Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-14 / 137. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. JÚNIUS 14. •MEGYEI TÜKÖR" 7 Könnyen lebuknak a szakdolgozatot összeollózó diákok Plágiumkereső kopó az egyetemisták réme A szegedi egyetemisták csak el­vétve hallottak a plágiumkere­sőről. Az online „kopót" az MTA SZTAKI elosztott rend­szerek osztálya fejlesztette ki, és elsősorban az oktatási in­tézményeknek ajánlják. Az in­gyenes plágiumkereső a diákok réme lesz, mivel megtalálja az összeollózott szakdolgozatok, diplomamunkák eredetijét. A KÖPI Online Plágiumkereső és Információs Portál (http://ko­pi.sztaki.hu) elsődlegesen plági­umok felderítésére és dokumen­tumok másolás elleni védelmére jött létre. A rendszer már párszor tízszavas egyezést is képes kimu­tatni. A plágiumok leginkább az oktatás területén terjednek, azon belül is főként a felsőoktatásban. Ezen a területen egyre nagyobb számban jelennek meg a digitális forrásokból összeállított, össze­ollózott dolgozatok, diploma­munkák, cikkek, illetve publiká­ciók. Az ilyen visszaélések ront­ják az intézmények hírnevét és az onnan kikerült diplomások értékét - mondta Pataki Máté, és ez olvasható a KÖPI Online Plá­giumkereső és Információs Por­tál nyitólapján is. Az MTA SZTAKI elosztott rendszerek osztályának főmunkatársa, a KÖPI fejlesztője elmondta: jelen­leg már mintegy 900 regisztrált felhasználója van a programnak, elsősorban a felsőtiktatási és a tudományos szférából. A rend­szerbe betöltött dokumentumok száma megközelíti az 1500-at. A plágiumkereső kopó már túl van az első „leleplezéseken" is, egyetemi dolgozatoknál sikerült kimutatni a meg nem engedett mértékű átvételt. Pataki Máté megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban töb­bek között az ELTE, valamint a debreceni és a miskolci egyetem érdeklődött a szoftver iránt. Számos oktató küzd azzal, hogy disszertációkban és diploma­munkákban gyakran szerepel forrásmegjelölés nélküli infor­máció. A KÖPI villámgyorsan megta­lálja a másolt dokumentumokat, megjelöli az eredeti forrásokat és a szerzőket. Ha széles körben el­terjed a plágiumkereső használa­ta, a védett dokumentumokat szabadon lehet majd terjeszteni, és nem kell attól tartani, hogy valaki saját neve alatt fogja őket publikálni. Az egyetemek a program segít­ségével könnyen kiszűrhetik az átvett, de saját név alatt publi­kált írásokat. A korábbi szakdol­gozatok, tudományos közlemé­nyek feltöltésével, majd az új dolgozatnak a korábbi anyagok­kal való összehasonlításával minden kiderül. O.Z. AZ AIYERES SZINTE KIZÁRT A plágiumkopót nagyon nehéz ki­játszani. A program bizonyos sza­vanként darabolja a dokumentu­mot, mondjuk 10 szavanként, ek­kor minimum minden tizedik szét át kellene írni, hogy ne vegye ész­re az egyezést. Egy 80 oldalas dip­lomamunka esetén minimum 1300 szót kell értelmesen megváltoztat­ni vagy felcserélni úgy, hogy ne tűnjön erőltetettnek a javító szá­mára, és akkor még mindig előfor­dulhat, hogy kisebb paramétert használ a rendszer, és az illető le­bukik. Csörgő Sándort köszöntik Csörgő Sándor akadémikus, a szegedi egyetem Bolyai Intézet Sztochasztika Tanszékének vezetője idén nyáron ünnepli 60. szü­letésnapját. Ebből az alkalomból korábbi és jelenlegi tanítványai konferenciát szerveznek