Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-23 / 145. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. JÚNIUS 21. • MEGYEI TÜKÖR* 7 MUNKATÁRSUNKTÓL Sokan úgy vélik, a transzplantá­ciók számának csökkenése a ko­ordinálással foglalkozó Hunga­rotransplant megszűnésével függ össze, Szenohradszky Pál szerint azonban mással magyarázható a negatív folyamat. A szegedi sebé­szeti klinika transzplantációs osztályának főorvosa szerint az élő vagy agyhalott donorok - s így az átültetések - számának csökkenéséhez alapvetően az egészségügyi átalakítás járult hozzá. A főorvos, aki a Magyar Transzplantációs Társaság elnö­ke is, elmondta: az utóbbi idő­szakban számos kórházban meg­szűnt az intenzív osztály, illetve jelentősen megcsappant az in­tenzíves ágyak és ezzel együtt a szakorvosok száma is. A kisebb létszámmal dolgozó részlegek­nek ugyanannyi vagy még több feladatot kell ellátniuk - a szak­emberek pedig érthetően inkább a még élőkkel foglalkoznak, mint a donorként szóba jöhető agyha­lottakkal, akiknek a keringését a TIZENÖT ÉVE VÁRJA A VESÉT Az Országos Vérellátó Szol­gálaton (ÓVSZ) belül végzik jelenleg a transzplantációk országos koordinálását. Az ÓVSZ honlapján szereplő or­szágos várólisták azt tanú­sítják, jelenleg vesére vár­nak a legtöbben - van. aki 1992 óta. Csontvelőt, szívet vagy tüdőt könnyebben kap­hat a rászoruló, azokon a várólistákon legföljebb „csak" negyvenen szerepel­nek. Májat szeretnének a vese után a legtöbben ­hatvanketten s bár a has­nyálmirigy-várólistán csu­pán tizennégy beteg azono­sítója szerepel, a legrégebbi páciens több mint négy éve vár a szervre. szervkivételig fenn kell tartani. A donornak való alkalmasságot emellett számos vizsgálat és pa­pírmunka előzi meg, amit koráb­ban a donációs felelősök intéztek - akiknek megbízatása a legtöbb kórházban megszűnt. A főorvos szerint ezért az egészségügyi in­tézményekben mihamarabb újra donációs felelősöket kell kijelöl­ni, és népszerűsíteni kell a szak­orvosok körében is a kivehető szervek bejelentését illetve a transzplantációt - amit egyéb­ként az OEP is támogat anyagi­lag. A társadalom ellenszenve is egyre gyengébb a szervkivételek­kel szemben. A rokonok és a do­norrá váló személyek tiltakozása miatt a veséknek mindössze 6-7 százalékát veszítik el. Veseátültetésre jelenleg közel kilencszázán várnak az ország­ban, ami a művesekezelésre szo­rulóknak csupán 16-18 százalé­ka. Ok alkalmasak lennének ugyan a transzplantációra, mégis két és fél-három évet kell várni­uk, mert a donorhiány miatt nagyjából háromszáz veseátülte­tést tudnak csak évente elvégez­ni. A transzplantációk számát tehát inkább növelni kellene, februárig mégis csak feleannyit tudtak elvégezni, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Lassú javulás ugyan érzékelhető, de az idén májusig végrehajtott átülte­tések száma még így is csak a kétharmada a 2006 májusig el­végezetteknek. A főorvos úgy vé­li, a tavalyi eredményeket év vé­géig sem érik el, hacsak nem vál­tozik gyorsan a helyzet. Támogatni, népszerűsíteni kellene az élődonoros transz­plantációkat is, ami nálunk az évente végrehajtott szervátülte­téseknek mindössze öt százalé­ka. Pedig a családtagtól, rokontól kapott szervnél tervezhető a mű­tét, jó az immunológiai egyezés és sokkal jobb a szesvet kapó túl­élési esélye is. Ráadásul most már nem kell „felnyitni" a bete­get egy veséért, egy 8-10 centis vágáson is képesek kivenni az életmentő szervet. Vizsgadrukk A makói kórházigazgató tegnap a szentesi kórházigazgatót vizsgáz­tatta. Igen: Várkonyi Katalin Baráth Lajos egyik tanítványa a sze­gedi egyetemen. Természetesen ez már nem az első diplomája, mostantól viszont egészségügyi menedzser és orvos-gyógyszerész közgazdász is lesz a megye egyik kiemelt egészségügyi intézmé­nyének vezetője, a vizsga ugyanis sikerült. Különös helyzet, mert nyilván lehet izgulni a tanár előtt, akkor is, ha kolléga. De az államvizsgánál most összehasonlíthatatlanul nagyobb stresszel járnak az egyszerű munkás hétköznapok. Szen­tesen százharminc dolgozó elbocsátásáról döntenek, Makón pedig úgy kell sakkozni, hogy legközelebb ne fogyjon el a hónap vége előtt a finanszírozás - ahogy az áprihsban megtörtént. Tanár és ta­nítvány is felel most, és csak abban lehetnek biztosak, hogy ez a vizsga már elkezdődött: azt nem tudják, hogy állnak, hogy görbül-e a jegy legalább, és hogy ez az egész - egyesek, nyilván némi elfo­gultsággal, rémálomnak nevezik - meddig fog tartani. B. A. Szegeden is csökkent a transzplantációk száma Intenzív nélkül szervátültetés sincs Sokan várnak hiába donorra, hogy a szervátültetés meghosszabbítsa életüket Illusztráció: Frank Yvette Bár jelentősen javítja a betegek túlélési esélyét és életminőségét, egyre kevesebb hazánkban a szervátültetés. A szegedi sebészeti klinika főorvosa szerint ezt az intenzív osztályok megszüntetése, megnyirbálása magyarázza. Újra kellene építeni a donációs rend­szert, és népszerűsíteni az élődonoros transzplantációkat. Horváth Ágnes szerint az integráció lefaraghatja az adósságot is Példás a szegedi folyamat A szegedi klinikák helyzetét javítja minden felajánlott forint Adomány nélkül nem megy Szegeden tartott nagyvizitet a napokban Horváth Ágnes. Az egészségügyi minisztert a szegedi intézményi integrációval és a finanszírozás várható változásaival kapcso­latban faggattuk. A tárcavezető elárulta: dolgoznak azon, hogy miként támogatható jobban a legmagasabb szintű betegellátás. - Hogyan vélekedik az önkormányzati és egyetemi vezetőkkel folytatott megbeszélés tükrében a szegedi egészségügyi integráció­ról1 - Nagyon jó lépésnek tartom, mert ezzel egy központból irányítva összehangolttá, ol­csóbbá és hatékonyabbá tehető a működés. Azonban nehéz dolga van az orvoscentrum­nak és a városi kórháznak is, hiszen egy fo­lyamat közepén járnak, és meg kell várniuk a végleges döntést arról: hogyan és mikortól jön létre az integráció. Ez határozza meg pél­dául azt is, hogy milyen létszámot kell fenn­tartani, hogyan kell számolni a költözések­kel. Jó volt látni, hogy Szegeden elindult egy pozitív folyamat, de még megállapodásra kell jutnia sok dologban a két félnek. Nagyon fontos, hogy az integráció ne csak egy össze­vonás legyen, hanem azt kövessék költözé­sek, racionalizálások. Erről szólnak az egye­tem fejlesztési tervei is. - Mennyiben nehezíti meg az inetgrációt az az adósságmennység, amit a klinikák, il­letve a városi kórház és a rendelőintézet fel­halmozott ? - Az adósságkezelés kérdésében egyértel­mű megegyezésre kell jutnia a két félnek. Az orvoscentrum számára kiemelkedő jelentő­ségű, hogy olyan forrásokra tegyen szert, amivel növelni tudja a bevételeit, miközben hatékonyabb működéssel kisebb költséggel tudja üzemeltetni az ellátást. Az integráció ebben is segíthet: lefaraghatja az adósságot. Hozzáteszem: az egyetem egészségbiztosító­tól kapott bevétele idén a tavalyinál mind­össze három százalékkal, 400 millió forinttal lesz kevesebb, miközben történt egy 8,6 szá­zalékos ágyszámleépítés. Ez az arány azért nem olyan rossz. - Mennyiben akadályozza vagy bonyolítja az integrációs folyamatot, hogy az oktatási tárca kincstári biztost rendelt ki a klinikai központ gazdálkodásának vizsgálatára 1 - Nem gondolom, hogy ez akadálya lenne az integrációnak. A kincstári biztos azért ér­AT-Kábel Magyarország Kft. nemrégiben másfél millió forintot adományozott a gyermekklinika új­szülött intenzív osztályának. Minden forint jól jön az intézményeknek Fotó. Frank Yvette A hazai egészségügy a jelenlegi finanszírozás mellett a korábbi helyzethez képest még inkább rászorul a cégek, magánszemélyek adományaira. A szegedi klinikák szinte mindegyikén működik a felajánlásokat fogadó alapítvány - van ahol több is -, a bejövő támogatások mértéke azonban élesen eltérő. Szinte minden szegedi klinikának van saját alapítványa - van, ahol több is várja a felajánlásokat. AII. számú belgyógyászati klinikán és kardiológiai központban például négy alapítvány működik. Forster Tamás, a kardiológiai központ ve­zetője azt mondja, többnyire szakmai - például gyógyszergyár­tó - cégektől érkezik százezres, milliós nagyságrendű támogatás, magánszemélyek csak elvétve adakoznak ilyen tételben. Ha mégis kapnak a civilektől, több­nyire tíz- és ötvenezer forint közti felajánlásokat tesznek - illetve a személyi jövedelemadó egy száza­lékából juttatnak számukra. Rit­ka kivételnek számít az a fel­gyógyult betegük, aki megenged­hette magának, hogy finanszíroz­za a fekvőbeteg-osztály fürdőszo­bájának kétmilliós felújítását. A nagyobb felajánlásoknál általá­ban megkérdezik őket, mire lenne leginkább szükségük, és azt meg­veszik - vagy adnak egy összeget, amit arra fordíthatnak, ami ép­pen legfontosabb. A professzor szerint nagyjából évi négy-öt mil­lió forintnyi felajánlás érkezik csak annak a klinikai alapítvány­nak a számlájára, amelynek ő in­tézi az ügyeit. A négy alapítvány­hoz összesen befolyó összegeket tíz-tizenöt millióra becsli, ami je­lentős segítség a műszerpark bő­vítéséhez. Nincs ennyire szerencsés hely­zetben a traumatológiai klinika alapítványa. Mint Simonka lá­nos Aurél professzortól megtud­tuk, évente csupán pár százezer forintnyi adomány érkezik hoz­zájuk - ezekből az utóbbi időben két kórtermet sikerült felújítani­uk. Náluk is jellemzőbb, hogy cé­gektől érkeznek a támogatások, a jelenlegi gazdasági helyzetben azonban ezek is megcsappantak. A professzor elmondta: az alapít­vány számláján lévő összegből az újklinika aulájában lévő díszker­tet szépítik meg idén. Ez két hét múlva már javíthatja a betegek kedélyállapotát - s ezzel gyó­gyulásukat is segítheti. - Az egyszerű emberek ado­mányai nélkül sokkal rosszab­bul állnánk, mint most. Óriási segítséget jelentenek nekünk ezek a pénzek - mondta Túri Sándor. A gyermekklinikai ve­SZERENCSES KET H0NAP ^ Áprilisban negyvenmilliós műszer­adományt kapott a gyermekklinika sebészeti részlege a Gyermekrák Alapítványtól. Közte laparoszké­pos eszközéket és ultrahang ké­szüléket, amelyekkel precízebben diagnosztizálható a betegség, és szinte fájdalommentesen müthe­töek a kicsik. Lapunk májusban egy hatmilliós optikai spektro­szkópiás, oxigén-telítettséget mé­rő műszer megvásárlásához járult hozzá egy jótékonysági borárveré­sen adományozott százezer forint­tal. A borárverésen közel egymillió forint gyűlt össze, a műszer árá­nak negyedét a hónap végén fize­tik ki a gyártónak. Katona Márta, a klinika professzora és az árverést szervező Szegedi Gyermekszívek Gyógyulásáért Alapítvány kurató­riumi elnöke az egy százalékokbél októberre számít nagyobb bevé­telre - akkor valószínűleg a fenn­maradó részt is ki tudják egyenlí­teni. zetője hozzátette: a szeptikus részleg, az onkológiai, a pszichi­átriai rehabilitációs és fertőző osztály felújítása sem valósult volna meg e nélkül. A profesz­szor úgy véli, az emberek magu­kénak érzik a gyermekklinikát ­ezért a sok adomány. A kisem­berek mellett néhány alapítvány és cég is besegít - például a gyer­mekonkológiai osztály fejleszté­sébe a Béres -, ezek a pénzek azonban a gazdasági helyzet mi­att egyre vékonyabban csordo­gálnak. A professzor szerint most évente ötven-hatvan mil­lió forint érkezik hozzájuk köz­adományként. T.R. kezik, hogy megvizsgálja: működtethető-e jobban a klinikai centrum. Egészen biztosan lehet találni tartalékokat: hosszú távon pél­dául maga a fejlesztés is az. Nem lehet, hogy valamilyen egészségügyi intézmény har­minckilenc telephelyen, a városban teljesen szétszórva működjön. Az egységes klinikai megszüntetett prog­resszivitási díj 70 százalékát jelenti. Most azon dolgozunk, hogy a legmagasabb szintű betegellátás jobb honorálására minél hama­rabb valamiféle külön díjazási rendszert hoz­zunk létre, mert ezt mi is olyan kérdésnek tartjuk, amit rendezni kell. TOMBÁCZ RÓBERT Horváth Ágnes: Célunk a legmagasabb szintű betegellátás jobb hono­rálása Fotó: Schmidt Andrea tömb sokat spórol­hat az orvoscent­rumnak. De addig is meg kell találni a rendszerben lévő tar­talékokat - például amiket az integráció tud hozni. A biztos abban segíthet, hogy stabil legyen a mű­ködés, hiszen az ad­hat biztonságot az ott dolgozóknak. - Azt ígérte, ne­gyedévente felül­vizsgálják az intéz­mények finanszíro­zását, a teljesít­ményvolumen-kor­látokat. Hol tart ez a folyamat 1 Mikor kaphat leghama­rabb eszerint OEP­pénzt a szegedi or­voscentrum 1 - Az áprilistól jú­niusig tartó időszak adatait augusztusban elemezzük, intézmé­nyenként, számos szempont szerint. Ezután kerülhet sor a volumenkorlátok módosítására, várha­tóan szeptembertől. Lehetőségünk volt azonban arra, hogy ugyanerre az idő­szakra kiegészítő jut­tatást fizessünk. A városi kórház így ka­pott további 34, a kli­nikai központ több mint 82 millió forin­tot. Ez a juttatás a

Next

/
Oldalképek
Tartalom