Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-23 / 145. szám

10 SZIESZTA-REJTVÉNY 2007. június 23., szombat NEGYVENÉVES A VÁSÁRHELYI PORCELÁNGYÁR Szocialista nagyvállalat a kukoricaföldön Szocialista nagyvállalatként telepítették - egy 1964-es minisztertanácsi határozat alapján - a kukoricaföld he­lyére a vásárhelyi porcelángyárat. A város legnagyobb termelőüzemének első ütemét két esztendő alatt épí­tették meg. A gyárat a helyi fazekashagyományokra, s az Algyőn feltárt földgázkincsre alapozták. Az 1992-ben pri­vatizált cég ma Európa egyik legnagyobb szanitergyártója. Negyven évvel ezelőtt, 1967 hogy tovább iparosítják az or­júniusában kezdte meg a ter- szágot. Végül a Miniszterta­melést a vásárhelyi Alföldi nács döntött 1964-ben a por­Porcelángyár. A szocialista celángyár hódmezővásárhelyi nagyipar egyik helyi büszke- felépítéséről, ségét állami vállalatként ala- A második ötéves terv szo­pították, miután a Magyar cialista ipartelepítési lendüle­Szocialista Munkáspárt te két dologra épített: a helyi 1962-ben tartott VIII. kong- fazekasipari hagyományokra, resszusa arról határozott, melyre alapozva még az 1910-es években felépült a Majolikagyár, illetve a nem sokkal korábban Algyőn meg­talált földgázra. A üzem építése a gépjaví­tótól nem messze, 1965-ben, kukoricaföld helyén kezdő­dött meg, s bizony nem ment zökkenőmentesen. A gyár­épület viszonylag gyorsan el­készült, ám az ebédlő építé­sének idejére - a korabeli sajtó tudósítása szerint - már mun­kaerőhiánnyal küszködtek a kivitelezők. Aztán ezt a ne­hézséget is gyorsan áthidalták, s a szanitergyártó üzemben ­Közép-Kelet-Európa legkor­szerűbb gyárában - 1967-ben megindulhatott a termelés. filfl ifffli l. A kor szelleme. Szocialista munkaverseny Iszonyatosan nagy gépek voltak. Akkora szerkezetek voltak, hogy egy embert is ki lehetett volna mosni velük, belehelyezed a társadat, azt a másikat, akivel egyazon ágyban, kivel évek óta ugyanazon tálból vagy kondérból, a szaga, a megromlott, megunt mondatai, a fakó mozdulatai, és egy óra múlva tiszta lesz. Hűvös, tiszta, és egész. Kibújik onnan, abból a fémdobból, és ragyog, mintegy újonnan kivert tízcentes. Tiszta vagyok, ölelj meg. Tiszta vagyok, higgy nekem. Tiszta vagyok, te menj el. Menj, siess. Szív nézelődött laundry homályában, és kellemetlen érzése volt. Az előbb mintha valaki szólt volna. Valami lihegés hangzott a he­lyiségben, magában beszél, felvihog, mint a lekvárt, tartja szájában a ragacsos mondatokat, cuppog. A tulajdonos latin nő volt, erős testtel, heves akcentussal, és olyan mosollyal, melytől előbb megijedsz, de aztán rábíznád még a titkos naplódat is. Szinte odafutott Szívhez, megragadta a karját. Itt, nála, hadarta, vagyis ebben a csodás mosodában a világot is ki lehet mosni. De vigyázat, Istenhez nem kell öblítő, felesleges. Dél-Mexikóban kaktusztejben öblögetik Jézust, de az egy másik vi­lág! Angyalt forró vízben nem szabad mosni, a bűnt nem áztatjuk, a jót hosszú programra vesszük. És még sok egyéb, fontos tanács. Kimostak nála több háborút, személyes holokausztot, vérvádat, kimosták a görög tragédiákat, a rabszolgatartást, több mohácsot. A tulajdonos nő elmondta mindezt, aztán adott aprópénzt is. Na­pok óta forróság volt, mint Magyarországon, a plafon alatt unottan körözött a ventilátor, Szív csak bámult, minden második ventiláto­Az Alföldi Porcelángyár, mely fénykorában háromezer dolgozónál is többet foglal­koztatott, a legnagyobb üzem­nek számított a városban, s a szaniter gyáregység elkészülte után gyorsan bővült az edény, majd az égetési segédanyag üzemrésszel. Ugyanebben az időszakban a Hódikötben 1553 közvetlen termelésben dolgozó munkással együtt összesen 1843-an, a Mérleg­Lázár György 1978-as látogatása. Volt mit megmutatni Ágnes asszony A NEW YORK-I PIROS FÜZET ron halálfej, és minden másodikon virágszirom. A bejáratnál állt egy szürke pénzkiadó automata, és volt egy játékgép gyerekeknek, egy másik felnőtteknek. Utcafiúk rohantak el az épülete előtt, ha­lál, élet, halál, élet, kiabálták, valaki felvihogott. Szív akkor látta meg az arcát. Egy nő. De milyen nő? Látod a boltban, a színház előtt, a szomszédod. Nincs is, mert mindenütt ott van. Az nagyon fontos, a minap olvasta Szív, hogy a nők, amikor meg akarják ha­tározni a társadalmi helyzetüket, leginkább kérdő- és tölteléksza­vakat használnak. - Két hete nem láttam a férjét - mondta Mrs. Lopez, és egyenesen a hőségtől fuldokló utcára mutatott, mintha a férfinak ott kellene lenni. - Amíg a felesége mos, addig Mr. Gold elszív néhány cigarettát, és beszélget az utcával, a világgal, a járdákon grasszáló aktivistákkal. A múltkor egy pápa járt erre, és Mr. Gold elbeszélgetett vele az abortuszról, míg a felesége mosott. Látja, uram, hogyan mos az asszony? A tekintetével mindig követi a ruha mozgását. Szív eltűnődött, zümmögtek a hatalmas mosógépek. Az biztos, hogy Hollywood, Las Vegas, egy baseballpálya, egy gyorsétterem Amerika kimért és tipikus esszenciája, de hogy egy laundry, egy ilyen mosóház is az lenne, ez még nem jutott eszé­be. Az épület környékén mosószerillat terjengett, Szív már a kí­nai büfénél érezte, ahogy a szennyesével idetartott. A pokol kör­nyékén nyilván pokolszag van, a mennyország környékén angyal­ajánlatokat is kapott. Végül az celángyár első vezetője Higi olasz Pozzi cég lett a győztes, s László igazgató, Pálinkás Ke­szállíthatta a kemencéket, for- resztély főmérnök és Gulyás mázó gépeket. (Valószínűleg Ferenc főkönyvelő lett. ezért terjedhetett el az a helyi A Finomkerámiaipari Mű­legenda, hogy a gyárban így vekhez 1982-ig tartozó por­érdekelt az olasz cégen ke- celángyár az 1980-as évekre resztül a Vatikán is.) Az ola- megduplázta a kapacitását, szókkal a szerződést a Nikex szaniteráruinak 25-30 száza­vezetői a fővárosi Rózsadomb lékát ekkor már külföldön ér­étteremben még a gyárépítés tékesítette. A privatizáció megkezdése előtt, 1964 no- 1990-9l-ben érte el a céget, vemberében írták alá. A por- előbb francia többségi része­sedéssel az edénygyártás, " majd némettel az égetési se­gédanyaggyártás vált külön. A már csak vécékagylót, mos­dót, kiegészítő tartozékokat csempét és padlólapot gyártó Alföldi Porcelángyár Állami Vállalat ekkor alakult át rész­vénytársasággá, melyet 1992-ben vásárolt meg nem­zetközi pályázaton a szaniter­gyártás „Mercedesét" előállító Villeroy & Boch AG. A cég azóta is intenzíven fejleszti a vásárhelyi gyárat. A porcelán­gyár neve 1998-ban változott Villeroy & Boch Magyarország Rt.-re, mely azóta Európa leg­nagyobb szanitergyártójává nőtte ki magát. A jelenleg 900 foglalkoztatottal működő vá­sárhelyi cégnél végzett munka minőségét az is jelzi, hogy itt gyártják a Hilton szállodalánc kérésére kifejlesztett egyedül­álló beépíthető mosdót. KOROM ANDRÁS szag, és az néha olyan, gondolta Szív, mint a vidéki dögkutak il­lata. Mrs. Gold kitartóan bámulta a forgást, és Szív úgy vélte, egy ember forog a fémdobozban, egy kar, integet is talán, aztán egy láb kavarog most, s az előbukkanó férfiarc mintha kinevetett volna a gépből, és ez most a háta volt. Jó, széles hát. Cipőben van, cipőben mossák Mr. Goldot. Milyen keringés ez, vajon hol a vége és hol a kezdete? Szív meglátta az elfektetett nyolcast a mosógép kijelzőjén, mert különben a gép negyeddollárosokkal működött. Mrs. Gold csak figyelte a keringést, míg végül Szívre bámult, és újra felvihogott. Jól van, gondolta Szív, tegyünk pontot a dolog végére. Odalépett Mrs. Goldhoz, talán a karjához is hozzáért. Az asszony bólintott, majd intett a tulajdonos nőnek, elugrik néhány percre. Szív engedelmesen követte. Nem mentek messze, Mrs. két sarokra lakott a laundrytól, szép piros, bérház, első emelet. Fakorlát a lépcsőházban, és ott volt egy üres lakás, családi fotók a könyvespolcon, egy ledobott zakó, ci­pők, ceruzák, hiány. Az egyik ember ott volt a lakásban, és úgy hiány­zott, a másik nem volt ott és úgy hiányzott. Mr. Gold volt az, aki nem volt otthon, ő volt az, akit mostak, és csak mostak, és most már csak mosni fognak, amíg világ a világ. Bizonyos férjeket ki kell mosni, gon­dolta Szív, és aztán, sajnos, a mosást nem lehet abbahagyni. Miért mossák Mr. Goldot, ez talán nem is érdekes, hűtlenség, léhaság, go­rombaság, mindegy is, bármiféle vétek a számlájára írható. A lényeg az, hogy a bűn azért bűn, mert utána egyszerűbb lesz a világ. És aztán a nagy, egyszerű szerkezetek csak forognak, forognak, forognak. SZÍV ERNŐ Vezetők A korabeli, kézzel rajzolt díszokleveleken azt is meg­őrizték, hogy az MSZMP első titkára a gyáralapítás idején Kádár János, az elnöki tanács elnöke Dobi István, a Minisz­tertanács elnöke Kállai Gyula, az építésügyi miniszter Tra­utmann Rezső, az MSZMP vá­sárhelyi városi titkára Törköly Ferenc, a városi tanács elnöke Sajti Imre, míg a később Al­földi márkanévnek európai hírt szerző porcelángyár pártszer­vezetének titkára Farkas Béla volt. gyárban 552 munkással együtt összesen 781-an, a Hódgépnél 369 munkással összesen 509-en, a szandálüzemben 192 munkással összesen 225-en, míg a Majolikagyár­ban 187 munkással összesen 239-en dolgoztak. A porcelángyár berendezé­seinek, gépeinek szállítására a szintén állami tulajdonban lé­vő Nikex vállalat lengyel, an­gol, német, francia és olasz

Next

/
Oldalképek
Tartalom