Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-05 / 104. szám

Szombat, 2007. május 5. SZIESZTA 11 LIPICAIVAL HAJTANAK, ÉS RENDSZERINT GYŐZNEK Egymással nem versenyeznek A sportban is jó testvérek FOTÓ: TÉSIK ATTILA Milliárdos testvérek A Népszabadság 150 leggazdagabb Magyarországon című kiadványa szerint a Lázár testvérek becsült vagyona 3,1 milliárd forint, a 102. és a 103. helyen állnak. A Magyar Hírlap által összeállított, A leggazdagabb száz magyar című munka alapján viszont 3,7 milliárd forint a vagyonuk, ezen a listán a 99. helyet foglalják el. A Lázár testvérek a pénzük alapján itthon nem elsők, lovassportsikereik révén viszont igen. A világbajnoki aranyak mellett számos más díjat őriznek a Gödöllőhöz közeli Do­monyvölgyben 1999-ben megvásárolt egykori tsz-majorban, ami igazi turistavonzó látványosság. Fogathajtópálya, hathektárnyi birtok, ötszáz fős étterem tartozik hozzá. Üzletileg főként a legnagyobb hazai tulajdonú élelmiszer-kereskedelmi lánc, a CBA társtulajdonosaiként lettek ismertek. A kereskedőszakmát még iskoláskorukban, szüleik fonalkereskedésében tanulták ki. Első élelmiszerüzletüket 1993-ban, a Közért-privatizáció keretében vették meg Kőbányán, a családi legendárium szerint ehhez az őket világbajnoki címhez segítő versenylovaikat is el kellett adni. Ugyanekkor csatlakoztak az akkor létrejött kiskereskedelmi be­szerzési társuláshoz, a CBA-hoz. Lázár Vilmos 2005 óta a cég elnökhelyettese. A családi cégek 2004-ben már milliárdos árbevételt produkáltak. Az elmúlt években részesedést szereztek az egykori Utasellátó Vállalat jogutódjában, a Resti Rt.-ben is. mert ebben világbajnoki cí­met szerzett, így a világon egyedülálló versenyző: ket­tes-, négyesfogat-hajtásban egyéni és csapatbajnoki aranyéremmel büszkélkedhet. A fiatalabb fivér nem felejti el, hogy a lécet számára a bátyja tette fel. Zoltán sportteljesít­ményeiért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lo­vagkeresztjét, Vilmos a Ma­gyar Köztársaság Elnöki Érem kitüntetést. A Lázár fivérek a klassziku­san nemes küzdelemben szer­zett győzelmek komolyságát némi vagánysággal fűszerezik. Tisztában vannak vele, hogy az elsőség kötelez. Kihívottnak tekintenek ezért minden fo­gathajtót az egész világon. Leginkább Hollandiában ün­neplik őket, ott örvend nagy népszerűségnek a sportág. Hogy miért nem a díjlovaglást vagy a díjugratást választották? Erre a kérdésre ez a válaszuk: így alakult. Zoltán elmondta, az utóbbi időben egyre több­ször felmerül ez a kérdés: mi lett volna akkor? Hogyan ala­kult volna a múltban a magyar lósport jelene, tehát a jövője? Bár mindketten megtanultak lovagolni, mégis a fogathajtás­nál maradtak. A díjlovaglás és a díjugratás dollármilliókat kí­ván - indokolta Vilmos. Elkép­zelhető, hogy a lovasnak van pénze lovat vásárolni, de kicsi az esélye, hogy tehetsége is van a lovagláshoz - vélekedtek mindketten. A fivérek saját vál­lalkozásaik révén tesznek szert olyan bevételre, amiből a ver­senyzést fedezik. A testvérek hoztak atyai út­mutatást a szülői háztól. Idő­sebb Lázár Vilmos jelentette ki egyszer kevéssé meglepő mó­don: nem szereti a középsze­rűséget. Fiai a lovat mint a ma­gyar eredet jelképét tisztelik. Selyemmel hímzett koronás címert hordanak az ingükön. A fivérek