Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-12 / 135. szám

SZOMBAT, 2007. JÚNIUS 3. • AKTUÁLIS" 3 Júniusban elszámol a hőszolgáltató, a Dégáz viszont csak az év végéig Százmilliókat spórolt a tél Előítéletek SZERKEZETATALAKITASI TÁMOGATÁSOK Csongrád megye, millió forint ­rehabilitációs ellátás fejlesztésére aktív ellátás fejlesztésére Szeged - klinikai 3.2 207,7 Szeged - kórház 31,6 ­Hódmezővásárhely 39,4 220,8 Makó 45,4 ­Szentes ­120,0 Deszk 15,4 ­Összesen: 135,0 548,5 Forrás: Egészségügyi Minisztérium DM-grafika A deszki tüdőgyógyászati szak­kórházban az elavult, elöregedett betegágyakat cserélik le korsze­rűbbekre abból a 15,4 millió fo­rintból, amit a szaktárca pályá­zatán nyertek. Az összeg másik részét a rehabilitációs vizsgáló­eszközök megvásárlására költik - tájékoztatott Bálint Beatrix igazgató. Kellemes meglepetést és nagy segítséget jelent a szentesi kór­háznak a pályázaton nyert 120 millió forint - mondta cl Várko­nyi Katalin főigazgató. Az ősz­szegből átépítik és komfortosít­ják a szülészeti-nőgyógyászati, a gyermekgyógyászati és a fertőző betegek ellátására szolgáló épü­letrészeket. A vezető szerint a be­ruházások október végéig elké­szülnek. Rehabilitációs célú fejleszté­sekre 3,2, az aktív ellátással kap­csolatos beruházásokra 207,7 millió forintot kap a szaktárcától a szegedi klinikai központ. Mikó Tivadar, az orvoscentrum elnöke elmondta: háromszor ekkora összegre pályáztak, így alaposan Rehabilitációs fejlesztésekre, átalakításokra költhetik a pénzt Központi támogatás kórházaknak UJSZÁSZI ILONA Szomorú vagyok, mert tudván tudom: maidnem mindegy, mit írok alább. A két ellentétes táborba tartozók számára érdektelen, hogy a vásárhelyi htzár-Havránek-vita tényeit magamban össze­rakva milyen következtetésekre jutok e hasábokon, mert ők már döntöttek, hova állnak. Már azt megelőzően döntöttek, hogy a fej­leményekről tudomást szereztek volna. Mert a tények egyik ol­dalt sem zavarják a véleményalkotásban. Es ez szomorú. Kétségbeejtő az is, hogy felnőtt politikusaink ott tartanak ma, ahol a rendszerváltás hajnalán. Mint a szurkapiszkát a homoko­zóban tanuló gyerekek: egymás fejéhez vágják, kinek milyen az apukája - bá buci bá. A különbség csak annyi, hogy az elmúlt több mint tíz évben agresszív kiskamasszá növekedtek, így már nyílt politikai sebeket is ejtenek egymáson. És ez szomorú. Törvényszerű persze, hogy előítéletes világunkban sokak irány­tűje a szólássá csontosodott tapasztalat: az alma nem esik mesz­sze a fájától. Pedig az ÁVH-s szülők szadeszos gyerekeiről vagy ép­pen a III/IIl-as múltú ősök fideszes utódairól is nyilatkozták már pró és kontra: különbséget kell tenni apák és fiúk cselekedetei kö­zött, és mindenkit csupán saját tettei alapján szabad megítélni. Még akkor is, ha az a gyerek már nagyra nőtt politikusként keresi a kenyerét. E bölcsességet semmibe veszik - balról és jobbról is. Mert a közös politikai akaratból feltárni nem engedett múlt sok kicsi, zárva maradt szekrényében kisebb-nagyobb csontvázak bújnak meg. E titoknak hagyott kövületek viszont éles fegyverré lehetnek - még ma is, ha az egyik vagy épp a másik oldal úgy akarja. És ez szomorú. Mint Vásárhelyen. Ahol a közgyűlés tagjai, vagyis a helyi politi­ka nagyjai négy és fél órán át vitáztak, de nem arról, ami a dolguk - mondjuk iskoláról, járdáról és kultúráról. Hanem arról, hogy a nyilasok örököse-e a mai munkáspárti. Ilyen munícióval elszá­moltathatja-e akár képletesen is a mindenkori jobboldali polgár­mestert, s egyáltalán: van-e helye a vásárhelyi politikai színpa­don. És ez szomorú. „A mi korunkban a leghasznosabb a tagadás, tehát mi taga­dunk. " Az összefüggés nem mai, Turgenyev Apák és fiúk című re­gényének főhősétől, a nihilista Bazarovtól idézhető. Azt is ő mondja, hogy „Az ember jó, a körülmények rosszak". Már annyi­ra, hogy érettségi találkozón is vita kerekedhet arról, hogy egy több évtizeddel ezelőtt montírozott, mert fényképekből, iskolai