunk arról infor­mációt: meddig kell várni Szegeden egy-egy beavatkozásra. A professzor arra kérte az egyes klinikák vezetőit: június vé­géig jelezzék, hogy az előjegyzési rendsze­ren belül kezelhetőnek látják-e a betegfor­galmat - vagy szükséges hosszabb várélis­ták felállítása. A végzős hallgatókkal együtt a parancsnokok is mennek Fotó: Frank Yvette

Next

/
Oldalképek
Tartalom