szerint ez fontos. BLAHÓ GABRIELLA Vilmos az idei fábiánsebestyéni fogathajtó-bajnokságon A nevüket övező népszerűség sportrajongók ezreit vonzza oda, ahol éppen versenyez­nek. Legutóbb Fábiánsebes­tyénen léptek pályára saját nevelésű lipicai lovaikkal a Lázár fivérek. Vilmos és Zol­tán egymás ellen nem hajt, de mindenki őket akarja legyőzni. FOTÓ: TÉSIK ATTILA Lázár Zoltán és Vilmos tenyérlenyomata a sportcsillagok falára is felkerült A hazai lovassport szezonnyitó versenyét rendezték meg a múlt hét végén Fábiánsebes­tyénen, ahol elindultak a Lázár fivérek is. Nevük a fogathajtás­ban mára egyet jelent a siker­rel, erre pedig rendszerint ez­rek kíváncsiak. A verseny előtti napon még csend volt a fábiá­ni pálya körül, de ők már ké­szen álltak: valami lázas akarat volt érezhető a hangulatuk­ban. Egy évtizede számolnak már azzal, hogy mindenki őket szeretné megverni. A két test­vér egyaránt fogathajtásban teljesített nagyot, Lázár Vilmos és Lázár Zoltán összesen ti­zenkét világbajnoki éremmel büszkélkedhet. A fivérek nem tartják különösebben fontos­nak részletezni, hogy a tizen­két aranyból kinek pontosan mennyi van. Ok együtt szerez­ték a bajnoki címeket, akkor is, ha egyszerre indultak. A fogat­hajtásban összetett eredmény alapján szerzik a helyezéseket a versenyzők - a csillogó ér­mek a Lázár fivéreket jelzik. Vilmost és Zoltánt arról kér­deztük, vajon versenyeznek-e egymással? A fivérek között vajon van-e valódi versengés? Amikor ez a kérdés elhangzott, a férfiak egymásra néztek. Előbb a fiatalabb, idén 34 éves Zoltán válaszolt. Azt mondta, segítik egymást. Ha egyikük éppen hajt, a másik a földről nézi és viszont. Ilyenkor ki­derülnek a hibák. Ha az ész­revételt a másik nem veszi jó néven és valóban versenyezni akar, akkor abba belebuknak a Lázár fivérek - így fogalma­zott. Vilmos hozzátette, ők ketten edzői egymásnak. Az idősebb (40 éves) testvér sze­rint nagyon helyes, hogy mindketten így állnak a do­F0TÓ: NEMZETI SPORT loghoz, így van kétszer annyi esélyük a győzelemre - arról pedig nem lehet lemondani. A versenyzés ízét felnőttként élték meg mindketten, a köl­csönös megbecsülésre pedig megtanította őket néhány ér­dekes tapasztalat. Vilmos se­gédhajtója volt Zoltán első vi­lágbajnokságán az Egyesült Államokban. Néhány évvel ké­sőbb Riesenbeckben Zoltán legyőzte Vilmost, aki azért vesztett, mert eltört a kocsi­rúdja. A kettes fogat műfaját már régen ketten birtokolták, amikor Zoltán döntött és vál­tott: a lovassportban királyi kategóriának nevezett négyes fogatot választotta. Jól tette, Tradicionális magyar fajtával A fogathajtásban világszerte egyre inkább félvér lovakkal állnak rajthoz a versenyzők. Előnyös tulaj­donságokat tudnak így létrehozni a tenyésztők, ám ezekhez nagyon nehéz hozzájutni. A Lázár fivérek megmaradtak a tradicionális magyar fajtánál, lipicai lovakkal versenyeznek. A sportcélok szerint meg­próbálnak fajtán belül az egyedek közül válogatni, ezekkel eddig sikerült helytállni. Másik tradicionális magyar lófaj a nóniusz, mely a hozzáértők szerint szinte alkalmatlan a versenyzésre. A nóniusz törzste­nyészeteket a legtöbb helyen felszámolták, így a tavaszi verseny színhelyén, Fábiánsebestyénen is. RUDOLF MACSKAK MARICA GROFNO a 1 OcvSHl

Next

/
Oldalképek
Tartalom