beszámolókból és levélkékből összeállított osztálynapló kiállná-e a nyilvánosság próbáját. A csapat dönt: a szülők és tanárok évti­zedekkel ezelőtti négy esztendejének, meg a mai felnőttek diák­korának lenyomata a szekrényben marad. Mert a középen állók naplója is a szereplők ellen fordítható. És ez nagyon szomorú. A császármetszések a szülési biztonságot segítik Kisebb mutatót jegyeznek a klinikán Több mint 680 millió forin­tos támogatást nyertek a Csongrád megyei egészség­ügyi intézmények a szaktárca hét és fél milliárdos pályáza­tán. A minisztérium a kórhá­zak fekvőbeteg-ellátásának átalakítására ítélte meg az összegeket. Mivel több mint száz, aktív, be­tegellátásra fenntartott ágyat szüntetett meg, és helyette reha­bilitációs ágyakat finanszíroz a minisztérium, az új feladathoz szükséges fejlesztésekre 31,6 millió forintot ad a szegedi városi kórháznak. Pajor László főigaz­gató elmondta: az összegből egy tornatermet alakítanak ki és sze­relnek fel, ahol a mozgásszervi, kardiológiai, pszichiátriai bete­gek rehabilitációját végzik majd. A valószínűleg nyár végére elké­szülő beruházás lehetőséget kí­nál a kórházi dolgozók testedzé­sére is. 45,4 milliós támogatást nyert a makói kórház is rehabilitációs célú feladatok megoldására. Mint Baráth Lajos főigazgatótól megtudtuk, az összegből húsz­milliót fordítanak „hotelszolgá­lat kialakítására", azaz az átköl­töztetett gyerekosztály helyén ki­építenek egy korszerű rehabilitá­ciós részleget. A fennmaradó részt ápolási és rehabilitációs eszközök beszerzésére fordítják. A szegedi hőszolgáltató júniusban, a Dégáz pedig év végéig számol el fogyasztóival. Annyit már tudni, hogy a távfűtéssel félmilliárdot, a gáz negyedét spórolták meg a szegediek. Aki gázzal fűt, átlagosan ötödével használt kevesebbet. De nem feltétlenül minden számla lesz negyedévei-ötödével kisebb. - Húszezer forintot takarított meg nekem a tavaszias tél a távfű­tésben. Kapok gázártámogatást, az nagyjából fedezte a távhődíj ötvenszázalékos emelkedését és az inflációt. A leolvasás után ta­valy húszezer forintot kellett pluszban befizetnem, most semmit - mutatta az egyenlegét Sándor ístvánné a szegedi Maros utcá­ban. A több mint huszonhétezer szegedi lakás közül tizenegyezerben működik hőmennyiségmérő, a többi lakóval hagyományosan légköb­méter alapján számol el a Szegedi Hőszolgáltató Kft. - június végéig. Básthy Gábor ügyvezető igazgató elmondta, többet spóroltak a szege­diek az előzetes becsléseknél. Negyedével kevesebb gázt fűtöttek el, mint tavaly. Ezért 500 millió forinttal kevesebbet fizetnek a fűtésü­kért. A városlakóknak nem automatikusan csökkentik negyedével a számláit; elszámoláskor először a több mint 15 ezer fogyasztó állami gázár-kompenzációját rendezik, aztán az egyes fogyasztók tartozását csökkentik, és a fennmaradó összeget számítják be a következő számlákba. Visszafizetésről is szó lehet, ám ahhoz az ügyfeleknek külön nyilat­kozniuk kell az ügyfélszolgálaton. A bevételkiesésbe nem rokkan bele á Szehő, mert a gázfogyasztásért számlázott díjakat egyébként teljes egészében gázvásárlásra költi. A megye 162 ezer gázfogyasztójáról nem nyilatkozott ennyire közlékenyen az Égáz-Dégáz Zrt. ügyfélszolgálati igazgatója. Iván­csics Sándortól annyit sikerült megtudnunk, hogy egy átlagos csa­lád - amelyről feltételezzük, hogy 1600-1800 köbmétert fogyaszt egy évben, és 180 ezer forintot fizetne a gázért - nagyjából az ötöd­ével, vagyis 36 ezer forinttal fűtött kevesebbet. Mivel a gáz ára nö­vekedett hét százalékkal, és a gázár-támogatási rendszer is gyöke­resen átalakult, sokaknál nemhogy csökkent volna a gázszámla, hanem még emelkedett is. Dotációt több mint 86 ezren kaptak a megyében, a többiek piaci áron vásárolták a gázt. A Dégáz év végéig számol el ügyfeleivel. Visszatérítés csak az éves leolvasás után és az elszámoló számla kézhezvételét követő­en kérhető. De akkor is kizárólag abban az esetben, ha a fogyasztó minden fizetnivalóját teljesítette. Ha az ügyfelek nem akarják, hogy a gázszolgáltató a következő számlákba számítsa be a megta­karított összeget, akkor írásbeli nyilatkozatot kell küldeni a társa­ságnak, és külön kell kérvényezni a pénz visszafizetését. DOMBAI TÜNDE SZÁZMILLIÓS SZÁMLATARTOZÁSOK Hl Segített spórolni az enyhe tél, mégsem csökkent a társaságok kintlévősége. A Szehőnek továbbra is 340-360 millió forinttal tartoznak a szegediek, és - az igazgató szerint - újratermelődnek a ki nem fizetett számlák. A Dégáznál nem árulták el, mennyivel adósak az ügyfelek. Csak annyit közöltek: november óta négyszeresére nőtt a Csongrád megyei tartozás, és ez még átlagosnak mond­ható helyzet. meg kell gondolniuk a megítélt összeg elosztását. Legfontosabb­nak a traumatológiai klinika műtő- és épületgépészeti fejlesz­tését, valamint a sürgősségi ellá­tás eszközparkjának bővítését ítéli. Nagyobb összeget fordíta­nak a szemészeti klinika műtő­felújítására és műszerfejlesztésé­re, valamint a fül-orr-gégészeti klinika renoválására és eszköz­fejlesztésére. A fennmaradó ösz­szegből a bőrgyógyászati klini­kán korszerű betegirányítási rendszert és nappali fekvőbe­teg-ellátást alakítanak ki, a fogá­szati klinikán pedig a munkatár­sak számára öltözőket, zuhany­zókat hoznak létre, korszerűsítik a nővérhívó rendszert. TOMBÁCZ RÓBERT NEGYEDMILLIÁRDOS TERVEK Kallai Árpád, a hódmezővásár­helyi kórház főigazgatója ­nyertes pályázatuk tartalmi ele­melnek pontos Ismerete nélkül ­tegnap délután még nem tudott arról beszélni, mire költik az el­nyert összeget. A fenntartó váro­si önkormányzat 39,4 Illetve 220,8 millió forintot nyert az el­látási feladatokhoz szükséges átalakításokra. A polgármesteri hivatal illetékesei ma sajtótájé­koztatón ismertetik a támogatá­sokkal kapcsolatos álláspontju­kat, fejlesztési terveiket. Beavatkozás a szegedi női klinikán Illusztráció: Schmidt Andrea Más császármetszési arányok­ról tud Pál Attila, a szegedi női klinika vezetője, mint az OEP ­eszerint az intézmény erre vo­natkozó mutatója nem igazán kiugró. A régió összes komp­likált esetét itt látják el, a mű­téti szülésekkel pedig lenyom­ták a babák születés közbeni halálozását. Mint lapunkban korábban meg­írtuk, az Egészségbiztosítási Fel­ügyelet(EF) - az OEP tavalyi ada­tai alapján - nyilvánosságra hoz­ta a kórházak minőségi mutató­it. Ezek alapján - az EF szándéka szerint - a betegek tájékozódhat­nak ellátások gyorsaságáról, gyógyulási esélyeikről. A megje­lent adatok azt mutatták: 2006-ban kiugróan magas ­mintegy 45 százalékos - volt a szegedi női klinikán elvégzett császármetszések aránya. Az uniós országokban átlagosan 24 százalékos ugyanez az arány, a hazai orvosegyetemeken, szak­kórházaknál pedig 38 százalék­nyi az átlag. Pál Attila, a szülészeti és nő­gyógyászati klinika vezetője az OEP-étől eltérő adatokról tájé­koztatott. Mint elmondta, a ta­valy lebonyolított 2035 szülésük­ből 787-et kellett császármet­széssel végezni - szemben az EF által publikált mutatóval, ami szerint 2009-ból 899 volt a műté­ti szülések száma. így az arány valójában a csoportátlagnak meg­felelő, 38,6 százalékos. A hazai összesített mutatónál, 28,9 szá­zaléknál pedig azért magasabb közel tíz százalékkal, mert a sze­gedi szakintézményben látják el a dél-alföldi régió valamennyi kritikus, komplikált szülészeti esetét. A professzor példaként említette a koraszüléssel fenyege­tő terhességek, a farfekvéses ba­bák, a mesterségesen megtermé­kenyített vagy éppen cukorbeteg nők esetét - ahol a kicsi és a ma­ma túlélési esélye is nagyobb, ha császármetszést alkalmaznak. Hozzátette: a megelőzési célza­tú műtéti szülések segítségével erősen csökkentették az úgyne­vezett érett magzati elhalások számát, vagyis alig hal meg baba a szülés közben vagy a terhesség utolsó szakaszában. T.R. Készülnek a számlák. A Szehő a hónap végéig kiküldi az elszámolásokat a szegedieknek Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom