Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-18 / 140. szám

HÉTFŐ, 2007. JÚNIUS 18. Ferencszálláson ünnepelte felszentelésének 65. évfordulóját Szarvas Béla Akit még Glattfelder nevezett ki A szeged-csanádi egyházmegye legidősebb papja, a 88 éves Szarvas Béla tegnap Ferencszálláson ünnepelte felszentelésének 65. évfordulóját. A Detroitban született plébánost még Glattfelder Gyula püspök iktatta be hivatalába. Otthonukba fogadták és súlyos betegségében ápolták Ferencszállás katolikus hívei hatvan évvel ezelőtt Szarvas Bélát, aki hálából vasmiséjét, azaz pappá szentelésének 65. évfordulóját most a község újonnan felépített templomában ünnepelte vasárnap. A szeged-csanádi egyházmegyében ő az egyetlen vasmisés, senki sem él már azok közül, akiket még Glattfelder Gyula püspök iktatott be egyházi hivatalába. A 88 éves Béla atya ma is aktív, hetente kétszer-háromszor misézik, így nem okozott gondot számára a tegnapi szertartás celebrálása sem. - Nehéz időkben kezdtem a papi pályámat, de minden nélkülözés ellenére azt kell, hogy mondjam: megérte papnak lenni. Igazából 1935-ben, 16 éves gimnazistaként, Prohászka Ottokár püspök Diadalmas világnézet című könyvének olvasása közben határoztam el, hogy pap leszek. A háborús években jártam a szegedi teológiára, itt a kor neves jezsuita hittudősaitól tanulhattam, 1942-ben szenteltek fel. Az igazán kemény világ azonban csak ezután következett - mondta a nyugalmazott plébános. Szarvas Béla Nagycsorváson, majd Magyarbánhegyesen szolgált papként, 1945-ben a Viharsarok forrongó településeinek egyikébe, Dombiratosra helyezte át akkori püspöke. A jezsuiták módszereit alkalmazva minden szolgálati helyén az ifjúság nevelésével foglalkozott, és sok hívőt vonzottak a templomba miséi - így a kommunista hatalom első hevületében öt is kérdőre vonták. - Úgy alakult, hogy a helyi párttitkár és emberei nyílt üldözésbe kezdtek, az egyházi embereket súlyosan megverték, a templom kántorára az egyik ház lisztesládájában bukkantak, és félholtra A vasmisés Szarvas Béla áldoztatja a híveket Fotó: Karnok Csaba verték. A hívek nem várták meg, hogy engem is elintézzenek, az egyik istálló szénapadlásán bújtattak, míg a vész el nem múlt. Innen Magyarbánhegyesre vittek, ahonnan kiutasított a pártvezetés, majd Medgyesegyházára, végül pedig Kiszomborra rendeltek. Addigra súlyosan megbetegedtem, fiatal emberként a tüdőm tönkre ment, ezért egy nyugalmas helyre, Ferencszállásra küldött az esperesem. Itt olyan szeretetet kaptam, amiért máig hálás vagyok. Nem volt se templom, se plébánia a faluban, de a helyiek befogadtak a házaikba, a tisztaszobában lakhattam, ahová a család is csak ünnepnap ment be, és olyan jó kosztot adtak azokban a nehéz időkben, hogy sikeresen felgyógyultam. Ferencszállásról jártam a makói kórházba tüdőtöltésre, ami sikeresnek bizonyult - summázta Béla atya, aki a falu iskolakápolnájában misézett azokban az időkben. Persze nagy békességet ezt követően sem hagyott neki a párt, megfigyelték, volt, hogy lefogták és Szegedre hurcolták kihallgatásra. Akkor azt mondta neki az ávós tiszt: három bűne közül az első, hogy Amerikában született, a másik, hogy édesanyjának családja kulák, azaz nagygazda volt, a harmadik pedig, hogy az ifjúsággal foglalkozik. Szarvas Béla valóban Detroitban látta meg a napvilágot 1919-ben, hiszen szülei a Ford-gyárba mentek ki dolgozni. Am még a húszas években - a Titanic-túlélőket megmentő Kárpátia gőzösön visszatért anyukájával Magyarországra, az édesapja azonban az Egyesült Államokban maradt, ott is halt meg a Ford gyárban egy üzemi balesetben. Szarvas Béla nyugdíjas esperesplébánosként két évtizede szőregi otthonában él. Az egészségére nincs komoly panasza, bár a heti két-háromszori misézés próbára teszi lábát. Mindemellett a sportolás elkötelezettje, néhány éve még egy kerékpárversenyen is részt vett, persze ma már nem ül nyeregbe. Legnagyobb öröm számára a hívek, egykori tanítványok szeretete - ünneplése színhelyeként ezért is választotta azt a falut, ahol a legtöbb gondoskodást kapta. I. SZ. Szegedi glossza A júniusi Tiszatájban, Balog Tamás irodalmár két szegedi illetőségű szerzőt idéz, akik a „szegedi írókról", a szegedi irodalmi életről értekezve mondanak kísértetiesen hasonló dolgokat - uszkve száz év eltéréssel, hogy ti. „szegedi író" nincsen. Az egyik szerző fuhász Gyula, a másik pedig szerénységem lett légyen volt, s az író, irodalomtörténész Balog Tamás azért helyezi egymás mellé e két véleményt, mert egy friss és szegedi illetőségű antológiába az utóbbi, interjú formátumban elkészült dolgozatot nem válogatták be a szerkesztők, mondván, beszélgetést nem közölnek, az írásmű egyébként is túl kemény. Az interjút Balog Tamás ajánlotta fel a Szeged 2007 antológia számára. Szerkesztő szíve joga a műfajokat megváltoztatni, természetesen. Hanem ezen emlegetett Tiszatájban például Grecsó Krisztián regényének narrátora imígyen mondja: „Az alföldi kisszerűség úgy fertőz, mint sokáig lappangó kór. A nyitott, kedves és tájékozott embereket szereti, serkéket hagy, akár a tetvek, aztán éppúgy kerül napvilágra, mint tetvességaz iskolában..." Szép, férfias mondatok. S lám, további adalékul szolgál az Ex Simposion legfrissebb száma, mely egyébként úgy, ahogy van, nagyon fontos szegedi kordokumentum. A folyóiratból Iha Mihály kissé rekedt, halk hangját halljuk: „Van egy magyar irodalom. És abba a helyiek úgy kerülnek be, hogy ehhez az egészhez emelik föl a saját színvonalukat, nem pedig a személyazonossági igazolvány lakóhely-nyilvántartó rubrikája alapján." Szóval, kedves Balog Tamás, meg kell fontolni, érdemes-e olyas helyre kéziratot szuszakolni, amely kézirat oda nem valóVagy tán azt akartuk, bújjon ki a szög a zsákból; De hát épp te mondod Juhász Gyulával, kint volt az a szög már száz éve is. Hogy klasszikust idézzünk, kint volt, kint maradt. Maradni fog. DARVASI LÁSZLÓ Szegeden száz férfira 118 nő jut Amikor látványosan erősebb a gyengébbik nem Főleg a párkeresők érezhetik úgy, hogy Szegeden sokkal több a nő, mint a férfi. Egy fiatal nőtársaság tagjai szerint városunkban legalább háromszor annyian erősítik a gyengébbik nemet. Pedig huszonéves korig még a férfiak vannak többségben. - Nők, nők, nők és nők! Hát egyetlen pasi sincs Szegeden? sopánkodik az egyik belvárosi kávézóban a hölgykoszorú egyik tagja. Szétnézünk az asztalok között és megállapítjuk, valóban egyetlen férfi árválkodik a szórakozóhelyen: a pincér. - Úgy tudom, a világon minden férfira két nő jut. Szerintem Szegeden három - viccelődik az egyik huszonéves szépség, amikor azt kérdezzük tőle, szerinte mdyen lehet az arány városunkban a férfiak és nők között. - Biztosan többen vagyunk, nézz csak körül! Ami NÖ-, ILLETVE FÉRFITÖBBLET A SZEGEDI KORFÁN (2006. JANUÁR l-JEI ADATOK) FÉRFIAK ÉV 90-94 85-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 262 106 228 bosszantó, hogy sokkal több az igényes, magára adó nő, mint a férfi, ezért nekünk még nehezebb párra találni - állítjaÁgz. Nem engedjük, hogy a lányok tovább áltassák magukat, eláruljuk, a statisztikai hivatal adatai szerint a korcsoportjukban, vagyis a húsz és huszonnégy év közötti fiatalok között ötszáztízzel többen vannak a férbak. - Erezzük! - ironizálnak a lányok, majd az általuk csak „nőklubnak" nevezett helyen tovább kortyolgatják pina coladájukat. - Mi férfiak nagyon örülünk annak, hogy több a nő Szegeden. A nagy számok törvénye alapján sokkal nagyobb esélyünk van egy szépet kifogni. Ráadásul a legtöbb nő érzi ezt a többletet és bepánikol, bármennyire is divat most a szingliség, senki nem akar egyedül maradni - halljuk a harmincéves Krisztiántól. A Központi Statisztikai Hivatal szegedi kirendeltségének adatai szerint 228-cal több fiú születik, mint lány. Tavaly 3917 fiú és 3689 lány látta meg a napvilágot Szegeden. Az erősebbnek nevezett nem számbeli fölénye a népesség 20. életévéig tart, azt követően egyre inkább túlsúlyba kerülnek a nők. A húsz és huszonnégy évesek között a nők már 510-zel többen vannak. Az eltérés mindenekelőtt az asszonyok magasabb átlagéletkorára vezethető vissza. Az 55-től 59 évesek között 1527-tel több nő van. Szegeden a száz férfira jutó nők aránya átlagosan 118 fő. Ezzel a számmal az országos lista második helyén állunk, hiszen csak Budapest előz meg bennünket, ahol száz férfira 119 nő jut. B. B. A. Forrás: KSH Szegedi Igazgatóság DM-gratika Ha több a nő, mint a férfi Fotó: Karnok Csaba