köszöntésére, melyen külföldi barátok, szegedi tanítványok tartanak előadásokat valószínűségelméleti és statisztikai témakörökben. Minden érdeklődőt szívesen látnak a Somogyi utcai akadémiai székházban holnap, pénteken délelőtt fél 10-kor. Idén minden gyümölcs korábban érik Máris itt a dinnyeszezon A szegedi Mars téren már árulják a görögdinnyét Fotó: Segesvári Csaba Hihetetlen, de így igaz: már magyar görögdinnye is van a Mars téri piacon pár napja, nem csupán importból származó. De van már őszibarack is. Sajnos, amennyivel korábban kezdődik a különböző gyümölcsök szezonja, annyival hamarabb is végződik - siessen, aki például cseresznyézni akar! Emberemlékezet óta nem kezdő­dött ilyen hamar a dinnyeszezon, mint az idén. Legalábbis az itthon termett, magyarországi dinnye szezonja. Egyelőre kétszázhúszért kapható a Mars téri piacon. - Tényleg itthoni? - kérdezzük hitetlenkedve az árust. Megko­pogtatjuk a feketészöld dinnye­héjat. Nem kopog vissza senki, jellegzetes, tompa hang jelzi: érett a gyümölcs. - Békés megyei, a nagy dinnye­termelő vidékről jön. Ennél haza­ibb már nem is lehetne - mondja Sárközi László. Igaz, fóliasátras, de magyar. Kosárlabdányi méretű egész gyümölcsök, piros bélű, ce­lofánnal borított nagy cikkelyek az asztalon. Mellettük: kis, gerez­des sárgadinnyék. Mézédes diny­nyeillat a légben. Nemcsak a dinnye szezonja kezdődött a szokásosnál koráb­ban, hanem például az őszibarac­ké is. - Máskor a hónap végén, Péter-Pálkor tudunk hozni elő­ször, és hol van az még! Nekem már tizedikén is volt őszibarac­kom - mondja Herédi Szilvesz­terné. Ez ugyan nem magvaváló ­az két-három hét múlva várható -, de nagyon is őszibarack. És sárgabarack. - Ez az első szedés, most hoztuk - mutatja Tóth István. - A ropogós cseresz­nye meg lehet, hogy az utolsó. Vagy, ha nem is az utolsó, talán Ml A KÜLÖNBSÉG? Hogyan különböztethetik meg a vevők egymástól a korai magyar dinnyét és az importból származót? Sárközi László mondja: a korai dinnyében, ha ma­gyar, a zöld héj és a piros gyümölcshús között viszonylag vastag, fehér „át­meneti terület" található. Míg a külföldről származó dinnye esetében ez a fehér átmeneti terület hiányzik, a piros hús kis híján eléri a héjat - a hosz­szas szállítás következményrként. Egyébként fölhívtunk egy egy nagy diny­nyetermesztőt a fő dinnyetermesztési körzetből, Békés megyéből, és azt mondta, elképzelhetetlen, hogy ilyen korán lenne magyar dinnye a szegedi piacon. Az árus azonban megerősítette: magyar az általa árusított dinnye, és a szintén Békés megyei Nagykamarásról származik. egy-két napig tudok még hozni egy-egy ládával, mert leérik. Négyötven kilója - teszi hozzá. Másik asztal, másik árus, más­féle cseresznye. - Kilója kettő­százötven; tavaly ugyanekkor már három volt. Minél közelebb a szezonvég, annál többe kerül minden. A földieper a legvégén még nyolcszáz forint is lehet; két hete, amikor dömpingje volt, százötvenbe került - ismerteti az áringadozást Pocsainé Kovács Mária. A málna kilója egy ezres jelenleg - azaz minap még ennyi volt. És napról napra halad lej­jebb, ahogy egyre több van belőle. Aztán pedig nyilván drágulni fog, de addig még van idő. ECS. Egyre kedveltebbek a szobában is tartható, kis testű kutyák A franciaágy fele Bonnie-é Hajdú Anett és kedvence, Bonnié. Kutya