Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-18 / 140. szám

SZERDA, 2007. JÚNIUS 20. • AKTUÁLIS* 3 A megyében fél év alatt csak három bolt kért engedélyt Nem biznisz a gyógyszer Bár közel fél év telt el azóta, hogy patikán kívül is lehet gyógyszereket árulni, Csongrád megyében mégis csak három helyen kaphatunk. A kiskereskedők szerint inkább a színvonal emelését szolgálja az árusítás, mint a profitot, az olajcég pedig egyelőre teszteli a lehetőségeket, azért nem bővít tovább. Csongrád megyében először egy újszegedi gyógyközpontban működő biobolt kezdett foglalkozni patikán kívüli gyógyszerforgalmazással még februárban. Gurbó Eva üzletvezető tapasztalatai szerint főként a környéken élők és a gyógyközpontban dolgozó orvosok páciensei keresik fel őket, többnyire rendelési idő alatt. így nem is volt szükség arra, hogy éjszaka vagy ünnepnap nyitva tartsanak. A boltban nyitáskor kínált ötvenféle vény nélküli készítmény mára hetven-nyolcvanfélére bővült, meglepő viszont, hogy a fájdalom- és lázcsillapítókat egyáltalán nem keresik az emberek. Sokkal nagyobb „sikere" van a komplex homeopátiás, természetes alapanyagú szereknek és a megfázásra adható egyéb gyógyszereknek. Sokan azért járnak vissza hozzájuk, mert rengeteg életmódtanácsot adnak - amire a vásárlók szerint a gyógyszertári patikusoknak nemigen van idejük. A jogszabályban előírt internetes adatbázishoz való hozzáférés ugyanakkor az üzletvezető szerint kihasználatlan, így az érte fizetett havi hatezres díj is fölösleges. Senki sem keresett még rá a hatóanyagokra vagy a mellékhatásokra ezeket a boltban eladók fejből vagy az ott dolgozó orvosok segítségével személyesen közlik. Gurbó Éva szerint anyagi haszon helyett inkább az általuk kínált szolgáltatás színvonalának emelését hozta a profilbővítés. Mórahalom egyik végén gyógyszertára, a másikon gyógynövény boltja volt Némethné Engi Etelkának. Úgy gondolta, ha már lehet, a gyógynövénykészítmények mellé vény nélküli gyógyszereket is beszerez - másfél hónapja árusítja a hetven-százféle medicinát. Mivel gyógyszerész végzettségű, a gyógynövény boltban is válaszolni tud minden szakmai A Szabadkai úti Shell benzinkútnál akát fájdalomcsillapító is beszerezhető Fotó: Karnok Csaba Kávé helyett hamarosan tablettákat vehetünk az egykori Bécsiben Fotó Segesvári Csaba kérdésre, és ott a kötelező internetes adatbázis is. Tőle viszik a fájdalomcsillapítókat, emellett a hashajtókat, hasfogókat, nátha és aranyér elleni szereket. Nyáron leginkább az allergia elleni készítményeket keresik a vevők. O is a színvonalemelés végett vágott bele a gyógynövényboltban a gyógyszerárusításba, s egyúttal szeretné népszerűsíteni a gyógyszeres és filoterápia összehangolását is. Úgy véli, azért tartózkodnak a kiskereskedők a patikán kívüli gyógyszerforgalmazástól a megyében, mert ez olyan speciális árucikk, ami nemcsak szakmai felkészültséget, de az előírások miatt komoly beruházást is igényel. Elzárt, de a vevők számára jól látható helyen lévő üvegszekrényben tárolják a medicinákat a szegedi Szabadkai úti benzinkútnál. Fenichel Éva, a Shell Hungary Zrt. kommunikációs vezetője szerint a vevők kedvezően fogadták, mikor egy-két hónapja itt is belefogtak a gyógyszerárusításba. Huszonnégy órás nyitva tartásuk miatt legtöbben akkor jönnek a kúthoz, amikor a patikák már zárva vannak. Főként a megfázás elleni szereket, illetve a fájdalom-, és lázcsillapítókat keresik. A vezető azt mondja, bár a megyében nyolc kútjuk is üzemel, azért csak itt kaphatók gyógyszerek, mert még tesztidőszakban van az újféle termékcsoport árusítása. Pár hónap után értékelik az eredményeket - utána talán a többi megyei kútjuknál is gyógyszerhez juthatunk majd. T.R. TITOKZATOSAM NYIT A BECSI Az egykori Bécsi Kávéház bérleti jogát megvásárló Pharmainvest vezetője, Tukarcsy László szerint várhatóan két hónapon belül megnyílik a kávézó helyén a gyógyszertár. Jelenleg az átépítési munkák folynak és zajlik az engedélyeztetési procedúra. Korábban Tukarcsy úgy nyilatkozott lapunknak: különleges lesz a kedvelt Bécsi Kávéház helyén nyitó patika - ennek részleteiről azonban most sem árult el semmit. Mint mondta, az csak a nyitás napján derül ki. Rendszerváltoztatás ORFI FERENC Vagy tíz éve mulasztásos rendszerváltoztatás-sértést követ el az ország. Most értem meg igazán Antall Józsefet, miért korrigálta annak idején oly indulatosan a rendszerváltás kifejezést rendszerváltoztatásra. Igaza volt, gatyát lehet váltani egy mozdulattal, de rendszert nem, az egy igen keserves és hosszantartó folyamat. Na de mekkora ? A néhai miniszterelnök mindenesetre le antikasszandrázta volna azt, aki azt jósolja neki, hogy az utána kővetkező kormányok három cikluson át sorra elszabotálják az államháztartás, a közigazgatás és a nagy elosztórendszerek (egészségügy, társadalombiztosítás, oktatás, nyugdíjrendszer stb.) reformját. Az első szabad választások után első nekifutásra sikerült kialakítani a demokrácia alapintézményeit, már el is felejtettük, hogy volt ilyen, annyira természetes. Sokkal több megrázkódtatással, vérrel, könnyel és mocsokkal járt a piacgazdaságra való átállás, a magánosítás. Rommá omlott a nagyipar, komplett ágazatok sorvadtak el, százezrek kerültek az utcára. Aztán a kabát lassan újra gombolódott, a régi frazeológiát kifordítva, leraktuk a kapitalizmus alapjait. Ráment egy jó évtizedünk, de a szerkezetváltás megtörtént, a piacgazdaság működik. A gazdaság szereplőinek nincs is köze a súlyos egyensúlyi problémákhoz, legföljebb maguk is elszenvedői a megszorításoknak. Az állami túlköltekezéssel jegyben járva, az átörökített rendszerek hibernálására, fenntartására fordított költségek is elérték a kritikus tömeget. Amihez soha nem mert hozzányúlni egyik kormány sem - naná, hiszen mire a hatalomra került elitek és klientúráik végeztek a fészekrakással, már egyikük sem mert belefogni átfogó reformokba, veszélyeztetve szereplésüket a következő választásokon. (Megjegyzem, ettől még sorra buktak.) Most viszont kétszeresen is helyzet van. Egyrészt, az államháztartás tragikus helyzete miatt végképp nem finanszírozhatók tovább a pazarló, alacsony hatékonysággal működő, ugyanakkor nagy étvágyú pénzfaló rendszerek; másrészt a jelenlegi kormánykoalíciónak amúgy is kutya kötelessége nekiveselkedni a nagy átfogó reformoknak, hiszen azzal, hogy kétszer nyert zsinórban, nem kell az osztozkodással szöszmötölni, azonnal el lehet kezdeni a munkát. A három cikluson átívelő halogatás legtorzabb következménye, hogy igen sokan úgy megszokták a régi szisztémákat, hogy el sem tudják képzelni, lehet, sőt muszáj másképp csinálni. Bizarr például, hogy miközben az ingyenes egészségügyi ellátás jelszavával keresztes hadjáratot indítottak a 300 forintos vizitdíj és kórházi napidíj ellen, ugyanazoknak a keresztes lovagoknak egy szavuk sincs arra, hogy védenceik, azaz a betegek sokszor százszor akkora összeget tesznek bele a borítékba, ráadásul feketén. Arról meg fogalmuk sincs, mit fizet ki utánuk a társadalombiztosítás, ugyancsak az ő pénzükből - és akkor még egyáltalán nem biztos, hogy a legjobb ellátást kapják. Vagy, számolta-e valaki mibe kerül azoknak a diplomagyártó-soroknak a fenntartása, amelyeken rendre olyan „terméket" állítanak elő, amelyre nincs szükség a piacon. A versenyszférában ilyen már rég elképzelhetetlen. Mint ahogy az is, hogy ne mérnék folyamatosan a teljesítményt, a hatékonyságot, az eredményességet, a keresletet, és ne ahhoz igazítanák a létszámot és a lehetőségeket. A rendszerváltoztatás tehát folytatódik. A mulasztásért nagy árat fizetünk, a számlát mint mindig, most is mi álljuk - pénzben, emberben és megint könnyekben. Meg tudom érteni azokat, akik nem értik: milyen rendszert akarnak itt még megváltoztatni 17 évvel a „rendszerváltás" után 7 Tóth Károly európai nyafogásnak nevezi a szegedi politikus kvótajavaslatát Sándor Klára: Több női képviselőt a parlamentbe Sándor Klára az egyik kezdeményezője annak a törvénymódosításnak, amely elfogadása esetén a női képviseiők nagyobb arányát biztosítaná az országgyűlésben. A helyi szinten politizálókat megosztja a javaslat. Két SZDSZ-es politikus, Sándor Klára és Magyar Bálint a választójogi törvény módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy kvóta biztosítsa a női képviselők nagyobb arányát a parlamentben. Sándor Klára előrebocsátotta, Magyarországon a rendszerváltás óta alig 8-12 százalék között mozog a nők aránya az országgyűlési képviselők között. A szegedi liberális politikus lapunknak nyilatkozva számos érvet sorolt fel kezdeményezésük alátámasztására. Nemzetközi összehasonlításban gyakorlatilag az arab országok átlagának szintjén állunk a nők politikai képviseletét illetően. A kvóta széles körben elfogadott az európai országokban, és világszerte alkalmazzák. Tóth Károly alkotmányjogász nem ért egyet azzal, hogy az országgyűlésben adminisztratív eszközökkel változzon a nemek aránya, a kezdeményezést „európai nyafogásnak" tartja. - Már korában is volt olyan szándék, hogy a parlament tükrözze a társadalom összetételét, így lettek képviselők például bányászok vagy mosónők. Persze ezzel nem azt mondom, hogy a férfiak inkább, a nők pedig kevésbé alkalmasak országgyűlési képviselőnek, de azt, hogy ki jusson mandátumhoz, továbbra is rá kell bízni a választókra - érvelt a Szegedi Tudományegyetem tanára. Sándor Klára Tóth Károly kijelentésére azt mondta, hogy nagyjából annyi köze van a „szocialista kvótának" az ő javaslatukhoz, mint amennyi a „szocialista demokráciának" volt az igazi demokráciához: semmi. Azzal bizonyítani akarták, hogy demokrácia van, ezzel viszont elérni szeretnék, hogy esélyegyenlőség legyen. Számos más „európai AT. Házban jelenleg férfiuralom van Fotó: MTI/Kovács András nyafogást", például a demokratikus választásokat, a piacgazdaságot sem ártott átvenni. Kübekházán a kilencfős testületben hét képviselő nő. Molnár Róbert polgármester egyetért a törvényjavaslattal, szerinte is több nőnek kellene részt venni az országos politikában, és ő is úgy gondolja, ezt egyelőre csak adminisztratív eszközökkel lehet elérni. Galgóczkiné Krobák Mária Anna egy másik olyan települést vezet, ahol a női képviselők többségben vannak. A kövegyi polgármester adott esetben nem támogatná, „hogy így befolyásolják a választásokat". Csengelén csak férfi képviselők kerültek a testületbe. Sánta Ferenc polgármesternek nincs kifogása az ellen, hogy a nők az eddigieknél nagyobb súllyal vegyenek részt a politikában, de azt vitatja, hogy ezt számukra kvótát biztosítva kellene megteremteni. Az ásotthalmi 11 fős képviselő-testületbe egyetlen nő került be, a falu élén álló polgármester is férfi. Polner Frigyes Cirillné elmondta, képviselőtársaival gond nélkül kijön. Szerinte mindegy, hogy az illető képviselő nő vagy férfi, csak bízzanak meg benne az emberek, a választók. Polnerné szerint a nőket kellene aktívabbá tenni, rábírni, hogy politizáljanak. A nagylaki testületben ideális az arány, négy nő és a polgármesterrel együtt négy férfi dönt. Egyikük, Verba Ehsabeta Baby hülyeségnek nevezte a javaslatot. A nagylaki képviselő azt mondta, a rátermettség, a tudás és az elkötelezettség számít. És persze az, hogy demokratikus körülmények között válasszák meg. OLÁH ZOLTÁN ÉRVEK, ELLENERVEK Sándor Klára reagált a polgármesterek és képviselők megjegyzéseire: a kvóta nem érinti az egyéni képviselői helyeket, csak a pártlistákra vonatkoznának az előírások, ebbe a választóknak most sincs beleszólásuk, mert a pártlistán szereplőket és azok sorrendjét a pártok határozzák meg. A kvótarendszer bevezetése mindössze ahhoz elég, hogy elérje a nők aránya az országgyűlésben a 30 százalékot. Ami azért fontos, mert ez az a kritikus határ, ami alatt egy csoport kénytelen a többségi csoport szabályai szerint viselkedni, jelen esetben kénytelen ugyanabban a férfidomináns rendszerben gondolkodni, ami fennáll.