Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-19 / 141. szám

HÉTFŐ, 2007. JÚNIUS 18. "MEGYEI TÜKÖR* 7 Mementó a járdán Tajti László huszonöt éve a természetvédelemben A szikes tó megmentője Tajti László - egy elektromos légvezetéken fönnakadt, sérült nagy kócsaggal Fotó: Máté Bence Németországból indult az a nemzetközi mozgalom, amelynek ötletgazdája és aktivistái holnap Szegeden és Makón emlékező macskakövek elhelyezésével hívják fel a figyelmet a holokauszt áldozataira. Az Emlékező macskakövek elnevezésű projekthez, amely a második világháború alatt elhurcolt áldozatokról - zsidókról, romákról - emlékezik meg sajátos módon, áprilisban csatlakozott Magyarország. Egy német művész, a kölni Gunter Demnig kisméretű macskakövekre applikál egy réztáblát, amin az elhurcolt személy adatai szerepelnek a deportálásának időpontjával, valamint meggyilkolásának helyszínével. Ezeket a köveket az utolsó választott lakhelye előtt a járdába helyezi el a művész - ezzel emlékeztetve a járókelőket a vészkorszakra. A projekt civil kezdeményezésként indult, Németországban már tíz éve adományokból gyűjtik össze a pénzt az újabb és újabb macskakövekre. Eddig csaknem 11 ezret helyeztek el. A projekt különlegessége, hogy nem egyetlen mementóról van szó, hanem a kövek sajátos emA svéd Sekab nevű cég négy bioetanol-üzemet tervezett építeni Magyarországon. Ezek közül kettő már működik a Dunántúlon. A szentesi önkormányzattal még tavaly kezdődtek a tárgyalások hasonló profilú gyár telepítésére. Szirbik Imre polgármester lapunknak elmondta: folyamatban van a svéd társasággal a szerződéskötés, akárcsak a környezeti hatástanulmányok készítése. A tervek szerint a fábiáni út mellett, az úgynevezett Arpádmajor területén épül a gyár, ahol kukoricából állítják majd elő az energiát. A létesítményben harminc dolgozót foglalkoztatnak. Ennek az üzemnek az Arpád-Agrár Zrt. lesz a gesztora, amely több száz termelőt integrál az elképzelések szerint. A szentesi gyár működéséhez évente 300 ezer tonna ipari minőségű kukoricára lesz szükség. A lékműhálót alkotnak, amely mint köztéri művészeti alkotás folyamatosan épül és bővül, ráadásul nem a házak falán; hanem a lábunk alatt. Magyarországon április végén Budapesten illesztette a járdába a művész az első köveket a német-magyar együttműködést segítő Bipolar támogatásával. A Ráday utcában három áldozatnak állítottak így emléket. Ezen a héten országszerte folytatódik a projekt: a kölni művész kelet-magyarországi városokban, falvakban helyez el újabb 32 emlékező macskakövet. Nagykőrös, Szolnok, Kiskunhalas, Újfehértó, Kisvárda és Mátészalka mellett Szegedre és Makóra is kerül emlékkő. Gunter Demnig szerdán délelőtt 11 órakor Szegeden, a Bolyai utca 2. számú ház előtt helyezi el az első macskakövet, majd további négy helyszín következik, 16 órakor pedig Makón, a zsinagógában nyílik kiállítás, onnan indulnak az Eötvös utca 20. szám elé. A projekt honlapján (www.macskako.net) további információk találhatók a kezdeményezésről. H. ZS. polgármester szerint ez azért előnyös, mert megoldja a szentesi és a térség gabonatermelőinek értékesítési gondjait. A befektetők jövőre kezdik az építkezést. Hazánkban jelenleg egymillió tonna kukorica szükséges 250-300 ezer tonna bioüzemanyag előállításához. A Szent István Egyetem professzora, Márai Géza úgy véli: ez a terménymeny nyiség csak akkor biztosítható, ha a korábbi évekhez hasonlóan kiemelkedő lesz a terméshozam. Ha nem, akkor szerinte összeomolhat hazánkban a bioetanol-termelés, mert az állattenyésztésben, a vegyiparban és a vetőmagtermesztésnél is alapanyagként használják a kukoricát. A kormányzati elképzelések szerint 8-12 bioetanol-üzem létesül az ország különböző részein. B. I. Víz- és enyhe mocsárszagot hoz a szemhatárig elhúzódó, csillogószürke tó felől a szél. A pusztaszeri Büdös-szék - így hívják a tavat - egyáltalán nem büdös. Szikesnek viszont elég szikes - erre utal a „szék". Megmaradása többek közt Tajti Lászlónak köszönhető, aki huszonöt éve dolgozik a természetvédelemben. A tóparti megfigyelőtoronyban nézelődünk, a sok kilométerre hordó távcső közel hozza a szélfodrozta szikes tó vakítófehér zátonyát. Rengeteg, ritkánál ritkább madár: végtelenül hosszú lábú gólyatöcs, fölfelé hajló csőrű gulipán, geggenő nyári lúd, fekete fejű szerecsensirály... Nyaraló darvak Pusztaszeren Arrébb szürke, nagy madarak, a távcső rögtön kideríti: darvak! Nálunk nyaralnak, nem vonultak tovább északi költőterületeikre - talán nincs messze az idő, mikor újra fészket raknak itt, a szegedi határban, mint száz évvel ezelőtt. Madárnézés közben Tajti László a munkájáról, a természetvédelem eredményeiről, gondjairól mesél. Akad miről: huszonöt éve természetvédelmi őr; itt kezdte, a pusztaszeri Büdös-széken, és ma már a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának őrszolgálat-vezetője, a közelmúltban kapott Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést. Hozzá tartozik a Bács-Kiskun megye egészén, s a fél Csongrád megyében illetékes igazgatóság összes, a természetvédelmi őrszolgálattal kapcsolatos föladata. Milyen eredményekre büszke leginkább? Például, hogy a Büdös-szék természetes szikes tó maradhatott. - Ez csak látszólag magától értetődő: én láttam a terület gazdasági hasznosításával kapcsolatos terveket - mondja. A Dél-Alföld egykori számtalan szikes tava közül alig néhány maradt meg eredeti állapotában - s köztük ez a „legigazibb". A többit lecsapolták, kacsatelep lett belőlük, és így tovább. Újratermészetesített víz De arra is akad példa, hogy gazdasági hasznosítás alá vont területeket sikerült újratermészetesíteni, revitalizálni, mint Nyugat-Európában ma már sokfelé történik. Tömörkény-Csanytelek határában búzaföldként hasznosított, volt halastómedreket vásárolt föl a nemzeti park több mint százhúsz hektáron, ezeket alakították vissza szigetes-zátonyos, hol sekély, hol mély, természetközeli tóvá. Annyira sikeresen betölti élőhelyszerepét, hogy pár éve a Kárpát-medence szerecsensirály-állományának a fele ott fészkel! S ott alakult ki az ország egyik legnagyobb kócsag- és gémtelepe. Nemzetközi hírű ez a madárélőhely - a világ minden tájáról érkező kutatók zarándokhelye. A szakember egyébként sokszor a madármentő szerepét is betölti, származzék a megmentendő madár természetvédelmi területen belülről vagy kívülről; kivált az elektromos légvezetékek veszélyesek a madarakra. Szintén Tajti László kezdeményezésére kerültek vissza Pusztaszer határába a bivalyok - a hatvanas évekig gyakran tartották errefelé ezt az archaikus háziállatot -, s a palaszín, lantszarvú szürkemarhák. A pusztaszeri iskolában természet- és környezetvédelmi nevelési program folyik - ez szintén az elhivatott természetvédelmi őrnek köszönhető. Mi ebben a különleges, hiszen ma már országszerte elterjedt az iskolákban folyó természet-, környezetvédelmi nevelés. De több, mint húsz éve hozta létre a programot - akkoriban másutt ilyenről nem is hallottak. Az eredmény: 2003-ban környezetvédelmi miniszteri elismerő oklevéllel díjazták a más intézmények számára is példaként szolgáló programért az iskolát. Quadmotorosok kártétele De gondok is akadnak. Amikor Tajti László Pusztaszerre került, A VILÁG KÖZEPE £| - A pusztaszeri Büdös-szék a nyugalom szigete, és a világ közepe - mondja gyakran Tajti László. A legtöbb visszaigazolást erről egy innsbrucki madarásztól kapta, aki gyakran járt ide, s egyszer aztán befizetett egy kelet-afrikai madarászszatarira. Onnan írta a természetvédelmi őrnek, rengeteg a madár, minden fantasztikus, de valahogy mégsem az igazi - úgyhogy üzeni Afrikából: a pusztaszeri Büdös-szék valóban a világ közepe. a nagyüzemi házilibatartás okozta a problémákat - a rengeteg ürülék ősgyepes, szikes területeket tett tönkre -, s az, hogy sokan jártak gombászni a madárrezervátumba. Jelenleg különböző technikai sportok művelői veszélyeztetik a tájat, például quadosok, madarakat világgá zavaró paplanernyősök. - A legnagyobb föladatunk mondja végül a szakember megértetni az emberekkel, hogy nem öncélúan védjük e területeket. Az itteni élővilág nemzeti és összeurópai kincs. F.CS. SORSFORDITO SZAKALL £L - Már gyerekkoromban elhatároztam, hogy természetvédelmi őr leszek mondja az őrszolgálat-vezető. - Minden erre jelölt ki: édesapám erdész volt, emlékét ma is őrzik az általa ültetett erdők. Korán kapcsolatba kerültem a szakmai körökkel, mégis, csak többéves kitérő után kerülhettem a természetvédelem területére. A cégem egyik személyzetise önkényesen parancsba adta még a nyolcvanas években, hogy vágassam le a szakállamat. Nem vágattam, erre áthelyeztetett máshová. Onnan aztán eljuthattam végre a természetvédelemhez. Akkor kezdődött ez a huszonöt év. SZEGEDI ES MAKÓI ALDOZATOK Szegeden öt áldozatnak állítanak emléket: a Bolyai u. 2. szám előtt a deportálás közben elhunyt Hollender Józsefnének (1886-1944), a Tisza Lajos krt. 76,-nál a Felixdorfban meghalt dr. Birnfeld Sámuelnek (1906-1944), a Püspök u. 11/a-nál az Auschwitzban megölt Müller Lászlónak (1889-1944), a Szűcs u. 3. szám előtt az Ukrajnában elhunyt Seelenfreund Józsefnek (1905-1943), valamint a Somogyi u. 23. szám előtt az Auschwitzban meggyilkolt Kovács Samunénak (1874-1944). Makón főként Auschwitzba deportáltakra emlékeztetnek a kövek: az Eötvös utca 20. szám előtt Montág Vilmosra (1885-1944), a Széchenyi tér 8. szám előtt Teltsch Adolfra (1887-1944), Teltsch Adolfné Domán Gizellára (1881-1944), a munkaszolgálatban eltűnt Teltsch Pálra (1805-?), dr. Fried Árminra (1867-1944), a Széchenyi tér 7. szám előtt dr. Vidor Rezsőre (1882-1944), valamint a keleti fronton munkaszolgálatban eltűnt Vidor Pálra (1919-1943). Bioetanol kukoricából Készülnek a környezeti hatástanulmányok a bioetanolt előállító üzem telepítéséhez a szentesi határban. A svéd Sekab cég jövőre tervezi felépíteni a gyárat a fábiáni út mellett. Makón adják majd át kétévente az új Pulitzer-díjat Félmilliós díj és névre gravírozott szobor jár hazánk legjobb ifjú újságíróinak - Pulitzer Szülővárosának Díját Makón adják át, először idén októberben. Az önkormányzati kezdeményezést az oktatási tárca és a MUOSZ is támogatja. Makón az idei esztendőt Pulitzer emlékének szentelte az önkormányzat. A legendás sajtóbirodalom alapítója a Maros-parti városban született 160 éve. Az emlékév legjelentősebb és legmaradandóbb értékének a fiatal magyar újságíróknak kiírt országos pályázatot szánják. A Pulitzer Szülővárosa Díjhoz Makó képviselő-testülete és az oktatási minisztérium is 500-500 ezer forintos pályadíjat ajánlott, remélik: ez olyan vonzerőt jelent, amely felkelti az ifjú tollforgatók figyelmét. Aolnár Lászlótól, a makói Pulitzer-kolicgium igazgatójától és a sajtómágnás emlékének helyi ápolójától megtudtuk: benyújtott pályaműveket a Pulitzer József Emlékbizottság tagjai bírálják el, ennek tagjai: Baló György, az MTV igazgatója, a zsűri elnöke, Mandur László, a Országgyűlés alelnöke, Eötvös Pál, a MUOSZ elnöke, Vince Mátyás, az MTI elnöke, Pálffy István, az MTV Híradó műsorának műsorvezetője, Bárándy Péter, a magyarországi Pulitzer Emlékdíj Alapítvány kurátora, Vámos Miklós író és Csillag András szegedi Pulitzer-kutató. A bírálók közé invitálták lapunk főszerkesztőjét, Szetey Andrást is. - A pályázatok benyújtására két kategóriában van lehetőség: középfokú és felsőfokú intézményben tanuló újságírók nevezhetnek, a munkák leadásának határideje augusztus 30. A díj átadására október 30-án kerül sor, Makón. A nyertesek a fél-félmillió forintos díj mellett Pulitzer József 1997-ben átadott szobrának kézbe fogható méretű másolatát is megkapják. HILLER: TERMÉSZETESEN TÁMOGATJUK : Hiller István miniszter tegnap Búzás Péter polgármesterrel együtt hivatalosan is meghirdette a makói pályázatot Az oktatási és kulturális miniszter azt mondta, természetes, hogy csatlakoztak a kezdeményezéshez, amelynek nemcsak az emlékdíj átadása a célja, hanem a fiatal tehetségek felkutatása Is. Az 0KM jövőre is odaadja a félmillió forintot a díjazásra. A tájékoztatón Baló György, az MTV vezető újságírója és Eötvös Pál, a MUOSZ elnöke arról szólt szükség van a minőségi utánpótlásra a haza sajtóban, ezért tölt be fontos szerepet ez a pályázat Úgy tervezik, hogy a díjat kétévente adják át, és szeretnék, ha az országos Pulitzer Emlékdíj átadásának is a szülőváros adhatna helyet. A pályázat benyújtásának alsó korhatára 14, a felső pedig 25 év. I. SZ. Eötvös Pál, a MUOSZ elnöke, Hiller István oktatási és kulturális miniszter Búzás Péter makói polgármesterrel a budapesti tájékoztatón. Támogatják a város ötletét Fotó "t