világ a szobában Fotó: Frank Yvette Egyre divatosabbak a kifejletten is kölyökkutya nagyságú ebek. A westie, a yorki, a csivava vagy a sicu igen drága, jóval nagyobb odafigyelést igé­nyel, ám akár a gazdi ágyában is alhat. Akad, aki öltözteti is kedvencét. - Július 9-én lesz ötéves, születésnapi ajándékot is kap majd, kutyakajából állítok össze neki ínycsik­landó csemegét - meséli Hajdú Anett, hogyan lepi majd meg kedvencét, Bonnie-t. A mindössze 7,5 kilogrammos West Highland White Terrier, rövi­den westie típusú lcutya - csakúgy, mint a csivava, a yorlci, a sicu, a schnauzer vagy a bichou - igen di­vatos mostanában. Felnőtt példánya sem nagyobb egy kölyöldcutyánál, így lakásban is tartható. Van motorossapkáfa meg farmer mellénye is, de én nem öltöztetem, mert ő kutya és nem baba. Hajdú Anett Bonnié is szobában alszik, gazdája lábainál: a fran­ciaágy egyik oldala az övé. Kijár a ház kertjébe, de nem szeret ott éjszakázni, addig kaparja az ajtót, míg be nem engedik. - Londonban láttam egy ilyen kutyát jó 8 éve, altkor még itthon nem volt ennyire ismert ez a fajta. Azonnal beleszerettem - indokolja Anett, miért nem egy bernáthegyire bízza áhnai vigyázását. - Van motorossapkája meg farmer mellénye is, de én nem öltöztetem, mert ő kutya és nem baba. Si­mán kézbe lehet venni, de nem cipelem magam­mal sehova. Étkezésben viszont talán elkényezte­tem: a száraztápot nem kedveli, inkább a speciáli­san kis testű kutyának készülő szaftos kutyaeledelt részesíti előnyben, de a házi pulykanyakat sem veti meg - mondja Anett. A Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának klasszis kapusa, Puljezevics Nenad életében is fontosak a négylábúak, hiszen amint fogalmaz, „kell egy kis­kutya". Frodó névre hallgató négy hónapos sicuját ezért mindennap a Stefániára viszi sétálni, holott Újszegeden lakik. Hasonló mutatványhoz Tóth Zsuzsannának alaposan be kell öltöztetni 15 centi magas csivaváját, Gizit, az állat ugyanis nagyon fá­zós. Emellett viszont élénk vérmérsékletű, bátor: az idegeneket félősen-agresszívan megugatja. - Na­gyon ragaszkodó, állandóan nyalogatja az arcom. A konyhában vackol, de esténként sokáig kell nyug­tatni, mire elalszik - mondja Zsuzsa. Az egyik szegedi kisállatrendelőben praktizáló dr. Szendrei Gábor tapasztalata szerint valóban divatku­tyák ezek a kis jószágok, például Paris Hilton is ráse­gített a népszerűségükre. Holott elég drágák: egyes fajták kölykei akár 80-200 ezer forintot is érhetnek. ­Érzékenyebbek is nagytestű társaiknál: asztma, étel­allergia is jellemző náluk, jelenleg két betegem is dié­tás koszton ván, mert mindentől megy a hasuk - me­séli a szakember, hozzátéve: ezek a kutyák több gon­doskodást igényelnek: figyelni kell az étrendjükre, mivel folyamatosan lakásban vannak, légúti pana­szaik lehetnek, de akár hőgutát is kaphatnak. R. T. G. TRENDIK Fényűző életet biztosít csivavájának Paris Hilton: a Tinkerbell névre hallgató jószágnak ruhákat és gyé­mánt ékszereket tervez. Ha Paris rózsaszínbe öltözik, kiskutyáján is ez a szín dominál. Itthon a zenetévé műsorvezetőjének, Steiner Kristófnak van a legtren­dibb ebe. Nem csoda, hiszen Özge, a kínai meztelen­kutya kedvenc ruháit a londoni Harrod's-ból szerzi be gondoskodó gazdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom